MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015

Az előadások a következő témára: "MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015"— Előadás másolata:

1 MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015
A megújulók energetikai szempontú tájpotenciál-értékelése, az energiaellátás hármas követelménye a megújulók szemszögéből Készítette: Hunyadi Sándor Energiagazdálkodási szakmérnök, CEM Természetvédelmi mérnök MSc

2 A képzés célja A szakmai továbbképzés műszaki tartalmú továbbképzés.
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 A képzés célja A szakmai továbbképzés műszaki tartalmú továbbképzés. Célja a szakterületen megjelenő új, korszerű mérnöki - szakmai ismeretek (új tervezési módszerek, eszközök, számítási metódusok; új anyagok, berendezések, technológiák; K+F+I eredmények, fejlődési trendek, stb.) megismertetése a szakmagyakorlókkal. Forrás: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

3 Alapfogalmak Környezetvédelem Természetvédelem Környezetszennyezés
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Alapfogalmak Környezetvédelem Természetvédelem Környezetszennyezés Fenntartható fejlődés Környezeti kár, környezeti kockázat Táj Tájpotenciál

4 Alapfogalmak: Környezetvédelem, természetvédelem
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Alapfogalmak: Környezetvédelem, természetvédelem Környezetvédelem: az ember által okozott, vagy okozandó kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében. Természetvédelem: Szűkebb: olyan tevékenység, amely a védett természeti értékek megóvása, gyakorlására irányul. Tágabb: olyan tevékenység, amely a természeti rendszerek egészének megóvására, lehetséges gyarapítására irányul. (passzív, aktív, stb.)

5 Alapfogalmak: Környezetszennyezés
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Alapfogalmak: Környezetszennyezés Fogalma: a környezetet, illetve az embert közvetve vagy közvetlenül károsító jelenség, negatív környezeti hatás, amely valamely környezeti elem (föld, víz, levegő, élővilág, táj, épített környezet) fizikai, kémiai vagy biológiai szennyeződését, károsítását eredményezi. Az ember egészségére, a növény- és állatvilágra, az anyagi javakra káros hatásokat fejt ki, környezeti ártalmakat okoz, a környezeti elemek természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, a környezeti elemeket rongálja vagy elpusztítja. A társadalom a kisajátított természeti javakat átalakítja, majd elfogyasztja.

6 Alapfogalmak: Fenntartható fejlődés
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Alapfogalmak: Fenntartható fejlődés 1984-ben az ENSZ közgyűlés: megalakul a Környezet és Fejlődés Világbizottsága - Közös jövőnk című jelentés (1987), majd a „Brundtland jelentés” 27 nyelven Fogalma: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Gro Harlem Brundtland – Norvégia volt környezetvédelmi minisztere Vagyis: „Gondozd jól a földet. Azt nem a szüleid adták neked. A gyerekeidtől kaptad kölcsön.” Ghandi: A bolygónk ki tudja elégíteni mindenki szükségletét, de nem tudja kielégíteni mindenki kapzsiságát…

7 Alapfogalmak: Fenntartható fejlődés
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Alapfogalmak: Fenntartható fejlődés A megfogalmazásokban két kulcsfontosságú alapfogalom: a szükségletek és a korlátozások eszméje Vagyis a szükségletek kielégítése mindaddig, amíg harmonikusan biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. A három fő tőke típus (Pearce és Atkinson, 1992): az ember által létrehozott tőke, pl. épületek, utak az emberi tőke, például tudás a természeti tőke, pl. természetes javak, biodiverzitás :

8 Alapfogalmak: Környezeti kár, környezeti kockázat
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Alapfogalmak: Környezeti kár, környezeti kockázat Környezeti kár: ami már bekövetkezett Környezeti kockázat: annak valószínűsége, hogy a káresemény bekövetkezik Egy beruházás környezeti kockázatértékelése: Az esetleges károk várható mértéke alapján A terület kiterjedése és érzékenysége alapján (érzékenységi zónarendszer) A kockázat mértéke alapján Példák: atomerőmű ellenesség vs. biomassza tüzelés támogatása atomerőmű a sivatagban biomassza tüzelésű erőmű Tokajban

9 MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015
Alapfogalmak: Táj „A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.” (1996. évi LIII. törvény A természet védelméről, 6.§ (1)) A táj a természet és a társadalom kölcsön-hatásaiban fejlődő komplex területi egység A földfelszín egy meghatározott részlete Tükrözi a természeti adottságokat, a társadalmi és gazdasági viszonyokat, vizuális-esztétikai értékek hordozója

10 MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015
Alapfogalmak: Táj Az adottságok befolyásolásának mértékétől és jellegétől függően változik a táj (az ember a környezetét folyamatosan alakítja) Ipari tevékenység hatása a tájra: iparosodás (XVIII. Sz. végétől), bányászat (külszíni fejtés-források vízhozam csökkenése, karsztvízszint csökkenés, mészkő bányászat-barlangok megszűnése), pozitívumok: felhagyott bányák élővilága, bányatavak, hévíz, löszfal, stb. Mezőgazdasági tevékenység hatása a tájra: fizikai (művelt területek növekedése, fregmentáció, homogenizálódás, talaj erózió), kémiai földbe-levegőbe-vízekbe (növényvédő szerek, talaj élővilág csökkenés) Energiatermelő tevékenység hatása: ???

11 Alapfogalmak: Tájpotenciál, tájhasználat
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Alapfogalmak: Tájpotenciál, tájhasználat A tájpotenciál a táj teljesítőképességét, meghatározott hasznosításra vagy hasznosításokra való alkalmasságát jelöli. A tájpotenciál a táj teljesítőképessége, alkotói az adott tájegység egymással kölcsönhatásban álló ökológiai, ökonómiai és tájképi potenciáljai. Kifejezi a tájhasználat lehetséges mértékét, azt, hogy egy táj milyen mértékben alkalmas a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésére.” (MSZ , Általános tájvédelem, Fogalom meghatározások, 40.,46.) Tájhasználat: A tájpotenciál adottságainak társadalmi célú érvényesítése.

12 Alapfogalmak: Egyedi tájértékek
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Alapfogalmak: Egyedi tájértékek MSZ 20381:2009 Természetvédelem Egyedi tájértékek kataszterezése alapján: Természeti értékek (biológiai, földrajztudományi, esztétikai) Kultúrtörténeti értékek (településsel, közlekedéssel, termeléssel, történelmi eseménnyel vagy személlyel, vallással kapcsolatos egyedi tájértékek)

13 Tájelemzés A tájelemzés a célkitűzéstől függően irányul:
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Tájelemzés A tájelemzés a célkitűzéstől függően irányul: a vizsgálati terület jelenlegi állapotának feltárására (diagnosztika), új tájhasznosítási forma kijelölésére, meghatározására (exploratív – azaz feltáró jellegű), valamely tájhasznosítási formához az optimális terület kiválasztására (válogató), adott tájfejlesztés irányelveinek kidolgozására (fejlesztő), a meglévő vizsgálati eredmények aktualizálására (megoldó)

14 Kiegészítés: Magyarország világörökségei
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Kiegészítés: Magyarország világörökségei Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) ( ) Hollókő ófalu és környezete (K) (1987) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995) Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-kultúrtáj) (1999) Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000) Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2001) Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (K-kultúrtáj) (2002) Rövidítések: K = kulturális kategória, T = természeti kategória

15 Emisszió – Immisszió - Transzmisszió
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Emisszió – Immisszió - Transzmisszió Emisszió: szennyezőanyag kibocsátás, dimenzió: tömeg/idő (pl.: tonna/év, kg/nap, g/s) Immisszió: a szennyezőanyag kibocsátás (emisszió) által létrehozott koncentráció a befogadóban (a szennyezőt befogadó közegben), dimenzió: tömeg/térfogat (pl. g/m3) Transzmisszió: az emisszió és az immisszió közötti folyamatot jellemzi, a terhelés (emisszió) kapcsolata a befogadóban mérhető szennyezőanyag koncentrációval (immisszióval). Függ: a befogadó jellemzőitől elsősorban az elkeveredést befolyásoló tényezőktől, mint pl. a közegre jellemző áramlási sebesség, turbulencia stb. a szennyező anyag tulajdonságaitól ülepedő képesség, bomlékonyság stb.

16 A fenntartható fejlődés célhalmazai
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 A fenntartható fejlődés célhalmazai Az ENSZ ezen elv alapján igyekszik olyan direktívákat előirányozni, melyek a gazdasági-szociális fejlődést és a környezetvédelmet együttesen segítik elő. Ilyen például a fosszilis erőforrások megújuló energiaforrásokra való cseréje.

17 Az előttünk álló kihívások:
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Az előttünk álló kihívások: Az éghajlatváltozás megakadályozása A közlekedési rendszerek átalakítása A termelés és fogyasztás fenntarthatóvá tétele A természeti kincseink megóvása Az egészségügyi veszélyek kiküszöbölése A gazdasági és szociális feszültségek kezelése A szegénység elleni harc Energiaszükségletünk fenntartható kielégítése … és még sok minden más is…

18 MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015
Mit tehetünk? Takarékoskodjunk az energiával, vízzel (pl. Kaliforniai vízkorlátozás 2014 és 2015 eleje) Csökkentsük a szeméthegyeket (mint energiaforrás?) Hasznosítsuk újra, amit csak lehet Vásároljunk tudatosan Figyelmeztető jelek: Európában tízszer több fosszilis tüzelőanyagot és elektromos energiát használunk, mint a fejlődő országokban. Az ivóvíznek átlagosan csak 7 %-át használjuk főzési vagy fogyasztási célokra.

19 MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015
Környezet fogalma Az élőlények és az ezeket körülvevő abiotikus és biotikus tényezők összessége, egy tér, amelyben az élőlények dinamikus kölcsönhatásban, környezeti rendszerben működnek. (Dobos T.) A környezet alatt a legátfogóbb értelemben mindazon élő (biotikus) és élettelen (abiotikus) tényezők, tehát élőlények és tárgyak, jelenségek és körülmények összességét érti, amelyek valaki(ke)t vagy valami(ket) körülvesznek. (Kerényi E.) Az a természetes és művi elemekből álló, élő és élettelen alkotórészekből összetevődő teret értjük, amely az embert körülveszi, amelyben élünk és tevékenykedünk. (Brundtland Bizottság) A környezet az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége. (Láng I.)

20 Természetes környezeti elemeink
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Természetes környezeti elemeink Föld: alapkőzet, ásványvagyon, barlang, termőföld, talaj, domborzat Víz: felszín alatti, felszíni vizek Levegő: alsó légkör (troposzféra), felső légkör (sztratoszféra és ozonoszféra) Élővilág: Növényvilág (flóra): erdők, gyepek, nádasok, mezőgazdasági növények Állatvilág (fauna): vadon élő védett állatok, vadon élő nem védett állatok, védett háziállatok, nem védett háziállatok. Mikroorganizmusok: szabad szemmel nem láthatók Táj: védett természetes táj, nem védett kultúrtáj Települési környezet: lakóterület, ipartelep, mezőgazdasági település, közlekedési vonal

21 Természetvédelem területei
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Természetvédelem területei Természetvédelem értékcsoportjai hazánkban: Földtani (pl. barlangok, víznyelők, ásványok, ősmaradványok) Víztani (pl. forrás, mocsár, láp, tó, vízesés) Növénytani (pl. természetes növényfajok, társulások) Állattani (pl. természetes állatfajok, társulások) Tájképi (pl. tájformációk, természetes tájak) Kultúrtörténeti értékek (pl. növénygyűjtemények, földrajzi pontok) Egyedi tájértékek kataszterezése: MSZ 20381:2009: Természeti és Kultúrtörténeti értékek

22 Természeti erőforrások csoportosítása:
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Természeti erőforrások csoportosítása: Az ember számára ismertek vagy hasznosítottak-e: aktuális (ténylegesen ismert és hasznosított) Aktuálissá válás függ: emberi ismeretek (tudomány és a technológia fejlettsége), a gazdaságosság (érdemes-e kitermelni), a kulturális színvonal, szokások, vallás, előírások. potenciális (lehetséges): Földtani – kitermelhető szénhidrogén vagyon

23 Természeti erőforrások csoportosítása jellegük szerint:
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Természeti erőforrások csoportosítása jellegük szerint: Folytonos: napenergia, szél, áramló víz Megújítható (megújuló): a használatuk után újra tudnak termelődni, öntisztuló folyamatok során. (tiszta levegő, tiszta víz, termékeny talaj, növények, állatok) Meg nem újítható (meg nem újuló): a természetes folyamatok nem töltik fel újra a kitermelt mennyiséget, vagy csak nagyon lassan pl.: fosszilis tüzelőanyagok, kőszén, különböző szénformák, fémes ásványok (ércek), nem fémes ásványok (kavics, homok, agyag)

24 Természeti erőforrások csoportosítása térbeli megjelenésük szerint:
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Természeti erőforrások csoportosítása térbeli megjelenésük szerint: az ásványi nyersanyagok lokálisan, a felszínhez viszonyítva néha pontszerűen (szénhidrogén-kutak) a termőföldek és az erdők összefüggő nagy területeken a felszíni vizek vonalasan (folyók), vagy a környezet természetes vagy mesterségesen elgátolt mélyedéseiben (tavak), a talaj-és mélységi vizek a víztározó kőzetekben nagy kiterjedésben vagy karsztos üregekben a légköri erőforrások pedig az egész térséget takarva fordulnak elő rétegesen jelennek meg az ásványok

25 MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015
Környezet szennyezés Szennyező forrás: a szennyezőanyag származási helye, maga a folyamat a szennyezés, eredménye a környezet szempontjából a szennyeződés. Szennyező anyagforrások: elsődlegesen a természetből (levegőben lévő C-hidrogének, CO, CO2, szilárd részecske) elsődlegesen emberi tevékenységből (radioaktív hulladék, szennyvíz, olaj) csaknem kizárólag emberi tevékenységből (szilárd hulladék, klórozott-szénhidrogén) Szennyezés oka: Az emberiség megpróbálja fennmaradását biztosítani és rövid távon jelentős haszonra akar szert tenni. Két társadalmi folyamattal függ össze: termelés és fogyasztás.

26 Környezeti elemeink védelme
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Környezeti elemeink védelme Környezeti elemeink két fő csoportja: Természetesek Mesterségesek (építettek) Védelmük fajtái: Talajvédelem (ezt részletesebben nézzük) Vízvédelem (Felszíni, Felszín alatti) Levegőtisztaság-védelem Zaj és rezgés elleni védelem Élővilág védelem Hulladékok káros hatásai elleni védekezés

27 MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015
Talajvédelem Talaj fogalma: 3 fázisú multidiszperz rendszer (Jelentése: a különféle szemcsefrakciókból álló talajszövet hézagait víz és levegő töltheti ki), a földkéreg legfelső, termékeny takarója.   Vastagsága néhány centimétertől néhány méterig terjed, de teljesen hiányozhat is! A társadalom és a fenntartható fejlődés egyre inkább igénybe veszi és épít a talaj különböző funkcióira. A talajképződés három legfontosabb alapfeltétele: alapkőzet, mint a képződő talaj fő alapanyaga és hordozója, víz (időszakos fagyhatár feletti hőmérséklet), növényzet (egész évben, vagy a melegebb évszakokban).

28 Talajvédelem - Talaj funkciói:
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Talajvédelem - Talaj funkciói: Feltételesen megújuló természeti erőforrás. A többi természeti erőforrás (sugárzó napenergia, légkör, felszíni és felszín alatti vízkészletek, biológiai erőforrások) hatásának integrátora, transzformátora, reaktora. Ily módon biztosít életteret a talajban zajló élettevékenységnek, termőhelyet a természetes növényzetnek és termesztett kultúráknak. Primer biomassza-termelés alapvető közege, a bioszféra primer tápanyagforrása. Hő, víz és növényi tápanyagok természetes raktározója. A talajt (és terresztris –szárazföldi- ökoszisztémákat) érő, természetes vagy emberi tevékenység hatására bekövetkező stressz hatások puffer közege. A természet hatalmas szűrő- és detoxikáló rendszere. A bioszféra jelentős gén-rezervoárja, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme. Történelmi örökségek hordozója.

29 Talajvédelem - Termőföldek
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Talajvédelem - Termőföldek A termőföldek aránya a Földön, Európában, és Magyarországon: A Föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. Az EU termőföld átlaga közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 60%. A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld.

30 Talaj degradáció (leromlás) jelei:
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Talaj degradáció (leromlás) jelei: Vízerózió, defláció Savanyodás és annak következményei Káros só felhalmozódás, szikesedés A talaj vízgazdálkodásának kedvezőtlen irányú megváltozása Talajtömörödés, levegőtlen talajviszonyok Talajélet romlása, vagy kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok beindulása (biológiai degradáció) A talaj tápanyag szolgáltató képességének romlása A talaj puffer kapacitásának csökkenése, káros anyagok, mérgek felhalmozódása

31 Üvegház hatású gázok Vízgőz
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Vízgőz A fő üvegházhatást okozó gáz a vízgőz (H2O), amely a természetes üvegházhatás kétharmadáért felel. A légkörben a vízmolekulák befogják a Föld által kisugárzott hőt, majd visszasugározzák minden irányban, felmelegítve a Föld felszínét, mielőtt végleg visszasugárzódik az űrbe. A légkörben lévő vízgőz része a hidrológiai ciklusnak, e zárt cirkuláló vízrendszernek – amelynek a Földön véges a mennyisége –, s amely víz az óceánokból és a szárazföldről kerül a légkörbe és újra vissza a párolgás és gőzölgés, a lecsapódás és a csapadék révén. Az emberi tevékenység nem növeli meg a légkörbe kerülő vízgőz mennyiségét.

32 Üvegház hatású gázok Széndioxid
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Széndioxid A megnövekedett (ember okozta) üvegházhatás fő eleme a széndioxid (CO2 ). Általában a megnövekedett üvegházhatás több mint 60 %-áért felel. Az iparilag fejlett országokban a széndioxid az üvegházhatású gázkibocsátások több mint 80 %-át teszi ki. A Földön lévő szén mennyisége véges, de ez egy nagyon bonyolult rendszer, amelyben a szén kikerül a légkörbe, a földi bioszférába és az óceánokba. A növények a fotoszintézis révén megkötik a légköri széndioxidot. A szenet a szöveteik építésére használják, és visszabocsátják a légkörbe, amikor elpusztulnak és lebomlanak. Az állatok (és az emberek) teste is tartalmaz szenet, mivel a megevett növényekből vagy a növényevő állatokból származó szénből épültek fel. Ez a szén széndioxid formájában távozik, amikor lélegeznek (a kilégzés útján), vagy amikor elpusztulnak és lebomlanak.

33 Üvegház hatású gázok Széndioxid
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Széndioxid A fosszilis fűtőanyagok bizonyos feltételek között évmilliók alatt kialakult elhalt növények és állatok fosszilizálódott maradványai, és ezért sok szenet tartalmaznak. Általában a szén az eltemetett erdők maradványa, míg az olaj az átalakult óceáni növényi élet maradványa. (Az óceánok elnyelik a széndioxidot, amely oldott formában a tengeri élet révén kerül felhasználásra fotoszintézis útján.) A légkörben a metán csapdába fogja a hőt, és 23-szor hatékonyabb, mint a széndioxid. Az élettartama azonban rövidebb, 10 és 15 év között mozog. (később részletesen)

34 Üvegház hatású gázok Széndioxid
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Széndioxid Minden évben többmilliárd tonna szén természetes cseréje valósul meg a légkör, az óceánok és a földi növényzet között. A légköri széndioxid szintek alig 10 %-ban változtak az ipari forradalom előtti évben óta azonban a koncentráció körülbelül 30 %-kal emelkedett, mivel nagy tömegben égetnek el fosszilis fűtőanyagot energiatermelés céljából – zömmel az iparilag fejlett országokban. Jelenleg több mint 25 milliárd tonna széndioxid kerül ki a légkörbe minden évben.

35 Üvegház hatású gázok Széndioxid
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Széndioxid Az utóbbi időben európai kutatók feltárták, hogy a légkörben a jelenlegi széndioxid koncentráció most magasabb, mint bármikor korábban az elmúlt évben. Honnan tudjuk?: Az Antarktiszi jégben több mint 3 km mélységből hoztak fel mintákat a több százezer évvel ez előtt kialakult jégből. A jégben lévő légbuborékok bizonyítékkal szolgálnak a légkör korábbi összetételéről, és megállapítható, hogy a Föld történetének különböző koraiban milyen volt a levegő összetétele. A széndioxid a légkörben 50–200 évig marad fenn, attól függően, hogyan kerül vissza a körforgás keretében a Földre vagy az óceánokba.

36 Üvegház hatású gázok Metán
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Metán A fokozott üvegházhatásért felelős második legfontosabb üvegházhatású gáz a metán (CH4). Az ipari forradalom kezdete óta a légköri metán koncentráció megduplázódott, és körülbelül 20 %-kal járult hozzá az üvegházhatás növekedéséhez. Az iparilag fejlett országokban a metán általában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15 %-át teszi ki. A metánt alapvetően baktériumok termelik, amelyek a szerves anyagon oxigén hiányában elszaporodnak. Ezért különféle természeti és az ember által befolyásolt forrásokból keletkezik metán, de az ember által okozott kibocsátások teszik ki a többséget.

37 Üvegház hatású gázok Metán
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Metán A természeti források közé tartoznak a mocsarak, a termeszhangyák és az óceánok. Az ember okozta források közé tartozik bányászat és a fosszilis fűtőanyagok égetése állattenyésztés (az állatok növényekkel táplálkoznak, amelyek fermentálódnak a gyomrukban, így metánt lélegeznek ki, és metántartalmú a trágyájuk is) rizstermesztés (az elárasztott rizsföldek metánt termelnek, mivel a talajban lévő szerves anyag elegendő oxigén nélkül bomlik le) szeméttelepek (itt is elegendő oxigén nélkül bomlik le a szerves hulladék).

38 Üvegház hatású gázok Nitrogénoxid
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Nitrogénoxid Természetes úton szabadul fel az óceánokból és az esőerdőkből, és a talajban lévő baktériumok hatására. Az ember által befolyásolt források: nitrogén alapú műtrágyák, fosszilis fűtőanyagok égetése ipari vegyi anyagok előállítása nitrogén felhasználásával Szennyvízkezelés Stb. Az iparilag fejlett országokban a nitrogénoxid felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának kb. 6 %-áért.

39 Üvegház hatású gázok Nitrogénoxid
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Nitrogénoxid A széndioxidhoz és a metánhoz hasonlóan a nitrogénoxid üvegházhatású gáz, melynek molekulái elnyelik az űrbe kiszökni próbáló hőt. A nitrogénoxid 310-szer hatékonyabb a hő elnyelésében, mint a széndioxid. Az ipari forradalom kezdete óta a légköri nitrogénoxid koncentráció körülbelül 16 %-kal nőtt, és 4–6 %-kal járult hozzá az üvegházhatás fokozódásához

40 Üvegház hatású gázok Fluorozott gázok
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Fluorozott gázok Ezek képezik az egyetlen olyan üvegházhatású gázokat, amelyek nem fordulnak elő a természetben, hanem az ember fejlesztette ki ipari célokra. Az iparilag fejlett országokból történő üvegházhatású gázkibocsátások kb. 1,5 %-át teszik ki. Rendkívül (akár szer) is hatékonyabban meg tudják kötni a hőt, mint a széndioxid – és több ezer évig megmaradnak a légkörben. Milyen gázokról beszélünk? (Részletesen a következő dián)

41 Üvegház hatású gázok Fluorozott gázok
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Üvegház hatású gázok Fluorozott gázok A fluorozott üvegházhatású gázokhoz tartozik: hidrofluorokarbon (HFC), amit a hűtő és fagyasztó gépekben, többek között a légkondicionálókban is használnak kén hexafluorid (SF6), amit például az elektronikai ipar használ fel perfluorokarbon (PFC), amely az alumíniumgyártás során kerül kibocsátásra, és az elektronikai ipar is használja klorofluorokarbon (CFC), amely nemcsak fluorozott üvegházhatású gáz, hanem az ózonréteget is lebontja. Az ózont lebontó anyagokról 1987-ben Montrealban elfogadott jegyzőkönyv szerint ezeket fokozatosan kivonják a forgalomból.

42 A megújuló energia felhasználás hármas követelménye
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 A megújuló energia felhasználás hármas követelménye Igények Adottságok Felhasználható technológiák Mindezek illesztése szükséges: Mennyiségben Minőségben Időben

43 A fejlődés célja: A fenntartható társadalom
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 A fejlődés célja: A fenntartható társadalom A változtatás szükségszerűsége: A természeti erőforrások rendszerén A nyersanyagokkal és az energiaforrásokkal való takarékosság Jobban kell gazdálkodnunk természeti kincseinkkel

44 Energiaszektor hatása a környezetre
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Energiaszektor hatása a környezetre geo-, hidro- és atmoszféra szennyezése (amelyek közül a figyelem manapság − alighanem túlzó mértékben − a CO2-kibocsátásra összpontosul) az a terület, amit az adott energiafajta kiaknázása a természettől elvesz természeti erőforrások kiaknázásának mértéke, energiafelhasználás az energia mennyiségével változó arányban arányos emberi beavatkozást: hőszennyezést és felszínátalakító munkát jelent

45 Energiaszektor egyéb környezeti hatásai
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Energiaszektor egyéb környezeti hatásai Externália: (valós költségek) az erőművek építési, üzemeltetési, lebontási, üzemanyag ellátási költségei megjelennek-e a termelt energia árában? egyéb hatások: egészségügyi, környezeti, légszennyezés, klímaváltozás, tájesztétika, vonalas létesítmények, stb.

46 Energiaszektor környezeti hatásai
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Energiaszektor környezeti hatásai 1 MWh energia előállításának költsége: szárazföldi szélerőművekkel termelve 105 EUR atomerőműben előállítva EUR napelemekkel EUR tengeri szélerőművek EUR gázerőművekben EUR szénerőművekben EUR

47 Energiaellátás hármas követelménye - megfelelőség
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Energiaellátás hármas követelménye - megfelelőség Fenntarthatóság: az energiagazdálkodás ne jelentsen a környezetre nézve visszafordíthatatlan, kezelhetetlen károkozást. Versenyképesség: az energia álljon rendelkezésre transzparens, megfizethető áron, amellyel biztosítható a gazdaság harmonikus fejlődése, a társadalom tagjainak boldogulása. Ellátásbiztonság: az energiaellátás mind rövid, mind hosszú távon legyen kiszámítható és zavarmentes. Ellátásbiztonság hármas követelménye: folytonosság-megfelelő struktúra-minőség és ár

48 MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015
Összefoglalás A különféle energiafajták környezeti hatásának összehasonlítása szinte megoldhatatlan, mert a környezeti hatás nem határozható meg, csakis az ember természeti folyamatokba történő beavatkozásának mértéke becsülhető A CO2-kibocsátás csupán egyike a lehetséges szennyezéseknek. A területigény alapján egyértelmű, hogy egy bizonyos energiaigény kielégítéséhez a legnagyobb területi energiasűrűségű anyagot érdemes előnyben részesíteni, és minél kisebb az adott energiafajta energiasűrűsége, annál inkább ajánlott a lokális felhasználás Célszerű lenne az energiaigény jelentős csökkenése, de ehhez alapvető szemléletváltozás (a fogyasztói társadalom visszaszorulása) lenne szükséges

49 Ahol már egység van (példa): Permakultúrás gazdálkodás
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Ahol már egység van (példa): Permakultúrás gazdálkodás A permakultúrás gondolkodás a gazdálkodás valamennyi elemét egységes ökológiai rendszerként kezeli. A növények, állatok, építmények, domborzat, táj, és vízrajzi adottságok szorosan összefüggnek egymással és kölcsönösen előnyös kapcsolathálózat alakul ki közöttük. A permakultúra hármas követelményrendszere: A Földi bioszféra védelme Az emberek védelme A javak igazságos elosztása A részek közti szinergia a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg.

50 Rendezvények hamarosan:
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Rendezvények hamarosan: Párizsi Klímacsúcs (2015. nov. 30 – dec. 21.) Ehhez kapcsolódó magyar honlap (Áder János): Renewable Energy World Conference & Expo, North America - December Las Vegas – Nevada Egyéb: Élőbolygó kérdőív válaszokkal.docx

51 Köszönöm: figyelmüket, kérdéseiket, véleményüket!
MMK szakmai továbbképzés törzsanyag 2015 Köszönöm: figyelmüket, kérdéseiket, véleményüket! Hunyadi Sándor Energiagazdálkodási szakmérnök, CEM