A helyi- és elővárosi kötöttpályás közforgalmú közlekedés üzemeltetése a változó jogszabályi környezetben Jangel Mátyás BKV Zrt. Közlekedési Igazgatóság Széchenyi István Egyetem Győr, március 29.

Alapterület:525 km 2 Lakosság:~ fő + ~ fő az agglomerációban Napi helyváltoztatások száma: ~ közforgalmú közlekedéssel Megállóhelyek: db Modal split: 58% Teljesítmények: ezer utaskm/év ezer fhkm/év Viszonylatok összesen:301 autóbusz:245 villamos: 30 trolibusz: 15 HÉV: 8 metró: 3 A BKV Zrt. szolgáltatása Budapesten

Autóbusz Trolibusz Villamos HÉV Metró eUtaskm Hálózathossz Az egyes ágazatok szerepe

Utasáramlási ábra

A MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE XVII.cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. XXXIV. cikk (1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult. A közforgalmú közlekedés jogszabályi háttere

Jogszabályok Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Busztörvény) A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) A december 3-án lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK Rendelete (a továbbiakban: Rendelet) Személyszállítási törvény helyett év végén az ágazati szabályozásba emelt rendelkezések – majd a törvénytervezet vitája 2012-ben megkezdődött Bizonyos elemek szerepeltetése az Önkormányzati törvényben A közforgalmú közlekedés jogszabályi háttere

További ágazati jogszabályok 18/1998. KHVM rendelet (Országos Vasúti Szabályzat II. kötet), 40/2006. GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványról, a biztonsági engedélyről, a biztonságirányítási rendszerekről, a biztonsági jelentésről, 203/2009. Kormányrendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak egészségügyi alkalmasságának megállapításáról, 270/2009. Kormányrendelet a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről, 22/2010. NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a tanúsítványról, 19/2011. NFM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak oktatásáról és vizsgáztatásáról, …./2012. évi törvény a személyszállításról ??? A közforgalmú közlekedés jogszabályi háttere

Vasúttársaság működési engedélye Helyi pályahálózat működtetés Elővárosi pályahálózat működtetés Helyi vasúti személyszállítás Elővárosi vasúti személyszállítás Libegő (különleges vasút) Vasútbiztonsági engedély, biztonsági tanúsítvány – BIR Vasútegészségügyi vizsgálatok rendje Vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatottak képzése, vizsgáztatása Vasúti járművezetői engedély és járművezetői tanúsítvány A BKV megfelelése a jogszabályoknak

minden olyan közforgalmú közlekedési szolgáltatásra vonatkozik, ahol veszteségtérítést fizetnek és/vagy kizárólagos jogot garantálnak a szolgáltatónak, kötelező a közszolgáltatási szerződés megkötése, a megbízás elnyerésének szabályait megállapítja, megköveteli az átláthatóságot s megnöveli a felelősség számonkérésének lehetőségét A 1370/2007 EK Rendelet

b) Időtartam A Rendelet 4. cikk (3) bekezdése alapján közúti szolgáltatásoknál 10 év, vasúti szolgáltatásoknál 15 év a közszolgáltatási szerződések maximális időtartama. (A már meglévő szerződések esetében vannak átmeneti szabályozások.) A Busztörvény 9.§ (1) bekezdése szerint a közszolgáltatási szerződés maximálisan 10 évre köthető, A Vtv. 27. §. alapján a közszolgáltatási szerződés maximálisan 15 évre köthető. Integrált szolgáltatás esetén a közszolgáltatási szerződés maximálisan 15 évre köthető, ha a vasúti szolgáltatás az érték több, mint 50%-át képviseli. A közszolgáltatási szerződés bizonyos feltételek teljesülése esetén legfeljebb az eredeti időtartam felével meghosszabbítható. A 1370/2007 EK Rendelet

c) A „belső szolgáltató” kérdése A Rendelet több új kategóriát is meghatároz, ilyen a belső szolgáltató, illetve a közvetlen odaítélés fogalma. A Rendelet 5. cikk (2) bekezdés alapján „ ha a nemzeti jog nem tiltja, bármely illetékes helyi hatóság … határozhat úgy, hogy.. közvetlenül ítél oda közszolgáltatási szerződéseket olyan elkülönült jogi egységnek, amely felett az illetékes helyi hatóság … a saját főosztályai feletti ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorol.” A 1370/2007 EK Rendelet

