Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sugárzások Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Környezetvédelem tantárgyból (környezeti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sugárzások Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Környezetvédelem tantárgyból (környezeti."— Előadás másolata:

1 Sugárzások Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Környezetvédelem tantárgyból (környezeti hatások) 13. C

2 Sugárvédelem – tartalom Atomszerkezet – ismétlés Sugárzások fajtái – ismétlés Sugárzási alapfogalmak Sugárzások a környezetben Sugárzó anyagok felhasználása Sugárzások hatásai, veszélyei Dóziskorlátok Nem ionizáló sugárzások és hatásaik Sugárzások mérése Radioaktív hulladékok kezelése, elhelyezése környezetvédelem környezet- technika

3 Sugárzások IonizálóNem ionizáló radioaktívfény UV, VIS, IR röntgenpolarizált, lézer mikrohullám rádióhullám

4 Atomszerkezet 1 Az atom fogalma az ókori Demokritosztól származik, ő még oszthatatlannak gondolta az atomot. A mai atomelmélet szerint az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atommagot pozitív töltésű protonok és töltés nélküli neutronok építik fel. Az atom mérete kb m, az atommagé m. A protonok tömege 1,673·10 –24 kg, töltése 1,602·10 –19 As. A neutronok tömege közel ugyanennyi, 1,66·10 –24 kg, töltésük nincs. A protonok és neutronok összefoglaló neve: nukleonok. Az elektronok tömege nagyon kicsi, 9,02·10 –28 kg, töltése 1,602·10 –19 As. A proton, neutron és elektron együtt elemi részecskék.

5 Atomszerkezet 2 Rendszám, tömegszám A kémiai reakciókban az atom külső része (az elektronburok) vesz részt, tehát a kémiai tulajdonságokat az atom elektronjainak száma határozza meg. Az atommagban található protonok száma megegyezik a körülötte található elektronok számával (az atom semleges). Rendszám: az atommagban található protonok száma. Ez határozza meg tehát az atom legfontosabb tulajdonságait. Tömegszám: az atommagban található protonok és számának összege. Jelölés:tömegszám→ rendszám→

6 Atomszerkezet 3 Izotóp: azonos rendszámú, de különböző tömegszámú (neutronszámú) atomok, pl.,,. Nem minden izotóp radioaktív. Vannak stabilis izotópok, pl. a, és bomlékony, sugárzó izotópok pl.. A páros rendszámú elemek, azoknak is a páros tömegszámú izotópjai a legstabilisabbak. A páratlan rendszámú elemek közt van jó néhány, aminek csak egy természetes izotópja létezik, ezek a színelemek. Ilyen a fluor, a nátrium, a foszfor, a jód, az arany.

7 Sugárzások –  (alfa)  A részecske: a hélium atommagja, 4 He 2+.  Proton „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki.  A sugárzó atom rendszáma 2-vel, tömegszáma 4-gyel csökken.  Tömege: nagy (kb. 4 proton vagy 7500 elektron tömegé- nek megfelelő).  Töltése: pozitív (két elemi töltésnek megfelelő).  Sebessége: viszonylag kicsi (nem közelíti meg a fény- sebességet).  Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő.  Áthatoló-képessége: kicsi, néhány cm levegő, illetve néhány tized mm szilárd anyag elnyeli.  Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (in- korporáció) esetén nagy veszély, a vele érintkező szöveteket elroncsolja.

8 Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

9 Sugárzások –  (  –,  +) sugárzás és elektronbefogás  – sugárzás  A részecske: az elektron, e –. Ez is az atommagból származik (bár ott nincs elektron).  Neutron „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki:  n → p + + e – +.  A sugárzó atom rendszáma 1-gyel nő, tömegszáma változatlan.  Tömege: kicsi (kb. a proton tömegének 1/1800 része).  Töltése: negatív (egy elemi töltésnek megfelelő).  Sebessége: viszonylag nagy (megközelítheti a fénysebességet).  Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő.  Áthatoló-képessége: közepes, néhány m levegő, illetve néhány cm szilárd anyag elnyeli.  Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, a vele érintkező szöveteket roncsolja. –

10 Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

11 Sugárzások –  (  –,  +) sugárzás és elektronbefogás  + sugárzás  A részecske: az anti-elektron, a pozitron, e +. Ez is az atommagból származik (bár ott nincs pozitron).  Proton „felesleggel” rendelkező atommagok bocsátják ki: p + → n + e + +  A sugárzó atom rendszáma 1-gyel csökken, tömegszáma változatlan.  Tömege: kicsi (kb. a proton tömegének 1/1800 része).  Töltése: pozitív (egy elemi töltésnek megfelelő).  Sebessége: viszonylag nagy (megközelítheti a fénysebességet).  Hatás: ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő, de gyorsan rekom- binálódik: e + + e – → 2 .  Áthatoló-képessége: közepes, néhány m levegő, illetve néhány cm szilárd anyag elnyeli.  Veszély: távolról nincs, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, a vele érintkező szöveteket roncsolja.

12 Sugárzások –  (  –,  +) sugárzás és elektronbefogás e-befogás, K-befogás Az atommag egy, a (legbelső) K-elektronhéjról származó elektront fog be, miközben egy proton neutronná alakul, amit egy neutrínó felszabadulása kísér. Ez a folyamat csak energia-befektetés (fotonok) hatására megy végbe: p + + e – → n például Elektronbefogásnál - hasonlóan a pozitív béta-bomláshoz - a keletkező elem rendszáma egyel csökken, tömegszáma nem változik.

13 Sugárzások – γ (gamma)  A részecske: a foton, a „fény” részecske, de a fény fotonjainál jóval nagyobb energiájú.  A gerjesztett állapotú (energia-felesleggel rendelkező) atommag bocsátja ki.  Lehet az  - vagy a  -sugárzás kísérője, keletkezik a  + sugárzás és az elektronbefogás esetén is.  A sugárzó atom rendszáma és tömegszáma változatlan.  Tömege: nyugalmi tömege 0, energia „csomag”-nak tekinthető.  Töltése: nincs.  Sebessége: a fénysebesség.  Hatás: közvetve ionizál, a DNS-ben mutációt idéz elő.  Áthatoló-képessége: igen nagy, nagyon vastag (több m) beton sem nyeli el teljesen.  Veszély: távolról is nagy, érintkezés, illetve bejutás (inkorporáció) esetén közepes veszély, mivel a vele érintkező szöveteken nagyrészt áthatol viszonylag kis változást előidézve.

14 neutronok száma rendszám, p + száma  sugárzó stabilis  + sugárzó, EC Stabilis és sugárzó atommagok  sugárzó

15 Sugárzások – neutron (n)  A részecske: a neutron.  Neutron „felesleggel” rendelkező atommagoknál fordul elő.  Keletkezhet spontán (ritka), vagy magreakciókban (pl. α - sugárzás hatására).  A sugárzó atom rendszáma változatlan, tömegszáma eggyel csökken.  Tömege: nagy (kb. a protonéval megegyező, az elektron tömegének 1800-szorosa).  Töltése: nincs.  Sebessége: viszonylag kicsi (nem közelíti meg a fénysebességet).  Hatás: közvetve ionizál, a DNS-ben mutációt idéz el ő.  Áthatoló-képessége: nagy.  Veszély: a legtöbb atommagból sugárzó izotóp keletkezhet az elnyelt n hatására (n „felesleg”, ld. fent).

16 Sugárzások áthatoló-képessége Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

17 Védelem sugárzások ellen Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

18 Sugárzási alapfogalmak 1. Felezési idő: az az időtartam, ami alatt a bomlásra képes atomok fele elbomlik. Jele: t 1/2, mértékegysége: s. N=N 0 ·e – ·t Bomlási törvény: N sugárzó atomok száma, N 0 s. atomok kiind. száma, bomlási állandó, 1/s t idő, s

19 Néhány anyag felezési ideje Izotóp felezési idő Izotóp felezési idő Te-1281,5·10 24 aSr-9025 a Rb-875·10 10 aH-3 (T)12,26 a Th-2321,39·10 10 aCo-605,26 a U-2384,51·10 9 aI-1318,1 d K-401,3·10 9 aRn-2223,83 d U-2357,04·10 8 aNa-2415 h C aF-2011,4 s Ra aN-167,1 s Cs aRa-216m7,1·10 –9 s

20 Sugárzási alapfogalmak 2. Aktivitás: időegység alatt elbomló atomok száma. Jele: A, mértékegysége bomlás/s = Bq (becquerel, dps). A=A 0 ·e – ·t Bomlási törvény: A aktivitás, A 0 kiindulási aktivitás, bomlási állandó, 1/s t idő, s

21 Sugárzási alapfogalmak 3. Fajlagos aktivitás: tömegegységre jutó aktivitás, mérték- egysége Bq/kg, Bq/g. Szilárd anyagok sugárzásának mértékét jellemzik vele. Aktivitás koncentráció: térfogategységre jutó aktivitás, mértékegysége Bq/dm 3 = Bq/ℓ; Bq/cm 3 = Bq/mℓ. Folyékony anyagok sugárzásának mértékét jellemzik vele.

22 Számolási feladat 1. Egy sugárzó izotóp felezési ideje t 1/2 = 5730 év. Hány %-a bomlik el az atomoknak 8000 év alatt? A maradék 38,0%, tehát elbomlott 62,0%

23 Számolási feladat 2. Egy sugárzó izotóp felezési ideje t 1/2 = 12,26 év. Mennyi idő alatt bomlik el az atomoknak a 85 %-a? –5,654·10 –2 ·t = ln 0,15 = -1,897 A 85%, tehát 33,55 év alatt bomlik el.

24 Sugárzások fizikai hatásai – dozimetria Fizikai: a sugárzás energiája hővé alakul, az anyag a sugárzás energiájának csökkenésével arányosan melegszik. Elnyelt dózis: tömegegységre vonatkoztatott elnyelt energia. Jele: D Mértékegysége: J/kg, Gy (grey) [régi egység: rad, 1 rad = 0,01 Gy] Elnyelt dózisteljesítmény: az elnyelt dózis és az idő hányadosa: Mértékegysége:  Gy/h [régi egység: rad/h, 1 rad/h = 2,78·10 –6 Gy/s]

25 Sugárzások kémiai hatásai – dozimetria Kémiai: az anyagban ionok keletkeznek, ezek további reakciókat indíthatnak meg. Besugárzási dózis Jele: X Mértékegysége: A·s/kg (1 Gy=29,4 mA·s/kg) ΔQ: a Δm tömegű levegőben keltett ionok töltésösszege. Besugárzási dózisteljesítmény A besugárzási dózis és az idő hányadosa: Mértékegysége: A·s/(kg·s)

26 Sugárzások biológiai hatásai – dozimetria Biológiai: a fizikai és kémiai hatások következtében a sejtek egyes részei megváltozhatnak, ez vezethet –testi sejteknél közvetlen pusztuláshoz, – a sejt megváltozott működéséhez (pl. túl gyors szaporodás), –ivarsejtek esetén torz utódokhoz. Egyenérték dózis: Az egyes sugárzások élettani hatása nem egyenlő. A  - és a γ -sugárzásét tekintjük egységnyi- nek, az  -sugárzásé 20-szoros, a neutroné energiától függően 3-10-szeres. Az elnyelt dózist (D) ezekkel a súlyozó faktorokkal (Q) beszorozva (esetleg a szorzatokat összegezve) kapjuk az egyenérték dózist. Jele: HH = D·Q Mértékegység: Sievert (Sv). [régi egység: rem, 1 rem = 0,01 Sv = 10 mSv]

27 A különböző dózistartományok hatásai mSv/alkalomHatás 100Kimutatható, de tünetmentes sugársérülés alsó határa Klinikai tünetekkel járó enyhe sugárbeteg- ség alsó határa Félhalálos dózis: orvosi ellátás nélkül két hónapon belül meghal a besugárzott személyek fele Rendkívül súlyos sugárbetegség: orvosi ellátás nélkül két héten belül meghalnak a besugárzott személyek.

28 A különböző dózistartományok hatásai IdőHalálos dózisFélhalálos dózisFélhalálos alatti dózis 1. hétÉmelygés, há- nyás, hasme- nés, ajak és torok megdagad Émelygés, hányásLehetséges émelygés, hányás 2. hétLáz, folyadék- veszteség, gyors súlycsökkenés, halál Étvágytalanság, rossz közérzet Tünetmentes szakasz 3. hétLáz, ajak és torok erős gyulladása Rossz étvágy, általános gyengeség, sápadtság, hajhullás, vérzékeny- ség, hányás 4. hétSápadtság, vérzé- kenység, súlyvesz- teség, 50%-os halál, a túlélők lassú javulása Lassú javulás

29 Dóziskorlátok Dóziskorlát neveMértéke, mSv/év Lakossági dóziskorlát tartós besugárzáskor 1 A természetes sugárterhelés átlagértéke 2 Lakossági dóziskorlát nem tartós besugárzáskor 5 Természetes eredetű sugárterhelés magas háttérsugárzású területeken 20 Foglalkozási dóziskorlát50

30 A természetes sugárzási háttér SzármazásAnyagMennyiség, mSv/év Kozmikus sugárzás–0,3 Földkéreg 238 U, 232 Th, 40 K0,4 Levegő 222 Rn0,7 (?) Víz, táplálék 14 C, 40 K, 210 Pb0,35 Összesen–1,75 SzármazásMennyiség, mSv/ alkalom Röntgen vizsgálat–0,5 Dóziskorlát neveMértéke, mSv/év Lakossági dóziskorlát nem tartós besugárzáskor 5 2,25

31 Az USA népességének éves sugárdózis megoszlása Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

32 Kor-meghatározás 1. Radioaktív izotóp bomlási tulajdonságait (felezési idejét) felhasználva következtetünk a minta életkorára. Feltétel:mérni kell a jelenlegi arányt, ismerni kell a „kezdeti" arányt! Kormeghatározásra használt leggyakoribb izotópok:

33 Kor-meghatározás 2. Rubídium-stroncium ( 87 Rb→ 87 Sr) módszer A 87 Rb/ 87 Sr arányból számítható az abszolút kor. Ólom-hélium módszer ( 232 Th, vagy 235 U vagy 238 U alapján) 8, 6, illetve 7  -bomlás után stabilis ólom lesz. A hélium mennyiségéből lehet számolni az abszolút kort. Hibák: a hélium elszökik, 3-féle bomlási sor, közben van Rn, ami szintén elszökhet. Kálium-argon módszer (K-Ar) 40 K→ 40 Ca (88%) és 40 K→ 40 Ar (12%) 40 Ca/ 40 K és 40 Ar/ 40 K arányból számítható az abszolút kor. Nehézség: 40 Ca gyakori, nemcsak a 40 K-ból keletkezik, 40 Ar gáz, elszökik.

34 Kor-meghatározás 3. Radiokarbon módszer: (T = 5568, 5580, 5730±40 év) A 14 C a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan kelet- kezik ( 14 N + n → 14 C + p + ), éppen annyi, amennyi elbomlik: 14 C → 14 N + e –. Egyensúlyi koncentrációja (CO 2 ) a levegőben 14 C/ 12 C = 1,2· Ez épül be a növényekbe és állatokba is az anyagcsere folyamán. Amikor az élőlény elpusztul, az anyagcsere megszűnik, a 14 C utánpótlása leáll, csak bomlik. Itt t a halál óta eltelt idő, T a felezési idő. Emberi hatás: a fosszilis tüzelő- anyagok csökken- tik, légköri nukle- áris robbantások növelték a 14 C szintet. Azóta a kimosó- dással csökken, ez lehetővé teszi az éves pontos- sággal való meg- határozást az 1961-től tartó idő- szakra!

35 Kor-meghatározás 4. Tríciumos módszer: (T = 12,26 év) A 3 H a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan keletkezik: 14 N + n → 12 C + 3 H, ugyanannyi el is bomlik: 3 H → 3 He + e –. Egyensúlyi koncentrációja (H 2 O) a levegőben: 3 H/ 1 H = 1·10 –18 A felszíni vizekben ez a koncentráció megőrződik. A felszín alatti vizek korát a trícium-koncentráció alapján meg lehet határozni. (Elpusztult élőlények korát nem lehet meghatározni vele mert a H-csere folytatódik a környezettel a halál után is) 13. C

36 2009. novemberi környezetvédelem órák 02.HBéta, gamma, neutron sugárzás 06.P Áthatoló-képesség, felezési idő, aktivitás, fiz-kém. hatás, dózis 09. HBiológiai hatás, kormeghatározás, házi feladat kiadása 13.PSugárzások alkalmazása, ellenőrző kérdések kiadása 16.HÖsszefoglalás, gyakorlás 20.PTémazáró dolgozat 23.HPótdolgozat, felelés 27.POsztályzatok beírása, új tananyag (hulladék)

37 Kor-meghatározás 5. – számolási feladat Hány évet töltött a felszín alatt az a forrásvíz, aminek a H-3 koncentrációja 15 %-a a felszíni vízének? T = 12,26 év –5,654·10 –2 ·t = ln 0,15 = -1,897 Tehát 33,5 évet töltött a felszín alatt.

38 Kor-meghatározás 6. – számolási feladat Mennyi a kora annak a leletnek, amelyben a C-14 koncent- ráció 22 %-a a levegőben lévő CO 2 beli aránynak? Felezési idő 5730 év. –1,21·10 –4 ·t = ln 0,22 = -1,514 Tehát a lelet éves.

39 Bomlási sorok A sugárzó atomok tömegszáma  és  -sugárzáskor nem változik,  -sugárzáskor 4-gyel csökken. Így, ha az anya- elem tömegszáma 4-gyel osztható volt, a leányelemé is. Ez az oka, hogy az elemek 4 bomlási sort alkotnak 4ntórium-sorTh-232 → Pb-208 4n+1neptúnium-sorNp-237 → Bi-209 4n+2urán I. sorU-238 → Pb-206 4n+3urán II. sorU-235 → Pb-207

40 Bomlási sorok: 4n – tórium

41 Bomlási sorok: 4n+1 – neptúnium

42 Bomlási sorok: 4n+2 – U-238

43 Bomlási sorok: 4n+3 – U-235

44 Kozmikus eredetű sugárzó anyagok Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

45 Tricium és C-14 aktivitások Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

46 Természetes radioaktivitás a környezetben Szinte minden bennünket körülvevő anyag, közeg, amivel érintkezünk, amit fogyasztunk több – kevesebb radioaktív anyagot tartalmaz. Ezek közül néhánynak a sugárzó anyagait és azok mennyiségét mutatják a következő táblázatok: 1. táblázat: Építőanyagok radioaktivitásatáblázat: Építőanyagok radioaktivitása 2. táblázat: Talajok radioaktivitásatáblázat: Talajok radioaktivitása 3. táblázat: Óceánok radioaktivitásatáblázat: Óceánok radioaktivitása 4. táblázat: Élelmiszerek radioaktivitásatáblázat: Élelmiszerek radioaktivitása 5. táblázat: Emberi test (70 kg) radioaktivitásatáblázat: Emberi test (70 kg) radioaktivitása

47 Építőanyagok radioaktivitása ÉpítőanyagUránTóriumKálium ppmmBq/gppmmBq/gppmmBq/g Gránit4,763284,01184 Homokkő0,4561,771,4414 Cement3,4465,1210,8237 Mészkő (tömörített)2,3312,18,50,389 Homokkő (töm.)0,8112,18,51,3385 Száraz farostlemez1, ,389 Gipsz melléktermék13,718616,1660,025,9 Természetes gipsz1,1151,87,40,5148 Fa––––11,33330 Vályogtégla8,211110,8442,3666 Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

48 Talajok radioaktivitása A talaj felső 30 cm-es rétegének 1 km 2 -nyi részében átlagosan a következő sugárzó izotóp mennyiségek találhatóak: Sugárzó izotópFajlagos aktivitás, Bq/kg Izotóp mennyi- sége A talajréteg ösz- szes aktivitása Urán100,8 kg12 GBq Tórium154,6 kg20 GBq Kálium – kg190 GBq Rádium190,7 g24 GBq Radon44,2 µg2,9 GBq összesen≈ 200≈ 780 kg> 252 GBq Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

49 Óceánok radioaktivitása Az óceánok becsült térfogata 1,3·10 9 km 3. Ebben a radioaktív izotópok becsült mennyisége: Sugárzó izotóp Fajlagos aktivitásÖsszes aktivitás az óceánban AtlantiCsendesÖsszes Urán33 mBq/l11 EBq22 EBq41 EBq K-4011 Bq/l3300 EBq7400 EBq14000 EBq H-30,6 mBq/l190 PBq370 PBq740 PBq C-145 mBq/l1,5 EBq3 EBq6,7 EBq Rb-871,1 Bq/l330 EBq700 EBq1300 EBq Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

50 Élelmiszerek radioaktivitása Élelmiszer K-40Ra-226 MBq/kgpCi/kgMBq/kgpCi/kg Banán 1303,52371 Burgonya 1263, ,5 Paradió 2075, Ivóvíz ––0..6,30..0,17 Nagy hüvelyű zöldbab 1724, Sárgarépa 1263, ,6..2 Sör –– Vörös húsok ,5 Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

51 Emberi test (70 kg) radioaktivitása A sugárzó izotópok belégzéssel, étkezéssel, ivással jutnak be a szervezetbe, átlagos mennyiségük: Sugárzó izotópÖsszes mennyiségÖsszes aktivitásNapi felvételCserélődési idő Urán90 µg1,1 Bq1,9 µg47 d Tórium30 µg0,11 Bq3 µg10 d K-4017 mg4,4 kBq0,39 mg Rádium31 pg1,1 Bq2,3 pg C-1495 µg15 kBq1,8 µg H-30,06 pg23 Bq0,003 pg Polónium0,2 pg37 Bq≈ 0,6 µg Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

52 Sugárzások alkalmazása Abszolút kormeghatározás (ld. korábban) Orvosi: – diagnosztika és – kezelés (radio-terápia) Élelmiszerek tartósítása (ld. következő oldal) Atomenergia – reaktor Sugárzásos méréstechnika (pl. n-aktivációs analízis)

53 Sugárzások alkalmazása Racskó József - Major Marianna, Debreceni Egyetem ATC: Ionizáló sugárzások alkalmazása a gyümölcstárolásban, hatásuk a gyümölcsminőségre (internet)

54 Fontosabb mesterséges sugárzó izotópok a környezetben Dr. Pátzay György: Radiokémia IV. (internet)

55 Maghasadás Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

56 Láncreakció Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

57 Kritikus mennyiségek, energia Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

58 Az atombomba Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

59 Az atomreaktor Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

60 Erőmű-reaktorok Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

61 VVER-440/213-as nyomott vizes reaktor (Paks)

62 A Paksi erőmű látképe a meteorológiai toronyból Paksi atomerőmű – (internet)

63 Képek a Paksi erőműből 1. A reaktor- csarnokban látható piros Kupola fedi le a reaktoraknát (méretek!) Paksi atomerőmű – (internet)

64 Képek a Paksi erőműből 2. A turbina- csarnok Paksi atomerőmű – (internet)

65 Képek a Paksi erőműből 3. A generátor (kék) a gerjesztőgéppel (piros) Paksi atomerőmű – (internet)

66 Képek a Paksi erőműből 4. A 4. blokki vezénylő a látogató folyosó- ról. A látogatók- nak lehetőségük van arra, hogy telefonon beszél- jenek a blokk- ügyeletessel. Paksi atomerőmű – (internet)

67 Képek a Paksi erőműből 5. A kiégett üzem- anyagot ilyen vagonokban szállították visz- sza, amíg Oroszország fogadta azokat. Paksi atomerőmű – (internet)

68 Képek a Paksi erőműből 6. Környezet- védelmi ellenőrző laboratórium Paksi atomerőmű – (internet)

69 A Paksi erőmű fő paraméterei Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

70 Meddig elég? Dr. Pátzay György: Radiokémia II. (internet)

71

72 1 GW·év energia termeléséhez tartozó hasadóanyag felhasználások

73 Nem ionizáló sugárzások 1. Ultraibolya Hatás szemre, bőrre (mélyebb rétegekre is) Levegőre, vízre – fertőtlenítő (baktériumölő = baktericid ) hatás Látható Látás – megfelelő erősségű és össze- tételű (színhelyesség) Hangulat, kedély – színek, fényerősség Lézer és polarizált fény alkalmazása Infravörös Hatások:szemre, bőrre – égető, perzselő, szárító hatás bőr alatti rétegekre – melegítő, jótékony hatás (baktériumok ellen)

74 Nem ionizáló sugárzások 2. Mikrohullámú (0, GHz) sugárzás 1.mikrohullámú sütő (2,5 GHz), 2.laboratóriumi feltáró berendezések. Hatások Védelem – Faraday-kalitka (fémrács) 3.Mobiltelefonok (0,9..1,8 GHz) és 4.WLAN 2,4..5 GHz Adóállomások – csekély sugárzás Készülékek – közvetlen közelből ??? „Elektro-szmog” és védelem

75 Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

76 Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

77 Nobel-díjas kutatók a radioaktivitás kutatásában Dr. Pátzay György: Radiokémia I. (internet)

78 Szakirodalom Környezettechnika II. Dr. Pátzay György: Radiokémia I-IV. (internet) Paksi atomerőmű honlapja: Nukleáris kislexikon:

79 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Sugárzások Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tananyaga Környezetvédelem tantárgyból (környezeti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések