Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZUSZPENZIÓK, GÉLEK, HABOK Élelmiszertechnológia alapjai Fizikai transzformációk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZUSZPENZIÓK, GÉLEK, HABOK Élelmiszertechnológia alapjai Fizikai transzformációk."— Előadás másolata:

1 SZUSZPENZIÓK, GÉLEK, HABOK Élelmiszertechnológia alapjai Fizikai transzformációk

2 SZUSZPENZIÓK  Definíció:olyan diszperz rendszer, amelyben a diszperz fázis szilárd, a diszperziós közeg folyékony  Stabilitás: nagyban függ a diszperz részecskék liofil, vagy liofób tulajdonságaitól, továbbá a részecskék méretétől és az ülepedés feltételeitől

3 Diszpergálási folyamat  A száraz, többnyire aprított anyagot keverés, vagy rázás közben a folyadékba juttatjuk. A por eloszlásának gyorsasága függ a nedvesíthetőségtől is.  A folyamat első szakaszában a szilárd anyag nedvesedése, második szakaszában a részecskék közötti kölcsönhatás oly mértékű gyengülése következik be, amelyre ezek elvesztik összetapadó képességüket és a folyadékban egyenletesen oszlanak el.

4 Stabilitás  1. a diszperziós közeg és a diszperz fázis polaritása közötti különbség növeli az instabilitást (liofil részecskék olajba nehezen szuszpendálhatók)  A nagy méretű diszperz részek (durva diszperz rendszerek) már a gravitációs erő hatására is kiülepednek  A közeg viszkozitásának növelése általában csökkenti a kiülepedés sebességét

5 A szuszpenzió viszkozitása  A szuszpenzió viszkozitására közelítően érvényes az alábbi összefüggés:  η: a szuszpenzió viszkozitása  η 0: a tiszta közeg viszkozitása  φ : a diszperz részek össztérfogatának aránya rendszer térfogatához

6  Az összefüggésből kitűnik, hogy minél nagyobb a diszpergált részecskék részaránya, annál viszkózusabb, azaz annál stabilabb a rendszer. Az összefüggésnek felső korlátja van, azaz csak egy bizonyos részecskemennyiség szuszpendálható biztonsággal a folyadékba

7 Reális élelmiszerszuszpenziók  Gyümölcs-és zöldséglevek  Kezeletlen borok  Nyers cukorlé

8 Gyümölcslevek  Sokkomponensű, vizes fázisban diszpergált polidiszperz rendszer  Durva diszperz komponensek : rostanyagok  Kolloid makromolekulák: fehérjék, poliszacharidok, cserzőanyagok, színanyagok  Kis moltömegű, vízoldható komponensek: szerves savak, cukrok, vitaminok stb

9 Gyümölcslevek stabilitása  A rendszert instabillá teszik: - durva diszperz részecskék - asszociációra hajlamos kolloidok  A rendszert stabilizálják: - viszkózus anyagok - elektrolitok

10 Stabilitás megoldása szűrt leveknél  A zavarosítást okozó anyagok eltávolítása: - a durva diszperz részek ülepítése, centrifugálása - kolloid komponensek kicsapatása derítéssel - enzimes kezelés : pektinbontás: a pektin védőkolloid, így lebontása segíti más kolloidok kicsapását is

11 Stabilitás megoldása rostos leveknél  A szennyeződéseken kívül más anyagot nem kell eltávolítani  Cél: a diszperz részek ülepedésének gátlása ennek tényezői (Stokes törvény alapján): -részecskeméret: kisebb részecskeméret előnyös, a monodiszperz jelleg kedvezőbb mint a polidiszperz

12 Stabilitás megoldása rostos leveknél 2 -sűrűség-különbség: a víz elpárologtatásával csökkenthető, de ennek korlátai vannak (termék jellege, élvezeti érték stb) -viszkozitás: a gyümölcshányad növelése exponenciálisan, a hozzáadott cukor növelése lineárisan hat a viszkozitásra; sűrítőanyagokkal is elképzelhető

13 Zöldséglevek  Ebben a csoportban a paradicsomlé tekinthető tipikusnak, és szinte valamennyi lére érvényes megállapítások tehetők  A stabilitás szempontjából fontos viszkozitást az anyagi minőségen kívül a gyártás paraméterei is befolyásolják

14 Stabilitás  Anyagi minőség: az amorf cellulóz részaránya növeli a viszkozitást az elektrolitok részarányának növelésével a viszkozitás csökken  Technológiai paraméterek: a zúzás utáni pihentetés növeli a viszkozitást az alacsony pH növeli a viszkozitást enziminaktiválás ugyancsak növeli a viszkozitást

15 Borkezelés, mint szuszpenziótisztítás  A nyers borok polidiszperz kolloid rendszerek. Zavarosító anyagaik eltávolítása a késztermék minősége, stabilitása miatt szükséges  Az erjedés utáni ülepítés a szedimentet (seprő) választja el az újbortól (fejtés)  A fehérje természetű kolloid részeket bentonitos derítéssel csapatják ki a borból, majd ülepítés és szűrés/centrifugálás következik

16 A borok további derítése  Csersav-zselatinos derítés: kolloid szénhidrát és a maradék fehérje eltávolítása  Sárgavérlúgsós (kálium hexaciano-ferrát) derítés: vas-és általában a fémnyomok kicsapatása és eltávolítása  Hidegkezelés: a borkőkiválást segíti elő (-3°C-on)

17 Nyers cukorlé  A vizes extrakcióval kinyert un. nyers lé a szacharóz mellett zavarosító anyagokat is tartalmaz -makroszkópikus: rostmaradványok -mikroszkópikus: denaturált fehérjék -kolloidálisan oldódott molekulák: poliszacharidok, fehérjék -gyengén hidratálódó kolloidok: melaninok, szaponinok -kis móltömegű oldott anyagok:aminosavak, amidok,ásványi sók

18 A nyerslé tisztítása  Makroszkópikus anyagok eltávolítása: szűréssel  Kolloid anyagok eltávolítása: meszes- széndioxidos tisztítás. A Ca és az OH ionok hatására a fehérje és a pektinmolekulák denaturálódnak, a kötések átrendeződése következtében a kolloidok koagulálása megindul

19 ÉLELMISZERHABOK  A habok gázdiszperziók, ahol a diszperz fázis a gáz, a diszperziós közeg pedig lehet folyadék és szilárd is  A habjellegű élelmiszerek általában könnyebben emészthetők, a térfogategységre jutó tömeg kicsi  A habok általában könnyítik az ízeket, az édes termék nem lesz túlzottan édes, a zsíros termék nem lesz túlzottan zsíros

20 A hab létrejötte  A hab un. habképző anyagok jelenlétében erős mechanikai hatásra jön létre (habverés). A habverés légzárványokat alakít ki és ennek következtében a gáz- folyadék fázishatár felülete növekszik. Ezt a fázishatárt a habképző anyagok molekulái ismételten telítik egészen addig, amíg a fázishatár egy monomolekuláris réteg nem lesz.

21 Habstruktúra  A gázsejtes szerkezethez felületaktív anyagokra van szükség  Követelmények: -vízben oldható legyen -széles pH tartományban legyen oldható -a habképzés ne függjön a hőmérséklettől -a hab stabil legyen -lipidek jelenlétében is stabil legyen a hab

22 Habtérfogat  Tömegegységnyi hab térfogata, azaz a habsűrűség reciproka  A habtérfogata az alábbiaktól függ Habverés időtartama, intenzitása Cukoroldat koncentrációja Cukor fajtája Habképző anyag típusa, koncentrációja Hőmérséklet, nyomás

23 A habsűrűség összefüggései

24  A habverés kezdeti szakaszában a térfogat gyorsan növekszik (azaz a habsűrűség csökken), majd ez a tendencia lelassul. A habverési időtartam egy bizonyos kritikus értékén túl a változás iránya megfordul: a térfogat csökken (a hab összeesik). A jelenséget nagy mértékben befolyásolja a habverő gép típusa és a habképző anyag fajtája.

25  Töményebb cukoroldat (nagyobb szárazanyag) kisebb térfogatot (azaz nagyobb sűrűséget) eredményez  Azonos cukor koncentráció mellett a keményítőszörp adja a legkisebb térfogatot, a szacharóz-oldat nagyobb térfogatot ad és végül az invertcukor oldatnál érhető el a legnagyobb habzási térfogat.

26

27  A répacukor azonos koncentráció mellett nagyobb habtérfogatot eredményez, mert habképző anyagokat: szaponint,nyálkát, fehérjét tartalmaz. Ezzel szemben a nádcukorban jelen levő, a nád szárából származó viaszanyagok gátolják a hab kialakulását.  Ezen túlmenően a nagyobb hamutartalom a cukorban kedvezően befolyásolja a habképzést.

28 A hab stabilitása  Azt az időt nevezik habstabilitásnak, amely alatt a hab szerkezete lényegesen nem változik meg.  A hab megszűnésének (bomlásának) lényegében két mechanizmusa ismert: A légzárványok falai elpattannak, a buborékok egyre nagyobb és kevesebb számú zárvánnyá alakulnak, míg végül a közbezárt gáz teljesen felszabadul és a hab összeesik A hab alsó részén folyadékfázis jön létre és egyre élesebb fázis-elkülönülés játszódik le (átszívódás jelensége)

29  Az átszívódás lassítható, ha nagy az oldat viszkozitása. Ez egyrészt a koncentráció növelésével, másrészt felületaktív anyagokkal lehet elérni.  A hab bomlása mindkét mechanizmus szerint akár egymással párhuzamosan is lejátszódhat.

30 Fehérje alapú habképzők  Tojásfehérje: ovalbumin, konalbumin, ovomukoid, globulin G 1, G 2, G 3, avidin, ovomucin  Tejfehérje: kazein, laktalbumin, laktoglobulin

31 Habképzés mechanizmusa  Erőteljes mechanikai hatásra -gáz (levegő) buborékok keverednek az anyaghoz -a vízoldható fehérjék denaturálódnak ( a polipeptid láncok lecsavarodnak) -a kolloid oldat felületén monomolekuláris réteget képezve adszorbeálódnak

32 Habképzés 2  A kialakuló film buborékot képez az oldatban levő gázt körülvéve. A buborék körül folyamatosan alakulnak ki a mono- molekuláris rétegek  A hab buboréknagysága a fehérjeadszorpció arányától függ  A folyamat során a szomszédos buborékok filmjei érintkeznek, összekapcsolódnak, és megakadályozzák a buborékok szabad mozgását

33 Habképzés 3  A habképződés során buborékok keletkeznek és egyidejűleg meg is szűnnek  A hab a dinamikus egyensúly eléréséig növekszik  A habtérfogat növekedése telítődési függvénnyel írható le

34 Befolyásoló tényezők  pH : anyagfajtánként más-más értéknél mutat a habképződés maximumot, általában igaz, hogy az erősen savas közeg kedvezőtlen  Sótartalom: növeli a habzóképességet, de csökkenti a habstabilitást

35 A habképzés folyamatábrája

36 GÉLEK  A gélek olyan koherens diszperz rendszerek, amelyekben a diszpergált részek összefüggő vázszerkezetet alakítanak ki  Példák : kocsonyák, zselék  Alaptípusaik : liogélek, xerogélek -liogél: viszonylag nagy folyadéktartalom, oldatokból jönnek létre az oldott komponens kiválása révén -xerogél: liogélből jön létre oldószercsökkenés révén, kis folyadéktartalom

37 Deszolúciós gélek  Nagy gyakorlati jelentőségű géltípus. Az oldatból kiválik az oldott anyag az oldékonyság csökkenése miatt. A térhálós szerkezet a molekulák közötti másodlagos erők hatására alakul ki. Ez a folyamat a zselatinálódás (agar gélek,zselatin gélek)  Legtöbbször a hőmérséklet csökkentése következtében jönnek létre

38 A gél előállításának technológiai elve

39 Gélképző fehérjék  Kazein : a tej legfontosabb fehérje- összetevője. Alfa, béta és gamma kazein a legfontosabb frakciói. A kazein koagulálása során gélszerkezetet alakít ki. A koagulálás az izoelektromos ponton következik be, a gélesedő kazein a tej folyadékfázisát apró kamrákban, üregekben fogja közre

40 A kazein alvadása  A gélképződés folyamata az alvadás  Savas alvadás: a tejhez adott, illetve állás során keletkező sav hatására jön létre Példák: joghurt, kefír  Oltóenzimes alvasztás: speciális enzimek (rennin, kimozin) hatására a szól állapotú anyag szerkezetének megváltoztatása révén alakul ki a gél állapot Példák: sajtok

41 Zselatin  Az állatok kötőszövetéből kivont kollagén irreverzibilis hidrolízise során keletkezik. Lineáris polipeptid-láncokból áll  Hideg vízben megduzzad, melegítve kb 40°C hőmérsékleten oldódik: viszkózus kolloid oldatot képez  Lehűtve géllé dermed

42 A zselatingél szerkezete  A gélképződés három dimenziós térháló kialakulását jelenti, közben a polipeptid láncok hélix strukturát vesznek fel  A zselatingél kialakulásához szükséges minimális koncentráció 0°C-on 0,2 %

43 Gélstabilitás  A zselatingél termoreverzibilis: a hőmérséklet növelésével a gél szilárdsága csökken, végül megszűnik 10 %-os koncentráció esetén 29°C-on 30 %-os koncentráció esetén 33°C-on olvad  Az izoelektromos pontban a legkisebb az olvadáspont  Elektrolitok növelik az olvadáspontot

44 Zselatinzselé gyártástechnológiája

45 Pektinek A pektinek nagy molekulatömegű heterogén poliszacharidok  A pektinek váza α-(1-4) kapcsolt D- galakturonsav lineáris láncából áll (poligalakturonsav), kémiailag metilészterek; moltömegük  A fotoszintetizáló növények terméseiben, gyökerében, leveleiben fordulnak elő

46 Tulajdonságaik  A pektinek vízben oldódnak, kálciumsóik vízben oldhatatlanok  Vizes oldatban cukor és sav jelenlétében tiszta (átlátszó) géleket alkotnak  Azonos körülmények között a nagyobb moltömegű pektinnek jobb a gélesítő képessége és stabilabb gélt képez

47 Gélképzés feltételei  A pektinek észterezettségi fokától függ a gélképzéshez szükséges idő és hőmérséklet  A nagy észterezettségi fokú (50-75 %) pektinek 60 %-os cukortartalom mellett és kis pH-n (3-3,5) gélesítenek jól  A kis észterezettségi fokú pektinek többértékű kationok (pld Ca 2+ ) hozzáadásával képeznek gélt savas pH-n

48 Pektin alkalmazása  Nagy észterezettségűek: gyümölcszselék, gyümölcsízek, dzsemek, gyümölcstorták zselébevonata  Kis észterezettségűek: diétás gyümölcszselék, fagylaltok, halkocsonyák, főzelékzselék

49 Pektinzselé gyártási folyamata

50 Egyéb gélképzők  Növényi magfehérje-koncentrátumok  Tojásfehérje  Karboxi-metil-cellulóz  Növényi hidrokolloidok (karragén)

51 Gélképző módosított keményítők  A keményítők módosításának egyik fő célja a duzzadóképesség fokozása, a gélképző hatás elősegítése. Legismertebbek a hideg vízben duzzadó keményítők.  Ezeket fűtött hengereken, extruderekkel,fluidágyas módszerrel állíthatják elő.

52  A hideg vízben duzzadó keményítők gyártásának alapelve az, hogy a keményítő szemcseszerkezetét több- kevesebb víz jelenlétében megszüntetik, majd a terméket megszárítják. Elsősorban pudingok, süteményporok, levesporok, cappucino-porok jelentik a fő felhasználási területet.

53 Módosított keményítők típusai  1.Főzött keményítők 0,5%-os vizes keményítőoldatot sósavval, vagy kénsavval 52°C hőmérsékleten 12 órán át főznek, majd semlegesítik, szűrik és megszárítják. A minősítés az un. folyékonyság (a viszkozitás reciproka) alapján történik /ezt un. Redwood-viszkoziméteren mérik/ A hígan folyó módosított keményítő folyékonysága a közepeseké kb 40, a nehezen folyóé kb 20

54  2. Oxidált keményítők A gyártás lényege az, hogy a keményítőoldat főzése nátrium- hipoklorittal történik. Ez erős oxidálószer  3. keresztkötésű keményítők A főzést ebben az esetben foszfor- oxikloriddal vagy ecetsav anhidriddel végzik.

55  A módosított keményítők főzés során jól ellenállnak a mechanikus hatásoknak, stabil szerkezetűek.  Alkalmasak a viszkozitás növelésére  Szinerézissel szemben nem nyújtanak védelmet  Hosszú tárolásnál opálossá válnak


Letölteni ppt "SZUSZPENZIÓK, GÉLEK, HABOK Élelmiszertechnológia alapjai Fizikai transzformációk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések