Pszichológiai elméleti alapok Faragó Boglárka farago.boglarka@ektf.hu 2015.

Pszichológiai elméleti alapok - elearning tananyag http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/index.html

Irodalmak Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Hatvani Andrea, Taskó Tünde Személyiség és szociálpszichológia: távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001 15-24, 25-36, 37-56, 79-90, 95-102, 103-114, 115-124,125-134 Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Hatvani Andrea, Taskó Tünde: Bevezetés a pszichológiába, távoktatási jegyzet EKF, Eger 2001 Tóth László Pszichológia a tanításban. Pedellus tankönyvkiadó, Debrecen 2000 8-13,60-67, 71-75, 76-79, 79-82, 82-97, Pléh Csaba, Boross Ottilia (szerk): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. (297-404)

A pszichológia fogalma Görög eredetű szó Psziché = lélek, értelem, szellem Logosz = tan, tudomány – lélektan, a lélek tudománya A pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja és minden olyan tényezőt, amely azt befolyásolja, meghatározza és közelebb visz annak megértéséhez.

A pszichológia területei Alaptudomány területek Általános lélektan Fejlődéslélektan Személyiséglélektan Szociálpszichológia Biológiai pszichológia Kognitív pszichológia Alkalmazott területek Pedagógiai pszichológia Munkapszichológia Klinikai pszichológia Reklámpszichológia Kriminálpszichológia Művészetpszichológia Gazdaságpszichológia Politikai pszichológia Sportpszichológia stb.

Interdiszciplináris területek Megismeréstudomány (filozófia, antropológia, neurológia, pszichológia, mesterséges intelligencia) Szociobiológia (genetika, evolúciós elméletek és pszichológia) Pszichoneuroimmunológia (pszichológia, neurológia, immunológia) Pszicholingvisztika (pszichológia, nyelvészet), stb.

A pszichológia módszerei Kutatási módszerek Cél: új tudományos eredmények feltárása Megfigyelés Introspekció Extrospekció Kísérlet Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása alkalmas. A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják (független változók). A vizsgálat során a független változók hatását vizsgálják a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (függő változó).

Vizsgálati módszerek Cél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása Kikérdezés Interjúk Kérdőívek (nyílt végű, zárt végű) Skálák (2,5,7,9 fokú) Tesztek (IQ, teljesítmény, speciális képességeket vizsgáló, projektív)

Pszichológia irányzatok

A modern tudományos pszichológia megszületése Wilhelm Wundt (1832-1920) Első pszichológiai laboratórium Lipcsei egyetem filozófia tanszéke, 1879

A korai kísérleti lélektan Érzékelést és észlelést vizsgálja elsősorban Tudatlélektan Introspektív Elementarista

Pszichoanalízis Sigmund Freud (1856-1939) A tudattalan lelki folyamatokra irányítja a figyelmet Kora gyermekkori élmények, szexualitás, agresszió ösztöne Módszer: szabad asszociáció

A lélek Freud-féle topografikus modellje Tudat Tudatalatti/tudatelőttes Tudattalan

A személyiség strukturális modellje Ösztönén (Id) Én (Ego) Felettes én (Szuperego)

Az ösztönén jellemzői A személyiség biológiai komponense Öröklött lelki tartomány Az ösztönöket tartalmazza Működési elve: örömelv A személyiség energiája–libidó Eszköze az elsődleges megmunkálás: fantázia

Az én jellemzői A személyiség pszichológiai komponense Feladata a valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás Közvetít az id és a szuperego között Működése: a realitáselv Másodlagos megmunkálással dolgozik: gondolkodás A konfliktusok elsimítására törekszik

A felettes én jellemzői A személyiség társadalmi komponense A szülői és társadalmi értékeket foglalja magába Alrendszerei: énideál, lelkiismeret Ellentétben áll az ösztönénnel Tökéletességre törekszik

A jéghegy modell

Behaviorizmus John B. Watson (1878-1958) 1913-Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát? (a behaviorizmus nyitánya) Amerikában jön létre Objektívvé akarja tenni a pszichológiát Elutasítja az introspekció módszerét Környezetelvűség jellemzi

Alaklélektan (Gestalt pszichológia) Atyja: Max Wertheimer 1910-es évek, Németország Az egész elsődlegessége a részletekkel szemben—>a szervező elveket kell feltárni A belső mentális folyamatokat kutatja (elsősorban érzékelés, észlelés) —>a mai kognitív pszichológia gyökerei Jelentős alakjai:Kurt Lewin, Wolfgang Köhler

Humanisztikus pszichológia Carl Rogers (1902-1987) 1962 Első Humanisztikus Pszichológia Társaság Harmadik erőirányzat Az ember legfőbb motívuma az ÖNMEGVALÓSÍTÁS Középpontjában az egyén áll a saját szubjektív élményével Emberközpontú pszichológia – pozitív emberkép Rogers-i triász: empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia

Kognitív pszichológia Noam Chomsky (nyelvész) 1950-es években indul útjára A mentális folyamatokat kutatja Az embert, mint információ-feldolgozó lényt vizsgálja Kulcsszava: a mentális reprezentáció

Személyiségtipológiák

Tipológiai megközelítések Általános jellemzőik: az ember veleszületett adottságai határozzák meg a lelki működését és viselkedését; a pszichikus sajátosságoknak csak néhány, igen általános jegyét veszik figyelembe; a szélsőséges, végleges jellemzőket sűrítik (a felfogás szerint az emberek vagy csak az egyik, vagy csak a másik kategóriába tartoznak)

Hippokratész-Galénosz vérmérsékleti tipológiája (i.e.500) szangvinikus: testnedve a vér, szalmaláng-típus, barátságos, kedélyes, életkedv árad belőle kolerikus: testnedve a sárga epe, indulatos, határozott, tetterős melankolikus: testnedve a fekete epe, lassú és tartós érzelmi reakciók, főleg bánat, szomorúság, levertség flegmatikus: testnedve a nyálka, lassú és gyenge érzelmi reakciók, nyugodt, egykedvű, jellegtelen.

Kretschmer alkati tipológiája Testalkat Vérmérséklet Pszichiátriai megbetegedés Piknikus Ciklotim Mániás depresszió Aszténiás (leptoszóm) Skizotim Skizofrénia Atlétikus Viszkózus Epilepszia

Kretschmer alkati tipológiája :)

Pavlov tipológiája erősségükkel, gyorsaságukkal, Az idegrendszer két alapfolyamata a SERKENTÉS és a GÁTLÁS. Ezek jellemezhetők: erősségükkel, gyorsaságukkal, a két folyamat egyensúlyával. Kísérletileg 4 idegrendszeri típus létezését tudta igazolni.

Pavlov típustana élénk típus: erős, gyors, kiegyensúlyozott folyamatok féktelen típus: erős, gyors izgalmi, gyenge gátlási folyamatok nyugodt típus: erős, de lassú, kiegyensúlyozott folyamatok gyenge típus: gyenge, lassú, kiegyensúlyozott folyamatok

Jung típustana A pszichikus energiák (a személy érzéseinek, gondolatainak és figyelmének) irányulása történhet: a szubjektum belső világára INTROVERTÁLT a külső világra EXTROVERTÁLT

Funkciótípusok

H. J. Eysenck tipológiája Vonáselmélet. Személyiségvonás: az együtt járó tulajdonságok együttese. Faktoranalízissel tulajdonságcsoportok létrehozása. A faktoron belül erős a korreláció a tulajdonságok között, a faktorok viszont egymástól függetlenek.

Eysenck típusai

Allport vonáselmélete Vonás : olyan viszonylag állandó struktúra, mely integrált egységgé fogja össze az egyébként egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat. A vonás lehet : közös vonás ( általános vonás ) : amelyek mentén az emberek összehasonlíthatóak személyes vonás ( diszpozíció ) : a vonások egyénre jellemző, egyedi elrendeződései (uralkodó, centrális, másodlagos vonások)

Érzékelés és észlelés

Az érzékelés (szenzáció) fogalma A receptorok segítségével történő ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása

Az analizátorok általános felépítése Receptor érzőidegpálya megfelelő agykérgi központ inger ingerület érzéklet (pszichikus jelenség)

A receptorok osztályozása (Sherrington) Az ingerforrás a szervezethez viszonyított helyzete alapján Az ingerforrás jellege szerint Exteroceptorok Telereceptorok (látás, hallás) Kontaktreceptorok (tapintás, izlelés, szaglás.) Fotoreceptorok (pl. csapok, pálcikák) Mechanoreceptorok Thermoreceptorok kemoreceptorok Interoceptorok Proprioceptorok (saját test érzékelés, egyensúlyérzékelés) Viszceroceptorok (szervi)

Az érzékleti modalitások Látás Hallás Szaglás Ízlelés Bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom) Propriocepció

A küszöbök fogalma Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség, amelyet már érzékelni tudunk. Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amit még érzékelni tudunk. Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz.

Abszolút küszöbök Érzéklet Küszöb Látás Gyertyaláng 50 km-ről, sötét, tiszta éjszaka Hallás Karóra ketyegése 6 méterről csendes körülmények között Ízlelés Egy teáskanál cukor 9 liter vízben Szaglás Egy csepp parfüm 6 szobányi térfogatú levegőben Tapintás Egy légy szárnya egy centiméter magasságból az arcra ejtve

Látás Érzékszerv: szem Adekvát ingere: a fény (elektromágneses hullám) 400-700 nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni

A színlátás Szín: a fény hullámhosszúsága adja Jellemzői: színárnyalat (színek nevével leírt minőség), világosság (a fény intenzitása határoz meg), telítettség (a szín tisztasága) Kb. 7 millió a színek száma, ha a világosságot és a telítettséget is figyelembe vesszük

Fényérzékelő sejtek csapok koncentrációja nagy a foveában (látógödör, sárga folt) pálcika koncentráció nagy a periferiális tartományokban fovea központi tartománya a foveola ~ 120 millió pálcika (sötétben látás) és ~ 5 millió csap (szín-látás) ~ 125 millió látóideg

A hallás Érzékszerv: fül Adekvát ingere: hang (a levegő molekuláinak a rezgése adja, hullám formájában terjed) 16-20.000 hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni A hang jellemzői: hangerő (amplitudó), hangmagasság (a hullámok rezgése), hangszín (felhangok)

Hanghullám fizikai tulajdonságai alapján: Az amplitúdó (a hanghullám kilengése) adja a hangerősséget, amit decibelben mérünk. Az ember számára halláskárosodás nélkül elviselhető hangerősség 60 és 100 decibel között van. A frekvencia (a hullámok rezgése) a hangmagasság alapja. Mértékegysége a hertz. A hangszín: az alaphangokhoz társulhatnak az adott frekvencia többszörösei, a felhangok, melyek lehetővé teszik, hogy képesek vagyunk a hangszín érzékelésére. A hangszín alapján vagyunk képesek, például megismerni a telefon végén beszélő kilétét, még az előtt, hogy bemutatkozna.

Szaglás Érzékszerv: orr, szaglóhám Adekvát ingere: a levegőben oldott gáznemű molekulák A szagok száma: kb. 60.000

Ízlelés Érzékelés helye: a nyelven található ízlelőbimbók (kb. 10.000 db) Adekvát ingere: a nyálban oldott kémiai anyagok Négy alapíz: édes (nyelv hegye), savanyú (a nyelv oldala), sós (a nyelv egész felületén), keserű (a nyelv gyökén)

Testérzés Bőrérzékelés (tapintás: mechanoreceptorok; hőmérséklet: hideg és melegreceptorok) Mozgásérzékelés (testhelyzet, testrészek egymáshoz való viszonya, mozgások) Szervérzékelés (belső szervekből származó információ) Fájdalom

Bőrérzékletek Tapintás (mechanoreceptorok) Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok) Fájdalom

Fájdalomérzékelés Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken Tónusos fájdalom: tompa és állandójellegű. Akut fájdalom (max 6 hét) Tartós (félakut) (6 hét – 6 hó) Krónikus (> 6 hó) Krónikus periodikus (többször visszatérő fájdalmas epizódok) Krónikus progresszív (> 6 hó, állandóan fokozódó jelleg)

Az észlelés (percepció) fogalma Az ingerület tudatosítása és annak integrálása—>magasabb idegrendszeri folyamatokat (kérgi) feltételez

A nézőpont szerepe az észlelésben

Az észlelés funkciói Lokalizáció Felismerés

Lokalizáció Figura-háttér Perceptuális organizáció elvei Távolság- és mélységészlelés Mozgásészlelés

Figura háttér

A perceptuális organizáció elvei Hasonlóság elve Közelség elve Jó folytatás elve Zártság elve [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ]

Távolság- és mélységészlelés Monokuláris jelzőmozzanatok Relatív nagyság Relatív magasság Takarás Lineáris perspektíva Levegő perspektíva Mozgási parallaxis Binokuláris jelzőmozzanatok akkomodáció Binokuláris diszparitás Binokuláris parallaxis

Binokuláris diszparitás

Mozgásészlelés Látszatmozgás (a retinán álló kép) Film Valódi mozgás (a retinán elmozdul a kép) Relatív mozgás ( mintázott háttér) Abszolút mozgás ( sima háttér)

Észlelési konstanciák Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés során a retinális kép a tárgyról megváltozik. Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia

Illúziók

Ames szoba

A figyelem

A figyelem fogalma Az ingerek közötti szelektálás Orientáció Reflektor metafora Orientáció

Figyelem A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul. Erőfeszítési folyamat, amelynek során mentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk. Éber állapotot fenntartó folyamat, hatékony készenlét az információk vételére.

A figyelem fajtái Szándék szerint Szándékos figyelem Önkéntelen (spontán) figyelem További formái: Automatikus figyelem Kitartó figyelem (éberség)

Szándékos figyelem A figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel Fenntartását segíti: a feladattudat, a tervszerűség, az önkontroll és az érdeklődés

Önkéntelen figyelmet vált ki Hirtelen erős inger Szokatlan inger Mozgó tárgy De befolyásolja az egyén belső állapota is Szükségletek, érdeklődés Korábbi tapasztalatok Általános fizikai állapot

Automatikus figyelem Nem igényel tudatos odafordulást és mentális erőfeszítést sem Gyakorlás révén alakul ki Lehetővé teszi a figyelem megosztását

Kitartó figyelem Hosszú ideig fennálló Nagy mentális erőfeszítést igényel Befolyásolja: motiváció, elvárások,érdeklődés, előzetes ismeretek és tapasztalatok Legnagyobb ellensége az idő

A figyelem sajátosságai Terjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban megragadni (7+-2) Tartósság: azt mutatja meg, hogy mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségeket mutat) Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról a másikra irányítani

A figyelem elméletei Kapacitásmodellek Broadbent: szűrőmodell Treismann: jelcsillapító rendszer

Figyelem megosztása Automatikus figyelem kevés erőfeszítést kíván figyelmi kapacitás modellje (Kahnemann): mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között automatikus és kontrollált cselekvések: Automatikus figyelem kevés erőfeszítést kíván Kontrollált cselekvések nagyobb mentális erőfeszítést von maga után A kapacitás nagy része az utóbbiak számára biztosított

Figyelmi szűrés a hallás esetén A dichotikus helyzet Egyiket hallgatja és utánamondja A másiknak csak a fizikai jegyeire emlékszik. A jelentésére nem. Biztos ez?

Broadbent korai szűrő modellje Jelentés feldolgozása és emlékezeti rögzítése A nem figyelt csatornán nincs további feldolgozás INPUT szűrő (fizikai jegyek alapján) memória Incoming sensory information (speech) is received in channels channel = ear! Info goes first to a buffer (=temporary store) Then a filter selects attention (i.e. chooses 1 of the channels) based on physical characteristics (e.g. voice tone) This single channel is now the focus of attention Ignored (=unattended) info can be recalled from the buffer but this decays rapidly! We can only attend to one channel at a time Switching attention between channels requires effort Szenzoros tár

Problémák a korai szűrő modellel A szűrő „lyukas” Sajátnév-hatás A gyakorlás szerepe Áttérés a másik fülre  Nem olyan merev a korai szűrés – csak csillapítás? Jobb fülbe (ezt kell figyelni): A Mount Everest fölött még soha nem hajtottak végre zenéjével ugrást. Bal fülbe: Idős emberek magas vérnyomása Mozart ejtőernyős csökkenthető.

Treisman (1964) jelszint csillapító modell

A késői szűrés elmélet Deutsch és Deutsch (1963) a szelekció az információ feldolgozási folyamatok egy késői része a feldolgozás tehát fizikai tulajdonság és jelentés mentén is megvalósul és a források tudatos szelekciója az aktuális szükségletek (érdekesség, aktiváció) szerint történik. ∑: Az összes ingert földolgozzuk – a jelentésüket is  Ezután vagy nem rögzítjük emlékezetünkben a nem figyelt anyagot, vagy nem tudatosítható az emléknyom

A tanulás

A tanulás meghatározása A viselkedés oldaláról: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás. Az alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás kialakulásának elengedhetetlen feltétele. A személyiség oldaláról: a tapasztalatok hatására bekövetkező változás, fejlődés a személyiségben.

A tanulás fajtái Milyen tevékenységben eredményez változást: Mozgástanulás Perceptuális tanulás Verbális tanulás Szándék szerint: Szándékos tanulás Spontán tanulás A külső hatás eredése szempontjából: Nem szociális és Szociális tanulás

A tanulás legegyszerűbb formái Habituáció: Az ismétlődő inger megszokottá válik Elveszti újszerűségét Már nem reagálunk rá, megtanultuk, hogy van pl. óra ketyegését, számítógép zúgását „nem halljuk meg” Szenzitizáció: Érzékennyé válhatunk egy semleges ingerre, ha az valamiért fontos a számunkra pl. autónk motorhangjának apróbb változása, ha az hibát jelezhet

Az imprinting Korai bevésődés Leírója: Konrad Lorenz) Lényege: tartós kötődés alakul ki azon faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed először megpillant Öröklött magatartásforma Főként a szárnyasokra jellemző Szenzitív periódus Kulcsinger

Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, 1903. - 1989 Konrad Zacharias Lorenz (Bécs, 1903. - 1989.) az összehasonlító magatartáskutatás egyik úttörője, a modern etológia egyik megalapítójának is szokták nevezni. 1973-ban Karl von Frisch-sel és Nikolaas Tinbergennel megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott

Klasszikus kondicionálás Pavlov Kutyákkal végzett kísérleteket Feltételes reflexet alakított ki a kutyáknál Inger-típusú tanulás (S-tipusú kondícionálás)

Kondicionálás előtt Kondicionálás után Feltétlen inger (étel) Örökölt kapcsolat Feltétlen válasz (nyáladzás) Semleges inger (csengő) Nincs válasz Kondicionálás után Feltételes inger Tanult kapcsolat Feltételes válasz

A klasszikus kondicionálás fő jelenségei Generalizáció (általánosítás) Diszkrimináció (elkülönítés) Kioltás

Operáns kondicionálás Próba-szerencse tanulásból indul ki A cselekedet megismétlésének valószínűsége annak következményeitől függ (jó vagy rossz hatása van-e…)

Thorndike effektus törvénye (1898) A tanulás a viselkedés következménye révén megy végbe. Azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív megerősítés (büntetés) követ.

Az operáns kondicionálás B. F. Skinner – Formálás csak a kívánt viselkedés irányába mutató viselkedéseket jutalmazzuk  fokozatosan alakul ki az új viselkedésforma Ezt használják pl. állatidomárok, kutyakiképzők Válasz-típusú (R-tipusú) kondicionálás

Skinner doboz

Pozitív = Jutalom Negatív = Büntetés A beígért jutalom elmaradása is büntetés! Pozitív megerősítés: viselkedést követően kellemes inger megjelenése Negatív megerősítés: viselkedést követően az averzív inger megszűnése Pozitív büntetés: a viselkedés közvetlen averzív következményekkel jár Negatív büntetés: a viselkedés egy appetitív ingernek vet véget (beígért jutalom elmaradása)

Elsődleges megerősítő: valamilyen szükségletet elégítenek ki Másodlagos (kondicionált) megerősítő: elsődleges megerősítésekkel való társítással alakul ki. Minden lehet ilyen Pl. pénz és dicséret Generalizáció: megerősítő inger lehet az is ami csak hasonlít az eredeti megerősítőre Diszkrimináció: több hasonló megerősítőből idő után csak egy specifikus fajta lesz jutalmazó értékű Részleges megerősítés: nem minden jó válasz jutalmazott

Látens tanulás Lappangó tanulás A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása a tanulási pillanatában, az csak a későbbiek során jelenik meg Tolman (1948): patkány kísérlet Megerősítés nélküli ismerkedés során kialakulhat a kognitív térkép, ami gyorsíthatja a tanulást A patkány felfedezi a labirintust… Tehát megerősítés nélkül is van tanulás… https://www.youtube.com/watch?v=X4uJFe5Nmgc

