NYUGDÍJASOK AKADÉMIÁJA ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA ÉLHETŐ VÁROSOK – IDŐSBARÁT VÁROSOK Előadó: Laki Ildikó Ph.D főiskolai docens Budapest

„ A város, az emberi civilizációnak ez a bonyolult képződménye első rápillantásra könnyen megállapodott, kihűlt formának látszik, tehát statikus jellegűnek, holott kétségtelen, hogy a város az időben él, alakul, fejlődik s különböző erők hozzák létre és alakítják ki formáit.” (Granasztói Pál: Építészet, városépítés, társadalom) Tartalmi elemek 1. Az egészséges városok működési elve 2. WHO Egészséges Városok projekt 3. Mitől egészséges egy város? 4. Idősbarát városok

Egészséges város A kiváltó ok: társadalmi helyzetkép (egészségtelen életmód: étkezési szokások átalakulása, mozgáshiány, „romló” egészségi állapot – ebből fakadó betegségek stb.) városok átalakulása (nagyvárosiasodás, kistelepülési formációk, terek és helyek, élhetővé válás) gazdasági funkciók (munkahelyi környezet átalakítása, megváltozott munkaformák kialakulása) egészséges életmód iránti igény (városi terek átalakulása – ez okból kifolyólag, igények megjelenése)

Az egészséges város rendelkezik az alábbiakkal: életminőséggel (komplex fogalom) helyi társadalommal (igényeiket beleértve) jól működő városi (különböző szintű) mechanizmusokkal területi dimenziókkal (intézményi és szervezeti keretekkel) egészségpolitikai irányelvekkel jó gyakorlatokkal

A WHO Egészséges Városok Projekt egy hosszú távú nemzetközi fejlesztési projekt. Célja: távlati célok meghatározása az Európai városok döntéshozói részéről, az egészség és a fenntartható fejlődés érdekében. Teljességében arról van szó, hogy elősegítse a városokban élők/lakók fizikai, mentális és szociális jólétét. (Forrás: WHO Egészséges Városok Projekt - WHO Egészséges Városok Projekt

A projekt elindítása nemzetközi szinten… A WHO Egészséges Városok projekt 1987-ben indult – tervezett 5 éves szakaszokkal. Az egyik fő vonása a projektnek a megújulás és az új igényekre való felkészülés képessége. Jelenleg a VI. ciklus működik ( ) Fő irányvonala: csökkenteni az esélyegyenlőtlenséget, biztonságos városi terek kialakítása, jólét megteremtése, a betegség és az ebből adódó élethelyzetek hatékony megoldására való törekvés

Az Egészséges Város Projekt tartalmi elemei: A szegénység, erőszak, társadalmi kirekesztés, rossz lakásviszonyok, vándorlók problémái, az egészségtelen térségi tervezés, közösségi részvétel hiánya, az igazságtalanság és a fenntartható fejlődés problémáinak kezelésére irányítva a figyelmet. Európában 110 város, 26 nemzeti és számos regionális vagy ún. hálózat kapcsolódott be eddig a programba. A programba bekapcsolódott városok sokszínű programokat dolgoztak ki és valósítottak meg – városi egészségképeket, egészségi stratégiát, egészséges környezeti modellt.

Az Egészséges Városok alapelvei: multiszektoralitás városi döntéshozók elkötelezettsége az egészség érdekében partneri együttműködés közösségek részvétele a döntések előkészítésében egyenlő esélyek biztosításának elve szolidaritás fenntartható fejlődés biztosítása

Egészséges Városok Magyarországon Magyarország is 1987-ben kapcsolódott be a programba – elsőként Pécs városa ben pedig létrejött az Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége – 10 tagvárossal. Pécs, Baja, Békéscsaba, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Sopron, Székesfehérvár, Szentendre, Szolnok Jelenleg 18 város a tagja: (a fentieken túl) Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyírbátor, Szigetszentmiklós, Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Zalakaros

2014-ben Baja városa szervezte meg az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetsége XXVI. Szimpóziumát ( ) – a „Ki mit tud az egészségfejlesztésről?” címmel. A Szimpózium célja volt – a régi tagvárosok ismertessék az új tagvárosoknak a programban való részvétel előnyeit és a különböző egészségvédelmi tevékenységeket. A sikeresen záruló szimpózium végül azt tűzte ki célul, hogy a jövőben nélkülözhetetlenné válik a városok komplex egészségfejlesztése, illetve védelme.

2015-ben (november 5-7.) pedig Pécsett került megrendezésre az Egészséges Városok magyar nyelvű szövetsége XXVII. Szimpóziuma, melynek „Egészség diplomácia” – Együttműködések kialakítása az egészség érdekében - gondolat volt a fő mottója. Főbb sarokpontok: Az egészség diplomácia jelentésének, vetületeinek, lehetséges területeinek megismertetése, bemutatása Tapasztalatcsere – tagvárosainkban, valamint a szimpóziumon résztvevő településeken és szervezetekben folyó egészség diplomáciai tevékenységek bemutatása.

Az EEVP 6. ciklusának célkitűzései ( ) Átfogó célkitűzések: egészségfejlesztés egész életen át népegészségügyi prioritások kezelése az emberközpontú egészségi rendszerek és a népegészségügyi kapacitás erősítése rugalmas közösségek és támogató környezet kialakítása

Prioritások egészséges életkezdet, egészséges idősödés fizikai aktivitás, táplálkozás és túlsúly, dohányzás egészségügy és szociális ellátórendszerek egészséges várostervezés egészséges közlekedés lakhatás és regenerálódás

Mitől egészséges egy város? fenntartható, gazdaságos sikeres élhető és lakható fejleszthető közösségi

Az idősbarát városok - TAFCITY Az ENSZ Egészségügyi szervezete (WHO) kezdeményezésére a es években mozgalom indult az idősbarát környezet kialakításáért. Létrejött az ún. „Idősbarát városok” hálózata. Cél: a idős emberek aktív társadalmi részvétele, minőségi élet, önálló életvitel. Az idősbarát városok pedig ezt a minőségi életet hivatottak kiszolgálni.

Az idősbarát városok kezdeményezés célpontjai A város nyolc területére fókuszál: az épített környezet (épületek, közterek, stb.)egyenlő esélyű használhatósága, a városi közlekedés, lakhatás idősek megbecsülése, társadalmi elfogadás, integráció közösségi és egészségügyi szolgáltatások, információ és kommunikációs szolgáltatás.

Manchester Old Moat részén a boltok elé székeket raktak, ahol az idősek megpihenhetnek anélkül, hogy az üzletben, kávézóban vásárolniuk kellene. Newcastle-ben úgynevezett vitalitáspadokat helyeztek el: a kartámlák segítségével könnyebb felállni, borításuk pedig meleg tapintású anyagból készült.

Eindhovenben egy tervezőcsoport fizikoterapeutákkal szövetkezett, és átalakította az egyik lakónegyedben található lámpaoszlopokat, padokat, kerítéseket úgy, hogy azokat alternatív sportszerként használhassák az idősek. Németországban az Adeg és a Kaiser's üzletlánc boltjaiban a polcsorok között nagyobb a távolság, a padló csúszásmentes, a polcok alacsonyabban vannak elhelyezve, jobb a termékek megvilágítása, és a gondolák, polcok mellett nagyítók lógnak a címke elolvasásához. Magyarországon is van olyan üzletlánc, ahol a bevásárlókocsikra nagyítót rögzítettek.

Köszönöm a figyelmet!