Mobilitástervezési folyamatok – mi az a SUMP és hogyan készül VI. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KONFERENCIA Közlekedéstervezés és irányítás a 21. században Hajnal.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Projektciklus- menedzsment (PCM)
Advertisements

Tanácsadási szolgáltatások „ A jövő önkormányzatának alapja Pusztamonostoron – ÁROP-1.A.2/A számú forrás felhasználásával” projektben Bíró Gabriella.
Magyar bankok termékei, speciális banki konstrukciók
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hosszú távú stratégiája, kapcsolata a releváns operatív programokkal.
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Heves megye civil szervezeteinek szervezetfejlesztése A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. K á rp á tok Alap í tv á ny – Magyarorsz á g.
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
Nemzeti Közlekedési Stratégia kialakítása Magyarországon Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály.
Szekszárd Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált városfejlesztési stratégiájának aktualizálása Partnerségi egyeztetés.
Kormányzati vasútpolitikai célok és törekvések
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kaposi József főigazgató A pedagógiai szakmai szolgáltatás új rendszerének.
Az országos monitoring rendszer fejlesztése. Egy adott tevékenység pénzügyi és fizikai nyomon követése. Előrehaladással kapcsolatos adat és információgyűjtés.
1 Foglalkoztatási paktumok helyzete Magyarországon, jó gyakorlatok Örkény június 24.
STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT a Nemzeti Halászati Stratégiai Tervre és Halászati Operatív Programra Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest,
KÖZOP eljárásrendek március 2. után
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Integrált területi beruházás és Közösségvezérelt helyi fejlesztés a as programozási időszakban Zsolt SZOKOLAI C.2 Urban development, territorial.
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK.
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
Legyen kevesebb autó, tisztább város, több zöld! – Ajánlások a Városi Környezet Stratégiához Hegyi Gyula Budapest, november 13. Fővárosi Közgyűlés.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Magyar Controlling Egyesület Szombathely, október Keringer Zsolt MCE Konferencia 2008 A controlling gyakorlata ASP alapú közigazgatás lehetőségei.
Magyar Controlling Egyesület Szolnok, október 29. MCE Konferencia 2009 A controlling gyakorlata Bepillantás az államigazgatási kontrolling gyakorlatába.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Az NFT társadalmi egyeztetése civil szemszögből Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért - CNNy Pécs, március 23.
A Strukturális Alapok tervezési folyamata és a partnerség Részvételi demokrácia, társadalmi párbeszéd: avagy hogyan tudnak a civil szervezetek élni részvételi.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Kővári János országgyűlési képviselő,
SKV MÓDSZERTAN ÉS FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervre és Programra SKV Fórum Budapest, október 18. Env-in-Cent.
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
BERUHÁZÁSOK A FŐMÉRNÖK SZEMÉVEL „Nyílt nap a beruházásokról” Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara november 27.
Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment A kultúra gazdaságtana
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
A 21. század energiapolitikai kérdései és hazai válaszai: a „Magyarország energiapolitikája ” című stratégia és a lezajlott társadalmi-szakmai.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
TERÜLETI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A AS TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMBAN Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX workshop Novi.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
SLA (Service Level Aggrement) alapon történő szolgáltatás fejlesztés a Gazdasági Főigazgatóságon
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
A Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, a megyei integrált területi program bemutatása Somlóvásárhely, július.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
11 Smart City Tagozat ülése BME EIT Neumann Tárgyaló, május óra 1111 Budapest, Egry J. u. 18. V1 ép. C213 Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök.
Az intermodalitás szakpolitikai illeszkedése Közlekedéstudományi Konferencia Győr március
A SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI IRÁNYAI MFKB megbeszélés február 5.
FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSI KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS TOP Nyíregyháza, január 08. Dr. Frankó Melinda.
XXII. Országos Személyszállítási Szakmai Konferencia április 20. – drivingcamp Hungary (Zsámbék) BFTK BánTeodóra, ügyvezető igazgató Budapest, 2016.
SMART KÖZLEKEDÉS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉSBEN Buzási Attila Szalmáné Dr. Csete Mária Dr. Németh Bálint
A BKK szerepe a TIDE nemzetközi projektben Új megoldások a közösségi közlekedésben - fenntarthatóság - integráció - finanszírozás - Pécs, november.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) Zárókonferencia Nagyvárad, március 19. A projekt rövid bemutatása - célok és eredmények.
A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

