Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Idegrendszer 1. •Az idegrendszer feladata: •a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása •inger.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Idegrendszer 1. •Az idegrendszer feladata: •a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása •inger."— Előadás másolata:

1 Idegrendszer 1

2 •Az idegrendszer feladata: •a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása •inger felvétel - inger továbbítás - inger feldolgozás » ingerválasz létrejötte

3 Idegrendszer •Az idegrendszer alapvető szerkezeti egysége a neuron •anatómiai egység: minden alkotó eleme egy sejtből fejlődik ki •élettani egység: a sejt bármely részén kialakuló ingerületi hullám az egész sejten végig terjed •kórtani egység: az azonos területeken lévő neuronok azonos módon reagálnak a kóros behatásokra

4 Idegrendszer •A neuron részei: •idegsejt (neurocyta vagy perikarion): •nagysága változatos μm •általában csillag alakú

5 Idegrendszer •A neuron részei: •sejtmagja: nagy, hólyag alakú •kromatinban szegény •több kifejezett magvacskát (nucleolus) tartalmaz •plazma: jellegzetes festékkel Nissl-szemcsék vagy tigroid rögök mutathatók ki benne •finom, neurofibrillum hálózatot tartalmaz

6 Idegrendszer •A neuron részei: részei a sejttest, a dendritek (apró kitüremkedések a sejttesten), illetve az axon (hosszú, akár méteres hosszúságú nyúlvány).

7 Idegrendszer  Neuron típusai a) Nyúlványok száma szerint b) Funkciója szerint -Érző -Mozgató -Asszociációs

8 •b) nyúlványok: rövid- vagy plazmanyúlvány (dendrit): •szerepet játszanak az idegsejtek közötti összeköttetések biztosításában

9 Idegrendszer •Ingerület terjedése a neuronon mindig egy irányba, elektromos jelek segítségével Ingerület felvétele – speciális helyen (sejttest, dentrit) ha eléri a küszöbértéket, csak akkor terjed tovább

10 Idegrendszer •A neuron : Az idegsejtben keletkező elektromos impulzus az axonon vezetődik a többi idegsejt felé. A neuronok kapcsolatban állnak egymással a szinaptikus kapcsolatokon keresztül. Ezekben az axon végén található végbunkóból felszabaduló ingerület átvivő anyag viszi át egyik idegsejtről a másikra az ingerületet.

11 Idegrendszer •A neuron : Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az idegrendszer nagyobb részét nem idegsejtek, hanem támasztó-, ún. gliasejtek alkotják, az agyban az idegsejtek és gliasejtek aránya: A neuroglia sejtek általában kisebbek a neuronoknál, számuk azonban azokét szeresen meghaladja, az agy és a gerincvelő teljes térfogatának mintegy a felét teszik ki.

12 Idegrendszer •Neuroglia: •a) különböző típusú sejtek alkotják •b) feladata: az idegrendszer támasztó eleme •elfoglalja az elpusztult idegsejtek helyét •egyes gliasejtek képesek fagocitózisra » RES •szerepük van az idegrostok hüvelyének képzésében •végzik a vér és az agyszövet elválasztását (vér-agy gát) •Vér-agy gát: normál körülmények között ez a két szemipermeabilis gát védi az agyat és a gerincvelőt a potenciálisan káros anyagoktól, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a gázok és a tápanyagok bejussanak az idegszövetbe. Orvosi szempontból az is fontos, hogy bizonyos gyógyszerek agyszövetbe jutását is gátolja.

13 Idegrendszer • Az idegsejtek nagyon érzékenyek a külső környezet megváltozására, így az oxigén, a széndioxid, vagy a glükóz koncentrációjának megváltozására. Az emberi szervezet oxigén fogyasztásának körülbelül ötödét az agy oxigén fogyasztása teszi ki. Ez az oka annak, hogy egy akár csak 5 percig tartó oxigénhiányos állapot súlyos idegrendszeri károsodást okozhat. Érdekes, ahogy az agy szabályozza a saját vérellátását. A vérnyomás függvényében szabályozza a kis artériák keresztmetszetét. Alacsony vérnyomás esetén az erek tágulnak, magas esetén pedig csökkenek. Ezzel a mechanizmussal körülbelül stabil szinten tartható az agyi vérátáramlás.

14 Idegélettani alapfogalmak •Membránpotenciál: ionmegoszlási különbségeken alapuló feszültség a membrán két oldalán. Biológiai értelemben a membrán alatt a sejthártyát értjük, a feszültség pedig a sejt belső tere és a sejten kívüli tér között van. Nyugalmi membránpotenciált minden élő sejt mutat, azaz mérhető potenciálkülönbség van a sejtek külső és belső tere között. •Az élő sejtek membránjaiban ionpumpák működnek. Közülük, a minden sejtre jellemző kálium-nátrium ionpumpák a legjelentősebbek. A kálium-nátrium pumpa egy speciális ATP enzim, amikor a sejt citoplazmájában nátrium-iont köt meg, a sejtmembrán külső felszínén kálium-ion kapcsolódik hozzá. A Na-K pumpa tehát Na + illetve K + által aktivált ATP enzim.

