Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az antikvitás kora és a római birodalom története dr
Advertisements

AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE.
A Nyugatrómai Birodalom bukása
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
Róma.
A császárság első századai
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA
A Római birodalom kora Rácz Lajos
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Ki volt? Jézus • Mária • József • Heródes • Péter • Pilatus • Kőszikla
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Készítette: Balogh Vanda. Rómában született 17 évesen házasodott, 1 gyereke születtet Az uralkodó elrendelte, hogy váljon el Ezt megtagadta és önkéntes.
Római Köztársaság.
Róma története a kezdetektől a köztársaság bukásáig
A római császárkor Előadó: Máthé Gergely. A római császárkor Előadó: Máthé Gergely.
GAIUS JULIUS CAESAR Farkas Gyula.
Kerettantervi követelmények
A köztársasági Róma.
A válság százada (III.sz.)
a principatus rendszere
Az egyeduralom létrejötte
A római köztársaság válsága
A császárság kr. e. 27.–kr. u korszak: principátus (kr. E. 27 – 282-ig) Álcázott egyeduralom a köztársasági intézmények formális működése mellett.
A polgárháborúk kora.
Róma háborúi.
Némedi István: A nándorfehérvári csata előzményei
RÓMA TÖRTÉNETE A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA.
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
AUGUSTUS.
/Falfelirat Pompejiből/
A királyság és a köztársaság kora
A NYUGATI BIRODALOM BUKÁSA
Az egyeduralom létrejötte
A császárság első századai. A Julius-Claudius dinasztia (Kr.u )  Augustus †  sajátos forma alakul ki  adoptálás  Előnyős mindkét fél számára.
AUGUSTUS URALMA A PRINCIPÁTUS RENDSZERE AZ ÓKORI RÓMÁBAN.
Caius Julius Caesar Kr. e. 100Kr. e július 13. – Kr. e. 44. március 15. július 13Kr. e. 44 március 15 Kr. e. 100július 13Kr. e. 44 március 15.
A Római Birodalom szétesése
A Római Birodalom Összeállította: Csapó Konrád 9.C.
Az iszlám civilizáció kialakulása és elterjedése Tk. 23.
A középkori Nyugat születése Tk. 21. anyag. Előzmények  A Nyugat-Római Birodalom hanyatlása –a kereskedelem drasztikus visszaesése –a városok gyors hanyatlása.
Római császárkor válsága. Gazdasági válság Hódítások elmaradása Kevesebb rabszolga Kevesebb adóbevétel Elszegényedés Áremelkedés Csökkenő termelés Megszűnő.
A hódító háborúk következménye: a köztársaság válsága A köztársaság válsága.
Kelet-Európa és a Balkán
A köztársasági Róma.
A római köztársaság válsága
Az ókori Róma 2. A köztársaság kora (Kr.e. 753 – 510)
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Róma a világ ura i. e. 27-ben Octavianus Augustust Róma első polgárává választották. Megalakult a császárság, élén a császárral, aki teljhatalmú.
A római köztársaság válsága
Polgárháború Rómában Út az egyeduralom felé.
Róma – Összefoglalás.
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA
Julius Caesar.
A római társadalom felépítése a köztársaság korában
Út az egyeduralom felé Marius és Sulla.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
Római történelem.
A római hadsereg Órai vázlat.
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Az egyeduralom létrejötte
A Német-római Birodalom és a pápaság
Itália meghódítása ( Kr. e. IV-III. sz.)
A franciák büszkesége Zsarnok vagy forradalmár
Kr. e
„A tengert megtisztítottam (pacavi) a kalózoktól
A római államtörténet korszakai
A polisz születése.
Előadás másolata:

Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság Tk. 15. és 17.

Az egyeduralom kialakulása. A principátus és a császárság kora Előzmények: a köztársaság válsága. Caesar és Octavianus: a triumvirátusok. A principátus: a köztársasági formákkal leplezett egyeduralom. A császárság virágkora (I–II. sz. közepe). Politikai és gazdasági hanyatlás (II–IV. sz.).

I. Előzmények: a köztársaság válsága. – pártharcok: Szenátori Párt ↔ Néppárt – kísérletek a széles tömegbázis megszervezésére → pl. ígéretek földosztásra (Gracchus-fivérek, Marius) – a nép kegyeit kereső politika: populizmus – „az erős kéz” utáni vágy → hadvezérek fellépése (Marius, Sulla) – Sulla diktatúrája (i. e. 80 –79): „rendcsinálás” – a Spartacus-féle rabszolgafelkelés (i. e. 73 –71)

I. Előzmények: a köztársaság válsága. (folyt.) Sulla

II. Caesar és Octavianus: a triumvirátusok. – Crassus és Pompeius: a rabszolgafelkelés leverői → tekintély – Caesar Gallia helytartója → tekintély Összefogásuk a szenátus ellen: triumvirátus (= „három férfi szövetsége”, i. e. 60) A cél: támogatni egymást a tisztségek megszerzésében

II. Caesar és Octavianus: a triumvirátusok. (folyt.) A triumvirátus felbomlása 1. Crassus † egy hadjárat során. 2. Caeasr növekvő tekintélye: Pompeius a szenátus oldalára áll Polgárháború és hatalomátvétel 1. A szenátus hazarendeli Caesart. 2. Caesar hazatér – serege élén 3. Caesar győzelmei. (A döntő ütközet Pompeius ellen: Pharszalosz, i. e. 48)

II. Caesar és Octavianus: a triumvirátusok. (folyt.) Caesar: örökös diktátor (i. e. 48 – 44) Intézkedései: – a szenátus felhígítása saját híveivel – földosztás – a polgárjog kiterjesztése – naptárreform (mindmáig Julianus-naptár!) → népszerűség (de nem a szenátus körében!) De! A köztársasági hagyomány semmibevétele → összeesküvés, Caesar meggyilkolása

II. Caesar és Octavianus: a triumvirátusok. (folyt.) – Caesar †-a után is gyenge maradt a köztársaságpártiak befolyása → a Caesar köréhez tartozó politikus-hadvezérek fellépése A második triumvirátus (i. e. 43) Octavianus (Caesar unokaöccse) Antonius Lepidus

II. Caesar és Octavianus: a triumvirátusok. (folyt.) A triumvirátustól az egyeduralomig: 1. A köztársaságpártiak legyőzése (Philippi, i. e. 42) 2. A birodalom elosztása 3. Lepidus háttérbe szorulása 4. Antonius és Octavianus: ismét polgárháború A döntő ütközet: Actium, i. e. 31 (tengeri csata)

III. A principátus rendszere Levonta a tanulságot Caesar bukásából → a köztársasági formák megtartása Principátus (a princeps = „első polgár” szóból): a köztársasági formákkal leplezett egyeduralom. Tisztséghalmozás: – consul – néptribunus – censor – pontifex maximus

III. A principátus rendszere (folyt.) – együttműködése a szenátussal: tisztségek és jól jövedelmező állások juttatása – a köztársasági hagyományok ápolása – puritán életvitel Octavianus → Augustus (= fenséges, isteni) A „Pax Romana” – a polgárháborús viszonyok megszüntetése – a birodalom határainak kiterjesztése

IV. A császárság virágkora (I–II. sz. közepe) – Augustus elvei szerint (principátus!) Traianus (98 –117) – a terjeszkedés csúcspontja Hadrianus (117 –138) és Marcus Aurelius – védekező harcok a germánok ellen – a limes (határvédelmi rendszer) kiépítése Az egységes császári közigazgatás (a provincia fogalma!!!) → a köztársasági hivatalok eljelentéktelenedése

V. Politikai és gazdasági hanyatlás a II–IV. sz.-ban. – a zsákmányszerzés mint a fejlődés „motorja” – a provinciák fejlődése → gazdasági kiegyenlítődés → a kereskedelem hanyatlása – a hódítások elmúltával: a rabszolgák számának csökkenése → helyettük: szabad bérlők (colonus) a nagybirtokokon (latifundium) – a városok romló élelemellátása → a városi életforma hanyatlása (vidékies jelleg)

V. Politikai és gazdasági hanyatlás a II–IV. sz.-ban. (folyt.) – növekvő létbizonytalanság – az egyes provinciák befolyásos politikusai polgárháborús viszonyokat gerjesztenek) – belháborúk → költséges hadsereg → adóemelés Diocletianus nyílt egyeduralma (dominatus) Irodalmi feldolgozás: Móra Ferenc Aranykoporsó