A belső szolgáltató „korlátai”: Belső szolgáltató csak a helyileg illetékes hatóság által felügyelt területen nyújthat személyszállítási közszolgáltatást (a szomszédos helységekbe átmenő vonalakat is ideértve), a helyi hatóság illetékes területén kívüli versenytárgyalásokon nem vehet részt. Belső szolgáltató csak egy esetben vehet részt versenytárgyaláson; mégpedig a közvetlenül odaítélt szerződés lejártát megelőző két évben, feltéve ha érvényes döntés született arról, hogy a belső szolgáltató szerződésének hatálya alá tartozó személyszállítási közszolgáltatásokra versenytárgyalási eljárást írnak ki. A 1370/2007 EK Rendelet

d) Az alvállalkozók kérdése Az alvállalkozó igénybevételére a Rendelet olyan módon ad lehetőséget, hogy az illetékes hatóságokra bízza az erre vonatkozó szabályok megalkotását, azonban a belső szolgáltató köteles a közszolgáltatás túlnyomó részét maga végezni. Az ellentételezésre vonatkozó előírások a Rendeletben tovább szigorodnak. A 1370/2007 EK Rendelet

e) Helyi vasúti infrastruktúra kérdése A vasúti törvény módosításával lehetővé vált, hogy olyan társaságok rendelkezzenek helyi vasúti pályával, amelyek csak közvetetten állnak önkormányzati tulajdonban (azaz elegendő, ha az önkormányzat ugyan kisebbségi tulajdonos, de döntési joga van a társaságon belül).

f) Szolgáltatási szerződések Budapest Főváros Önkormányzata és a BKV Zrt. között április 30. napján kötött Szerződés április 30. napjával hatályát veszti. Miskolcon 2010-ben meghosszabbították az MVK Zrt. közszolgáltatási szerződést, a közúti vasúti közlekedésre 2026-ig. Szegeden a január 1-jén kötött szerződés végéig hatályos. Debrecen külön közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik a kötöttpályás és az autóbusz közlekedésre. MÁV-Start és GySEV: a januárjában kötött szerződés végéig érvényes; veszteségtérítés a mindenkori költségvetési teljesítőképesség függvényében Közszolgáltatási szerződések Magyarországon

Stratégiai szint: Itt kerülnek meghatározásra a közlekedéspolitika céljai, a közlekedési munkamegosztás elérendő főbb arányai, a közforgalmú közlekedési ellátás főbb szintjei különböző politikai dokumentumokban. Taktikai szint: A közlekedéspolitikai és gazdálkodási célok elérése érdekében a szolgáltatások mennyiségi és minőségi szintjeinek, a viteldíjak és kedvezmények mértékének, a szolgáltatók kiválasztása módjának és a finanszírozás körülményeinek a szabályozása általában jogszabályokban. Operatív szint: A szolgáltatások létrehozásával kapcsolatos elvárások, szabályok, amelyeket egyfelől külső általános előírások, másfelől a szolgáltatók belső működési és gazdálkodási szabályai jelentik.

