Haza és haladás Válogatott dokumentumok a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből Társadalmi mozgalmak és szellemi irányzatok

Mi tilt jobbakká válnotok? Ha eddig pazaroltatok, S idö, ész, pénz elszóratott Megvenni a gyalázatot. Vörösmarty Mihály: Jóslat

II. József halálos ágyán szembesült azzal, hogy a szándéka szerint a Birodalom – és benne Magyarország – gazdaságának, igazgatásának és jogéletének korszerűsítése érdekében végrehajtott intézkedések a kiváltságait védő magyar nemesség ellenállásába ütközve javarészt kudarcba fulladtak. Utóda, II. Lipót 1790-ben újra összehívta a magyar országgyűlést, ahol a vármegyei köznemesség legjobbjai azt hirdették, hogy az országgyűlés csak akkor lesz erős, ha a nemzet minden tagjának érdekét képviselni tudja. Ócsai Balogh Péter a magyar nemesi mozgalom politikai programját alkotmánytervezetben foglalta össze. Eszerint a Habsburgok többi államától függetlenül kormányzott Magyarországon a köznemességé lenne a vezető szerep. Ezzel szemben a felvilágosult rendiség képviselői az addigi állami és társadalmi keretek megtartását és néhány kisebb változás bevezetését szorgalmazták. A radikális polgári reformerek Hajnóczy József által vezetett csoportja vallási egyenjogúságot, közteherviselést és az úrbéres viszonyok felszámolását követelte, a politikai jogok gyakorlását pedig a föld birtoklásával kívánta összekötni. II. Lipótot I. Ferenc követte a trónon, aki ismét megkísérelt érvényt szerezni a II. József által követett politikai irányvonalnak. Ezzel szemben a 19. század első éveiben a magyarországi rendek legfőbb célja a régi szabadság és függetlenség visszaállítása volt.

1830 nyarán kolerajárvány tizedelte Oroszország európai területének lakosságát. A járvány decemberben átterjedt Észak-kelet-Magyarországra, majd a hideg idő elmúltával az egész országra. Csaknem félmillió ember betegedett meg, és a megbetegedések több, mint fele halállal végződött. A meglehetősen rossz mezőgazdasági adottságokkal rendelkező, viszonylag sűrűn lakott vármegyékben – Zemplénben, Szepesben, Sárosban, Abaújban és Gömörben – az éhínségtől való félelem miatt a jobbágyság és a javarészt jobbágytelken, ugyancsak földművelésből élő szegény nemesek körében lázadás bontakozott ki. A feldühödött tömeg a kastélyok és kúriák lakóira támadt, de nem kímélték a vármegyei tisztviselőket és a papokat sem. Számos más kelet-magyarországi vármegyében, Erdélyben és a Dunántúl néhány megyéjében is nyugtalanság uralkodott. A parasztfelkelések tanulságait kevesen vonták le, pedig a gondolkodó fők számára nyilvánvaló volt, hogy a rendkívüli körülmények által kiváltott tragikus helyzet valódi okozója a jobbágyok és a földesurak között feszülő súlyos ellentétekben keresendő.

Károlyi György azok közé tartozott, akik megértették az idők szavát. A kolera hírére nyomban nagykárolyi birtokára utazott, és személyes jelenlétével is igyekezett enyhíteni a járványtól sújtott nép riadalmát.

Károlyi György levele Bártfay Lászlóhoz A kór terjedése ellen a járvány sújtotta területek körülzárásával, a kutak fertőtlenítésével és a küldemények megfüstölésével próbáltak védekezni. Ennek nyomai jól látszanak ezen a levélen is: A papírt a füstölés előtt tűvel megszurkálták, hogy a füst az egész küldeményt jól átjárhassa.

Károlyi György levele Bártfay Lászlóhoz

Az évi nagy dunai árvíz teljesen elöntötte Pest alacsonyabban fekvő részeit. Emberek ezrei veszítették el otthonukat és megélhetésüket. A Károlyi család ismét példát adott a magyar arisztokráciának együttérzésből és felelősségérzetből. Károlyi István a fóti uradalomhoz tartozó káposztásmegyeri pusztán telkeket adott haszonbérbe a rászorulóknak, és széleskörű önkormányzati jog engedélyezésével segítette az új település fejlődését.

Újpest alapítólevele

Amikor 1832-ben megnyílt az országgyűlés, még élénken élt a résztvevők emlékezetében a koleralázadás minden borzalma. A vármegyék ellenzéki nemessége először ezen az országgyűlésen fogott össze igazán. A rendszeres bizottságok munkálatainak megyei vitáit kihasználva igyekeztek elveiket minél szélesebb körben megismertetni, és mindent megtettek annak érdekében, hogy a megyegyűlésen liberális szellemű követutasítás szülessék. A jobbágyokat földjeik szabad birtokosává tevő önkéntes örökváltság engedélyezését, és a jobbágyok személyes szabadságának és vagyoni biztonságának szavatolását kívánó programjukat akkor is fennen hangoztatták, ha törekvéseik érvényesítésére a megyegyűlésen semmi esélyt nem láttak. Így szoktatták hozzá a konzervatív közvéleményt az új gondolatokhoz. Valójában a konzervatívok, a liberálisok és a radikálisok egyaránt Magyarország felemelkedését kívánták, csak amíg a konzervatívok a Habsburgokkal együtt, az ellenzékiek a Habsburgok nélkül, és ha kell, ellenükre akarták véghezvinni terveiket.

A konzervatív gondolat legjelesebb képviselői Dessewffy Aurél és köre vezetésével 1846-ban – Magyarország történetében először – önálló pártot alakítottak. A Budapesti Napló és a Nemzeti Újság rendszeresen közölt politikai témájú cikkeket konzervatív politikusok tollából, akik a felelős magyar kormányzást elképzelhetetlennek tartották, és erősen helytelenítették azt a liberális álláspontot, mely az arisztokrata körökből származó reformelképzelések helyett az alulról érkező kezdeményezéseket támogatta. Apponyi György 1846 decemberében Majláth György országbíróhoz intézett levelében egyenesen a Pest vármegyei ellenzék letörését követelte.

Beszámoló a konzervatívok gyűléséről

Apponyi György levele Majláth György országbíróhoz – Bécs, november 5.

A nemzeti liberális gondolat első magyarországi megfogalmazóinak – Széchenyi Istvánnak és Wesselényi Miklósnak – legfőbb célja az egységes, polgári magyar nemzet megteremtése volt. Tevékenységük nyomán a liberális gondolat az országgyűlés felsőházában is mind több követőre talált. Az ellenzéki arisztokrácia Batthyány Lajos személyében találta meg vezérlakját, aki Emlékirat című művében foglalta össze elképzeléseit. Úgy vélte, hogy a nemesi kiváltságok fokozatos megszüntetése gyökeres társadalmi és gazdasági változásokhoz vezethet.

A Széchenyi és Kossuth között az arisztokrácia vezető szerepéről kialakult vitába szinte mindenki bekapcsolódott, aki az 1840-es évek politikai életének színterén valamit is számított. Széchenyi úgy látta, hogy Kossuthnak a Pesti Hírlapban hangoztatott merész törekvései csak bajba sodorják az országot, és veszélyeztetik az addig békés úton elért eredményeket. A Kelet Népét ezzel a Kossuth-hoz intézett kéréssel fejezi be: Tépje bár személyemet ahogy tetszik, minden ceremónia nélkül, de csak istenért ne használja nimbusát és népszerüségét Magyarországnak zavarba hozására. Még mindenre van idö és azért iparkodtam minél elöbb lépni fel; de nemsokára többé nem lesz, mert mindennek megvan bizonyos pillanata, mely ha lepergett, valamint örökre oda van erény s becsület, ugy oda van élet és minden remény. És hiába volt minden békítési kísérlet: ebben a kérdésben két pártra szakadt a nemzet.

Kossuth Lajos levele Deák Ferenchez Tinnye augusztus 5. Kossuth féléves hallgatás után fordul Deákhoz. Levelében elfoglaltságára hivatkozva sajnálatát fejezi ki, hogy Deák rendkívüli képességei ellenére nem foglalhatja el a politikai életben őt megillető helyet.

Deák Ferenc levele Kossuth Lajoshoz Kehida, november 21. Kossuth levelére adott válaszában Deák részletesen kifejti a Kossuth és Széchenyi között kialakult vitában elfoglalt álláspontját, valamint a Védegylet és a Kereskedelmi Társaság ügyeivel kapcsolatos véleményét.

A nemesség, a polgárság és a nép körében egyaránt nagy visszhangra találtak a radikálisok eszméi, akik a társadalmi osztályok közötti különbségek eltörlését, a vámok rendezését, a hazai ipar támogatását és a szólás-, egyesülési- és sajtószabadság ügyét tűzték zászlajukra.

Táncsics Mihály: Népkönyv – Polgári katekizmus a nép számára

A tudományos ismeretterjesztő munkássága révén közismert Fényes Elek a baráti köréhez tartozó írókkal és más értelmiségiekkel együtt 1841-ben szervezte meg a főváros politikai közvéleményét erősen befolyásoló Nemzeti Kört ben Pesti Kör néven új egyesületet alapított, melynek tagjai között az 1840-es évek politikai és művészeti életének számos meghatározó alakját találjuk. A Pesti Kör, majd az 1847-ben létrehozott Ellenzéki Kör tagja volt többek között Kossuth, Petőfi, Bajza József, Nyáry Pál, Egressy Gábor és Czuczor Gergely is. A kör tagjaiból még ugyanabban az évben megalakult az Ellenzéki Párt, mely programjában, az Ellenzéki Nyilatkozatban a nemzeti sérelmek orvoslását, a Habsburg Birodalmon belüli önrendelkezést, közteherviselést és törvény előtti egyenlőséget követelt.

