OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK A KARBONSAVAK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
AMINOK.
Advertisements

Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Az ammónia 8. osztály.
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
Az anyag és tulajdonságai
Butadién&izoprén C4H6 C5H8.
Zsírsavak Növényi/állati eredetű zsírok/olajok fő alkotórészét képező karbonsavak Szénlánca: hosszabb nyílt láncú el nem ágazó telített.
Készítette: Tóth Tünde
SO2.
HIDROGÉN-KLORID.
Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Kénsav H2SO4.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
SZÉN-MONOXID.
Ammónia.
A foszfor egy nemfémes, szilárd kémiai elem.
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
LIPIDEK.
Viasz és Gyümölcs észter
Az észterek.
Észterek.
Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének
Hidroxi vegyületek.
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
A lipidek.
A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
1.Mi az oka az elektroneffektusok kialakulásának? Mikor alakul ki – I effektus? Mondjon egy példát! (4 pont) Az ok elektronegativitásbeli különbségek és.
A kénsav és sói 8. osztály.
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
Savak és bázisok.
A réz-csoport I. A réz.
Az oxigén 8. osztály.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A szén és vegyületei.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Szervetlen kémia Oxigéncsoport
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Vizes oldatok kémhatása
+ - Alkoholok Név Olvadáspont (oC) Forráspont (oC) Sűrűség (g/cm3)
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK HIDROXIVEGYÜLETEK.
Készítette: Csapó Konrád Kovács Réka. Hangyasav Legegyszerűbb karbonsav Név  először hangyák desztillálásával jutottak hozzá Észtere a formiát/ metanoát.
Aromás szénhidrogének
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK OXOVEGYÜLETEK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Tulajdonságai: színtelen gáz, kellemetlen szagú vízben jól oldódik, polimerizálódik, mérgező! rákkeltő hatású, metanol lebomlásakor is ez mérgez oldata.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Fontosabb karbonsavak. Fontosabb karbonsavak: Vajsav (Butánsav) n=4 Színtelen, undorító szagú folyadék  verejték  lábszag  avas vaj CH 3 CH 2 CH 2.
Szénhidrátok. Jelentőségük A Földön a legnagyobb tömegben előforduló szerves vegyületek  lehetnek energiaforrások (cukrok),  tápanyagraktárak (keményítő),
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
melléklet: Észterek1 diasor
Milyen kémhatásokat ismersz?
A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEI
Készítette: Kothencz Edit
Az oldatok kémhatása.
A nitrogén és vegyületei
A szénhidrátok a természetben leggyakrabban előforduló szénvegyületek
Oxigéntartalmú szerves vegyületek oxovegyületek
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Oxigéntartalmú szerves vegyületek hidroxivegyületek
Előadás másolata:

OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK A KARBONSAVAK

 Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek oxovegyületek  aldehidek  ketonok  Összetett (oxigéntartalmú) funkciós csoportot tartalmazó vegyületek karbonsavak észterek Az oxigéntartalmú szerves vegyületek csoportosítása R–OH R–O–R R–CHO C=O R–C–R =O=O hidroxilcsoport étercsoport oxocsoport formilcsoport karbonilcsoport

Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek

A karbonsavak A karbonsavak olyan oxigéntartalmú szerves vegyületek, amelyek molekuláiban karboxilcsoport található. karboxilcsoport R–C = O O–H – Miért összetett funkciós csoport a karboxilcsoport? R–C = O O–H – karboxilcsoport karbonilcsoport hidroxilcsoport

A karbonsavak Az azonos szénatomhoz kapcsolódó funkciós csoportok nem függetlenek egymástól új tulajdonságok Azonos tulajdonságaik lesznek-e az alábbi, azonos összegképletű molekuláknak? Tudod-e, hogy…

A karbonsavak A karboxilcsoport O-H kötése polárisabb, mint az alkoholok O-H kötése. A karboxilcsoportról könnyebben lehasadhat a proton (H + ). És mivel ez már víz hatására is megy… … a karbonsavak vizes oldata savas kémhatású.