Mobilitástervezési folyamatok – mi az a SUMP és hogyan készül VI. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KONFERENCIA Közlekedéstervezés és irányítás a 21. században Hajnal Tünde stratégia főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ március 25.

után kialakított szervezeti modell Tartalom Stratégiai tervezési irányzatok Mobilitás tervezésről általában A Balázs Mór-terv készítésének folyamatai Az SUMP folyamat értékelése

3 XX. századi várostervezés – modernizációs szemlélet - funkcionalitás -motorizált közlekedés előtérbe kerül -növekvő kereslet, folyamatos kapacitásbővítés -a köztereket a gépjármű közlekedés gyorsítása és biztonságosabbá tétele formálja Stratégiai tervezési irányzatok – XX. századi válaszok

4 Várostervezés – modernizációs szemlélet - funkcionalitás -Csökkent, személytelenné vált az emberi kapcsolatok színtere -Környezeti problémák, -Urbanizáció felgyorsul, Stratégiai tervezési irányzatok

5 „predict and provide” hagyományos, előrejelzéseken és becsléseken alapuló közlekedéstervezési szemlélet Stratégiai tervezési irányzatok - XXI. századi válasz „aim and manage” A közlekedési igények befolyásolására fokuszáló közlekedéstervezési szemlélet Tél utca előtte-utána

6 Európai elvárások A városok esetében a torlódások és a kibocsátások visszaszorításához vegyes stratégiára van szükség, a területhasználat tervezése, az árképzési rendszerek, a hatékony tömegközlekedés, valamint a nem motorizált közlekedési módokat kiszolgáló és a tiszta járművek energia-, illetve tüzelőanyag-ellátását biztosító infrastruktúra bevonásával. Bizonyos méret felett a városokat arra kell ösztönözni, hogy minderről készítsenek városimobilitás- tervet. A városimobilitás-terveknek teljes összhangban kell állniuk az integrált városfejlesztési tervekkel. EU Fehér Könyv (17.) 2011.

7 A változási igényeket új szemléletű stratégiai tervezésnek kell követnie SUMP Sustainable Urban Mobility Plan Fenntartható városi mobilitás-tervezés Szemléletváltás Értékválasztás „aim and manage” Stratégiai tervezési irányzatok

8 Élhető város Holisztikus, emberközpontú Ösztönzi a fenntarthatóbb közlekedési módokra történő átállást SUMP – tervezési folyamat - alapelvek

9 CÉL: az egyes közlekedési módok arányának dinamikus összehangolása hosszú távú stratégiai értékek mentén. Az utazási igényeket a fenntartható környezeti elvek, a valós társadalmi igények és a reális gazdasági összköltség mentén kell felelősen befolyásolni. SUMP – tervezési folyamat alapelvek

10 a fenntarthatóság iránti elkötelezettség, az integrált megközelítés, a klasszikus közlekedési hálózatfejlesztésen, ágazati szemléleten túlmutató gondolkodásmód; az érintettek teljes körű bevonása, érdemi partnerség a tervezés és a megvalósítás során; indikátorokkal követett, mérhető célok, a megvalósuló intézkedések nyomon követése, értékelése és visszacsatolás. SUMP – stratégiai tervezési alapelvek

területi (város és előváros) szakpolitikai (városfejlesztés, közlekedésfejlesztés, turisztika és egyéb szakpolitikák integrációja) közlekedés-ágazati (közlekedési módok integrációja) 11 integrált megközelítés SUMP kihívások – hogyan készül

12 Érintettek bevonása a tervezési folyamatba Kommunikációs terv Lakossági részvétel megszervezése Intézményi egyeztetések SUMP kihívások – hogyan készül

13 Folyamatos, tervezett nyomon követés és értékelés Monitoring és értékelési terv elkészítése Indikátorok meghatározása Adatgyűjtés Értékelés Visszacsatolások SUMP kihívások – hogyan készül

14 A budapesti SUMP tervezési folyamat felépítése

15 A budapesti mobilitás-tervezés folyamat lépései

16 A terv átfogó célja Budapest Főváros elfogadott jövőképéből adódik, megfogalmazva, hogy a Budapest 2030 Városfejlesztési koncepcióban kitűzött célokat kell a közlekedés eszközeivel támogatni. "A fővárosi közlekedési rendszer javítsa Budapest és várostérsége versenyképességét, és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához.” Új stratégiai gondolkodás – Balázs Mór-terv

