FOGYASZTÓVÉDELEM Kiterjedt követelményrendszer, amely a kereskedelem minden szereplőjét érinti (gyártó is lehet fogyasztó egy más üzleti kapcsolatban, német eset) Nem gátja az egységes belső piac működésének, inkább a piaci szereplők erő-egyensúlyát hivatott fenntartani Az áruk szabad mozgását elősegíti, ha a különböző tagállamokban egységes követelményrendszernek kell megfelelni A fogyasztóvédelmi szabályok ma már sokszor szövevényesek, nehezen megismerhetők

FOGYASZTÓVÉDELMI POLITIKA AZ EU-BAN Az Európai Közösség alapját létrehozó Római Szerződés (1958) nem tartalmazott fogyasztóvédelmi szabályokat Az egységes belső piac fejlődése magával vonta azt az igényt is, hogy a tagállamok fogyasztóvédelmi politikájának és rendelkezéseinek összhangban kell lenniük A cél az egységesen magas szintű védelem A fogyasztóvédelmi politika eszközei: akcióprogramok, közvetlen jogi szabályozás (irányelvek, ajánlások), piaci eszközök, vásárlói tudat formálása

FOGYASZTÓVÉDELMI ESZKÖZÖK Irányelvek: Házaló kereskedelemről (az egyik legkorábbi) Szervezett utaztatásról Tisztességtelen szerződési feltételekről Távollevők közötti szerződésekről (pl. 8 napos elállási szabály) Egyéb szabályozási területek: Veszélyes és hibás termékek, megtévesztő reklámok, élelmiszer-biztonsági kérdések, ár- és eredetmegjelelölés

ÁRMEGJELÖLÉS Az árfeltüntetés az eladó kötelessége Egységárat kell feltüntetni (pl.: madársaláta 13500Ft/kg) Könnyen azonosítható és jól látható Ha a terméken több ár szerepel, akkor az alacsonyabb tekintendő irányadónak Szolgáltatások árát is írásban kell közölni Magyarországon még nem kötelező euróban megjelölni

CÍMKÉZÉS Bármely áru címkéjének tartalmaznia kell: Pontos megnevezés (nem fantázianév – erdőmester szelet) Gyártó vagy forgalmazó neve, címe Származási hely, ha nem EGT tagállamból származik Méret, nettó mennyiség, összetevők mennyisége, minősége Rendeltetésszerű használhatóság vagy minőségmegőrzés ideje Alapvető műszaki jellemzők, minőségi osztályba sorolás Megfelelőségi jelölés, engedélyszám

SZAVATOSSÁG Áru, szolgáltatás rendeltetésszerű használatáért meghatározott ideig való helytállás. Szabályai: irányelv, Ptk., rendelet Az uniós csatlakozás óta ez általánosan 2 év. Minden fogyasztói szerződés keretében értékesített árura kiterjed. Az első 6 hónapban a fogyasztót nem terheli a bizonyítás kötelezettsége – választhat: javítás, csere, árleszállítás, elállás 6 hónap és 2 év között: a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék már a vásárláskor hibás volt.

JÓTÁLLÁS Az áru átadáskori hibátlanságáért való felelősség, amely szigorúbb a szavatosságnál. Bizonyos termékekre (ált. tartós fogyasztási cikkek) kötelező jótállási időtartamot határoz meg a jog, 1 évet. Más termékekre a gyártó önként vállalhat jótállást. – Ha a gyártó hosszabb jótállást vállal, mint a kötelezően előírt, akkor a forgalmazó köteles azt továbbadni. A meghibásodott terméket a vevő nemcsak a szervizbe, hanem a vásárlás helyére is viheti.

TERMÉKBIZTONSÁG, CE-JELÖLÉS Csak azok a termékek hozhatók forgalomba, amelyek a rájuk vonatkozó termékbiztonsági követelményeknek és irányelveknek maradéktalanul megfelelnek. A CE (Conformité Européenne) jelölés feltüntetése a terméken azt jelenti, hogy az maradéktalanul megfelel a rá vonatkozó irányelveknek, tehát biztonságos, s erről az előírt módon meg is győződtek. A CE jelöléssel ellátott termék az Európai Unióban bárhol szabadon forgalomba hozható.

A CE-jelölés megszerzése igen változatos lehet: - a belső gyártói nyilatkozat - a külső fél által tanúsított, teljes minőségbiztosítási rendszer (ezt fel kell tüntetni) A hatóság a kereskedelemben ellenőrzi, hogy a CE jelöléssel ellátott termék rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal, megfelel-e a mintadarabnak és az irányelvek által előírt lényeges biztonsági követelményeknek. A hatóság a megfelelőséget a gyártás helyén is ellenőrizheti. EURO INFO KÖZPONT CE-FÜZETEK SOROZATA CE-JELÖLÉS

INTÉZMÉNYRENDSZER Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ( Budapest, József körút 6. Felügyelőségek – helyi szinten: Jogorvoslati lehetőségek – a fogyasztók és a gyártók, forgalmazók számára is

KÖRNYEZETVÉDELEM

Környezetvédelmi szabályozás az Európai Unióban Miért tartja fontosnak az Unió a környezetvédelmet? (etikai, racionális és gazdasági okok – legfontosabb a határokon átterjedő hatások ) Miért fontos a környezetvédelem a vállalkozásoknak? (közvetlen gazdasági haszon, energiahatékonyság, technológiai fejlődés, hulladék-újrahasznosítás – szociális, társadalmi felelősségvállalás, külső megítélés, közvetett hasznok)

Környezetvédelmi politika az Európai Unióban Külön környezetvédelmi fejezet az alapszerződésben Akcióprogramok – jelenleg a VI. Akcióprogram ( ) Prioritások: Környezet-egészségügy Klímaváltozás hatásainak mérséklése A biodiverzitás csökkenésének megállítása Fenntartható gazdálkodás elősegítése (kiemelten kezelve a hulladékok újrahasznosításának kérdését)

Az uniós környezetpolitika eszközei Rendeletek és irányelvek (300 >) –sok irányelv tartalmaz listákat, mellékleteket – technikai részletszabályok kibontása Közvetett és közvetlen szabályozók – engedélyek, megjelölések, határértékek Gazdasági ösztönzők – negatív és pozitív is –környezetvédelmi adók, díjak –Uniós öko-címke rendszer

Alapelvek Környezeti döntések megalapozása, szubszidiaritás, hatásvizsgálat –a döntéselőkészítés és beruházások során is Megelőzés és elővigyázatosság –példa: GMO-engedélyezés A védelem magas szintje, integráció A „szennyező fizet” elv A tagállami eltérés lehetősége, összhangban az uniós szerződésekkel –szigorítások a magyar szabályozásban is vannak

Levegőtisztaság-védelem Határokon átterjedő hatások – lokális problémák (elsősorban a nagyvárosokban, ipar, közlekedés) A szabályozás módszerei: A forrásnál történő fellépés Kibocsátási határértékek (engedélyben előírt, rendszeresen önellenőrzéssel megállapított) Adott területre vonatkozó koncentráció- maximumok (egészségügyi határértékek, szmogriadó)

Víz- és talajvédelem Vízvédelem: mennyiségi és minőségi védelem is fontos ivóvíz kivétel, felhasználás sorrendje, korlátai ipari célú vízfelhasználás csökkentése ipari és kommunális szennyvíz mennyiségének csökkentése forrásnál való fellépés, kibocsátási határértékek, gazdasági ösztönzők Talajvédelem: Talaj termőképességének megőrzése a cél Talajba jutó anyagok mennyiségének korlátozása

Hulladékgazdálkodás Mi a hulladék az EU szerint? (… amelytől tulajdonosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles) Hulladéktípusok: kommunális hulladék, szilárd- folyékony, ipari hulladék, veszélyes hulladék, stb. Célok: a keletkező hulladékmennyiség csökkenése, újrahasznosítás-kezelés-ártalmatlanítás Eszközök: szigorú engedélyezési rendszer, részletes adatszolgáltatás, hulladékok mozgásának nyomon követése

Integrált szemlélet, hatásvizsgálat Az egyes környezeti elemeket nem lehet külön-külön védeni Az integrált szemlélet gyakorlati megvalósításának központi eleme az IPPC direktíva Hatásvizsgálat: szorosan kapcsolódik a fenti kérdéshez – a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt minden környezeti elemre kiterjedő vizsgálatot kell folytatni Nagyon fontos: a közösségi részvétel

Környezetirányítási rendszerek ISO a Nemzetközi Szabványügyi Testület adja ki EMAS = környezeti menedzsment és audit rendszer, az EU rendszere –Néhány pontban szigorúbb, mint az ISO –Szélesebb tere a nyilvánosságnak (a teljes környezeti programra vonatkozik) –Szigorúbb elkötelezettség a környezetvédelmi szabályok betartása iránt

Környezetvédelmi célú közösségi támogatások Közvetlen uniós forrásból LIFE pályázatok -> jövőre teljesen megújul a rendszer A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiból – eddig KIOP, jövőre talán KOP elnevezéssel elsősorban környezetvédelmi célú, de infrastrukturális beruházások kis- és közepes vállalkozásoknak is megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása

Köszönöm figyelmüket! Kerekes György