A karbonsavak elnevezése Az alapszénhidrogén nevéhez a -sav végződést illesztjük. A szénhidrogénlánc szénatomszámába a karboxilcsoport szénatomját is bele kell számítani. A főlánc számozását mindig a karboxilcsoport szénatomjával kezdjük. H–C = O O–H – CH 3 –C = O O–H – CH 3 –CH 2 –C = O O–H – metánsavetánsavpropánsav

A karbonsavak elnevezése A három- vagy többértékű, továbbá a gyűrűs karbonsavak esetében a -karbonsav utótagot használjuk. Ilyenkor a karboxilcsoportok szénatomjait nem számítjuk az alapszénhidrogén nevébe! propán-1,2,3-trikarbonsav ciklohexánkarbonsav

A karbonsavak elnevezése Sok karbonsavnak régi eredetű neve van, és a gyakorlatban ezek a használatosak. Képlet Szisztematikus név Hétköznapi név HCOOHmetánsavhangyasav CH 3 -COOHetánsavecetsav CH 3 -CH 2 -COOHpropánsavpropionsav CH 3 -(CH 2 ) 2 -COOHbutánsavvajsav CH 3 -(CH 2 ) 3 -COOHpentásavvaleriánsav CH 3 -(CH 2 ) 14 -COOHhexadekánsavpalmitinsav CH 3 -(CH 2 ) 16 -COOHoktadekánsavsztearinsav C 17 H 33 -COOHoktadec-9-énsavolajsav HOOC-COOHetándisavsóskasav

A karbonsavak fizikai tulajdonságai Forráspontjuk a hasonló molekulatömegű, egyértékű alkoholokénál is magasabb. Op., Fp.: A karbonsavak olvadás- és forráspontja magas (a molekulák között kialakuló hidrogénkötések miatt). A karbonsavak forráspontja közel azonosa a kb. kétszeres molekulatömegű alkánokéval (dimerizálódnak!). KépletNév, (M)Fp. (°C) CH 3 -CH 2 -CH 2 -CH 3 bután (58)0 CH 3 -CH 2 -CH 2 -OHpropanol (60)97 CH 3 -COOHecetsav (60)118 CH 3 -(CH 2 ) 6 -CH 3 oktán (114)126

A karbonsavak fizikai tulajdonságai Halmazállapot A C 1 -C 10 szénatomszámú karbonsavak cseppfolyósak. A 10 szénatomnál nagyobb szénatomszámú és az aromás karbonsavak szilárdak. Oldhatóság C 4 -ig: vízben jól oldódnak (a poláris jelleg dominál). C 5 -től: a karbonsavak csak kismértékben oldódnak vízben. C 9 -től: a karbonsavak vízoldhatatlanok (a hosszú szénlánc apoláris jellege dominál).

A karbonsavak csoportosítása A szénhidrogéncsoportok szerint: telített telítetlen aromás szénláncúak nyíltláncú gyűrűs A karboxilcsoportok értékűsége szerint: egyértékű kétértékű (dikarbonsavak) háromértékű (trikarbonsavak) …

Fontosabb alkánsavak Hangyasav (metánsav) Előfordulása a hangyák és méhek méregváladékában csalánban

Fontosabb alkánsavak Hangyasav (metánsav) Fizikai tulajdonságai Színtelen, szúrósszagú folyadék. Vízzel és alkohollal minden arányban elegyedik (mivel poláris).

Fontosabb alkánsavak Hangyasav (metánsav) Kémiai tulajdonságai Savas kémhatású (a legerősebb egyértékű, szubsztituálatlan karbonsav). Lúgokkal közömbösíthető (sóit formiátoknak nevezzük). A hangya latinul: formica, És az angol formic acid kifejezés is innen származik… A hangya latinul: formica, És az angol formic acid kifejezés is innen származik… HCOOH + NaOHHCOO - + Na + + H 2 O nátrium-metanoát (nátrium-formiát) Tudod-e, hogy…

Fontosabb alkánsavak Hangyasav (metánsav) Kémiai tulajdonságai A fémeket hidrogéngáz fejlődése közben oldja: A brómos vizet elszínteleníti: 2 HCOOH + Mg= 2 HCOO - + Mg 2+ + H 2 HCOOH + Br 2 = 2 HBr + CO 2 magnézium-metanoát (magnézium-formiát)

Fontosabb alkánsavak Hangyasav (metánsav) Kémiai tulajdonságai Adja az ezüsttükör-próbát: HCOOH + 2 Ag OH - = CO Ag + 2H 2 O A hangyasavból tömény kénsav hatására szén-monoxid képződik: HCOOHCO + H 2 O cc. H 2 SO 4 kat. formilcsoport

Fontosabb alkánsavak Hangyasav (metánsav) Felhasználása gyapjú színezése impregnálás bőrcserzés fahordók fertőtlenítése reumás betegségek kezelésére

Fontosabb alkánsavak Ecetsav (etánsav) Előfordulása a megerjedt alkoholos italokban és (majdnem) minden konyhában…

Fontosabb alkánsavak Ecetsav (etánsav) Fizikai tulajdonságai Színtelen, szúrósszagú folyadék. Vízzel és alkohollal minden arányban elegyedik (poláris oldószer). 17 °C alatt „megfagy” (ezért hívják jégecetnek a tömény ecetsavat).

Fontosabb alkánsavak Ecetsav (etánsav) Kémiai tulajdonságai savas kémhatású: lúgokkal közömbösíthető (sóit acetátoknak nevezzük:) CH 3 –COOH + H 2 OCH 3 –COO - + H 3 O + acetátion CH 3 –COOH + NaOHCH 3 –COO - + Na + + H 2 O nátrium-acetát

Fontosabb alkánsavak Ecetsav (etánsav) Kémiai tulajdonságai számos* fémet hidrogéngáz fejlődése közben old. *: negatív standardpotenciálú fémek (pl.: Zn, Fe, Mg) Az alumíniumot látszólag miért nem „bántja”? Tudod-e, hogy…

Fontosabb alkánsavak Ecetsav (etánsav) Hogyan enyhíthetjük a túlecetezett ételek savanyú ízét? Fém edényekben szabad-e ecetet tárolni? Tudod-e, hogy…

Fontosabb alkánsavak Előállítása Etil-alkoholból erjesztéssel: CH 3 CH 2 OH + O 2 → CH 3 COOH + H 2 O Acetaldehid oxidációjával: 2 CH 3 CHO + O 2 → 2 CH 3 COOH Metanol karbonilezésével: CH 3 OH + CO → CH 3 COOH Ecetsav (etánsav)

Fontosabb alkánsavak Ecetsav (etánsav) Felhasználása konyhában élelmiszeriparban műszálak előállítása gyógyszerek, festékek gyártásához oldószerként

Fontosabb alkánsavak Propionsav (propánsav) Vajsav (butánsav) Színtelen, szúrós szagú, vízzel elegyedő folyadék. Gomba- és baktériumölő tulajdonságú (E 280, E 281). Színtelen, szúrós szagú, vízzel elegyedő folyadék. Megtalálható a tejben, vajban (triglicerid formában, 3-4%). A vajsav okozza az avas vaj rossz szagát és a „testszagot”. Tudod-e, hogy…

Fontosabb alkánsavak Valeriánsav (pentásav) A vajsavhoz hasonló fizikai tulajdonságai vannak. A macskagyökérben fordul elő. Észtereinek* kellemes illata van, ezért azokat parfümökben és gyümölcsaromának használják (alma, körte, ananász). Tudod-e, hogy… *Az észterek savból és valamilyen hidroxivegyületből (általában alkoholból) víz kilépése mellett képződő oxigéntartalmú szerves vegyületek.

Fontosabb alkánsavak Palmitinsav (hexadekánsav) A pálmazsír fő alkotója (neve is innen ered). Apoláris, ezért vízben gyakolratilag nem oldódik. Szilárd halmazállapotú karbonsav. Lúgokkal sót képez, sói a palmitátok: * A nafténsav és palmitinsav alumínium sóinak keverékéből állították elő, neve is erre utal. C 15 H 31 –COOH + NaOHC 15 H 31 –COO - + Na + + H 2 O A palmitinsav alumínium sója a napalm* egyik komponense volt… nátrium-palmitát Tudod-e, hogy…

Fontosabb alkánsavak Sztearinsav (oktadekánsav) A természetben leggyakrabban előforduló „zsírsav”. A faggyú jellegzetes alkotója (neve is innen származik). Tulajdonságai a palmitinsavéhoz hasonlók. Sói a sztearátok.

Fontosabb alkánsavak A palmitinsav és sztearinsav A növényi olajok és állati zsírok alkotórészei. Előállításuk ezekből történik. Nátrium- és káliumsói a szappanok. Felhasználásuk: mosószerek szappanok és kozmetikumok (samponok, borotvahabok) kenőanyagok

A telítetlen, aromás és kétértékű karbonsavak legfontosabb képviselői

Az akrilsav (prop-2-énsav) A legegyszerűbb telítetlen karbonsav. Szúrós szagú, színtelen folyadék. Addícióra és polimerizációra képes (mivel telítetlen). Metakrilsav Az akrilsav fontos származéka. A „plexiüveg” egyik kiindulási alapanyaga.

Az olajsav (cisz-oktadec-9-énsav) Telítetlen karbonsav. Sűrűn folyó folyadék. Vízben nem, alkoholban és éterben jól oldódik. Jellemző reakciója az addíció: a brómos vizet elszínteleníti, sztearinsavvá telíthető. A növényi olajok jellegzetes alkotórésze, de az állati zsírokban is megtalálható. A hangyák és méhek tetemei ezt bocsájtják ki, s ez a szag a tetem eltávolítására késztetei az élő egyedeket. Tudod-e, hogy…

A benzoesav (benzolkarbonsav) A legegyszerűbb aromás karbonsav. Fehér kristályos, szublimáló anyag. Hideg vízben rosszul, apoláris oldószerekben jól oldódik. Napjainkban a toluol oxidációjával állítják elő. Régen a benzoefa nedvéből kivont benzoegyantából nyerték ki. A benzoegyanták gyakran alkalmazott füstölőszerek. Régen a benzoefa nedvéből kivont benzoegyantából nyerték ki. A benzoegyanták gyakran alkalmazott füstölőszerek. Baktériumölő hatása miatt a benzoesavat és sóit tartósításra használják (E210-E213). Tudod-e, hogy…

Az oxálsav (etándisav, sóskasav) A legegyszerűbb dikarbonsav (kétértékű karbonsav). Színtelen kristályos, mérgező vegyület. Vízben jól oldódik, erős sav. Sói az oxalátok. Az oxalátok számos növényben megtalálhatók: pl.: sóska, spenót Kalciumsója a vesekő fő alkotója (mivel vízben nem oldódik). A sóskát és spenótot mindig sok tejjel kell készíteni, mert annak kalciumion-tartalma leköti a mérgező oxálsavat. Tudod-e, hogy…

Egyéb funkciós csoportot is tartalmazó karbonsavak

A tejsav (2-hidroxipropánsav) Miért savanyú az aludttej, a kovászos uborka és a savanyú káposzta? Mi a közös a joghurtban és az izomlázban? Színtelen, sűrűn folyó folyadék. A természetben gyakran előforduló vegyület (a tejsavbaktériumok termelik a tejcukor bontása során). Az iparban keményítőből állítják elő (fermentációval). Tudod-e, hogy…

A tejsav (2-hidroxipropánsav) Királis. Biológiailag lebontható, környezetbarát műanyagot is készítenek belőle. Az élelmiszeriparban E270 néven forgalmazzák. Felhasználják mint antioxidáns, savanyúságot szabályozó anyagot és tartósítószert. A szájban is megtalálható Lactobacillus nevű baktérium biológiai erjedés útján állít elő tejsavat. A képződő tejsav túlzott mennyisége a fogszuvasodás egyik oka lehet. Tudod-e, hogy…

A citromsav (2-hidroxipropán-1,2,3-trikarbonsav) Mitől savanyú a citromlé? Milyen fontos felfedezése volt Szent-Györgyi Albertnek? Színtelen, kristályos anyag. Savanyú ízű, nem mérgező. Vízben jól oldódik. A citromsavciklus köztiterméke, így az emberi és állati szervezetekben is megtalálható. Nátriumsója (nátrium-citrát) véralvadásgátló hatású. Tudod-e, hogy…

C-vitamin (aszkorbinsav) Az aszkorbinsav karbonsav-e? Tudod-e, hogy…

A szalicilsav (2-hidroxibenzoesav) Mikor iszunk kamilla teát? Mire jó az aszpirin és a kalmopirin? Színtelen, könnyen szublimáló kristályos anyag. Alkoholban jól, vízben alig oldódik. Baktériumölő hatása miatt élelmiszerek tartósítására használják. Acetil származéka (acetil-szalicilsav) hatékony fájdalom és lázcsillapító (Aszpirin), kalcium sója a Kalmopyrin. Tudod-e, hogy…

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!