2013. december 8. AZ OHT CÉLJAI ÉS ESZKÖZRENDSZERE – AZAZ MIRE SZÁMÍTSUNK? Farkas Hilda PhD ügyvezető J ÖVŐKÉP A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN

2013. december 8. 2 Ex-ante feltételek TC4 – CO 2 kibocsátás: Egy miniszteri rendelet megalkotása, határidő: szeptember TC5 - Klímaváltozás: Komplex nemzeti és területi kockázatelemzés és katasztrófavédelmi terv, határidő: július Nemzeti klímaváltozási adaptációs stratégia, határidő: július TC6 - környezetvédelem: A költségeket magukba foglaló vízdíjak megállapítása, határidő: január Vízgyűjtőgazdálkodási terv fölülvizsgálata, határidő: december Ország jelentés készítése a Bizottság számára az újrahasználat és újrafeldolgozás céljainak eléréséhez alkalmazott eszközökről, határidő: december A megfelelő hulladékgazdálkodási és hulladék keletkezés megelőzési tervek megléte, határidő: december Intézkedések meghozatala az újrahasználat és újrafeldolgozás céljainak eléréséhez, határidő: december

2013. december 8. 3 OHT A tervezési időszakra vonatkozó OHT II. tervezete ugyan elkészült, de a dokumentum elfogadására nem került sor ez „lyukat” jelent a hazai hulladékgazdálkodás tervezésében Ennek részbeni feloldására az OHT tartalmazza a közötti időszak eredményeit, valamint helyzetértékelést az eltelt időszakra vonatkozóan A dokumentum magában foglalja továbbá a 2020-ig terjedő szakmapolitikai célkitűzéseket, a szakterületi célok eléréséhez szükséges intézkedéseket Fő tartalmi elemei: –Helyzetértékelés –Cselekvési program –Országos Megelőzési Program Ht. 73. §: Az OHT-t és az OMP-t a környezetvédelemért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé, amely annak elfogadásáról határozatban dönt.

2013. december 8. 4 A tartalomról Az OHT mintegy 140 célt tartalmaz. A Terv nem ad útbaigazítást, hogy – a költségvetési korlátok figyelembevételével – mely célok megvalósítását tartja fontosabbnak és melyek ütemezhetők későbbre Az eszközök nem közpolitikai beavatkozásként kerültek megfogalmazásra, hanem a műszaki, technológiai, logisztikai tevékenységként, beruházásként szerepelnek. Pl: „szankció”, „technológiai és termék innováció” A terv megvalósíthatósága: –Konkrét céldátumok vannak meghatározva az EU-s kötelezettségekre –A Terv nem tartalmaz információt arról, hogy az OHT tervezési időszakában milyen pénzügyi források állhatnak majd rendelkezésre, mely eszközök alkalmazásának lesznek meg a személyi, tudásbeli, tárgyi, költségvetési feltételei. Költségvetési forrás EU-s finanszírozás Piaci források

2013. december 8. 5 Helyzetértékelés

2013. december 8. 6 A keletkező hulladék tömege Adatforrás: HIR

2013. december 8. 7 A keletkező hulladék összetétele Adatforrás: HIR

2013. december 8. 8 Feldolgozás Adatforrás: HIR

2013. december 8. 9 Energetikai hasznosítás Adatforrás: HIR ECJ Case 251/07

2013. december Célok és eszközök

2013. december Célok – FF pozitív hatás Általános célok: –A hasznosítási arányok növelése, a hulladékképződés csökkentése –Az elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése –A hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása –Elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztése TSZH: –A települési papír, műanyag, fém és üveg hulladék hasznosítását 2014-re összességében 35%-ra (NKP II.), 2020-ra 50%-ra kell növelni (HKI) Települési szennyvíziszap: –A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése –Szennyvíziszap hasznosítás elősegítése Csomagolás: –A vegyes települési hulladék haszonanyagot jelentő csomagolási hulladék tartalmának tovább kell csökkennie

2013. december Célok – FF pozitív hatás Gumiabroncs: –A gumiabroncsok lerakásának elkerülése –A hulladékká vált gumiabroncsok teljes körű gyűjtése és hasznosítása WEEE: –Az elért és a 2012/19/EU irányelvben meghatározott 4 kg/fő/év gyűjtött mennyiség tartása –Legkésőbb 2021-re (derogációs cél) a gyűjtésnek a kibocsátott mennyiség 65%-t el kell érnie ELV: –2014. év végére az összes hulladékká váló jármű tömegarányát tekintve az újrahasználat és hasznosítás együttes arányának a 95%-ot, ezen belül az anyagában történő hasznosításának a 85%-ot, az energetikai hasznosításának a 10%-ot kell elérnie VH: –A veszélyes hulladék hasznosításának fokozása, fejlesztése

2013. december Célok – FF pozitív hatás Azbeszt: –Az azbesztet tartalmazó termékek eltávolítása és ártalmatlanítása –Az azbeszt környezetre gyakorolt negatív hatásának megszüntetése EÜ hulladék: –Elkülönített gyűjtés, hasznosítás Növényvédőszer és csomagolása: –A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek gyűjtési arányát tovább kell növelni Olajhulladék: –A hulladékáram vonatkozásában felmerülő környezeti ártalmak csökkentése Ipari nem veszélyes hulladék: –Hulladékkeletkezés csökkentése a korszerűbb ipari technológiák terjedésének előremozdításával, valamint gyártásoptimalizálással. –Hasznosítási arányok növelése

2013. december Célok – FF pozitív hatás ÉBH: –2020-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítésének, újrafeldolgozásának és az egyéb, anyagában történő hasznosításának tömegében minimum 70%-ra növelése –Építési-bontási hulladék hasznosításából származó termék, anyag felhasználásának növelése –Az építési-bontási hulladékból származó termékek versenyképessé tétele Mezőg. és élelmiszeripari hulladékok: –A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék biológiailag lebomló része elsősorban biológiai kezelésre kerüljön

2013. december Egyéb célok Szennyvíziszap: –A szennyvíziszapok növényi tápanyagtartalmának kinyeréséhez szükséges jogszabályi, technológiai háttér megteremtése –Az iszap mezőgazdasági kihelyezésével kapcsolatban a vonatkozó határértékek szigorítása – LE szennyezőanyag-terhelés feletti szennyvíztisztító telepeken a rothasztók kötelező kiépítése és a biogáz előállítás és hasznosítás kötelezővé tétele Csomagolás: –Betétdíjas rendszerek kiépítése WEEE: –Az újrahasználat elősegítéséhez szükséges jogi eszközöket meg kell jeleníteni a termékdíjas és az ágazati szabályozásban –Iparágfejlesztés (hulladék mennyiségének csökkentése, hasznosítási arány növelése)

2013. december Egyéb célok Olajhulladék: –El kell terjeszteni a regenerálás alkalmazását ÉBH: –Elkülönített bontás elterjesztése, hasznosító és kezelő kapacitások növelése, új végrehajtási rendelet kidolgozása, az építési-bontási hulladék hasznosítási arányának emeléséhez szükséges gazdasági és jogi eszközök megteremtése –A mélyépítési, vízépítési beruházásoknál a minimálisan kötelezően beépítendő építési-bontási hulladék hasznosításából származó termékre, anyagra vonatkozó előírás kidolgozása – Az önkormányzati és országos beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések rendszerének (zöld közbeszerzés), illetve a bányászati tevékenységet terhelő járulékok felülvizsgálata

2013. december Források Általános: KEHOP, KA, TOP, ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), lerakási járulék –35 Mrd Ft elkülönített gyűjtésre KEHOP, KA: –települési hulladék, azbeszt mentesítés, ÉBH kezelés, lakossági VH, komposztálás, biogáz termelés, KEHOP, termékdíj többlet bevétel (TD emelés) –közszolgáltatáshoz szükséges eszközök kivásárlása

2013. december Megelőzési Program

2013. december OMP A Cselekvési Program öt intézkedéscsomagban határozza meg azokat a beavatkozási területeket, amelyeket a as időszakban kiemelten kell kezelni –Építési-bontási hulladék képződésének megelőzése –Újrahasználat –Zöld közbeszerzés –Környezettudatos termelés és vállalati működés –Szemléletformálás

2013. december „ Az akadályok nem törhetnek meg; minden újabb akadály az elszántságomat fokozza.” (Leonardo da Vinci)

2013. december 8. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET