A klímaváltozási stratégiakészítés elmélete, gyakorlata, módszerei és feladatai, különös tekintettel a helyi és térségi szintekre I.-VI előadás Nemzetközi klímaadaptációs hálózat kialakítása (CLIM-NET/HUN) 2015.

Klímastratégia I. -V I. I. Mi fán terem a Klímastratégia? II A klímastratégia tervezés-szervezés elméleti kérdései, módszerei és alapfogalmai III. Területi stratégiák és tervek rendszere (Policy frame work: kapcsolódás releváns kormányzati és szakmai programokhoz)

Klímastratégia I. -V I. IV. Klímastratégia készítés lépései V. Klímastratégia készítés lépésről- lépésre VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei (VII. A klímastartégiák egyes szerkezeti elemeinek tartalmi kérdései)

Klímastratégia I. -V I. VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, tartalmi és formai minőségi követelmények, értékelés X. Földrajzi analógia alkalmazása a klímaváltozás hatásainak elemzésében és az intézkedési javaslatok kimunkálásában

Klímastratégia I. -V I. IX. Jó példák, jó gyakorlatok gyűjteménye (4. számú tanulmány esetei)

I. Mi fán terem a klímastratégia? Nagyon sokféle dokumentumot neveznek a világban klímastratégiának. Mi az ami nem az? –Ismeretterjesztő tanulmányok –Küldetésnyilatkozatok –Politikai reklámok –Kívánság-listák –Településtörténeti visszaemlékezések –Lakossági fórum emlékeztetők –Szakirodalmi kompilációk –Magasabb szintű klímastratégiák települési szintre lebutított változatai

I. Mi fán terem a klímastratégia? A jelen tananyag módszertani útmutatóként kíván szolgálni a települési és regionális önkormányzatok gyakorlati szakemberei számára, annak érdekében, hogy olyan helyi klímastratégiákat dolgozzanak ki, amelyek megvalósíthatóak és amelyek megvalósítása által a klímaváltozás veszélyei csökkennek, mérséklődnek, az elkerülhetetlen kockázatokra pedig a helyi közösség felkészül, alkalmazkodik.

II. A klímastratégia tervezés-szervezés elméleti kérdései, módszerei és alapfogalmai –Jelentés –Intézkedési javaslatcsomag –Akcióterv –Koncepció –Policy –Stratégia (diagnózis+policy+akcióterv) –Integrált stratégia –Projekt –Program –Pályázat

III. Területi stratégiák és tervek rendszere (Policy frame work: kapcsolódás releváns kormányzati és szakmai programokhoz) Egy klímastratégia akkor lehet igazán sikeres és könnyen megvalósítható, ha kapcsolódik az egyéb területi stratégiák és tervek rendszerébe, kapcsolódik az elérhető pályázati forrásokhoz, valamint a releváns hazai és nemzetközi, kormányzati és szakmai programokhoz.

III. Területi stratégiák és tervek rendszere (Policy frame work: kapcsolódás releváns kormányzati és szakmai programokhoz) –Döntéshozók és potenciális finanszírozási források EU-s intézmények struktúrája Központi kormányzati struktúra Magyarországon Kormányhivatalok, valamint a szakigazgatás szervezete és intézményrendszere Magyarországon. Állami fenntartású intézmények rendszere Regionális (megyei) önkormányzati struktúra, Helyi (települési) önkormányzati struktúra, –A területi tervezés rendszere (pl. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció) –Európai Uniós pályázati források, alapok

III. Fontos kapcsolódó területek Tudományos kutatásfinanszírozás Technológia fejlesztés (energiatakarékosság, - hatékonyság, szén szekvesztráció) Oktatás (1. klímaváltozás, ökológia, 2. szakképzettségi- műveltségi diverzitás) Szemléletformálás, ismeretterjesztés, véleményformálás (média, sajtó, könyvkiadás) Jogalkotás (Adózástól a helyi rendeletekig) Túlnépesedés elleni intézkedések (demográfiai szabályozási pontok) Munkavállalói alkalmazkodóképesség, mobilitásra való hajlandóság és alkalmasság, valamint szakterületi rugalmasság fokozása. (Nyelvtudás, átképzés, támogatás)

III. Fontos kapcsolódó területek Környezetvédelem (kibocsátások, szennyezések, hulladékgazdálkodás) Természetvédelem (biodiverzitás) Vízügy-vízgazdálkodás Mezőgazdaság (beleértve: Erdészet, Halászat, Vadgazdálkodás, Élelmiszer-biztonság kérdéseit is) Területfejlesztés, vidékfejlesztés, Táj- és településépítészet Turizmus (ökoturizmus) Egészségügy (Közegészségügy, járványügy, ellátórendszer) Bányászat, Energetika, Építészet, Ipar és Közlekedés (Energiahatékonyság, energiatakarékosság, megújulók)

IV. Klímastratégia készítés lépései Előkészítő tanulmányok, tájékozódó anyaggyűjtés, elemzések –Önkormányzati dokumentumok és adatok szakértői vizsgálata, klímaökológiai átvilágítása, –On-line közvélemény kutatás a helyi lakosság körében, –Mélyinterjúk kompetens helyi személyiségekkel, –Helyszíni tájékozódó terepbejárás, helyi intézmények meglátogatása, –„Klímaökológiai átvilágítási jelentés” készítése a tapasztalatok összegzéseként és azok megvitatása az érintettekkel.

IV. Klímastratégia készítés lépései –Önkormányzatonként a következő dokumentumokra, adatokra, vagy egyéb alkalmas információforrásokra van szükség: Klímastratégia, ha már van korábbi változatban Településfejlesztési terv vagy koncepció, ha van Területrendezési terv (térképpel együtt) Egyéb tervek, koncepciók és stratégiák, amik rendelkezésre állnak, vagy amiket az önkormányzat figyelembevételre ajánl (pl. polgármester választási programja) Hatályos helyi rendeletek gyűjteménye szinte mindenről (helyi adókról, költségvetésről, környezetvédelmi, természetvédelmi, építésügyi, munkaügyi, segélyezési, oktatáspolitikai, felnőttképzési, agrár, turisztikai, vízügyi…) Az önkormányzat költségvetése, Lista a településen működő állami és önkormányzati intézményekről. Statisztikai adatok, amennyiben rendelkezésre állnak az alábbi kérdésekről: »a lakosság demográfiai, iskolázottsági, munkaerő piaci helyzetéről, »a helyi vállalkozásokról, cégekről, »a településen élő munkanélküliek, hajléktalanok, menekültek és bevándorlók számáról,

IV. Klímastratégia készítés lépései Stratégiakidolgozás menete: 1.Azonosítjuk a rendszert (település, régió, intézmény, vagy annak valamely alrendszere) amire vonatkozóan klímastratégiát készítünk, megjelöljük a stratégiakészítés kezdetét és a stratégia célidőszakát, megjelöljük a stratégiakészítés terület-specifikus céljait, azonosítjuk a vizsgálandó állapotjelzőket (a vizsgálat szempontjait), a rendszer elemeit (ökológiai és társadalmi szerveződés elemei, intézmények, stakeholderek), kölcsönhatásait, környezetét, és a kiindulási állapotot (állapotfelmérés). Megkeressük a stratégiakészítés lehetséges információforrásait,

IV. Klímastratégia készítés lépései 2.Feltárjuk, hogy milyen változásokra kell számítani a globális klímaváltozás (és esetleg más figyelembeveendő folyamatok) tekintetében a kérdéses rendszerre és környezetére vonatkozóan a kérdéses időszakban. 3.Feltárjuk a változások lehetséges hatásait, a kitettségeknek megfelelően. 4.Feltárjuk a rendszer sérülékenységeit 5.Feltárjuk a rendszer meglévő vagy fejleszthető rugalmassági (mérséklési és alkalmazkodási) kapacitásait.

IV. Klímastratégia készítés lépései Stratégiakidolgozás menete: 6. Azonosítjuk az egymással komplementer sérülékenységi és rugalmassági indikátor párokat és értékeljük a hatások, kitettségek és sérülékenységek valamint a meglévő rugalmassági kapacitások mérlegét

IV. Klímastratégia készítés lépései Stratégiakidolgozás menete: 7. Azonosítjuk a fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások lehetséges növelési módjait. Számításba vehető felkészülési, reagálási, alkalmazkodási, mérséklési és megelőzési eszközöket, köztük: jogszabályokat, intézkedéseket, és az azok megvalósításához szükséges szervezeti és egyéb megvalósítási kapacitásokat.

IV. Klímastratégia készítés lépései Stratégiakidolgozás menete: 8.Elvégezzük a számításba vehető intézkedések ökológiai hatásvizsgálatát 9.Elvégezzük a számításba vehető intézkedések társadalmi hatáselemzését 10.Kockázati alapú költség-haszon elemzést végzünk a lehetséges rugalmasság növelő intézkedések tekintetében

IV. Klímastratégia készítés lépései Stratégiakidolgozás menete: 12. intézkedések megvalósítási terve 13. Mellékletek

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre A vizsgálandó rendszer azonosítása: Tér-időbeli lehatárolás Stratégiakészítési cél Figyelembe venni kívánt elemek Figyelembe venni kívánt kölcsönhatások Állapotok Állapotjelzők Kiindulási alapállapot, célállapot, végrahajtási időszak, célidőszak

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre A várható változások azonosítása: Lokális klíma Távolabbi helyek klímaváltozásának vízrajzi hatása Távolabbi helyek klímaváltozásának biológiai, ökológiai hatása Távolabbi helyek klímaváltozásának begyűrűző társadalmi- gazdasági hatása Távolabbi helyek klímaváltozásának demográfiai és migrációs hatása Távolabbi helyek klímaváltozásának információs hatása

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre A várható változások lehetséges hatásainak azonosítása: Közvetlen (lokális) klimatikus hatások: Település ökológiája, élővilága Mezőgazdaság (termesztett növények, tenyésztett állatok) Természetes vizek (állóvizek, mocsarak, lápok) Lakosság egészségi állapota (hőhullám, hideg-esős idő) Baleseti kockázat, eü ellátórendszer terhelése Vízfogyasztás, szennyvízképződés Épületek infrastruktúra

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre A várható változások lehetséges hatásainak azonosítása: Közvetett (regionális, globális eredetű) klimatikus hatások: Település ökológiája, élővilága és mezőgazdaság (invazív gyomok, kártevők kórokozók) Természetes vizek (vízfolyások) Lakosság egészségi állapota (vektoriális és járványos betegségek), eü ellátórendszer terhelése Begyűrűző gazdasági hatások Emigráció és imigráció, demográfiai és társadalmi hatásai (ellátórendszer zavarai) Bejövő valós és téves információ hatásai

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre A sérülékenységek feltárása: Tartalékok és készletek hiánya Raktározási, elhelyezési, befogadási kapacitások hiánya Üres férőhelyek hiánya Párhuzamos folyamatok hiánya Diverz, sokféle, vegyes struktúrák hiánya Társadalmi és közösségi összefogás hiánya Védettség hiánya Közterületek ellátórendszereinek hiányosságai Lakosság egészségi állapotának, képzettségének, nyelvtudásánk hiányosságai Rasszizmus, idegengyűlölet, intolerancia, alkoholizmus, kábítószerfüggőség, pszichiátriai betegségek elburjánzása Információhiány, kutatatlanság, adatszolgáltatási hiányosságok.

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Rugalmassági kapacitások feltárása: Plasztikus reakció, ha a hatásra a rendszer állapota tartósan megváltozik. (Az új körülményekhez való tartós alkalmazkodás.) Reziliens (elasztikus) reakció, ha a rendszer a hatás következtében egyensúlyi állapotából kimozdul ugyan, de idővel oda rugalmasan visszatér. (Ez lehet átmeneti károsodás utáni helyreállás, vagy rugalmas alkalmazkodás is.) Rezisztens (passzív ellenállási) reakció, ha a rendszer a hatást elnyeli ugyan, de azt károsodás nélkül átengedi magán, állapota érdemben nem változik meg átmenetileg sem. Valójában csak nagyon rövid időre nagyon kis mértékben változik meg, szinte csupán „észleli és nyugtázza” a változást (átengedi magán a hatást, belső megváltozás nélkül)..

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Változások, hatások, sérülékenységek és rugalmasságok összekapcsolása: Ha például a klímaváltozás következtében tömegesen lesznek munkanélküliek a „nyehőcetermesztési” szakembereink, akkor többféle rugalmassági kapacitás igénybevételével megoszthatjuk a problémát: 1.Egy részüket átképezhetjük datolyatermesztési szakembernek, ha arra keletkezett valamennyi igény. (Mezőgazdasági átképzési, továbbképzési kapacitás) 2.Más részüket elküldhetjük angol, finn, észt, lett, litván vagy lengyel nyelvtanfolyamra felkészítve őket egy tőlünk északabbi munkavállalásra, ahol a klímaváltozás kifejezetten kedvez a „nyehőcének”, illetve éppen most válik majd termeszthetővé, így szaktudásukat, tapasztalataikat nagy haszonnal kamatoztathatják. (Nyelvoktatási kapacitás) 3.Harmadik részük számára - akik fiatalok és tehetségesek- felkínálhatunk felsőoktatási ösztöndíjakat és emeltszintű érettségire felkészítő tanfolyamokat. (Felsőoktatási kapacitás) 4.Negyedik részük korengedményesen nyugdíjba küldhető, esetleg nem szakirányú részmunkaidős foglalkoztatással kombinálva. (Nyugdíjrendszer kapacitása) 5.Ötödik részük számára (akik tanulni nem tudnak, vagy nem kívánnak, de még nem nyugdíjkorúak) biztosíthatunk átmenetileg munkanélküli segélyt vagy közmunkát (Segélyek és közmunkák kapacitása.)

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Kockázatelemzés: Lehetséges kimenetelek (események egy eseményrendszeren belül) azonosítása, vagy az elemi események gyakorlati nézőpontú csoportosítása, ha azok ismertek. A lehetséges kimenetelek (események) következményeinek számszerűsítése (hasznok-károk értéke vagy mértéke) A lehetséges kimenetelek (események) valószínűségeinek becslése vagy számítása A kockázatok számszerűsítése az előbbiek alapján..

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Veszélyek és kritikus ellenőrzési, szabályozási, beavatkozási pontok azonosítása : A veszélyek ritkán bekövetkező, de bekövetkezésük esetén súlyos következményekkel járó események lehetőségét jelentik. Kritikus ellenőrzési pontok, monitoring

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Monitoring lista 1. rész Meteorológiai monitoring és előrejelzés Ökológiai megfigyelő-hálózat az újonnan megjelenő növény, állat- és mikrobafajokra, valamint a levegő pollenösszetételére Biodiverzitás monitorozás Növényvédelmi megfigyelő és előrejelző hálózat Vízjárásra és vízállásokra vonatkozó monitoring Vízminőségi monitoring felszíni és felszín alatti vizekre Levegőminőségi monitoring Talajvizsgálati monitoring Zaj-, rezgés és földrengésvédelmi monitoring, Káros sugárzások monitoringja Közegészségügyi, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági és járványügyi monitoring (az adatgyűjtés, anonimizálás, és gyors nyilvánosságra hozás itt döntő fontosságú)

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Monitoring lista 2. rész Közlekedési monitoring (forgalom alakulása) Demográfiai monitoring (születések, halálozások, bevándorlás, kivándorlás, koreloszlás, képzettségi és jövedelmi csoportok eloszlása) Szolgáltatások és infrastrukturális kapacitások állapotának tér- időbeli monitoringja, Termékek és szolgáltatások elérhetőségének és árának alakulása Sérülékenységi indikátorok és rugalmassági kapacitások alakulása Statisztikai adatgyűjtések rendszeressé és hozzáférhetővé tétele Műhold felvétel sorozatok és légifotók rendszeres nyilvánossá és ingyenesen letölthetővé tétele.

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Fejleszthető és fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások listájának elkészítése A fejlesztésre szoruló és fejleszthető rugalmassági kapacitások lehetséges növelési módjainak számbavétele Utóbbihoz: Best Practices gyűjtemények, Ötletbörzék, Tapasztalatcserék,konferenciák

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Alternatívák ökológiai hatásvizsgálata Alternatívák társadalmi hatáselemzése Alternatívák kockázati alapú költség-haszon elemzése Döntés

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Intézkedések Megvalósítási Terve: Lépései Időbeli ütemezése Felelősei Költségvetés Lehetséges források

V. Klímastratégia készítés lépésről-lépésre Az elkészült 1. verziós Stratégia: Véleményeztetése, társadalmi vitája Véglegesítés

VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei 1.Vezetői összefoglaló (max 0,5-1 oldal) 2.Lakossági tájékoztatásra szolgáló összefoglaló (miért fontos, miért jó, mik a hasznai?) 3.Bevezetés 4.Helyzetkép, helyzetelemzés A konkrét rendszer azonosítsa, lehatárolása (annak elemei, környezete, állapotjelzői) A jelenben fennálló állapotok és éppen zajló állapotváltozások A klímaváltozásról és vele összefüggő folyamatokról szóló általános jellegű rész (éghajlatváltozás, tudományos összefüggések, klímaprogramok a világon, jó példák (best practices), jogszabályi, politikai háttér)

VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei 5.A stratégiakészítés fő célja, alapelvek, alapfogalmak, prioritások, küldetés, jövőkép 6.A stratégiakidolgozás keretei: felhasznált információforrások, keletkezési körülmények, kapcsolódó horizontális vagy más szintű stratégiák, tervek és programok, előzmények és kidolgozási módszerek ismertetése. 7.Várható változások összefoglalása, listája 8.Várható hatások a konkrét rendszerre, figyelembe véve a kitettségeket.

VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei 9.A rendszer azonosított sérülékenységeinek annotált listája, 10.A rendszer hatásokkal és sérülékenységekkel szemben meglévő rugalmassági kapacitásai. 11.Azonosított sérülékenység-rugalmasság párokra vonatkozó kockázatok és veszélyek elemzése 12.Fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások annotált listája (felkészülési, mérséklési és alkalmazkodási teendők)

VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei 13.Az azonosított fejlesztendő rugalmassági kapacitások növelésének javasolt módjai és eszközei (intézkedési javaslatcsomag). 14.Az intézkedési javaslatcsomag ökológiai-környezeti hatásvizsgálata (kiegészíthető SWOT-elemzéssel is) 15.Az intézkedési javaslatcsomag társadalmi-gazdasági (humánökológiai) hatásvizsgálata (kiegészíthető SWOT- elemzéssel is) 16.Az intézkedési javaslatcsomag pénzügyi hatásvizsgálata, kockázatalapú költség-haszon elemzéssel, ökológiai közgazdasági eszközök figyelembevételével

VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei 17.Megvalósítási terv a szervezeti kapacitások figyelembevételével (részfeladatok, végrehajtás módja, időbeli ütemezés, felelősök, költségvetés, finanszírozási források) 18.Kommunikációs terv 19.Mellékletek: tanulmányok, szakértői listák, ügyviteli javaslatok, lakossági felmérések és mélyinterjúk eredményei, statisztikai adatok, szakirodalom és forrásjegyzék 20.Lehetséges melléklet: Irányelvek a településfejlesztési és egyéb horizontális stratégiák felülvizsgálatához: például Településfejlesztési Tervvel Integrált Klímastratégia

VI. Klímastratégiák felépítése, szerkezeti elemei 17.Megvalósítási terv a szervezeti kapacitások figyelembevételével (részfeladatok, végrehajtás módja, időbeli ütemezés, felelősök, költségvetés, finanszírozási források) 18.Kommunikációs terv 19.Mellékletek: tanulmányok, szakértői listák, ügyviteli javaslatok, lakossági felmérések és mélyinterjúk eredményei, statisztikai adatok, szakirodalom és forrásjegyzék 20.Lehetséges melléklet: Irányelvek a településfejlesztési és egyéb horizontális stratégiák felülvizsgálatához: például Településfejlesztési Tervvel Integrált Klímastratégia

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A kidolgozás és elfogadás folyamatának minőség-biztosítási követelményei: 1. Legyen vezető szakértő (klímaváltozás ökológiai és társadalmi hatásaiban járatos, nemzetközi publikációk, tudományos fokozat, szakmai felelősségvállalás) 2.Nyilvános vitára bocsátás, és 3. ennek figyelembevétele a véglegesítésnél. 4.Testületi vita utáni jóváhagyás.

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A települési klímastratégia szerkezeti elemeivel kapcsolatos szakmai minimum követelmények (14 pont): 1.A konkrét településre vagy régióra vonatkozó specifikus helyzetelemzés 2.A stratégia fő célkitűzései 3.A stratégiakidolgozás kereteinek megjelölése A várható változások terület-specifikus listája vagy összefoglalása 4.A várható hatások megjelölése a konkrét rendszerre (pl településre), figyelembe véve a változásokat és kitettségeket.

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A települési klímastratégia szerkezeti elemeivel kapcsolatos szakmai minimum követelmények (14 pont): 5.A várható hatások megjelölése a konkrét rendszerre (pl településre), figyelembe véve a változásokat és kitettségeket. 6.A rendszer azonosított sérülékenységeinek annotált listája, 7.A rendszer hatásokkal és sérülékenységekkel szemben meglévő rugalmassági kapacitásaira vonatkozó becslések vagy értékelések 8.Azonosított sérülékenység-rugalmasság párokra vonatkozó kockázatok és veszélyek elemzése

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A települési klímastratégia szerkezeti elemeivel kapcsolatos szakmai minimum követelmények (14 pont): 5.A várható hatások megjelölése a konkrét rendszerre (pl településre), figyelembe véve a változásokat és kitettségeket. 6.A rendszer azonosított sérülékenységeinek annotált listája, 7.A rendszer hatásokkal és sérülékenységekkel szemben meglévő rugalmassági kapacitásaira vonatkozó becslések vagy értékelések 8.Azonosított sérülékenység-rugalmasság párokra vonatkozó kockázatok és veszélyek elemzése

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A települési klímastratégia szerkezeti elemeivel kapcsolatos szakmai minimum követelmények (14 pont): 9.Fejlesztésre szoruló rugalmassági kapacitások annotált listája (felkészülési, mérséklési és alkalmazkodási teendők) 10.Az azonosított fejlesztendő rugalmassági kapacitások növelésének javasolt módjai és eszközei (intézkedési javaslatcsomag). 11.Az intézkedési javaslatcsomag ökológiai-környezeti hatásvizsgálata

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A települési klímastratégia szerkezeti elemeivel kapcsolatos szakmai minimum követelmények (14 pont): 12. Az intézkedési javaslatcsomag társadalmi-gazdasági hatásvizsgálata 13. Az intézkedési javaslatcsomag pénzügyi hatásvizsgálata 14.Megvalósítási akcióterv a szervezeti kapacitások figyelembevételével (részfeladatok, végrehajtás módja, időbeli ütemezés, felelősök, költségvetés, finanszírozási források)

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A települési klímastratégia tartalmi minimum követelményei: I.Egy települési vagy regionális klímastratégiának a sérülékenységek közül feltétlenül vizsgálnia kell, 1.A település természeti környezetének, jellemző élőhelyeinek és életközösségeinek ökológiai sérülékenységeit 2.a település lakosságának, munkavállalóinak jellemző egyéni és családi szintű sérülékenységeit 3.A településen működő kis- és középvállalkozásokat érintő jellemző sérülékenységeket 4.A település közintézményeit és közszolgáltatásait érintő jellemző sérülékenységeket.

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A települési klímastratégia tartalmi minimum követelményei: II. Egy települési vagy regionális klímastratégiának a rugalmassági kapacitások közül feltétlenül vizsgálnia kell, az elsődleges és másodlagos rugalmassági kapacitásokat. A rugalmassági kapacitások közül elsődlegesek, amelyek a klímaváltozási problémakör közvetlen hatótényezői, vagy a megoldás elsődleges kulcsai, azaz a 1.légköri üvegházhatású gázok mennyiségével kapcsolatos kérdések, 2.a bioszféra egészséges ökológiai működésével kapcsolatos kérdések, 3.az emberiség túlnépesedésével és ökológiai lábnyomával kapcsolatos kérdések, illetve 4.a problémakör megoldásához elsődlegesen elvezető tudományos kutatással, és oktatással kapcsolatos kérdések.

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A stratégiakészítés prioritási alapszabályai: 1. Először mérséklünk, utána a maradékhoz alkalmazkodunk. 2.Természetes ökoszisztéma szabályoz, ezért elsődleges az urbánushoz képest. 3.Egy alrendszer alkalmazkodása érdekében nem okozhatunk károkat más alrendszerekben 4.A stratégia nem sértheti az alapvető szabadságjogokat, emberi jogokat, demokratikus és kulturális értékeket, nem vezethet diszkriminációhoz vagy szegregációhoz, nem lehet alkotmányellenes és a javaslatoknak követniük kell a hatályos jogszabályokat, hacsak nem éppen azok módosítása a stratégiai javaslat. 5.Az Európai Unióban fontos horizontális elvek a fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, környezetvédelem ezeket tehát nem szabad keresztezni.

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények A klímastratégia készítés komplexitási szabálya: Klímastratégiát tetszőlegesen kis vagy nagy rendszerre is lehet készíteni, de az adott rendszert mindig a lehető legteljesebb komplexitásában kell vizsgálni. Szakmailag nem elfogadhatók a különböző szakértők által elkülönítetten készített olyan független részstratégiák, amelyek a kijelölt rendszernek (pl. település vagy régió) csak bizonyos folyamataival foglalkozik, mivel egy rendszeren belül a folyamatok nem függetlenek egymástól.

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények Klímastratégiák tartalmi értékelési rendszere: 1.A stratégiában világosan le van-e határolva a rendszer amiről szó van? 2.Szerepel benne összefoglalás az adott terület várható klímájáról vagy annak lehetséges szcenárióiról? 3.Szerepel benne összefoglalás az adott terület általános helyzetéről, egyéb terveiről, stratégiáiról, jövőképéről? 4.Szerepelnek benne adaptációs szempontok, célok vagy tervek? 5.Szerepelnek benne mitigációs szempontok, célok vagy tervek? 6.Szerepel benne kockázatelemzés (kedvezőtlen események bekövetkezési valószínűségei és azok súlyossága, következményei)

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények Klímastratégiák tartalmi értékelési rendszere: 7.Szerepel benne költség-haszon elemzés? 8.Szerepel benne időrendi ütemezés az elvégzendő feladatokról vagy elérendő célokról? 9.Szerepel benne az elvégzendő feladatok felelősének/felelőseinek (intézmény, szervezet, vagy személy) megjelölése? 10.Szerepel benne az elvégzendő feladatokhoz kapcsolódó finanszírozási forrás megjelölése, vagy költségigény becslése? 11.Foglalkozik környezeti adatbázisok előállításával, monitoring-rendszer működtetésével, adatsorok beszerzésével, vagy nyilvánosságra hozásával? 12.Foglalkozik a megoldandó tudományos kérdések finanszírozásával, vagy ezen kutatások feltételrendszerének kialakításával?

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények Klímastratégiák tartalmi értékelési rendszere: 13.Foglalkozik oktatási-nevelési kérdésekkel? 14.Foglalkozik szemléletformálási, ismeretterjesztési (média, sajtó, kommunikáció) kérdésekkel? 15.Foglalkozik népesedéspolitikai, demográfiai, túlnépesedést korlátozó kérdésekkel? 16.Foglalkozik a munkavállalói alkalmazkodóképesség (képzettség, átképezhetőség, mobilitás) kérdéseivel? 17.Foglalkozik lakosságbefogadási, szociális és foglalkoztatási kapacitások bővítésével? 18.Foglalkozik a távmunka és távoktatás kérdéseivel?

VIII. Klímastratégiákkal szembeni szakmai, minőségi követelmények Klímastratégiák tartalmi értékelési rendszere: 25.Foglalkozik mezőgazdasági kérdésekkel? 26.Foglalkozik energiahatékonysági, energiatakarékossági kérdésekkel, fosszilis energiahordozók használatának-kitermelésének csökkentésével, vagy megújuló energiaforrásokkal? 27.Foglalkozik ipari vagy bányászati kérdésekkel? 28.Foglalkozik közlekedési kérdésekkel? 29.Foglalkozik vízgazdálkodási kérdésekkel? 30.Foglalkozik a turizmus és a szolgáltatások rendszerének klímabaráttá, környezetbaráttá (pl. ökoturizmus) alakításával? 31.Foglalkozik adórendszerrel? 32.Foglalkozik jogszabály alkotási kérdésekkel?

IX. Földrajzi analógia alkalmazása a klímaváltozás hatásainak elemzésében és az intézkedési javaslatok kimunkálásában Parry et al által meghatározott analóg területek

IX. Földrajzi analógia alkalmazása a klímaváltozás hatásainak elemzésében és az intézkedési javaslatok kimunkálásában Debrecen lehetséges analog (piros) és inverz analog (kék) NUTS2 régiói a vizsgált időszakokra (A as analog: Kairo térképen kívül)

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) A NASA adatgyűjtő és adatszolgáltató tevékenysége, mint saját monitoring tevékenységünk lehetséges mintája

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) Applied Ecology and Environmental Research, mint az újszerű és kreatív tudományfinanszírozási tevékenység lehetséges mintája

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) Pioneers Into Practice, mint az újszerű és kreatív tudásmegosztási és nemzetközi csereprogram lehetséges mintája

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) A Föld Napja, mint a szemléletváltozási erőfeszítések lehetséges mintája

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) Helyi és őslakos közösségek tudásának hasznosítása az erdőírtások megfékezésére – egy követendő minta

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) Biogazdálkodás Ugandában és Kubában – követendő minták

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) A Balaton vízminőségének tartós javulása – egy hazai siker

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) Agroforestry sikerek Nepálban – egy követendő példa

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) Kiemelkedően sikeres mitigációs megoldás a lakóházak és középületek esetén - Velux Modell Otthon 2020 projekt

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) Zöldtetők létesítésének elősegítése jogi szabályozás révén – Torontói példa

X. Jó példák és gyakorlatok a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, klímavédelem és felkészülés területén (példák a 4. tanulmányból) EU és tagállami jogi szabályozás pozitív synergiája – Hulladékmentes Dánia

Köszönöm a figyelmet!