Az Ellenzéki Kör tagdíjnyilvántartása

1834-ben megalakult az országgyűlési ifjak Társalkodási Egylete. Az egylet számos tagját – köztük Lovassy Lászlót és társait – felségsértés és cenzúravétség vádjával bebörtönözték. A szólásszabadság ügyében elmondott beszédei miatt hasonló sorsra jutott a gyűlési ifjúság példaképe, Wesselényi Miklós is. Kossuthot a Törvényhatósági Tudósítások miatt fogták perbe és zárták börtönbe.

Lovassy László március 1-jén tett előterjesztésében kifogásolja a Királyi Kúriánál, hogy perében nem kapott megfelelő védelmet.

1827-ben Széchenyi kezdeményezésére megnyitotta kapuit a Nemzeti Kaszinó, mely az országszerte egyre-másra alakuló vidéki kaszinókkal, társaskörökkel és különféle közhasznú egyesületekkel együtt hamarosan a politikai élet, nyilvánosság és véleményalkotás fórumává vált.

Szabolcs vármegye tiltakozik a Helytartótanácsnak a megyében működő egyesületek összeírását elrendelő utasítása ellen.

Pest megyei egyesületek alapszabályai

A magyar ipar támogatására 1844-ben létrehozott Védegylet alapítói becsületszavukat adták, hogy tíz évig csak hazai mesterekkel dolgoztatnak és hazai terméket vásárolnak. Mivel a magyar gazdasági érdekek érvényesítését erősen akadályozták a Birodalmon belüli védővámok, a reformellenzék csak ilyen és hasonló társadalmi mozgalmaktól remélhette a fejlődő hazai ipar fejlesztésének eredményes segítését.

Az Országos Védegyesület alapszabályai

A bemutatott dokumentumok levéltári jelzete: P 414 – Károlyi György – A/ Lad. 7. No 1. – fol. Károlyi György levele Bártfay Lászlónak – Bécs, augusztus 18. P 1911 – Károlyi László örököseinek uradalmi telekeladási hivatala – 1/a. tétel „Újpest alapítólevele” – 1840 R 144 – A konzervatív pártra vonatkozó iratok – november 14. Beszámoló a konzervatívok gyűléséről A 45 – Acta praesidialia – Vegyes iktatatlan iratok – 289. csomó – fol. Apponyi György levele Majláth György országbíróhoz– Bécs, november 5. R 90 – Kossuth gyűjtemény – Kossuth Lajos iratainak időrendi része – I Kossuth Lajos levele Deák Ferenchez – Tinnye, augusztus 5. R 90 Kossuth gyűjtemény – Kossuth Lajos iratainak időrendi része – I Deák Ferenc levele Kossuth Lajoshoz – Kehida, november 21. N 22 – Archivum Palatinale Secretum Archiducis Josephi – Politiam et internam regni Hungariae securitatem spectantia – 1847 – VII. Táncsics Mihály: Népkönyv - Polgári katekizmus a nép számára R 150 – Pesti kör – No 1. A Pesti Kör tagjai ban R 151 – Ellenzéki kör – No 5. Az Ellenzéki Kör tagdíjnyilvántartása – 1847 O 73 – Felségsértési perek – Lovassy László pere – 2. tétel – fol. Lovassy László március 1-jén kelt előterjesztésében kifogásolja a Királyi Kúriánál, hogy perében nem kapott megfelelő védelmet. O 73 – Felségsértési perek – Lovassy László pere – 2. tétel – 178. fol. Lovassy László saját kezű cédulája „Hass alkoss gyarapítts” – Pozsony, április 22. C 53 – Departamentum publico-politicum – 1845 – F. 70. – P. 16. Szabolcs vármegye tiltakozik a Helytartótanácsnak a megyében működő egyesület összeírását elrendelő utasítása ellen. C 53 – Departamentum publico-politicum – 1845 – F. 70 – P. 52a. Pest megyei egyesületek alapszabályai. H 103 – Csány László kormánybiztosi iratai – Vegyes magániratok – I. Keltezettek – 216. Az Országos Védegyesület alapszabályai

A dokumentumokat válogatta: Kulcsár Krisztina, Laczlavik György, Németh György, Sunkó Attila, Szepesiné Simon Éva A kísérőszöveget írta: Svindt Veronika, Trostovszky Gabriella A fotókat készítette: Czikkelyné Nagy Erika