Belátásos tanulás: Wolfgang Köhler Csimpánz kísérletek (ládák egymásra helyezése a banán eléréséhez): a belátásos tanulás egyik pillanatról a másikba ment végbe. Olyan átbillenéssel, mint az alak-háttér esetében. Az észlelési mező hirtelen szerveződik át, összefüggésben kezdi el látni a banánt és ládákat az állat. https://www.youtube.com/watch?v=6-YWrPzsmEE https://www.youtube.com/watch?v=ymkT_C_NWXw

Komplex tanulás Mentális reprezentáció Tolman: patkányokkal végzett kísérletet, labirintus tanulás (kognitív térkép) Nem asszociációkon alapul

Szociális tanulás A társas interakciók következtében bekövetkező tanulás

A szociális tanulás formái Utánzás Modellkövetés Azonosulás (identifikáció) – Freud Interiorizáció (belsővé tétel)

Az emlékezet

Korai kutatások: (Ebbinghaus, 1886)

Tipikus felejtési görbe

Az emlékezet alapfolyamatai Alapfolyamatok Kódolás Tárolás Előhívás

A kódolást elősegítő tényezők Ismétlések száma Szervezetünk és idegrendszerünk állapota Személyes adottságainktól (motiváció,akarat, érzelem, érdeklődés stb.) Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás) Előzetes ismeretektől és tapasztalatoktól

Tárolás (megőrzés a memóriában) szelektív és erősen korlátozott kapacitás: 7±2 tömb George Miller vizsgálatai

Az előhívást segítő tényezők A kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága Az információk szervezése Ismétlés, újraszervezés Előhívási támpontokhoz való kapcsolás Kontextus hatás

Az előhívás két formája Felismerés Felidézés

Emlékezeti tárak RTM rövid távú memória HTM hosszú távú m. ismételgetés RTM rövid távú memória HTM hosszú távú m. szenzoros tár érzékszervi benyomások ingermodalitás szerint 1-3 sec pillanatfelvételek korlátozott kapacitás (7±2) akusztikus, vizuális kódolás 1-2 perc kiszorítás, elhalványulás korlátlan kapacitás szemantikus kódolás korlátlan időtartam nem felejtünk, csak nem tudjuk előhívni

Munkamemória Nem azonos az STM-mel! Baddeley és Hitch:

Konszolidáció A konszolidáció zavarai, nehézségei Interferencia: újabb anyag tanulása megzavarhatja az előző anyag megszilárdulását (pl. hasonló tartalom) Retroaktív gátlás - hátra: a később tanult anyag gátolja a korábbi anyag konszolidációját Proaktív gátlás - előre: a korábban tanult anyag gátolja a később tanult anyag elsajátítását

Az explicit és implicit emlékezet (Shachter) Explicit emlékezet Szemantikus (a világról való általános ismereteink tára) Epizodikus (önéletrajzi emlékezet) Implicit emlékezet itt tároljuk a készségeinket

Mnemotechnikai eljárások Definíció: az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások Példák: Helyek Módszere (Szimonidész): szólisták tanulására alkalmas Kulcsszó-módszer: jól alkalmazható idegen szavak tanulásánál Memoriterek, mozaikszavak rímek

A képzelet

Pszichológiai alapja a képzet a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása: a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, de egészében új és más. A képzelet az a pszichikus folyamat, amely működése során a korábbi tapasztalatokkal szerzett régi képeket vagy annak elemeit felhasználva új képeket hozunk létre. Szoros kapcsolat van az emlékezet és a képzeleti működés között. Az utóbbi mindig az előbbire támaszkodik. Ennek ellenére lényeges különbség van a kettő között → a különbség alapja a valóság iránti másfajta viszony ↓ e viszony meghatározója: az emlékezetnél: a megőrzés - a képzeletnél: az átalakítás

A képzeleti működés alapformái Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos): ◘ produktív, ◘ reproduktív. Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja): ◘ ábrándozás, ◘ hallucináció, ◘ hipnagóg képek, ◘ álmodás.

Az álom szempontjából az alvás két szakasza REM (rapid eye movement) szakaszok – gyors szemmozgás nonREM szakaszok 90 - 120 percenként váltják egymást Aserinsky és Kleitman (1950-es évek)

A kreativitás

A kreativitás fogalma Definíció: a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését. Guilford nevéhez fűződik: a kreativitás hátterében a divergens gondolkodás áll. Mérése Fluencia: válaszok száma Flexibilitás: használt kategóriák száma Originalitás: egyediség, eredetiség

Torrance teszt a kreativitás mérésére

Divergens gondolkodás megmutatkozik A problémák iránti érzékenységben A gondolkodás könnyedségében (fluencia) A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás) A gondolkodás eredetisége (originalitás)

A kreatív ember jellemzői Cropley szerint: Változatosságra törekvés Merészség Impulzivitás Fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében Nyitottság az új elképzelések iránt Nonkonformizmus A tekintély megkérdőjelezése Gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre

Csíkszentmihályi: A kreatív személyiség „A kreatív egyéniség arról ismerszik meg, hogy célja elérése érdekében képes szinte bármely szituációhoz alkalmazkodni, és bármivel boldogul, ami kéznél van.” Genetikai prediszpozíció Érdeklődés, nyitottság, figyelem Tartományhoz való hozzáférés (szerencse) Szakértői körhöz való hozzáférés

Komplexitás, szélsőségek egybeolvasztása (váltás helyzetről helyzetre), ellentétpárok (a kreatív személy mindkét végponton jól működik): Sok fizikai energia ↔ csend és lazítás Okosak ↔ naivak Játékosság ↔ fegyelem Képzelet és fantázia ↔ földhözragadtság Extrovertált ↔ introvertált Szerények ↔ büszkék Maszkulinok ↔ femininek Hagyománytisztelő és konzervatív ↔ lázadó és tekintélyromboló Szenvedélyesen szereti a munkáját ↔ képes objektíven látni Szenvedés és fájdalom ↔ öröm

A kreativitás szintjei (Taylor) Kifejező (expresszív) szint (pl. gyermekrajz) Produktív kreativitás Feltaláló (inventív) kreativitás Újító (innovatív) kreativitás (pl.: Jung) Teremtő (emergentív) kreativitás (pl. Freud, Einstein. Picasso)

Az alkotó folyamat lépései (Wallas) Az előkészítés szakasza A lappangási szakasz (Inkubációs szakasz) A megvilágosodási szakasz ( aha élmény) A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza

A gondolkodás

A gondolkodás fogalma Az emberi gondolkodás információt kialakító folyamat, az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység, amely a képzetre és a fogalomra támaszkodik Szimbolikus tevékenység. A megismerő tevékenység legmagasabb szintje.

A fogalom A gondolkodás alapegysége Definíció: a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. Példa: madár fogalma (repül, tollas, szárnya van stb.)

A fogalom két csoportja Prototípus: a fogalom legjobb példáinak leírását tartalmazza A fogalom magja: a fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus tulajdonságokból áll

A kategorizáció fogalma A tárgyak fogalomhoz rendelése

A logikai következtetés Deduktív gondolkodás: az általánosból következtetünk az egyedire Induktív gondolkodás: az egyediből következtetünk az általánosra

A deduktív következtetés példája Szillogizmus (Arisztotelész) Részei: 2 premissza (előfeltevés) és 1 konklúzió (következtetés) Példa: Minden veréb tollas Minden tollas állat madár Tehát minden veréb madár

Következtetési hibák Atmoszféra hatás (Woodworth és Sells): a premisszák formája sajátos hangulatot, atmoszférát kelt, amelynek hatására hajlamosak vagyunk elfogadni a hibás konklúziót Példa: Minden madár repül Minden denevér repül Tehát minden denevér madár

Az atmoszféra hatás két fő törvényszerűsége Ha legalább az egyik premissza részleges, akkor a lehetséges konklúziók közül inkább a részlegeset fogadjuk el Minden nyúlnak (A) van bundája (B). Néhány háziállat (C) nyúl (A). Néhány háziállatnak (C) van bundája (B). Ha legalább az egyik premissza tagadó akkor hajlamosabbak vagyunk a tagadó konklúzió elfogadására Nincs olyan hüllő (A), aminek bundája van (B). Minden kígyó (C) hüllő (A). Nincs olyan kígyó (C), aminek bundája van (B).

A problémamegoldó gondolkodás A probléma fogalma: a célhoz vezető ismeretlen út

A problémamegoldó gondolkodás szakaszai A probléma megértése Tervkészítés Kivitelezés Ellenőrzés

A problémamegoldást befolyásoló tényezők Megoldási sémák algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan elvezet a megoldáshoz pl. egy recept szerinti főzés heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a megoldáshoz pl. sakkjátszma Beállítódás Funkcionális rögződés

A gondolkodás műveletei Analízis Szintézis Általánosítás Konkretizálás Absztrahálás Következtetés Analógia Kiegészítés

Az intelligencia

Az intelligencia megközelítései „Szingularisták”: az intelligencia egy egységes képesség, amely a többi intellektuális képességünket is meghatározza. „Pluralisták”: többféle egymástól független intellektuális képességünk van.

Szingularisták Wechsler: „Az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való bánást.” Spearman: kétfaktoros intelligenciaelmélet G-faktor (általános faktor) S-faktor (speciális faktor)

Pluralisták I. Gardner: 7-féle értelmet különít el Szóbeli Logikai Térbeli Zenei Kinetikus (mozgásos) Interperszonális intraperszonális

Pluralisták II. Sternberg: 3-oldalú intelligenciaelmélete Ismeretszerzési komponensek:feladata az új információk felvétele és tárolása Teljesítménykomponensek: az adott feladat végrehajtásában játszanak szerepet Metakomponensek: a teljesítménykomponensek működésében és szabályozásában játszanak szerepet

Pluralisták III. Cattel: kétféle intelligenciát különít el Hajlékony intelligencia: a szokatlan helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást teszi lehetővé. Rögzült intelligencia: a már megszerzett tudás alkalmazását jelenti.

Az intelligencia mérése Simon és Binet, 1905 – első intelligenciateszt IQ: Intelligenciahányados A mentális kort és az életkort viszonyítja egymáshoz IQ=Mentális kor/életkorX100 Átlagos IQ: 100

Intelligenciakvóciens IQ Alfred Binet, 1905 IQ Övezet >130 Kiemelkedő 120-129 Nagyon jó 110-119 Jó 90-109 Átlagos 80-89 Mentális retardáció 70-79 Határeset <69 Enyhe fokú értelmi fogyatékosság

IQ - eloszlás

A motiváció

A motiváció fogalma A latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel Minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal

A motiváció alapfogalmai Szükséglet:a szervezetben fellépő hiányállapot Homeosztázis: a szervezet belső viszonylag állandó egyensúlyát fenntartó mechanizmus a külső változó környezettel szemben Drive (ejtsd: drájv): a szükséglet nyomán kialakuló belső késztetés, a viselkedés hajtóereje

Elsődleges vagy primer drive-ok Hőszabályozás Éhség Szomjúság Szexuális Alvás Salakanyagok ürítése Védekezésre irányuló Kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság) Általános aktivitási drive

Másodlagos drive-ok Tanulás során alakulnak ki ––> minden olyan tárgy, helyzet amely az elsődleges drive-ok kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak. (pl.: pénz)

Motivációelméletek Drive-redukciós elmélet Arousalszint elmélet

A drive-redukció folyamata: Szükséglet Drive Aktivitás Cél Drive redukálása Aktivitás redukálása

Kritika Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

Arousalszint elmélet Minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik  egyénenként változó Az alapvető motívumok (pl. éhség, szomjúság stb.) megemelik az arousal szintet olyan viselkedés,amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. Kevés inger  az arousalszint lecsökken az optimális szint alá arousalszint növelésére motivál  ingerkeresés az optimális szintig

Extrinsic és intrinsic motiváció · Extrinsic (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet. · Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: akkor beszélünk ilyen motivációról, amikor a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga.  

A motívumok természete szerint elkülönítjük: Biológiai motívumok Szociális motívumok (szexuális és fajfenntartási) Kíváncsiságmotívumok Ingerkeresés Kalandkeresés Manipuláció

Maslow motivációs piramisa

Murray motivációs rendszere 27 szükségletet azonosított, amit 6 téma köré csoportosított: Ambíció (pl.: teljesítmény motiváció) Hatalom (pl.: dominancia) A státusz védelme (pl.: védekezés) A tárgyakhoz való kötődés (pl.: birtoklás) A társakkal való viszony (pl.: affiliáció) Információcsere (pl.: megismerés)

Az érzelem (emóció)

Az érzelem fogalma Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek. (Kleinginna és Kleinginna, 1981)

Az érzelmek osztályozása Polaritás szerint: negatív és pozitív érzelmek Tárgyuk szerint: - Intellektuális érzelmek - Erkölcsi vagy morális érzelmek - Esztétikai érzelmek Összetett érzelmek: bűntudat

Egyetemes vagy alapérzelmek Öröm Szomorúság Félelem Harag Undor Érdeklődés Meglepetés

Érzelmi állapotok Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós Indulat: nagyon intenzív, de nem tartós Szenvedély: nagyon intenzív és tartós

Érzelemelméletek James-Lang féle érzelem-elmélet Cannon-Bard féle Schachter-Singer féle kéttényezős (kognitív / arousal)érzelemelmélet

James (1884.amerikai)-Lange (1885.dán) érzelemelmélete Szekvenciaprobléma: milyen sorrendben követik egymást az érzelem összetevői (esemény, annak észlelése és a testi válasz) érzelem inger arousal észlelése A válasz lehet a viselkedésben, testi válaszokban, vagy az idegrendszer aktivációs állapotában bekövetkezett változás. Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk, mert menekülünk).

Cannon kritikája A zsigeri változások hosszú időlefutása nem magyarázza az érzelmek azonnali fellépését A művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket A zsigerek érzéketlen képletek (kevés érzőideg) A különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg (pl. öröm és fájdalom esetén) A zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben

Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete autonóm arousal szubkortikális agyi területek inger emocionális élmény az agykéregben James és Lang elmélete szerint az érzelmi élmény központja az agykéreg, míg Cannon szerint ezt a talamusz aktivitása határozza meg és az érzelmi élmény a testi változásokkal közel azonos időben jelenik meg.

Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete az arousal más forrásai autonóm arousal intenzitás ÉRZELEM inger az inger kognitív értelmezése Melyik érzelem? más információk

A Schachter-Singer elmélet Ez az elmélet az érzelmekben a vegetatív aktivációs állapot, az arousal kognitív magyarázatát hangsúlyozza. Eszerint az érzelmek az általános vegetatív aktivációs szint megváltozásával járnak, és minőségüket az határozza meg, hogy hogyan magyarázzuk ezt a változást. A magyarázatban szerepet kapnak az aktuális helyzet jellemzői és a korábbi tapasztalatok egyaránt. Az elmélet az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel, és azt, hogy a megnövekedett arousal magyarázati igényt indukál,. De ha ilyen nincs, akkor a környezetben keressük az arousal emelkedés okát.

Az érzelmi élmény összetevői Belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói Kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés Arckifejezések Érzelmi reakciók

Az érzelem kifejezése Öröklött tényezők Kultúra Egyéni jellemzők

Kommunikáció

Mi a kommunikáció? napjainkban: legáltalánosabb értelemben: információátvitel, információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével szűkebb értelemben: az emberi gondolatok cseréje

A KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI Az emberi kommunikáció VERBÁLIS csatornákon NONVERBÁLIS zajlik

VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Eszköze a nyelv. Hockett szerint (idézi Forgas, 1989) az emberi nyelv négy olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti bármely más állati kódrendszertől. A leválasztottság: a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem jelenlevő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni. A nyitottság: az ember képesek új jelentéseket alkotni, és azokat a többiek felé kommunikálni. A hagyományozás: a nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől tanulják. Kettős mintázottság: a nyelv korlátozott számú elemből áll, mégis végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni.

NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Jellemzői (a verbális kommunikációhoz képest): - gyorsabb a küldése és fogadása - kevesebb tudatos kontroll irányul rá - kevésbé figyeljük - hatásosabb

A nonverbális kommunikáció funkciói A két modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást támogatva működik. A nonverbális jelzéseknek öt főbb funkciója van: - a társas helyzet kezelése, - énmegjelenítés, - az érzelmi állapotok közlése, - az attitűdök kommunikációja, - csatorna-ellenőrzés.

NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ CSATORNÁI Mimika Tekintet Paralingvisztika, vokális jelzések Mozgásos csatornák: Gesztusok Testtartás Proxemika (térközszabályozás) Kulturális szignálok

MIMIKAI KOMMUNIKÁCIÓ (Ekman) Öröm Szomorúság Meglepetés Félelem Harag Undor Érdeklődés „A ráncaink az életünkről tanúskodnak.”

KOMMUNIKÁCIÓ A TEKINTET RÉVÉN A tekintet hiánya, változásai, az általa kifejezett tartalom sokat elárul figyelmünkről, érzelmünkről A tekintet fontos szerepet játszik az interakciók szabályozásában Pupillák: észleljük a pupillaméret változásait, következtetünk belőle! (pl. vonzóbb a tág pupilla) Vizuális egyensúly: különféle szabályok irányítják Agresszió és dominancia kifejezése a tekintetben

Az intimitás-egyensúly elmélete Argyle és Dean: - az intimitásnak minden interakcióban és kapcsolatban van egy szabályozott szintje - ezt a partnerek a különböző intimitásjelzések egymáshoz igazításával tartják fenn - ha az intimitás az egyik modalitásban megnő, ezt más modalitásokban való csökkentéssel kompenzáljuk

PARALINGVISZTIKA,VOKÁLIS JELZÉSEK Minden vokális jelzés, ami nem beszéd, paralingvisztikai jelzésnek tekinthető. Hangerő Hangszín Hangsúly Intonáció Beszédtempó szabályozó funkciót Szünetek tölt be A tízfokozatú Mohl-féle skála vokális zavarjelei a beszélő belső feszültségének, szorongásának fokáról adnak információt.

MOZGÁSOS (AKCIÓS) KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK Gesztusok – a kezek, karok; a fej mozgása A beszéd közben használt gesztust GESZTIKULÁCIÓNAK nevezzük – NORMÁK ISMERETE Jellemzőek a nemi különbségek! A gesztusok erősen kultúrához kötöttek. Embléma: független, világos jelentéssel bíró gesztus. Személyes különbségek is jelentősek.

ÉRINTÉS Érintés kapcsolattartó funkciója elsődleges (szerelmi kapcsolat, csecsemő, súlyos beteg, haldokló) Világos társas szabályok irányítják, hogy ki, mikor, hol és kit érinthet meg. Intimitást fejez ki legtöbbször Jelenthet dominanciát Férfiak és nők különbözően reagálnak rá Leggyakrabban rituálisan jelenik meg

Testtartás A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik. A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását (Ezt SCHEFLEN poszturális tükörjelenségnek nevezi) A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: egyenes, álló: összhang, határozottság, kihúzom magam: elégedettség, önteltség összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog

PROXEMIKA-térközszabályozás Hall szerint a társas környezetük régiókra (“buborékokra”) osztható, különböző szabályok jellemzik: Intim zóna (0 – 0.6 m) Személyes zóna (0.6 - 1.2 m) Társas konzultációs zóna (1.2 - 3.3 m) Nyilvános zóna (3.3 m -től) Egyik zónából a másikba való átmenetet a viselkedés látható megváltozása jellemzi. Felségterületek: Az emberek ideiglenesen v. tartósan ellenőrizni szeretnének bizonyos területeket, ezt ki is fejezik.

KULTURÁLIS SZIGNÁLOK Hajviselet Arc, test festése, tetoválás Ruha Ékszerek, emblémák, jelvények A kulturális szignálok az önazonosság kiemelkedő mutatói. Az öltözék, a testen viselt, magunkkal hordott tárgyak szociális szerepeinkről is árulkodnak.

Szocializáció

A szocializáció fogalma Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat Nem azonos fogalom a fejlődéssel

A szocializáció szinterei Család (elsődleges szintér) Oktatási intézmények (óvoda, iskola) – másodlagos szintér Munkahely – harmadlagos szintér

Szociális tanulás formái Utánzás Modellkövetés Azonosulás, identifikáció Belsővé tétel, interiorizáció

A család szocializációs funkciói Az érzelmi biztonság megteremtése Modellnyújtás A beszéd megtanítása Első szociális interakciós tér Az éntudat és énidentitás megszilárdítása Általános társadalmi normák és értékek közvetitése

Az iskola szocializációs funkciói Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik) Kortáscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)

Szakmai szocializáció Az a folyamat, melynek révén a az egyén valamilyen szakma képviselőinek sorába lép, majd egyre magasabb szinten látja el szakmai szerepét. Személyes kvalitások találkozása a szakmai kvalitásokkal Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a pályán, szakirányú ismeretekre kell szert tenni, és meg kell tanulni ezeket a gyakorlatban alkalmazni.

Pálya iránti elköteleződés Befolyásolja: A képzőintézményben elért tanulmányi eredmény Gyakorlati tapasztalatok pozitív volta Szakmai attitűdök Személyiség Nem Kilátások, munkaerőpiaci helyzet