Kína regionális folyamatai napjainkban A világ regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak (MA) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Kína népességföldrajza

3 Népesedési folyamatok „Középső birodalom” az ókorban is a legnépesebb – –Időszámítás kezdetén: 60 mó (Föld ¼-e) – Han dinasztia XVI. századig alig változott XVI-XX. század elejéig: 7X-es növekedés (400 mó) – –Művelt terület csak 2X-es növekedés – –Élelmiszertermelés/fő csökkent, éhínség (45 mó áldozat) 1877: (10 mó áldozat) 1921, 1942, 1959– : első általános népszámlálás: 583 mó – –1964, 1982, 1990, től már 1 mrd felett Népesség: 1,31 mrd fő (Föld 1/5-e)

4 Mao: demográfiai robbanás Mao alatt: ahogy a többi fejlődő országban – –1949: egészségügyi helyzet javulása – –Születéskor várható élettartam: 70 év – –Halálozási ráta lecsökkent Születési ráta 1970-es évek végéig magas – –Sokgyermekes családmodell 1965: magas természetes szaporodás: 3% Nagyhatalmi törekvések, potenciális munkaerő – –„Az embernek két karja, de csak egy szája van.”

5 Ping: új népességpolitika az es évektől Eszközök: – –Születési arányszám csökkentése – –1,5 mrd-os népesség stabilizálása – –Egygyermekes családok anyagi és erkölcsi támogatása – –Szociális kedvezmények megvonása a 2. gyermeknél – –Házasságkötés korhatárának felemelése – –Családtervezés propagálása – –Fogamzásgátló szerek ingyenes szétosztása – –Nemzetiségi területeken, falvakban szelídebben – –1983: természetes szaporodás 1% alatti – –Negyedik demográfiai ciklus – –Kínai társadalom fegyelmezettsége, szervezettsége – –Egészségügyi hálózat Korösszetétel: még mindig a demográfiai robbanás lenyomata (20 mó munkahely, később nyugdíj)

6 Nemzetiségek Lakosság túlnyomó többsége: han (kínai nemzetiség) 55 etnikai csoport (100 mó fő, 8%) – –Autonóm területek: csuangok, hujok, ujgurok, tibetiek, mongolok számára – –Autonóm prefektúrák, megyék: kisebbek számára – –Hanok migrációja – –Hanok többsége (kiv. Tibet, Xinjiang Uygur) 25 mó kínai külföldön (Tajvan nélkül) Számos eltérő nyelvjárás (hivatalos a pekingi v. mandarin dialektus – iskolákban) De: írás egységes: Pinyin átírás

7 Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása Egyenlőtlen Népsűrűség: 130 fő/km 2 – –DK: ter 1/3-a, népesség 85%-a – –10 tartományban 300 fő/km 2 felett Tengerparti síkságok, medencék 1000 fő/km 2 felett – –7 tartományban 100 fő/km 2 alatt Tibet: 2 fő/km 2 Erős összefüggés a népsűrűség és a mezőgazdasági potenciál között – –Csapadékmennyiség – –Fagymentes időszak hossza – –Utal az agrárjellegre és az önellátásra

8 Kína népsűrűsége, 2006 km 2 – –700 felett – –350–700 között – –125–350 között – –125 alatt

9 Hagyományos településhálózat falu és a hozzájuk tartozó központi helyek hálózata Városok: közig funkciók + kereskedelmi is XIX. sz. 2. fele: ipari funkció (kikötőkben) XX. sz. 2. fele: ipari funkció (belső területeken) Alacsony a városi lakosok aránya – –1953: 13%, 1982: 21%, 1995: 30% 1970-es évek vége: városi lakásépítés (8 m 2 /fő) 1980-as évek: falusi nincstelenek városba áramlása Ma már a városi lakások 4/5-ében van színes tv, mosógép, hűtőszekrény

10 Zsúfolt metropoliszok 30 db milliós város Sanghaj (15), Peking (11,5), Tiencsin (9,5) – –Elővárosokkal együtt Újra előtérbe kerül az élelmezési kérdés – –Még van esély a fenntartható fejlődésre

11 Napjaink feltörekvő kelet- ázsiai óriásgazdasága: Kína

12 Korlátozott mezőgazdasági potenciál Ország területének fele terméketlen (még legelő, erdő sem) – –2000 m felett 37%, 500 m alatt (16%) Termőfölddel legrosszabbul ellátott ország (92 mó ha, 10% művelt terület) – –Termőterület bővítése 1950–1960-as évek: sírhelyek, szűzföldek (Mandzsúria, észak-kínai löszterületek) feltörése Max 20 mó ha-ral bővíthető (drágán) – –Földek többszöri hasznosítása (Közép-Kína 2X, D 3X) Rövid tenyészidejű növényfajták Ötletes vetésforgók (vetésterület 150 mó ha) Termésátlagok növelése – –1. Öntözés (régóta elválaszthatatlan a kínai mg-tól) – –2. Talajerő-utánpótlás (sok évszázados hagyományok – Indiától eltérően) – –3. Talajművelés korszerűsítése

13 Korlátozott mezőgazdasági potenciál Legfontosabb gabonafélék termésátlaga megduplázódott (Japánhoz hasonló) Területhasznosítás intenzitása már nemigen fokozható Szigorú népességpolitika kell (ezen múlik az élelmezési helyzet) Keresők 60%-a mg Alacsony termelékenység Agrotechnikai fejlődés Falusiak ¼-e ipari és szolgáltató szektorban

14 Növénytermesztés VR1 – –Rizs 33%: élelmezésben a legfontosabb (exportra is) – –Búza (import kell) – –Dohány 42 % – –Repce 27 %: Jangce – –Gyapotszál 23% VR2 – –Földimogyoró 30% (Shandong) – –Tea 23 %: ősi kultúrnövény (Közép és D) Kukorica Köles Árpa Burgonya Batáta Táro, jamszgyökér Hüvelyesek, zöldségfélék, fűszerek Szója Szezám Tungaolaj Len, kender Rami Juta Kenaf Cukornád Cukorrépa Alma, körte Szőlő Citrusfélék Ananász Gránátalma, fahéj Szubtrópusi gyümölcsök (licsi, jujuba, mangó)

15 Állattenyésztés 3 területi típus 1. 1.Nomád, félnomád pásztorkodás (1/3) Xinjiang, Belső-Mongólia, Tibet Ló, teve Juh, kecske: mongol, ujgur Jak: Tibet 2. 2.Télen istállózó, nyáron legeltető-pásztorkodó Középső-Kína 3. 3.Istállózó állattenyésztés K: csupán szerény kiegészítő – –Szarvasmarha: ÉK – –Bivaly: Jangcétól D-re – –Sertés- és baromfi (VR1) – –Kacsa, liba: D-Kína Selyemhernyó-tenyésztés Halászat (VR1) – 20 mó t! Erdőgazdálkodás

16 Bányászat, energiagazdaság Antracit és feketekőszén (energia ¾-e), (VR1): ÉK (Fushun, Fuxin) Kőolaj 150 mó t: Gansu, ÉK, parti self Földgáz 20 mrd m 3 : Szecsuani-medence, Ordosz-fennsík Uránérc: Belső-Ázsia, Jangce középső szakaszától D-re Elektromosáram-termelés 1/6-a vízerőművekből – –Gezhouba, Lanzhou, „Három Szurdok” (VR1) Vas- és színesércek: energiaforrások mellett Volfrám, higany, antimon, ón Foszfát, magnezit: Anshan Kősó: tengervíz lepárlása, belső-ázsiai sós tavak, sós források

17 Ipar Keresők 22%-a, GDP fele Két lábon járás: ósdi-korszerű, kicsi-nagyüzemi Utóbbi négy évtizeden keresztül óriási fejlődésen ment keresztül Területi elhelyezkedés: – –Forradalom előtt: textil- és élelmiszeripar (kikötővárosok), japánok által felfuttatott kohászat (Mandzsúria) – –Szocialista iparosítás első három évtizede: regionális kiegyenlítődés (belső országrészek fejlesztése) – –Nyitási politika (1979-től): legkorszerűbb iparágak (kikötővárosok), regionális különbségek újra nőnek

18 Négy meghatározó iparág 1. 1.Gépgyártás (30%) – gyorsan fejlődő: főváros, kikötővárosok, különleges gazdasági övezetek 2. 2.Textil- és ruházati ipar (16%) – hagyományos: Tengerpart (Sanghaj), belső országrészek 3. 3.Élelmiszeripar (10%) – hagyományos: nyersanyagtermelő körzetek, tengerparti kikötők 4. 4.Vegyipar (10%) – gyorsan fejlődő: s zénbányák, kőolajfinomítók közelében (Daqing) Egyéb iparágak – –Vas- és acélipar (Anshan, Sanghaj) – –Színesfémkohászat (Shenyang, Sanghaj) – –Építőanyag-ipar, kerámiaipar (jingdezheni porcelán) – –Papíripar

19 Közlekedés Vasút Belföldi vízi út Közút – –Autópályák (90-es évek): Kanton- Hongkong, Shenyang-Dalian, Peking környéke Gyors fejlődés Nem tart lépést a gazd. igényeivel – –3 vasútvonal Oroszo. felé (1 Mongólián), É-Korea, Vietnám felé, Kazahsztán-Európa (1992) – –Vasútépítés Belső-Ázsia Tibet felé Fejlett infra. nélkül nem lehet „négy modernizálás” programja

20 Két élesen különböző rész (400 mm-es izohiéta mentén) K, DK: ősi kínai civilizáció magja – –Kedvező éghajlat – –Nagy népességkoncentráció, politikai centrum – –Ter. 1/3-a, népesség 85%-a, termelés 90%-a Ny- és Belső-Ázsia – –Sivatagok, magashegységek – –Politikai függőség – –Növekvő han népesség – –Elmaradottság

21 Regionális különbségek Területfejlesztés 3 régiója – –Kelet: fejlett iparágak, magas technológia – –Középső: félkész- termékek, üzemek korszerűsítése, infrafejl. – –Nyugat: nemzetiségi oktatás, erőforrások feltárása Ez a struktúra nem csökkenti az egyenlőtlenségeket HDI: Humán fejlettségi index

22 „Koncentrált decentralizáció” Területi különbségek éleződése 1980: különleges gazdasági övezetek (Shenzen, Zhuhai, Shantou, Xiamen) – –1988: Hainan 1984: 14 nyitott kikötőváros – –1990 Jangce melléke, 1992 határvárosok 1992: 13 vámszabad terület Különleges igazgatási körzetek – –1997 Hongkong (NBr) – –1999 Macau (Port) – –„Egy ország két rendszer”  alapja lehet Tajvannal egyesülésnek