BEFEKTETÉSEK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK 1-2.előadás PhDr. Antalík Imre SJE-GTK szeptember 24-október 1.

A pénzügyi közvetítő rendszer elhelyezkedése a gazdaságban – a gazdasági körforgás

Közvetlen tőkeáramlási csatorna

Közvetett tőkeáramlási csatorna

Miért van szükség a pénzügyi közvetítő rendszerre? A megtakarítói és forrásfelhasználói oldal követelményei és érdekei nem esnek egybe!! A megtakarítókat befolyásolják: Várható hozam Kockázat Likviditás Tranzakciós költség „A megtakarító szeretné a pénzét minél magasabb várható hozam mellett, minél alacsonyabb kockázat mellett, minél rövidebb időre és minél alacsonyabb tranzakciós költségek mellett befektetni.”

A forrásfelhasználókat befolyásolják: - Forrásvolumen - Mekkora külső forrásra van szükség? - Forrásköltség – Mekkora a tőke költsége? - Időtartam - Tranzakciós költségek „A forrásfelhasználó szeretné a számára szükséges volumenű forrásokat a számára szükséges időtartamra minél alacsonyabb forrásköltség és tranzakciós költségek mellett igénybe venni.”

átalakítják a lejáratot Előnye Hátránya - alacsonyabb tranzakciós költségek - ügyletstrukturálás -egyes szereplők kockázatokat is átvállalhatnak - a finanszírozónak el kell fogadnia az értékpapírhoz kapcsolódó kockázatot, lejáratot, likviditást Előnye csökkentik a kockázatot csökkenő tranzakciós ktg., összegyűjtik a megtakarításokat A közvetlen tőkeáramlási csatorna A közvetett tőkeáramlási csatorna:

A pénzügyi közvetítő rendszer definíciója és A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ RENDSZER ELEMEI 1.Pénzügyi eszközök – Reáleszközökkel szembeni követelést testesítenek meg. – Létrejöttük megegyezik a megtakarító szempontjából értelmezett befektetés pillanatával. – Pénzügyi piacok áruja – 3 nagy csoportjuk: pénzeszközök, hiteleszközök, részesedések 2.Közvetítő intézmények A; Hitelintézetek B; Szerződéses intézmények C; Befektetési intézmények D; Egyéb pénzügyi és közvetítő intézmények A pénzügyi közvetítő rendszer piacok, személyek, intézmények, szabályozók, szokásjogok, pénzügyi eszközök, ismeretek és technikák összessége.

A pénzügyi közvetítő rendszer elemei – 2. közvetítő intézmények A, HITELINTÉZETEK - Ide tartoznak a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek - A megtakarítók betéteiből szerzik kihelyezhető forrásaik nagy részét. Pénzteremtő képességgel bírnak - monetáris közvetítők. - Sokféle lejárattal nyújtanak hitelt minden ügyfélnek - Általában hiteleik jelentős része rövid lejáratú (oka: fejlett piacokon a nagyvállalatok máshonnan szereznek forrást, likvid betéteik vannak) - Ott sikeresek, ahol nagy költsége van a megtakarító és hitelfelvevő közti információs különbségnek B, SZERZŐDÉSES INTÉZMÉNYEK Ide tartoznak a biztosítók és a nyugdíjpénztárak (nem állami) - Bár nem befektetési tevékenységük a legfontosabb, de szabad pénzalapjaikat befektetik - A biztosítók termékeiket pl. megtakarítással is kombinálják már, ezen összegeket befektetik - A nyugdíjpénztárak célja a nyugdíjak reálértékének megőrzése. - Pénzáramlásaik jól számíthatóak - Pénzeszközeiket általában hosszú lejáratú eszközökbe fektetik

C, BEFEKTETÉSI INTÉZMÉNYEK - pl. Befektetési alapok - Összegyűjtik az értékpapírokba fektetni kívánt összegeket - Nagyobb szakértelem, több információ, alacsonyabb tranzakciós ktg. mellett kereskednek - Felszívják az értékpapírpiac jelentős részét - Portfóliókat alkotnak (diverzifikálnak), folyamatosan karbatartják ÉP-állományukat - Befektetési jegyeikkel biztonságosabb értékpapírokat teremtenek a piacon - Ott sikeresek, ahol költséges a megtakarító és hitelfelvevő információs különbség legyőzése D, EGYÉB TÁRSASÁGOK A) Pl. Finanszírozási társaságok -Kis összegű, fogyasztási vagy üzleti jellegű rövid lejáratú hiteleket nyújtanak -Forrásaik értékpapír-kibocsátásból vagy kereskedelmi banki finanszírozásból származnak -Főleg az USA-ban terjedtek el korábban a szabályozási rendszernek köszönhetően (nem vonatkoznak rájuk a betétgyűjtő intézményekre vonatkozó szabályok). B) Kormányzati nyugdíjalapok C) Brókercégek D) Befektetési bankok E) Lízingtársaságok A pénzügyi közvetítő rendszer elemei - 2. közvetítő intézmények

A pénzügyi közvetítő rendszer elemei – 3. Befektetési bankok Tevékenységük: 1) Kereskedés és elszámolás – alaptevékenység. Brókerek/traderek végzik. FRONT OFFICE tevékenység - megbízások felvétele, szerződések, elszámolások átadása BACK OFFICE – számlaterhelések, jóváírások, pénz-és értékpapírforgalom bonyolítása 2) Elemzés és értékesítés – előrejelzések készítése, piaci információkkal való ellátás 3) Vagyonkezelés 2 csoportot különböztetünk meg, intézményi- és magánbefektetőket, akiknek a pénzét kezeli a vagyonkezelő. A vagyonkezelés befektetési jegyek általi pénzgyűjtést jelent, vagy nyílt és zártvégű befektetési alapok létrhozását (méretgazdaságossági előnyök kihasználása). Fontos náluk a pénz ki- (illikvid eszközök) és beáramlásának (fedezeti, private equity, feltörekvő piaci alapok) korlátozása. 4) Vállalati tanácsadás – nyilvános kibocsátások, összeolvadások, felvásárlások esetén végzendő értékelés, vagy gazdasági jogi átvilágítás 5) Szinergiák kihasználása – a felsorolt tevékenységek egymást segítik Ugyanolyan gazdasági tevékenységet végeznek, mint a termelő vállalatok (marketing, IT, pénzügyi részleg ugyanolyan jellenző rájuk), de az értékpapírpiacon tevékenykednek.

Mi a pénzügyi piac? – a pénzügyi eszközökkel való kereskedés „helyszíne“. 3 piac összessége, melyek elválaszthatatlanok: 1; Devizapiac – az egyes országok pénzeinek cseréje 2; Pénzpiac – Azon pénzügyi eszközök és ügyletek piaca, amelyek lejárata nem éventúli (váltók, letéti jegyek, éven belüli bankbetétek, bankhitelek) 3; Tőkepiac – az itt kereskedett eszközök lejárata meghaladja az egy évet (kötvény, részvény, jelzáloglevelek, hosszú lejáratú hitelek, stb. – döntően értékpapírok) Értékpapírpiac vs. Pénzügyi piac Az értékpapírpiac a pénz- és tőkepiac, de részei olyan papírok is, mint pl. a közraktárjegy, ami árujogot testesít meg. Az értékpapírpiac része az: - Elsődleges piac – az értékpapírok bölcsője - Másodlagos piac – már meglévő eszközök kereskedése zajlik itt (függetlenít a lejárattól, biztosítja a likviditást). A legnagyobb jelentőségű az értékpapírtőzsde. A pénzügyi közvetítő rendszer elemei – 4. A pénzügyi piacok

A piac jellemzői A) Információ és transzparencia - a résztvevőknek mennyire áll rendelkezésére a múlt és jelenbeli adatok halmaza, Ár-, volumen-, minőséghez kapcsolódó információk, figyelemmel követhető–e az áralakulás folyó tranzakciók során, a jövőbeli várakozásokról nyújt-e információt a piac (pl. van-e határidős piac) B) Piaci likviditás – más szóval értékesíthetőség A likvidséget meghatározza: - mennyi idő alatt hajtható végre az ügylet? - az áralakulás folytonossága (potenciális veszteségforrás) - tranzakciós költségek nagysága C; Hatékony árak - Az információfeldolgozás gyorsaságát jelenti A pénzügyi piacok közös jellemzői és kapcsolódási pontjai: - Gyors reakció jellemzi őket - Hitelviszony. A hitelfelvevők a legjobb feltételeket keresik, emiatt váltanak a részpiacok közt -Profitmaximalizáló magatartás jellemzi a szereplőket -Az árak kiegyenlítődnek térben (arbitrazsőrök) -Az árak kiegyenlítődnek időben (határidős spekulánsok)

A pénzügyi piacok – a pénzügyi eszközök csoportosítása alapján az időtáv szemszögéből P É N Z P I A CT Ő K E P I A C LIKVID ESZKÖZÖK, KÖNNYEN KERESKEDHETŐ ÉS ALACSONY KOCKÁZATÚ ÉRTÉKPAPÍROK I.Hosszú lejáratú kötvények piaca II.Részvénypiac III.Származtatott termékek piaca Pénzpiac (éven belüli ÉP, likviditásmenedzsment a fő szerepe): rövid lejáratú állampapírok (kincstárjegyek), váltók, letéti jegyek, repopiac Tőkepiac (éven túli lejáratú ÉP): kötvények, részvények, befektetési jegyek, biztosítási termékek stb.

Értékpapírok – jogi- és közgazdasági megközelítés Jogi szemszög – vagyoni jogra szóló, forgalomképes okirat. Akkor értékpapír egy eszköz, ha a jogszabály annak minősíti. Közgazdasági szemszög – a pénzügyi eszköznek belső értékkel kell rendelkeznie, amely kiszámítható. Érvényesülni kell a jelenbeli pénzért jövőbeni pénz elvének. Értékpapírok – jogviszony alapján - hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok - árujogviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok – futamidő alapján - rövid lejáratú (1 éven belüli) - középtávú (1 és 5 év közt) - hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb lejárat) - lejárat nélküli

Értékpapírok – pénzáramlás alapján Mikor érkezik pénzáramlás? a) lejáratkor vagy értékesítéskor nyújt pénzáramlást (váltó, kicstárjegy, kamatos kamatozású kötvények) b) rendszeres pénzáramlást nyújtó értékpapírok ( befektetési jegyek, kötvények egyes típusai) Milyen forrásból érkezik a nyereség? - kizárólag árfolyamnyereség (pl. diszkontpapírok) - kizárólag kamat - kizárólag osztalék - nem pénzeszköz formában (pl. bónuszrészvények juttatása) - a fentebb felsoroltak kombinációja Az ígért hozam milyen mértékben ingadozik? - fix hozamú ÉP – kötvények, állampapírok - változó hozamú ÉP – részvények, befektetési jegyek stb., nem tudjuk felírni a pénzáramlásukat - a kettő közti átmenetet nyújtó ÉP – csak cash flow kiszámítási elveket rögzítenek

Értékpapírok – a kibocsátó alapján - állam - kincstárjegyek és államkötvények - önkormányzatok – kötvények - vállalatok – kötvények, részvények, stb. - pénzintézetek – pl. letéti jegy - magánszemélyek - váltók Államháztartási papírok Magánkibocsátás Értékpapírok – forgalomképesség alapján Értékpapírok – vásárlók köre alapján - valutabelföldiek által vásárolható - valutakülföldiek által vásárolható - mindkét csoport vásárolhatja - tőzsdén jegyzett ÉP - tőzsdén kívüli ÉP

Értékpapírok – joggyakorlási szempontból Értékpapírok – fizikai forma alapján - névre szóló ÉP - bemutatóra szóló ÉP - rendeletre szóló ÉP - papíros forma - számlakövetelés - számítógépes elektronikus jel

Köszönöm a figyelmüket!

A PIAC DEFINÍCIÓJA Eszközök és lehetőségek összessége, amelyek segítik az eladók és vevők egymásra találását, hogy szabad akaratukból áruikat, szolgáltatásaikat kicseréljék egymás közt. A piac csak az adásvétel terepe, nem tulajdonosa az áruknak, szolgáltatásoknak!