17 Új stratégiai gondolkodás – Balázs Mór-terv

1 2 3 VONZÓ JÁRMŰVEK Kényelmes, környezetbarát jármű és eszközállomány TÖBB KAPCSOLAT Biztonságos, minőségi, integrált közlekedési infrastruktúra HATÉKONY INTÉZMÉNYRENDSZER Következetes szabályozás, térségi együttműködéssel JOBB SZOLGÁLTATÁSOK Hatékony, megbízható közlekedésszervezés 4 Balázs Mór-terv – beavatkozási területek

19 SUMP kihívások – hogyan készül a budapesti mobilitásterv

20 BMT társadalmi részvétel Intézményi együttműködések A Balázs Mór-terv társadalmi egyeztetési változata Közgyűlési jóváhagyás

Célok a minél szélesebb körű részvétel hozzáférhetőség közérthető forma befogadható terjedelmű és formátumú dokumentum Csatornák hagyományos postai úton szakmai vitafórumok bkk.hu/bmt oldal 21 A Balázs Mór-terv társadalmi egyeztetése

Click to edit Master subtitle style Forrás: A budapesti mobilitás-tervezés folyamat lépései Kommunikációs terv július: Ütemterv Érintettek meghatározása Kommunikációs csatornák előkészítése: weboldal, kérdőív, levelek A BMT egyeztetési változatának nyilvánosságra hozatala Fórumok, október-december Írásbeli észrevételek fogadása – adatbázis felépítése Észrevételek kiértékelése Javaslatok

271 írásos vélemény összesen mintegy 1250 észrevétel intézményi és magán véleményezők egyaránt szakérői munkacsoport a vélemények feldolgozására az eredmények alapján javaslatcsomag a végleges tervszövegre 23 A Balázs Mór-terv társadalmi egyeztetése

A vélemények túlnyomó többsége érdemi Dominálnak a pozitív és konstruktív, kiegészítő vélemények Tapasztalat 1: lényeges a sztenderdizált feldolgozási rendszer Tapasztalat 2: rendkívül erőforrásigényes feladatról van szó 24 Véleményező Pozitív, támogató Konstruktív, kiegészítő NegatívÖsszesen Lakosság / névtelen Civil / szakmai szervezet, partnerség Hatóság / rendőrség Minisztérium, önkormányzat Közlekedési szolgáltatók Összesen A budapesti mobilitás-tervezés folyamat lépései - a vélemények bemutatása

A problémák súlyossága a vasút városi közlekedésben betöltött csekély szerepe és az egységes parkolás- üzemeltetés hiánya a közlekedéssel kapcsolatos információk szintje kevésbé problémás 25 A budapesti mobilitás-tervezés folyamat lépései - a kérdőíves felmérés eredményei

a BMT legfontosabb normatív célkitűzése a közlekedéstudatos közlekedési módok arányának 60%-ról 80%-ra növelése a túlnyomó többség, 87,8% támogatja 26 A BMT modal split célja A budapesti mobilitás-tervezés folyamat lépései - a vélemények bemutatása

án elfogadta a Közgyűlés a társadalmi egyeztetés nyomán megfogalmazott javaslatokat. A módosult tervben 16 intézkedés pontosodott, egészült ki, és 3 új került be. A budapesti mobilitás-tervezés folyamat lépései

28 Projektértékelés Monitoring és értékelési terv A Balázs Mór-terv II. kötete

29 BMT programozási feladatok Cél: Projektértékelés, rangsorolás, ütemezés, A munka fő lépései: a Balázs Mór-terv intézkedéseihez tartozó projektek azonosítása, a projektek egységes adatbázisba szervezése, a projektek értékelési módszerének meghatározása, projektértékelés, döntés előkészítés, döntés a megvalósítandó projektekről.

30 BMT programozási feladatok A BMT projektértékelés két fő szempontrendszere: megvalósíthatóság társadalmi hasznosság A megvalósíthatósági szempontok értékelésekor a jogi, társadalmi, engedélyezési és műszaki hátteret, a kivitelezés várható akadályait, kockázatait vizsgáljuk. A projekt társadalmi hasznosságának elemzésekor azokat a projektmegvalósítással járó társadalmi költségeket és hatásokat értékeljük, amelyek vizsgálhatók mind abszolút értékben, mind hatékonyság jellegű mutatókkal.

