Egyiptom, a Nílus ajándéka 27. o.

Egyiptom földje  Földrajzi környezet  elszigetelt  a „sivatag”  A Nílus az élet - öntözés itt is szükséges  áradás, sarjadás, forróság  állandó áradás  állandó tápanyag   szikesedés  Nyersanyagban gazdag, kivéve a fa  a kő szerepe  csere szerepe kisebb A Nílus műholdfelvételen 25. o.

Az archaikus kor  Archaikus kor ( )  Szahara füves puszta  kiszáradás  folyóvölgyekbe vándorlás  földműves falvak  Kr. e. 4. ée. öntözéses földművelés  csatornahálózat  Csatornahálózat = közmunkák szerepe itt is jelentős!!!  állam kialakulása  Alsó- és Felső-Egyiptom  Egyesítés  Ménész (Kr.e. 2900)  szükség van erős központi hatalomra  Ekkor alakul ki  művészet, vallás, írás  hieroglif  képírás egyik válfaja  hieratikus, démotikus 26. o.

Egyiptom az archaikus kor idején, Alsó és Felső Egyiptom egyesítés előtt

Az Óbirodalom (Kr.e )  Kialakul a fáraók korlátlan (despotikus) hatalma  a fáraó isten is (istenkirály) (övé az egész ország)  Társadalom  Fáraó  papság, hivatalnokok (arisztokrácia)  közrendű szabadok, házi rabszolgaság (patriarchális ~)  Gazdaság: templomgazdálkodás  réz használata, de a követ is használják  Despotikus hat.  piramisok (IV. dinasztia)  V. - VI. dinasztia: a fáraó hatalma , az arisztokrácia   ok: tartományok erősödése: adóbeszedés = sikkasztás  saját hadsereg kiépítése  a birodalom széthullik 26. o. 19. o.

Az Óbirodalom kiterjedése (Kr.e ) megfigyelhető a területi növekedés

A Középbirodalom (Kr.e )  Az öntözéses földművelés kikényszeríti  egyesítést  a thébai papság hatalma   A fáraó már  korlátlan úr  Ámon papság  nomoszok vezetői - már saját föld!  Gazdaság  bronz időszaka  kézműves- és keresk.réteg kialakulása  kereskedelem: Fönícia, Kréta, Vörös-tenger  hódítások  dél felé, Alsó-Núbia (arany)  XVIII. sz vége - központi hatalom   1650 hükszosz támadás - állam   hükszosz siker titka: vasfegyver, ló, harci szekér alkalmazása

A Középbirodalom kora Egyiptom fénykora (Kr.e )

Az Újbirodalom (Kr.e – 1000)  Hükszosz uralom - Théba fellázad  vas, harci szekér alkalmazása  Újbirodalom  fejlődik a gazdaság - vas használata  ekés földművelés, öntözés fejlődése (saduf)  új állatok: ló, teve, juh  kereskedelem tovább fejlődik - nyitott!  Erős állam  Hódítás - III. Thotmesz (XV. sz.):  Núbia, Mezopotámia, Szíria, Palesztina, Fönícia  Egyiptom alatta Eufrátesztől az 5. kataraktáig terjed  A hódítás növeli a katonai vezetőréteg hatalmát, de a papi rétegét is  társ. következmény: rabszolgák elterjedése

Ekés földművelés ábrázolása egy festett sírkamrából 28. o. Saduf alkalmazása Egyiptomban, mire emlékeztet az Alfölddel kapcsolatosan?

 A thébai Ámon papság hatalma ellen IV. Amenhotep fellép  Ehnaton - vallási reform, Aton a napkorong kultusza  Államvall., monoteizmus, † után a reform   utóda, Tutanhaton  Tutanhamon  Amarna reform  területi veszteség  II. Ramszesz - Szíria visszahódítása  Kr. e kádesi csata a hettitákkal  a területek felosztása  III. Ramszesz - tengeri népek támadása  kivédi (Kr.e. XII. sz.), de a központi hatalom gyengül  Théba hatalma megmarad  XI. Ramszesz  Herihor győz  XI. sz. Felső-Egyiptom theokratikus állam

Az Újbirodalom már erőteljes nagyhatalmi politikát folytat, a hanyatló Asszíria mellé áll az erősödő Újbabilonnal szemben (Kr.e )

Temple of Karnak

Ehnaton

 6/1; 6/2; 6/3; 6/5; 6/6;

Rosetti-kő  Orvostudomány:  mumifikálás, halottkultusz  Építészet:  piramis, sziklatemplomok, monumentális szobrok  Természettudományok:  tízes számrendszer  Irodalom:  Halottak könyve  Csillagászat:  360 napos év = 12 hónap, 1 nap = 24 óra, 1 óra = 60 perc  Szellemi kultúra  írás: Hieroglif, hieratikus, démotikus (kopt)  istenvilág: totemmisztikus eredet  Napisten (Ré),Thot, Ozirisz (termékenység, halál, újjáéledés), Ízisz (hitvesi hűség, anyai szeretet, varázslás), Hórusz

Egyiptom – piramisformák Masztaba, SakkaraDzsószer lépcsős ~, Sakkara Dzsószer tört ~, DahsurGizai piramisok 27. o.

Építészet 27. o.

Szobrászat

Festészet

Prehisztorikus kor: Egy isteni dinasztia volt. Archaikus kor: A papfejedelem, a fáraó hatalma korlátlan volt a vallásos és politikai életben egyaránt, s ez csak a 3. dinasztia végén, Dzsószer uralkodása után bomlott fel nagy jelentőségű vallási reform következtében. Óbirodalom: Az egyesített állam első fénykora. A papság nagymérvű befolyása, Ré-kultusz. Kereskedelmi-rabló expedíciók (Fönícia, Núbia, Libanon). Piramisépítő fáraók kora. Első átmeneti kor: Az összeomlása után lassú gazd.-gi és társ.-i anarchia. Középbirodalom: A társadalmi és a hatalmi viszonyok kiegyensúlyozot- takká váltak. Az új főváros, Thébai is Felső-Egyiptomban kezdett kiépülni. Második átmeneti kor: A hükszószok megszállják és leigázzák Egyiptomot. Újbirodalom: Az első barlangsírok a Királyok Völgyében. Théba központú hatalom (hercegségek) erősödése. Hadjáratok Szíriába, Palesztínába. Késő kor: Az asszírok kiűzték a núbiaiakat, és 663-ban elpusztították Thébát. Az ország rövid ideig önálló volt. Majd a perzsák lerohanják és Perzsia tartománya lesz. Fejlett tudományos élet jellemezi: a naptárkészítés, a csillagászat, a matematika, orvoslás emelkedett ki közülük. A szigorúan hierarchizált társadalom élén az isteni származásúnak - bár koronként eltérő hatalmú - tartott fáraó állt. A hivatali és papi arisztokrácia kapott kiemelkedő szerepet az állam irányításában, egyben a művészetek területén is.

Egyiptom

Egyiptomi kultúra kisugárzása

NevekNépekCsoportokFogalmakIdőHelyszín