Kritikus mutatók a közforgalmú közlekedésben lefedettség politika/ közösség operátorok Országos gazdasági és szociálpolitikai aspektusok üzleti szféra közpénzek Szolgáltatásminőség és biztonság utasigények … Költség/járm ű kilométer Egy f ő re jutó személyi ktg. Járm ű rendelkezésre állás Egy f ő re jutó járműkm bevétel/út Költségfedezeti hányad Közpénzfelhasználás/utaskilométer Utas/fhkm …

Feladatmegosztás - állam A miniszter feladata: az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként és ellátásért felelősként az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötése. az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a vasúti személyszállítási közszolgáltatás díjához a - külön jogszabályban meghatározott kedvezményekből származó - bevételkiesés fogyasztói árkiegészítéssel történő ellentételezése A miniszter az állam nevében a települési önkormányzatokkal, illetőleg azok társulásaival a térségi, elővárosi, illetve helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás működtetése tárgyában - írásban - együttműködési megállapodást köthet.

Feladatmegosztás – helyi önkormányzat A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat feladata a)az önkormányzat tulajdonában lévő vasúti pályák, valamint a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás fejlesztése, működtetése, b)helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása, c)a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás hatósági árainak a megállapítása, d)az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes helyi hatóságként a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás - menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, valamint a 27. § (11) bekezdése szerinti szerződés megkötése. Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter a) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak a térségi vasúti személyszállítási közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása, b) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése, c) a térségi vasúti személyszállítási közszolgáltatás közös működtetése feltételeinek biztosítására vonatkozóan - írásban - együttműködési megállapodást köthetnek.

A közlekedésszervező Az önkormányzat egyes feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt - az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szervként működő - közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az önkormányzat meghatározó befolyásának vagy irányítási jogának fennállását folyamatosan biztosítja. Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására rendeletben (a továbbiakban: kijelölő rendelet) jelöli ki. A kijelölő rendelet a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró esemény esetén a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések megtételét vagy az intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.

A közlekedésszervező főbb feladatai a helyi közforgalmú közlekedés megszervezése a helyi személyszállításra a közszolgáltatási szerződések megkötése; a nyereséggel nem folytatható közszolgáltatási tevékenység esetén a veszteség megtérítése a helyközi (elővárosi) személyszállítás üzemeltetésére megállapodás megkötése a miniszterrel és az érintett önkormányzatokkal közszolgáltatási követelmények meghatározása helyi közösségi közlekedési viteldíjak megállapítására vonatkozó javaslattétel helyi vasúti pályák, a személyszállítási szolgáltatás fejlesztése utastájékoztatás biztosítása forgalomirányítás és zavarelhárítás jegy- és bérletértékesítés, ellenőrzés, bevétel beszedés fogyasztói árkiegészítés igénylése helyi autóbusz- és trolibusz megállóhelyek, állomások üzemeltetése egységes helyi- és elővárosi jegy- és bérletrendszer kialakítása, a rendszer bevezetése és működtetése.

A közszolgáltatási szerződés a piaci formáció alapja Előnyök a megrendelőnél: Világosan meghatározott minőségi és mennyiségi követelmények Meghatározott finanszírozási igény A kompenzációért értéket kap Segíti a közforgalmú közlekedési integrációt Előnyök a szolgáltatónál: Világos kompenzációs szabályok Biztosított a vállalkozásnak a hosszútávú tervezés Csökkenti a politikai befolyást a napi üzletmenetre Könnyebbé válik a hozzáférés a banki finanszírozási forrásokhoz

A megrendelő funkció megerősítésének szakaszai Utasigények felmérése Paraméterkönyv javaslat elkészítése Tarifajavaslat elkészítése Infrastruktúra-fejlesztések tervezése Indokolt költségek modellezése Minőségellenőrzés Utastájékoztatás A szolgáltatók versenyeztetése Szerződéskötés A szolgáltatók ösztönzése Jegy- és bérletértékesítés Ügyfélszolgálat Marketing A verseny kiterjesztése a kötött pályás szolgáltatásokra Infrastruktúra-kezelés Infrastruktúrafejlesztések menedzselése 3. szakasz: A közlekedésszervező funkciók kiteljesedése 2. szakasz: A megrendelői jogosítványok bővítése és versenyeztetés 1. szakasz: A belső szolgáltató által végzett feladatok átvétele a megrendelői oldalra május 1-jétől

Az intézményrendszer átalakul Megrendelői szervezet BKV + alvállalkozók Várható struktúra NGMNFM Főváros FinanszírozTervez SzolgáltatFinanszíroz Agglo- merációs települések MÁV és Volánbusz elővárosi járatok Magán operátor Egyéb, nem magán operátor Ellenőriz Beszámol UTAS ??? NGM NFM Főváros BKV Struktúra végéig Finanszíroz Megrendel Finanszíroz Egyes agglomerációs önkormányzatok

A közforgalmú közlekedés költség- és bevételszerkezete - Európai modell

a kikerülő feladatok, munkavállalók helyzetének kezelése; a szabályzatok szükséges átalakítása, szerződések kezelése, ingatlanok, egyéb vagyontárgyak átadásának előkészítése, közszolgáltatási szerződés előkészítése, a munkamegosztás szabályozása, szervezet átalakítása a május 1-jétől módosuló működésre tekintettel, felkészülés az új autóbusz üzemeltetési modell alkalmazására; a szervezet versenyképessé tétele, Rövid távú feladatok a szolgáltatónál Mindeközben az üzemeltetés biztonságos, megbízható folytatása.

A forgalom lebonyolítás során a járművezetők cselekedeteit, döntéseit nagy többséggel nem önállóan, a környezet sztochasztikus információira és a közlekedési szabályokra tekintettel hozzák, hanem a forgalomirányító személyzet, illetve a forgalomirányító berendezések (amelyek folyamatos emberi kontroll alatt állnak) rendelkezései alapján végzi munkáját. A forgalom lebonyolítás során a forgalmi végrehajtó szervezet utasításai nem választhatók el a forgalom lebonyolítási folyamattól; a járművezetők individuális döntéseinek nem csak a szabályrendszer (mint közúti közlekedésben a KRESZ), hanem a forgalomszabályozás közvetlen utasításai is határt szabnak. A vasúti forgalomirányítás különlegessége

megadott indulási időpontok alapján a (vasúti) menetrend megtervezése, technológiák tervezése, a hálózattal kapcsolatos változások véleményezése, szerelvényforduló, személyzeti forda tervezés, járművezetők képzése, vezénylése, elszámolása, nemutazó forgalmi dolgozók képzése, vezénylése, elszámolása, azaz a vasúti forgalomirányítás, vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatok, utasok utazás közbeni tájékoztatása, talált tárgyak, biztosítási események kezelése, panasz- és észrevétel vizsgálat, a szolgáltatás minőségének (belső) ellenőrzése, illetve minőségirányítási rendszer kidolgozása és üzemeltetése, mint annak összetettségét az 5. ábra is mutatja, egyes járatokon, szolgálati helyeken menetjegy árusítás. A szolgáltatónál maradó feladatok

A tőkeigénnyel és a komplexitással növekszik a szükséges KPI-k száma is operátor – saját teljesítmény mérése A közlekedési rendszer összetettsége vasút LRT, metró Regionális vasút Alvállalkozó Helyközi busz Városi busz Trolibusz Villamos Tőkeigényesség mértéke Szükséges KPI‘-k száma nő Forgalom Adminisztráció Járműpark vagyon- management - műtárgyak - infrastruktúra - épületek Fenntartás Járművezetők Lobbytevé- kenység Minőség- mgt. Ügyfél mgt. Közlekedés mgt.

Az előadás készítéséhez felhasználtam: A BKV Zrt. korábbi prezentációiban szereplő adatokat, diákat, Dr. Környei Éva mb. jogi igazgató Hans Brower humán-erőforrás tanácsadó, Arnulf Schuhman tanácsadó, Salzburg, előadásaiban elhangzottakat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ;