Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

21.Tétel Az agykéreg felépítése, működése. Kóros tudat állapotok 2374-06 Betegmegfigyelés Pálfiné Dr Szabó Ilona.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "21.Tétel Az agykéreg felépítése, működése. Kóros tudat állapotok 2374-06 Betegmegfigyelés Pálfiné Dr Szabó Ilona."— Előadás másolata:

1 21.Tétel Az agykéreg felépítése, működése. Kóros tudat állapotok Betegmegfigyelés Pálfiné Dr Szabó Ilona

2 21. feladat Középkorú férfi keresi fel a rendelőt. A várakozó betegektől távol foglal helyet, kezében egy furcsa tárgyat szorongat. Tekintete réveteg, nem figyel senkire és semmire. A kérdésekre igen furcsán válaszol. Közölje orvosával az Ön által tapasztalt megfigyeléseket, s beszéljék meg a beteggel kapcsolatos további teendőket! A megbeszélés során az alábbi szempontokra térjen ki: az agykéreg felépítése és működése tudati állapotok jellemzői, az egészséges ember tudati állapota az érzelmi állapot jellemzői kóros tudatállapotok, azok jellemzői az érzelmi és értelmi állapot összefüggése, hatása a személyiségre

3 Lsd még anatómia

4 Az idegrendszer: Az idegrendszer szerkezeti és működési alapegysége: neuron Részei: -sejttest, sejtmag, -rövid nyúlványok (dendritek), -hosszú nyúlványok vagy tengelyfonal (axon), -végfácska (hosszú nyúlvány idegvégződése), -myelin-hüvely (tengelyfonalat körülvevő velős hüvely)

5 Az idegsejtek működése Az idegsejtek nyúlványaik és a sejtek közötti anyagáramlás segítségével érintkeznek egymással, feladatukat a végkészülékek segítségével végzik. Idegsejt ép működéséhez szükséges: tengelyfonal és az azt körülvevő velős hüvely épsége. Végkészülék működése kétirányú: 1. Jelfogó, felfogó szerep (receptor): hőérzést, fájdalomérzést, nyomásérzést jelzi 2. Végrehajtó feladat elindítása: izomműködés, mirigytermelés fokozása vagy csökkentése, érfal szűkítése vagy tágítása

6 Az idegsejtek működése Inger: kívülről vagy belső szervekből érkező jelzés Ingerület: az idegrostban a központ felé haladó inger Ingerválasz: a központtól visszaérkező inger Az idegvégződésektől>> az idegsejtbe jutó ingerületnek>> a másik sejtbe való átjutása>> nyúlványok révén történik: -részben ingerátvivő anyagok képződésével -részben ionok segítségével (elektromosság) Ingerület sebessége = átjutás gyorsasága>> óránként km Ingerület továbbításának helye: szinapszis (sejttest v. dendrit és axonvégződés között)

7

8 Reflexek Reflexív: érző, összekötő és mozgató idegsejtből áll Pl.: valaki hozzáér egy forró tárgyhoz>> hirtelen elrántja a kezét>> ugyanakkor éles fájdalmat érez Ekkor a működésbe lépő reflexív: hőinger hatására a kéz érző idegsejtjeiben ingerület keletkezik>> az így képződő elektromos jeleket az érző idegsejt rostja a gerincvelőbe továbbítja>> összekötő neuron a mozgató idegsejtnek adja át az ingerületet>> ennek a sejtnek a rostja elhagyja a gerincvelőt>> a kar hajlító izmaihoz fut>> izmok összehúzódnak>> eltávolodik a veszélyforrástól Feltétlen reflex: öröklött tulajdonság; egy meghatározott érző idegsejt ingerlése mindig ugyanazt a válaszreakciót eredményezi, és a válaszreakció feltétlenül bekövetkezik Feltételes reflex: tanult; az egyedfejlődés során alakulnak ki, hogy az idegrendszer „megtanulja”, hogy bizonyos feltételekre válaszoljon

9 Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki (perifériás) idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás dúcok

10

11 Élettani felosztás Vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer Szimpatikus működés Paraszimpatikus működés Szomatikus idegrendszer (akaratunktól függő) Mozgató működés Érző működés

12 Az agy részei Részei: Agytörzs - J –Nyúltvelő - G –Híd - F –Középagy - E Köztiagy –Talamusz - B –Hipotalamusz - C Kisagy - H Nagyagy – A Kérges test- D

13 Az agytörzs: nyúltvelő, híd, középagy A gerincvelő közvetlen folytatása Működésében a gerincvelő fölé rendelt Szürke és fehérállománya nem különül el – agytörzsi hálózatos állomány A felszálló érző és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak át Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felelős

14 Az agy részei Nyúltvelő: –Reflexközpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás –A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át (egyik oldalról átmegy a másikra) Híd: –Légzési és keringési központ – nyúltvelői központokat felülszabályozza –Azok működését összehangolja pl: nyelés és beszéd egyszerre…. Középagy: –Tudat alatti reflexek központja: pupilla-reflex, rágási-reflex, testtartási reflexek

15 A köztiagy (talamusz, hipotalamusz) Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány Talamusz: (felső rész) –Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya) –Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… Hipotalamusz: (alsó rész) –Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt –Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin –Dühközpont is itt van

16 A kisagy (cerebellum) Az agytörzs (brain stem) mögött található Két félteke, felületén tekervények Szürke és fehérállományra különül, a szürkeállomány van kívül Kap információt a nagyagy érző-, és mozgatóterületeiről, az agytörzstől és a gerincvelőtől is – mozgáskoordinációs központ Szerepe: –Célvezérelt mozgások irányítása –Elindult mozgás pontosítása –Egyensúly megtartása

17 A nagyagy >Kéreg (cerebral cortex) >Féltekék közti összeköttetés (corpus callosum) Legnagyobb, legfejlettebb agyterület Agyhártyák borítják Felszíne barázdált, tekervényes Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően Homloklebeny Fali lebeny Halánték lebeny Nyakszirti lebeny Szürke és fehérállománya elkülönül

18 A NAGYAGYFÉLTEKÉK LEBENYEI homlok (frontalis) fali (parietalis) Halánték (temporalis) nyakszirt (occipitalis)

19 Kérgi központok:

20 Agykéreg felépítése: Szürkeállomány: –Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg –Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek –Működési egységei a sejtoszlopok –d=0,3 mm henger, amiben kb neuron van Fehérállomány: –Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák –Ezek lehetnek: Felszálló érzőpályák Leszálló mozgatópályák Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák –A fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok: magoknak nevezzük

21 Az agyidegek Az agyvelő alapi felszínéről indulnak illetve ide érkeznek 12 pár van belőlük –1. és 2. pár nem valódi agyideg – valódi Nem szimmetrikus lefutásúak Típusai: –Csak érző- szaglóideg, látóideg, halló és egyensúlyozó –Csak mozgató –Mozgató és érző is –Mozgató, érző és vegetatív – bolygóideg –Mozgató és vegetatív – szemmozgató ideg

22 I-XII. agyideg I. Szaglóideg II. Látóideg III. Szemmozgató ideg IV. Sodorideg V. Háromosztatú ideg VI. Távolító ideg VII. Arcideg VIII. Halló-egyensúlyozó ideg IX. Nyelv-garat ideg X. Bolygóideg XI. Járulékos ideg XII. Nyelvalatti ideg

23 Éberség és tudati állapotok Az emberi szervezet éberségi szintjét két, azonos súllyal szereplő faktor határozza meg, amelyek hátterében alapvetően különböző idegrendszeri struktúrák állnak. Az éberség létrehozásában és fennmaradásában egyrészt specifikus információk közvetítésére és feldolgozására alkalmas idegpályák, valamint agykérgi projekciós területek, másrész aspecifikus, az információ kognitív tartalmától független, alacsonyabb szintű feldolgozást végző agytörzsi területek vesznek részt. A tudat állapotai és tisztasága között nincs éles határ.

24 Éberség és tudati állapotok Az eszméletlenség egyenlő a tudat elvesztésével. Az aktivitásnak és a tudatosságnak van egy jellemző, optimális arousal szintje. (Arousal szint = az izgalmi állapot szintje. Azt jelöli, hogy az agy mennyire nyitott a külvilágból az érzékszerveken át beérkező információk iránt) Az optimális állapot jellemzői a következők: a tudatmező tiszta és világos, a pszichés folyamatok egymással harmonizáló rendezettségben jelennek meg, azaz a cselekvések sorrendje logikusan következik, az ellentétes eredményre vezető igények és cselekvések száma elenyésző, a gondolkodás és a tevékenység célirányos, a tevékenység fontos hajtóereje az orientáltság. A megfelelő tájékozódás, a figyelem fókuszálható és irányítható, a memória, az élmények érzelmi átélése mozgósítható. Ilyenkor tiszta tudatról beszélünk.

25 A tiszta tudat jellemzői: Tudat: a központi idegrendszer legmagasabb rendű szintetikus funkciója, melynek ré­vén a külvilágban és az énben lejátszódó történéseket megéljük. A tudat olyan ébrenléti állapot, amelyben a külvilág és a belső környezetünk ingereit megfelelő módon fel tudjuk fogni, és azok jelentőségével is tisztában vagyunk. A tudat ébersége (vigilitás): a tudat energetikai komponense. A tudatnak tartalmi működése is van. A tiszta tudatú ember térben és időben tájékozott, kérdéseinkre adekvát választ ad.

26

27 A beteg tudata: A beteg felvétel és az anamnézis felvétel során tapasztalhatjuk, hogy a beteg kérdéseinkre megfelelő válaszokat ad-e, hogyan reagál a környezetére. Tiszta tudat: önmagunk és környezetünk éber állapotú tudomásul vétele. A tiszta tudatú beteg kérdéseinkre értelmes, a helyzetnek megfelelő válaszokat ad. Térben és időben tájékozott.(orientált)

28 Tudat megfigyelése: Az általános egészségügyi helyzetfelmérés első lépése a tudatállapot felmérése. A tudatállapotáról tájékozódhatunk a viselkedés, a feltett kérdésekre adott válaszok alapján megfigyeléssel, beszélgetéssel. -- Győződjünk meg arról, hogy a beteg éber-e. -- Először egyszerű kérdéseket tegyünk fel (Hogy hívják, hol lakik). -- Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a beteg megértette a kérdést, fogalmazza másképpen. -- Adjunk egyszerű utasításokat (pld. Nyissa ki a szemét).

29 Tudat megfigyelése: Figyeljük meg a beteg beszédmódját, érthetőségét. -- Mérjük fel az intellektuális funkciót (pld. Kérdezzük meg a beteget, hogy tudatában van-e betegségének). -- Figyeljük meg a hangulatbeli és viselkedési reakciókat. -- Figyeljük meg a hangszínt, hangmagasságot, beszéd sebességét. -- Figyelni kell a hirtelen tudatváltozásra, észlelés esetén orvosnak jelezni. -- A kóros tudatállapotú beteg fokozott felügyeletet igényel! A betegek az új környezetben szoronganak, félnek a betegség kimenetelétől, a beavatkozásoktól, vagy fájdalmuk van. Ilyen esetben az ápoló szakszerű kommunikációval, empátiás készségével oldja a beteg szorongását. A beteg felvételkor vagy az ápolás során lehet tudatzavaros vagy eszméletlen állapotban.

30 Tudatállapot változások: Tudatállapot változások: 1. Delírium vagy zavartsági állapot: olyan akutan vagy szubakutan kialakuló állapot, amelye a környezet felismerésének átmeneti csökkenése jellemez. A tünetek közé tartozik a memóriafunkciók romlása, legalább részleges dezorientáció, percepciós zavarok, a ítéletalkotás zavara, érzékcsalódás. A deliráló betegek hangosak és nyugtalanok, gyakran hallucinálnak és a hallucinációik általában vizuális jellegűek. 2. Somnolencia (aluszékonyság): a beteg szinte egész napját félálomban tölti, hangos szóval azonban felébreszthető. 3. Sopor (mélykábultság): pszichológiailag a reaktív állapot, amely igen erős és tartós külső inger képes áttörni. 4. Coma (mély eszméletlenség): öntudatlan állapot, sem külső, sem belső ingerre nem reagál reflex nem vagy alig váltható ki, légzése horkoló, az élet csupán vegetatív működések formájában folyik tovább.

31 1.Tudati vigillitás zavarai Kábulat: Nagyfokú szórakozottság. Egyes ingerekre nem reagál. Figyelme szórt, csapongó. Helyzetet nem fogja fel teljes mértékben. Szomnolencia: Tudat mélyebb zavara. Magára maradva álomba merül, ingerre ébreszthető

32 1.Tudati vigillitás zavarai Szopor: Csak erős ingerre ad valamilyen reakciót. Fizikai szükségletet sem fejezi ki. Kóma: Erőteljes ingerre sem reagál. A kóma szintjének megfelelően egyéb szintre osztható. Tudati vigillitás kóros fokozódása: Élénk izgatott, az ingerre gyorsan reagál, minden eltereli a figyelmét, asszociációk fellazultak.

33

34 a. Tudat integráció zavara épvigilitás mellett. - Kuszaság - Inkoherens: összerendezettség hiánya - Amentia: a tudat zavar semmilyen rendet nem követ. Asszociációk random követik egymást. Mondatok struktúrája borul fel. - Tudatszűkült állapot: károsodik az egyénnek a valósággal való kapcsolata - Elfogultság - Rövidzárlat: hosszú ideig negatív indulat. Agresszió.

35 b. Tudat vigilitás és integráció együttes zavara - Kuszaság: szórakozott. Kapcsolatba vonható. Beszéd összeszedett, de nagyobb egység között nincs meg a kellő logikai kapcsolat. - Álomszerű tudatállapot: határ az érzékelés és a képzelet között. Félelem a valóság ártalmatlan tárgyaitól.

36 Homály állapot: vigilitás nagyobb mértékben csökken. * Rendezett homályállapot: cselekedett normálisnak céltudatosnak tűnik. A helyzetek felismerésére képtelen. Agresszió gyakori A homályállapotra amnesztikus. * Rendezetlen homályállapot: a valósággal a kapcs.elvész. Heves érzelem kitörés - Delírium: nincs különbség valóság és képzet között. Hallucinációk. (alkohol a leggyakoribb)

37 kóros tudatállapotok kóros tudatállapotok Apátia (érdektelenség, közöny Eufória (fokozott jókedv, emelkedett hangulat) Negatívizmus (nem eszik, nem iszik, mindenhez negatívan viszonyul) Tér- és időbeni tájékozatlanság Delírium (nagyfokú izgatottsággal jár, a tudat elborulása) Delírium tremens (érzékcsalódással járó elmebántalom)

38 A beteg magatartása: A magatartás megfigyelése abban a percben elkezdődik ahogy a beteg megérkezik az osztályra, kapcsolatba kerül az ápoló személyzettel. A kórházban tartózkodás ideje alatt folyamatosan zajlik egészen a beteg távozásáig. Szorongását, félelmét az ápoló igyekszik kedves beszéddel, odafigyeléssel oldani. Sérültek, pszichiátriai betegek esetén az adott osztály speciális megfigyelési protokollja az irányadó, illetve GLASGOW-COMA SKÁLA.

39

40

41 Legjobb szemnyitási válasz - négy fokozat van, kezdve a legsúlyosabbal: 1. Nem nyitja a szemét. 2. Fájdalmas stimulusra nyitja a szemét. (Standard fájdalmat kiváltó stimulus a beteg körömágyának megnyomása, ha ez nem vezet eredményre, akkor szem fölötti és a szegycsonti terület nyomása vagy bütyökkel való megdörzsölése.) 3. Megszólításra nyitja a szemét. 4. Spontán nyitja a széniét.

42 Legjobb verbális válasz - öt fokozat van, kezdve a legsúlyosabbak 1. A beteg semmilyen verbális kommunikációra nem képes. 2.Érthetetlen hangok kiadása. 3.Nem megfelelő szavak használata. (Véletlenszerű, feltörő artikulált beszéd, de összefüggések nélkül.) 4.Zavart. (A beteg dezorientáltan és kissé zavartan, de válaszol a kérdésre.) 5.Orientált. (A páciens összefüggően és megfelelően válaszol a kérdésre, olyanra,mint: neve és kora, hol van és miért, év és hónap stb.)

43 Legjobb motoros válasz - hat fokozat van, kezdve a legsúlyosabbal: 1. Nincs motoros válasz. 2. Extensio (feszítés) fájdalomra. 3. Abnormális flexió (hajlítás) fájdalomra. 4. Flexió, visszahúzás fájdalomra. 5. Lokalizálja a fájdalmat. (Céltudatosan távolít a fájdalmas ingertől.) 6. Utasítást végrehajtja. (A beteg kérésre egyszerű mozgásokat végrehajt.)

44 Az érzelem fogalma több objektív és szubjektív tényező összjátéka, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek; az objektív valósághoz fűződő szubjektív viszonyunk tükröződése közvetlen átélés formájában; a bennünket érő környezeti hatásokat értékelő, minősítő lelki jelenségek.

45 Az érzelmek meghatározása az érzelmek és motivációk kapcsolata az érzelmi állapotok összetevői: –vegetatív reakciók –Kognitív(értelmi) kiértékelés –arckifejezések –érzelmi reakciók

46 Az érzelem meghatározása 1 (Oatly és Jenkins, 2001) 1. Az érzelmet az okozza, hogy a személy egy fontos dologgal, céllal kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy eseményt; az érzelmet pozitívnak érzi, ha az esemény segíti és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását. 2. Az érzelem magja a cselekvéskészség és a tervek beindítása; az érzelem elsőbbséghez juttatja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelyeket sürgősségérzettel ruház fel – így megzavarhat más mentális folyamatokat és cselekvéseket, vagy versenghet velük.

47 I., Az érzelem-kifejezés Az Érzelem-kifejezések: Egyfajta válasznak is felfoghatóak fontos a kommunikatív tartalmuk is→ ezért maradtak fenn az evolúció során. Öröklése: 1. Az újszülöttek mosolygása, sírása ugyan olyan,mint a felnőtteké 2. A vakon született gyerekek érzelem kifejezése nagyjából azonos a látó gyerekével, csak a mimikájuk szegényebb.

48 I., Az érzelem-kifejezés 3. Az embernél számos olyan érzelmi kifejezés észlelhető, amihez hasonló a törzsfejlődés alacsonyabb fokán álló emlősöknél is megfigyelhető. Pl.: harag esetén vicsorgás 4. Az alapérzelmek kultúrától függetlenek, biológiailag öröklődhetők.

49 Az érzelmek élettani folyamatai: Mindannyian tapasztaltuk már, hogy a külső érzelmek testi tünetekben is megnyilvánulnak (remegés, heves szívdobogás) Ezek a jelenségek szorosan kötődnek az autonóm idegrend- szer aktivitásához. Légzés: külső érzelmi állapotokban változik a ki és belégzés egymáshoz viszonyított arányai (pl: sírásnál, relaxálás közben) De nemcsak a légzés során figyelhetőek meg az érzelmek élettani folyamatai, hanem pl, a hazugságvizsgálat során is.

50 A jobb és a bal agyfélteke eltérően dolgozza fel az érzelmeket. A jobb agyfélteke: érzékenyebb az érzelmi információkra, a negatív érzelmi információkat dolgozza fel (pl.: bánat) A bal agyfélteke: a pozitív érzelmi információk feldolgozásában érdekelt (pl.: öröm)

51 Összefoglalás: Az érzelmek a külvilág tárgyaihoz, jelenségeihez és az önmagunkhoz való szubjektív viszonyulást jelenít meg. Az érzelem-kifejezések univerzálisak: az eltérő kultúrákban élők is képesek azonosítani az ún. alapérzelmeket. Az érzelemelméletek eltérnek abban, hogy az élettani vagy kognitív folyamatoknak tulajdonítanak elsődleges szerepet. Napjainkban egyre erősebb stressznek vagyunk kitéve, káros hatásának kivédésére különböző ún. megküzdő stratégiákat alkalmazunk.


Letölteni ppt "21.Tétel Az agykéreg felépítése, működése. Kóros tudat állapotok 2374-06 Betegmegfigyelés Pálfiné Dr Szabó Ilona."

Hasonló előadás


Google Hirdetések