Napjaink feltörekvő kelet-ázsiai óriásgazdasága: Kína

Az előadások a következő témára: "Napjaink feltörekvő kelet-ázsiai óriásgazdasága: Kína"— Előadás másolata:

1 Napjaink feltörekvő kelet-ázsiai óriásgazdasága: Kína
dr. Jeney László egyetemi docens A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

2 Korlátozott mezőgazdasági potenciál
Ország területének fele terméketlen (még legelő, erdő sem) 2000 m felett 37%, 500 m alatt (16%) Termőfölddel egyik legrosszabbul ellátott ország (92 mó ha, 10% művelt terület) Termőterület bővítése 1950–1960-as évek: sírhelyek, szűzföldek (Mandzsúria, észak-kínai löszterületek) feltörése Max 20 mó ha-ral bővíthető (drágán) Földek többszöri hasznosítása (Közép-Kína 2X, D 3X) Rövid tenyészidejű növényfajták Ötletes vetésforgók (vetésterület 150 mó ha) Termésátlagok növelése Öntözés (régóta elválaszthatatlan a kínai mg-tól) Talajerő-utánpótlás (sok évszázados hagyományok – Indiától eltérően) Talajművelés korszerűsítése 2

3 Korlátozott mezőgazdasági potenciál
Legfontosabb gabonafélék termésátlaga megduplázódott (Japánhoz hasonló) Területhasznosítás intenzitása már nemigen fokozható Szigorú népességpolitika kell (ezen múlik az élelmezési helyzet) Keresők 60%-a mg Alacsony termelékenység Agrotechnikai fejlődés Falusiak ¼-e ipari és szolgáltató szektorban 3

4 Növénytermesztés VR1 VR2 Iparnövények Gyümölcsök Gabona Egyéb
Rizs 33%: élelmezésben a legfontosabb (exportra is) Búza (import kell) Dohány 42 % Repce 27 %: Jangce Gyapotszál 23% VR2 Földimogyoró 30% (Shandong) Tea 23 %: ősi kultúrnövény (Közép és D) Iparnövények Len, kender Rami Juta Kenaf Gyümölcsök Alma, körte Szőlő Citrusfélék Ananász Gránátalma, fahéj Szubtrópusi gyümölcsök (licsi, jujuba, mangó) Gabona Kukorica Köles Árpa Egyéb Burgonya, batáta Táró, jamszgyökér Hüvelyesek, zöldségfélék, fűszerek Szója Szezám Tungaolaj Cukornád, cukorrépa 4

5 Állattenyésztés 3 területi típusa
Nomád, félnomád pásztorkodás (1/3): Xinjiang, Belső-Mongólia, Tibet Ló, teve Juh, kecske: mongol, ujgur Jak: Tibet Télen istállózó, nyáron legeltető-pásztorkodó: Középső-Kína Istállózó állattenyésztés: K (csupán szerény kiegészítő) Szarvasmarha: ÉK Bivaly: Jangcétól D-re Sertés- és baromfi (VR1) Kacsa, liba: D-Kína Selyemhernyó-tenyésztés, halászat (VR1) – 20 mó t! Erdőgazdálkodás 5

6 Bányászat, energiagazdaság
Antracit és feketekőszén (energia ¾-e), (VR1): ÉK (Fushun, Fuxin) Kőolaj 150 mó t: Gansu, ÉK, parti self Földgáz 20 mrd m3: Szecsuani-medence, Ordosz-fennsík Uránérc: Belső-Ázsia, Jangce középső szakaszától D-re Elektromosáram-termelés 1/6-a vízerőművekből Gezhouba, Lanzhou, „Három Szurdok” (VR1) Vas- és színesércek: energiaforrások mellett Volfrám, higany, antimon, ón Foszfát, magnezit: Anshan Kősó: tengervíz lepárlása, belső-ázsiai sós tavak, sós források 6

7 Ipar Keresők 22%-a, GDP fele
Két lábon járás: ósdi-korszerű, kicsi-nagyüzemi Utóbbi négy évtizeden keresztül óriási fejlődésen ment keresztül Területi elhelyezkedés: Forradalom előtt: textil- és élelmiszeripar (kikötővárosok), japánok által felfuttatott kohászat (Mandzsúria) Szocialista iparosítás első három évtizede: regionális kiegyenlítődés (belső országrészek fejlesztése) Nyitási politika (1979-től): legkorszerűbb iparágak (kikötővárosok), regionális különbségek újra nőnek 7

8 Négy meghatározó iparág
Gépgyártás (30%) – gyorsan fejlődő Főváros, kikötővárosok, különleges gazdasági övezetek Textil- és ruházati ipar (16%) – hagyományos Tengerpart (Sanghaj), belső országrészek Élelmiszeripar (10%) – hagyományos Nyersanyagtermelő körzetek, tengerparti kikötők Vegyipar (10%) – gyorsan fejlődő Szénbányák, kőolajfinomítók közelében (Daqing) Egyéb iparágak Vas- és acélipar (Anshan, Sanghaj) Színesfémkohászat (Shenyang, Sanghaj) Építőanyag-ipar, kerámiaipar (jingdezheni porcelán), papíripar 8

9 Közlekedés Vasút Belföldi vízi út Közút
Autópályák (90-es évek): Kanton-Hongkong, Shenyang-Dalian, Peking környéke Gyors fejlődés Nem tart lépést a gazd. igényeivel 3 vasútvonal Oroszo. felé (1 Mongólián), É-Korea, Vietnám felé, Kazahsztán-Európa (1992) Vasútépítés Belső-Ázsia Tibet felé Fejlett infra. nélkül nem lehet „négy modernizálás” programja 9

10 Két élesen különböző rész (400 mm-es izohiéta mentén)
K, DK: ősi kínai civilizáció magja Kedvező éghajlat Nagy népességkoncentráció, politikai centrum Ter. 1/3-a, népesség 85%-a, termelés 90%-a Ny- és Belső-Ázsia Sivatagok, magashegységek Politikai függőség Növekvő han népesség Elmaradottság 10

11 Regionális különbségek
Területfejlesztés 3 régiója Kelet: fejlett iparágak, magas technológia Középső: félkész-termékek, üzemek korszerűsítése, infrafejl. Nyugat: nemzetiségi oktatás, erőforrások feltárása Ez a struktúra nem csökkenti az egyenlőtlenségeket 11 HDI: Humán fejlettségi index

12 „Koncentrált decentralizáció”
Területi különbségek éleződése 1980: különleges gazdasági övezetek (Shenzen, Zhuhai, Shantou, Xiamen) 1988: Hainan 1984: 14 nyitott kikötőváros 1990 Jangce melléke, 1992 határvárosok 1992: 13 vámszabad terület Különleges igazgatási körzetek 1997 Hongkong (NBr) 1999 Macau (Port) „Egy ország két rendszer”  alapja lehet Tajvannal egyesülésnek 12