Információ- technológiai alapok 9. ÉVFOLYAM INFORMATIKA ÁGAZAT 1.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A számítógépes hálózatok és az Internet
Advertisements

HÁLÓZATOK.
Takács Béla  Legyen decentralizált, azaz ne egy központi géptől függjön minden!  Legyen csomagkapcsolt, hogy többen is tudják használni a hálózatot!
FDDI (Fiber Distributed Data Interface, Száloptikai adatátviteli interface)
Hálózati készülékek.
Hálózati alapismeretek
HÁLÓZATOK.
Készítette: Nagy Márton
Hálózati és Internet ismeretek
Hálózati ismeretek.
modul Szövegfeldolgozás Speciális informatikai feladatok.
IPv4 címzés.
Készítette: Bátori Béla 12.k
A TCP/IP hivatkozási modell
Hálózati alapfogalmak, topológiák
Számítógép hálózatok.
HÁLÓZATOK.
Névadás a hálózaton. Kialakulás •szükség volt egy olyan címzési rendszerre, amely a keretek helyi továbbítása érdekében alkalmas a számítógépek és az.
Hálózati architektúrák
Hálózatok.
Hálózatok.
HÁLÓZATOK.
HÁLÓZATOK.
OSI Modell.
Address Resolution Protocol (ARP)
Számítógép-hálózat • Önálló számítógépek összekapcsolt rendszere
A TCP/IP protokollkészlet és az IP címzés
A TCP/IP cím.
Számítógépes hálózatok világa Készítette: Orbán Judit ORJPAAI.ELTE.
HÁLÓZAT INTERNET. Weblap címek xikon/index.html xikon/index.html.
Elektronikus levelezés
Hálózati és Internet ismeretek
Hálózati és Internet ismeretek
A protokollok határozzák meg a kapcsolattartás módját.
Hálózati eszközök.
12. Hálózati hardvereszközök
Hálózati architektúrák
modul 3.0 tananyagegység Hálózatok
Adatkapcsolati réteg.
Hálózati eszközök Bridge, Switch, Router
Az internetről.
Számítógép-hálózatok
Hálózati ismeretek Az OSI modell.
Hálózati ismeretek ismétlés.
Házatok: egymással összekötött számítógépek. Ahhoz, hogy gépünket a hálózatra kapcsoljuk szükségünk van hálózati kártyára, és kábelre.
Hálózatok Kialakulásának okai: kommunikációs igény gépek közt,
Hálózat továbbítás közege
Készítette: Pandur Dániel
Rétegmodellek 1 Rendelje az alábbi hálózati fogalmakat a TCP/IP modell négy rétegéhez és a hibrid modell öt rétegéhez! Röviden indokolja döntését. ,
Kommunikáció a hálózaton Kommunikáció a hálózaton.
Számítógép-hálózatok alapjai
Számítógép hálózatok.
Számítógép- hálózatok
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Számítógép- hálózatok dr. Herdon Miklós dr. Kovács György Magó Zsolt.
Az IPv4 alhálózati maszk
HEFOP 3.3.1–P /1.0A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. 1 Számítógép- hálózatok dr. Herdon.
Bevezetés az informatikába 11. előadás Internet. Egyetlen nagy egységes elveken működő világhálózat hálózatok összekapcsolása nagy világhálóvá csomagkapcsolt.
TÁMOP /1-2F Felkészítés szakmai vizsgára informatika területre modulhoz II/14. évfolyam Az írásbeli feladatsor jellegzetes feladattípusainak.
Hálózati eszközök. Router Az első routert egy William Yeager nevű kutató alkotta meg a 1980 januárjában Stanford Egyetemen.A feladata a számítógéptudomány.
Hálózati architektúrák és Protokollok GI – 10 Kocsis Gergely
IP címzés Gubó Gergely Konzulens: Piedl Péter Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Cím: 1144 Budapest Kerepesi út 124.
A számítógépes hálózatok
Számítógépes hálózati alapismeretek - vázlat
Kommunikáció, adatátvitel
Kommunikáció a hálózaton
Számítógépes hálózatok
Hálózatok.
Internet és kommunikáció
Információtechnológiai alapismeretek
Válasz a hálózatra, biztonságra, meg mindenre: 7
Előadás másolata:

Információ- technológiai alapok 9. ÉVFOLYAM INFORMATIKA ÁGAZAT 1

Tartalom A4 sima, vagy vonalas füzet Kizárólag ez a tantárgy lehet benne 2

Tartalom 3

4

5

6

7

8

9

10

Információ-technológiai alapok (hálózatok) 9. ÉVFOLYAM INFORMATIKA ÁGAZAT 11

Mi a hálózat? Az egymással összeköttetésben lévő számítógépek számítógépes hálózatot alkotnak 12

 Állományok megosztása  Perifériák megosztása  Megbízhatóság növelése  Internet megosztása  Háttértár osztott használata Miért? 13

Mekkora?  LAN  MAN  WAN 14

Hogy néz ki? Topológia: Számítógépek összekapcsolásához használt csomópontok közötti kapcsolatok leírása  Busz, vagy sín hálózat  Csillag (star) topológia  Szövevényes - teljes- hálózat  Fa  Gyűrű (token-ring) hálózat  Celluláris

Nyílt szabvány / titkos rendszer ISO/OSI TCP 16

ISO-OSI TCP/IP /

 Kábelek, csatlakozók, jelek  Réz alapú kábelek  STP: Shielded twisted pair (STP) max 100m  UTP: Unshielded twisted pair (UTP)  Koax  Üvegszálas  egymódusú max. 440km (40 Gb/s), jellemzően km  többmódusú 1-2 km (100 Mb/s)  Rádiós (pl.: WiFi)  Infra Fizikai réteg 18

Fizikai réteg 19

UTP/STP 20 Name Typical construction BandwidthApplications Level 10.4 MHzTelephone and modem lines Level 24 MHzOlder terminal systems, e.g. IBM 3270IBM 3270 Cat.3UTP [9] [9] 16 MHz [9] [9] 10BASE-T and 100BASE-T4 Ethernet [9]Ethernet [9] Cat.4UTP [9] [9] 20 MHz [9] [9] 16 Mbit/s [9] Token Ring [9]Token Ring Cat.5UTP [9] [9] 100 MHz [9] [9] 100BASE-TX & 1000BASE-T Ethernet [9]Ethernet [9] Cat.5eUTP [9] [9] 100 MHz [9] [9] 100BASE-TX & 1000BASE-T Ethernet [9]Ethernet [9] Cat.6UTP [9] [9] 250 MHz [9] [9] 10GBASE-T10GBASE-T EthernetEthernet Cat.6 A U/FTP, F/UTP500 MHz10GBASE-T10GBASE-T EthernetEthernet Cat.7F/FTP, S/FTP600 MHz10GBASE-T10GBASE-T Ethernet. POTS/CATV/1000BASE-T over single cable.EthernetPOTSCATV1000BASE-T Cat.7 A F/FTP, S/FTP1000 MHz10GBASE-T10GBASE-T Ethernet. POTS/CATV/1000BASE-T over single cable.EthernetPOTSCATV1000BASE-T Cat.8/8.1U/FTP, F/UTP MHz 40GBASE-T40GBASE-T Ethernet. POTS/CATV/1000BASE-T over single cable.EthernetPOTSCATV1000BASE-T Cat.8.2F/FTP, S/FTP MHz 40GBASE-T40GBASE-T Ethernet. POTS/CATV/1000BASE-T over single cable.EthernetPOTSCATV1000BASE-T

Fizikai réteg 21 Schubert Tamás (BMF)

Fizikai réteg (Műholdas mikrohullámú átvitel) 22 Műhold Földi állomás Antenna Föld UplinkDownlink Schubert Tamás (BMF)

Miért használunk jelismétlőt? 23 Schubert Tamás (BMF)

 MAC  Közeghozzáférés- vezérlés  CSMA/CD Carrier Sense Multiple Access / Collision Detect Az adó belehallgat a csatornába, ha vivőhullámot nem érzékel, akkor adásba kezd. Amennyiben másik adó vivőhullámát a jelterjedési késleltetés miatt nem érzékelte, akkor összeütköznek az adott jelek, amit az ütközés érzékelés fedez fel. Ezek után véletlen idő múlva elölről kezdődik a folyamat.  Token passing Adatkapcsolati 24

Hálózati / szállítási réteg 25 Vonalkapcsolás Üzenet és csomagkapcsolás Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

