Egy civil szervezet szerepe a gömöri térség gazdaságfejlesztési folyamatában (… avagy, hova jutottunk, saját kis vesszőparipáink hátán) Várnagy Dávid elnök.

Az előadások a következő témára: "Egy civil szervezet szerepe a gömöri térség gazdaságfejlesztési folyamatában (… avagy, hova jutottunk, saját kis vesszőparipáink hátán) Várnagy Dávid elnök."— Előadás másolata:

1 Egy civil szervezet szerepe a gömöri térség gazdaságfejlesztési folyamatában (… avagy, hova jutottunk, saját kis vesszőparipáink hátán) Várnagy Dávid elnök Gömöri Környezet- és Tájfejlesztő Egyesület Boldva; 2015. május 21.

2 A koncepció, vagy vízió Gömörszőlős, a fenntartható falu Ökofaluként él a köztudatban: miskolci civil szervezet több, mint 20 éves programja a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósítása… régi paraszti szerves kultúra értékeinek megőrzése Az elszigeteltségben és relatív szegénységben fennmaradt gazdag élővilág Fenntartható gazdasági/társadalmi fejlesztések elősegítése A helyi gazdaságot felélesztése: gyapjúfeldolgozó manufaktúrát, biogazdaságot, fenntartható technológiát, bemutató oktatóközpontot, szálláshelyek hozott létre. A fenntarthatóság elméleti és gyakorlati/technológiai ismereteinek terjesztése, Szellemi műhely: Magyarország (egyik) Fenntartható Fejlődés Stratégiája "Paraszt Wellness" - önkéntes hétvégék útkeresőknek…

3 A program termelő elemei még non-profit szinten sem bizonyultak hosszú távon önfenntartónak ebben a gazdasági környezetben, biztosítottak bizonyos szintű jövedelmet a helybélieknek. A térség azonban periféria maradt, a fejlesztési pénzek másfelé irányultak. DE A változás azonban az időközben felnőtt helyi és betelepülő fiataloknak köszönhetően 20 év után a helyi közösségben is elindult. A gyapjúfeldolgozó manufaktúra működtetését újonnan letelepedett fiatalok vették át. A mezőgazdálkodás – nagyrészt az EU területalapú agrártámogatásaival „feltőkésítve” – az önkormányzat és néhány FIATAL őstermelő együttműködésének köszönhetően fellendült. Lovasturizmus szervezése Az egyes emberek által elkezdett változások „húzzák magukkal” a munkaképeskorú falubelieket. (ideális eset…) Az önkormányzat igyekszik igazságosan bérbe adni tartalék földterületeit. Mert ez talán a legfontosabb dolog: vannak a helyi közösség tulajdonában maradt földterületek.

4 A Gömöri Környezet és Tájfejlesztő Egyesület Gömörszőlősön alapították, a fenntartható falu programból „kinőtt” formáció. Dél-Gömör, Kis-Gömör… Az egykori vármegye magyarországi települései: Aggtelek, Gömörszőlős, Kelemér, Zádorfalva, Alsószuha, Szuhafő, Zubogy, Ragály, Imola, Kánó, Trizs, Sajópüspöki, Bánréve, Hét, Putnok, Serényfalva. (Dél-Gömör Helyzetfeltárás, SAPARD, A kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési operatív program)

5 17 fő aktív tag + nagy létszámban mozgósítható önkéntesek (30-35 fő állandó ás alkalmi önkéntes – közérdekű önkéntes foglalkoztatóként regisztrált szervezet). Kapcsolatot teremtünk a közösségek között, részt veszünk a térségi kulturális élet szervezésében. Segítjük a hagyományok őrzését, a helyi közösségek és a kultúra fejlődését, források előteremtése és rendezvények szervezése. 12-15 települési önkormányzattal és 15-20 térségi civil szervezettel dolgozik alkalmi, vagy rendszeres együttműködésben, köztük határon túli szervezetekkel is (Gömöri Ifjúsági Társulás – Rozsnyó, és a Szádelői Vidéki Turizmus Egyesület, Várhosszúréti Kézművesek Társulása).

6 lakossági fórumok, előadások felnőtteknek, gyerekeknek, kézműves foglalkozások, határon átnyúló magyar és szlovák szervezetekkel való kapcsolattartás, képzések, részvétel önkormányzatok szakmai háttérmunkáinak elvégzésében (pl. környezetvédelmi programok összeállítása), iskolai foglalkozások, szakkörök megtartása, gyümölcsös fajtagyűjtemény törzsállományának gondozása, Részvétel a BTGE munkájában, Pályázatírás, mindarra, amire a versenyszférának nem éri meg…

7 2008 „Az utolsó órában” című program, a hagyományos dél-gömöri gyümölcsösök és gyümölcsfajták, mint kiemelkedően fontos helyi genetikai erőforrások védelméért. Fontos szempontnak tartjuk, hogy a még megtalálható, helyi környezeti adottságokhoz alkalmazkodott, egyedi genetikai állományt hordozó gyümölcs tájfajták származási helyükön történő újbóli elterjesztése elősegíti a fennmaradásukat, természeti közegükben való megtartásukat. Megtörtént a terület jelentősebb szőlőhegyeinek, szórványgyümölcsöseinek felmérése, a szaporító anyagokat adó fák kijelölése, maganyagok begyűjtése és a fajtagyűjteménynek helyet adó terület előkészítése. 2009/2010 során két KvVM Zöld Forrás által támogatott projekt vitte tovább a Norvég projekt eredményeit. A Gömör gyümölcsei I-II. projektek során bővült faiskolánk, együttműködést alakítottunk ki egy „hivatalos” faiskolával, és megvalósítottuk a 2. Gömöri gyümölcsfesztivált.

8

9 nagyrendezvények megvalósítása. Utóbbiak közül kiemelkedik a Gömöri Gyümölcsfesztivál, melyet 2014- ben 6. alkalommal rendeztünk meg, az aggteleki Baradla-barlang fogadóterén, résztvevőinek számát: 1000-2000 fő között becsültük.

10

11

12

13

14

15

16

17

18 Probléma: A helyi élelmiszer-gazdaság hiánya, a térségi mezőgazdaság és arra alapuló élelmiszer előállítás az önellátás szintjét sem éri el. Bio-minőségben gyakorlatilag semmi nem elérhető, még a turisztikai szempontból frekventált Aggtelek-Jósvafő térségében sem. A szolgáltatások színvonala egyébként is gyengének mondható országos összehasonlításban. Az országban tapasztalható helyi termék „reneszánsz” errefelé gyerekcipőben jár. Tapasztalataink szerint helyi társadalom nagyobb részére jellemző az gyenge környezetkultúrával társuló alacsony szintű táplálkozási kultúra. Cél: Térségünk csatlakoztatása „helyi élelmiszer” mozgalomhoz, a fiatalok környezetkultúrájának és táplálkozási kultúrájának fejlesztésével.