31 A projektértékelés módszertana BMT programozási feladatok

32 BMT programozási feladatok A projektek rangsorolásának eszköze

33 BMT módszertan monitoring és értékelési feladatokhoz Cél: Új értékelési és monitoring terv készítése a projektek teljesülésének ellenőrzéséhez és a stratégiai célokkal való összhang vizsgálatához. A munka fő lépései: beavatkozási logika meghatározása, a helyzetelemzésben feltárt problémák, a cél- és intézkedésrendszer, valamint az indikátorok összefüggéseinek megadása, indikátorok meghatározása.

Click to edit Master subtitle style BMT beavatkozási logikája és az indikátor rendszer kapcsolata STRATÉGIAI CÉLBEAVATKOZÁSI TERÜLETOPERATÍV CÉLOK INTÉZKEDÉS, INTÉZKEDÉS- CSOMAG BEAVATKOZÁS 1.szint 2.szint3.szint 4. szint cél eszközprojekt I. Élhető városi környezet II. Biztonságos, kiszámítható és dinamikus közlekedés III. Kooperatív térségi kapcsolatok 1.Több kapcsolat 1.1. Integrált városfejlesztés9 db A budapesti közlekedésfejlesztési projektek az értékelése Élhető közterületek7 db 1.3. Átjárható rendszerek, kényelmes módváltó pontok 11 db 2.Vonzó járművek 2.1. Kényelmes, utasbarát járművek 4 db 2.2. Környezetbarát technológiák 4 db 3.Jobb szolgáltatások 3.1. A szolgáltatási színvonal javítása 10 db 3.2. Aktív szemléletformálás4 db 4.Hatékony intézményrendszer 4.1. Következetes szabályozás5 db 4.2. Térségi együttműködés5 db hatásindikátor output indikátor

Click to edit Master subtitle style BMT értékelési feladatok – hatásindikátorok meghatározása

Click to edit Master subtitle style Stratégiai tervezés (BMT) Programozás Projektmegvalósítás Monitoring és értékelés BMT felülvizsgálat A mobilitás-tervezési folyamat ütemezése Társadalmi részvétel Javaslatok beépítése

Click to edit Master subtitle style Az SUMP tervek minőségének értékelése SUMP nemzetközi értékelés - kérdőív, strukturáltan 100 eldöntendő kérdést tesz fel egy település SUMP folyamatára vonatkozóan; a kérdéseket a SUMP egy-egy jellemző kritériumához rendelték hozzá

Click to edit Master subtitle style Az SUMP tervek minőségének értékelése IKOP Tájékoztató Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) a városok számára finanszírozási feltételként köti ki a SUMP meglétét. „Tájékoztató a fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) készítéséről”

Köszönöm a figyelmet! Hajnal Tünde

40 Mi az a SUMP és hogyan készül? „aim and manage” A közlekedési igények befolyásolására fokuszáló közlekedéstervezési szemlélet

41 Tradícionális közlekedéstervezési gyakorlatFenntartható városi mobilitástervezés gyakorlata a forgalomra összpontosítemberközpontú elsődleges célja a forgalmi igények, (kapacitás és sebesség kielégítése)elsődleges cél a település élhetősége a közlekedési ágazatokat saját szempontjai szerint fejleszti minden közlekedési mód fejlesztése a fenntartható közlekedési módok támogatása mellett történik hangsúlyos eleme az infrastruktúra az infrastruktúra, a szolgáltatások, az igénybefolyásolás, kommunikációs technikák kombinációja ágazati tervdokumentációk elkülönítve készülnek az ágazati tervek koordinációja, azok irányelvekkel, szabályozásokkal való összhangjának megteremtése a cél rövid- és középtávú beruházási terv hosszú távú jövőképen alapuló rövid-, és középtávú visszacsatolásra épülő tervezési folyamat közigazgatási határokon belül marad funkcionális területfejlesztési megközelítésen alapul, térségi együttműködésre épít közlekedésmérnöki szemlélettel készülátfogó társadalmi, interdiszciplináris megközelítés közlekedési szakemberek tervezik a tervezési folyamat az érintettek bevonásával átlátható módon zajlik, társadalmi részvételen alapul ágazati hatáselemzéstanulási folyamatokat magában foglaló, átfogó stratégiai hatáselemzés, monitoring folyamatok beépítése a stratégia megvalósításába. SUMP – tervezési folyamat alapelvek