Vonalkapcsolás működése 26 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

Vonalkapcsolás működése 27  Kapcsolatteremtés Először kapcsolatteremtés történik az adó és vevő állomás között több kapcsoló központon keresztül, és csak ezután jön létre a kommunikáció.  Kommunikáció: A fizikai kapcsolat csak az összeköttetés idejére áll fenn. Amíg ez a két eszköz beszél egymással, más eszközök nem csatlakozhatnak a vonalra.  Kapcsolatbontás: Miután megtörtént az adatátvitel, felszabadítják a kommunikációs vonalat, és azt más eszközök vehetik igénybe. Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

 Nincs szükség előre kiépített fizikai összeköttetésre adó és vevő állomás között. Üzenetkapcsolás (fizikai hálózat) 28 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

 Ha valamely állomás korlátozatlan hosszúságú üzenetet kíván küldeni egy másiknak, akkor az üzenethez csatolja a címzett azonosítóját, majd az üzenet az átvivőhálózatra kerül, amelyen át csomópontról csomópontra halad, míg a rendeltetési állomásra nem ér. Üzenetkapcsolás (csomópontjai) 29 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

 Az üzenet az ilyen kapcsolók mindegyikén késést szenved, hiszen meg kell várnia, amíg a következő vonal felszabadul. Az üzenet viszont jelentős késéssel érkezhet, ha több csomóponton kell keresztül haladnia. Üzenetkapcsolás (késések a csomópontokon) 30 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

 Azokat a kapcsolókat, amelyek az üzenetet tárolják, mielőtt továbbítanák, tárolva továbbító kapcsolóknak nevezzük.  Az üzenet az ilyen kapcsolók mindegyikén késést szenved, hiszen meg kell várnia, amíg a következő vonal felszabadul. Az üzenet viszont jelentős késéssel érkezhet, ha több csomóponton kell keresztül haladnia. Üzenetkapcsolás (tárol-továbbít) 31 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

 Az üzenet azonnal indulhat az adó állomásról, amint az első vonalszakasz felszabadul, és nem kell megvárni a teljes útvonal szabaddá válását.  Nem szükséges, hogy az üzenet továbbításakor a címzett szabad legyen. Az esetleg foglalt címzett felszabadultáig az üzenet a kapcsolók egyikén várakozik. Üzenetkapcsolás előnye 32 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

Csomagkapcsolt hálózatok 33 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

 Tetszőleges hosszúságú üzenetek meghatározott terjedelmű csomagokban érkeznek meg.  A csomag hossza maximálva van.  Amennyiben a csomagkapcsoló hálózatban a csomagméretet meghaladó üzenetet kell átvinni, akkor a forrásállomás az üzenetet részekre tördeli, és az egyes részeket egy-egy csomag alakjában továbbítja Csomagkapcsolt hálózatok 34 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

 Az egyes üzenetdarabok elszakadhatnak egymástól, és csak a célállomásnál áll össze belőlük a teljes egész eredeti üzenet.  Egy csomagkapcsolásos hálózat egyidejűleg több üzenetet továbbít az átviteli vonalakon. Ezt az átviteli eljárást multiplexelés-nek nevezik.  A csomagkapcsolás nagyon hatékonyan képes a vonalak kihasználására, mivel az adott két pont közötti összeköttetést több irányból érkező és továbbhaladó csomag is használja.  A csomagkapcsoló hálózatok jelentős része szintén a tárolva továbbítás elvét alkalmazza.  E hálózatok az üzenetkapcsoló hálózatokhoz hasonlóan működnek, viszont a csomagkapcsolás az üzenetkapcsolásnál lényegesen gyorsabb és gazdaságosabb. Csomagkapcsolt hálózatok 35 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

 Router  Switch  Hub Hálózati eszközök rétegenként 36

 A hubok, vagy más néven többportos ismétlők feladata a hálózati jelek bit szintű erősítése és újraidőzítése sok (pl. 4, 8 vagy akár 24) felhasználó számára.  Ha több eszközt (állomást) szeretnénk egy megosztott eszközhöz (kiszolgálóhoz) kapcsolni, és a kiszolgálóban csak egy hálózati kártyát szeretnénk elhelyezni, akkor ezt egy hubbal oldhatjuk meg.  A hubok 1. rétegbeli eszközök, mert csak bitfolyamot kezelnek, és nem használják az OSI modell más rétegeinek az információit. Hub

Switch

 A kapcsoló első látásra gyakran hubnak látszik  egyik funkciója éppen az eszközök és a hálózat egy pontja közötti kapcsolat biztosítása  A kapcsoló feladata a kapcsolat koncentrálása, és a sávszélesség garantálása  A kapcsoló a bemenő portjaira (interfészeire) érkező csomagokat a kimenő portjaira irányítja, miközben minden portján teljes sávszélességet biztosít  A kapcsoló a MAC-címek alapján dönt a kapcsolás irányáról, ezért ez egy 2. rétegbeli eszköz. Switch

Hub vs Switch 40

 az irányító feladata a bejövő csomagok megvizsgálása  a legjobb hálózati útvonal kiválasztása  csomagok átkapcsolása a megfelelő kimenő portra.  Az irányítók az útválasztást 3. rétegbeli információ - a hálózati cím - alapján végzik Router 41

Példa egy hálózatra /switchvshub.php

Teszt 40 MÁSODPERC/DIA 10 KÉRDÉS 43 HÁLÓZATOK

Internetre kapcsolódni

Internetre kapcsolódni 45

 Mindengépet egy-egy hálózaton belül egy egyedi cím azonosít: az IP cím  Formája: 4 db ponttal elválasztott decimális szám 0 és 255 között (pl.: )  Bitekben kifejezve: 32 bit  Az IP cím két részből áll:  az első rész a hálózatot  a második a gépet azonosítja IP címzés 46

IP címzés 47

 Például: a C osztályú cím első 3 oktettje azonosítja a hálózatot ( ) az utolsó (1) a gépet az adott hálózaton belül (Bitekben: hálózat, gép)  Mivel az előbbi felépítés nem mindig érvényes, a hálózattal közölni kell a tényleges, aktuális felépítést Erre szolgál az alhálózati maszk  Ahol ez bináris alakban 1-est tartalmaz, ott az IP cím a hálózatot azonosítja, ahol 0-t, ott a gépet Kiszámításához az IP címet és a maszkot logikai ÉS kapcsolatba kell hozni egymással IP címzés 48

 Az InterNIC-től kapott IP-címek három osztályba sorolhatók: A, B és C osztályba.  A osztályú címeket a világ kormányzatai számára  B osztályú címeket a közepes nagyságú vállalatok számára foglalja le  mindenki más pedig C osztályú címeket kap IP címzés 49

IP címzés 50

IP címzés

IP cím beállítása 52

IP cím ellenőrzése 53  ipconfig /all

Kommunikáció ellenőrzése 54  A ping parancs használata  A ping parancs megjeleníti, hogy válaszolt-e a cél, valamint hogy mennyi idő telt el a válaszadás fogadásáig.  Ha a kívánt hely elérése közben hiba lép föl, a ping parancs hibaüzenetet jelenít meg.

Kommunikáció ellenőrzése 55  A ping parancsot az alábbi műveletekhez használhatja:  A számítógép elérhetőségének vizsgálata (nem az állomás neve, hanem címe alapján) a TCP/IP működésének ellenőrzése céljából. (A számítógép elérhetőségének vizsgálata nem biztosíték arra, hogy a hálózati adapter működik.)  A helyi útválasztó elérhetőségének vizsgálata annak megállapítására, hogy működik-e az útválasztó.  A helyi útválasztón túli számítógépek elérhetőségének vizsgálata.

Kommunikáció ellenőrzése 56  A tracert parancsot az alábbi műveletekhez használhatja:  A TRACERT diagnosztikai segédprogram meghatározza a csomagok útvonalát azok célpontjáig. Ehhez ICMP echo csomagot küld a célpontba.  A TRACERT segédprogrammal megállapíthatja, hogy a csomag hol akadt el a hálózatban. C:\Users\Laci>tracert nasa.com Útvonal követése a következőhöz: nasa.com [ ] legfeljebb 30 ugrással: 1 <1 ms <1 ms <1 ms ms 15 ms 12 ms <1 ms 1 ms 1 ms upnet-n.upnet.pte.hu [ ] 4 <1 ms <1 ms 1 ms upnet-sz2.upnet.pte.hu [ ] 5 <1 ms <1 ms 1 ms upnet-sz.upnet.pte.hu [ ] 6 1 ms 1 ms 1 ms tg rtr.pecs.hbone.hu [ ] 7 5 ms 4 ms 4 ms be8.rtr1.vh.hbone.hu [ ] 8 31 ms 4 ms 4 ms xe bar1.Budapest1.Level3.net [ ] ms 107 ms 107 ms ae car4.Washington1.Level3.net [ ] ms 109 ms 107 ms ENET-INC.car4.Washington1.Level3.net [ ] ms 126 ms 126 ms g5-1.c2.xlhost.com [ ] ms 127 ms 127 ms ten3-5.core-1.xlhost.com [ ] ms 126 ms 126 ms 72.b1.f4.static.xlhost.com [ ] Az útvonalkövetés elkészült.

DNS 57  A tartománynévrendszer (DNS) számítógépek és hálózati szolgáltatások elnevezésére használatos rendszer, amelyek tartományi hierarchiába szerveződnek.  A TCP/IP-hálózatok (például az internet) a DNS szolgáltatás használatával érik el a számítógépeket és a szolgáltatásokat, azok rövid nevén keresztül.  A DNS-kiszolgáló névfeloldást biztosít a TCP/IP-hálózatok számára.  Ez lehetővé teszi az ügyfélszámítógépek felhasználói számára, hogy numerikus IP-címek helyett neveket használjanak a távoli állomások azonosításához.  Az ügyfélszámítógép elküldi a távoli állomás nevét a DNS-kiszolgálónak, amely a megfelelő IP-cím visszaküldésével válaszol.

DNS 58 wikpedia

Az OSI modell felsőbb rétegeiben… 59

A TCP/IP protokollgráf 60 IP Internet réteg TCPUDP Szállítási réteg HTTPFTPSMTPDNSTFTP Alkalmazási réteg

A TCP/IP protokollgráf 61

Mire jó? Pl.: Levelezőprogramhoz! 62

ftp open put mput get mget close bye Mire jó? Pl.: letöltés-feltöltés FTP 63

 fogalma  postafiók szolgáltató  postafiók kezelés  címek felépítése  -ek felépítése  szolgáltatók extra funkciói 64

 POP engedélyezése  Jelentkezzen be a Gmail szolgáltatásba.  Kattintson a Beállítások linkre a Gmail bármely oldalának tetején.  Kattintson az Átirányítás és POP/IMAP linkre.  Jelölje be A POP protokoll engedélyezése minden levélre vagy A POP engedélyezése a mostantól érkező levelekreválasztógombot.  Válassza ki azt a műveletet, amelyet Gmail-üzeneteire szeretne alkalmazni azok POP-alapú elérése után.  Állítsa be a POP-alapú hozzáférést támogató ügyfélprogramot, és kattintson a Változtatások mentése gombra. Olvasás-küldés levelező programmal 65

Olvasás-küldés levelező programmal 66

Olvasás-küldés levelező programmal 67 Beérkező levelek szervere (POP3) – SSL-alapú titkosítást igényel: pop.gmail.com SSL használata: Igen Port: 995 Kimenő levelek szervere (SMTP) – TLS- vagy SSL-alapú titkosítást igényel: smtp.gmail.com Hitelesítés használata: Igen TLS/STARTTLS portja: 587 SSL portja: 465 Szerver időtúllépése1 percnél több, ajánlott érték: 5 Teljes név vagy megjelenítendő név: [az Ön neve] Fióknév vagy felhasználónév: a teljes saját cím vagy végződéssel együtt) cím:a saját cím vagy Jelszó:saját Gmail-jelszava

68 Olvasás-küldés levelező programmal

69

Olvasás-küldés levelező programmal 70

A Transport Layer Security (TLS) és elődje a Secure Sockets Layer (SSL), titkosítási protokollok, melyek az Internet-en keresztüli kommunikációhoz biztosítanak védelmet. A TLS és SSL protokollok titkosítják a hálózati kapcsolatok szegmenseit a szállítási réteg felett. Olvasás-küldés levelező programmal 71 A TLS egyik legfontosabb alkalmazási területe a világhálón való böngészés biztosítása (http és https protokollokon keresztül), azon belül az e- kereskedelem, banki szolgáltatások és az elektronikus levelezés

Hálózati nyomtatás, fájlmegosztás 72

Dolgozat 73