15 Idegélettani alapfogalmak •A pumpa működésének eredményeképpen végül is egységnyi idő alatt pozitív töltésű ionokat veszít és a folyamat jelentősen hozzájárul a membránpotenciál kialakuláshoz. (A sejt a folyamatot “nem azért csinálja”, hogy membránpotenciál alakuljon ki. Ez csak következmény. A sejt ezzel a folyamattal ellensúlyozza a sejtből kijutni nem képes nagyobb méretű molekuláinak ozmotikus hatását, azaz vízszívó erejét. Hiányában a sejtek vizet vennének fel és kidurrannának.)

16 Idegélettani alapfogalmak A külvilágból érkező ingereket a receptorsejtek veszik fel és érzet lesz belőle Hogy lesz az érzetből tudás, tapasztalat? Az agykéreg által, ez az érzőközpontok helye, egy tapasztalatot összekapcsolnak egy információval – ingerre adott válasz: reflex (reflex – érzet – agykéreg) – feltétlen (szopóreflex): öröklött, csak a szükséges inger kell – feltételes (Pavlov): az agykéreg aktív közreműködésére van szükség – az inger a végkészülékekben változást okoz Az inger érkezhet:

17 Idegélettani alapfogalmak a)a külvilágból = exteroceptor: pl.: bőrben, szem kötőhártyája, szaruhártyája, változóan helyezkednek el és diszkriminációval határozhatjuk meg b)belső szervezetből = interoceptorok c)kontakt érintkezéses receptorok: a bőrön d)telereceptorok: szem, fül, szaglószerv: távolabbról is érzékeli az ingert

18 •A végfácska típusai: •a) terminális idegvégződés (más típusú szövettel teremt kapcsolatot): •receptor (ingerfelvevő azaz érző végkészülék): a szervezet szinte valamennyi helyén megtalálhatók •exteroreceptorok: szerepe: a szervezeten kívülről érkező ingerek felfogása

19 Idegélettani alapfogalmak az inger lehet: – mechanikus  mechanoreceptor (tapintás, nyomás, feszítés) – kemoreceptorok  (szaglás, ízlelés) fájdalom érzés – thermoreceptorok  hőérzékelés – fotoreceptorok  fényérzékelés Interoceptorok: – egy része az egyensúlyérző szervben lévő idegvégződés – propioceptorok: testérző receptorai, gyakorlatilag a mechanoreceptorok sorba tartozik (presszoreceptorok is) - izomórsókban, csonthártyában, ízületek környékén, ínakban

20 Idegélettani alapfogalmak visceroceptorok: a zsigerekben található érzőideg végződések, részben a nyomás, részben a kemoreceptorok körében találhatók jellegzetes helyeken fordulnak elő Reflexogén zóna •– kemoreceptorok: olyan végződések amik a vér vegyhatását érzékelik

21 Idegélettani alapfogalmak a reflex: A reflexív:központi idegrendszeri centrum felé inger  receptoron kivált egy akciós potenciált  idegsejt  szomszédos mozgató sejt  akciós felvevő Reflexogén zónaodavezető = afferens szál potenciál  izomsejt vagy mirigy (végrehajtó szerv) végrehajtó = efferens szerv

22 Idegélettani alapfogalmak – R  idegsejt  M  izomsejt – NMJ – a gerincvelői reflex a legegyszerűbb reflexív felfogó végződésvégrehajtó szerv belső szervek reflexei a vegetatív idegrendszeren keresztül valósulnak meg kiterjednek gerincvelői szegmensekre a gerincvelő sajátossága hogy a felső szakaszba tartanak az idegpályák, változatosak az összeköttetések reflexidő: felvétel + továbbítás + átkapcsolás ideje + válasz + végrehajtás ideje – felszállópályák: kültakarói kontaktérzések pályái, testérzés pályái – kifáradás: végrehajtásban is jelentkezhet – térbeli falicitáció: ha a küszöb alatti inger kivált egy ingerületet, több helyről jön az inger, összegződik – időbeli falicitáció: időben követik egymást

23 Az idegrendszer felosztása •Anatómiai felosztás •Központi idegrendszer: »Agyvelő »Gerincvelő •Környéki idegrendszer: »Gerincvelői idegek »Agyidegek »Perifériás dúcok

24 •Élettani felosztás •Vegetatív idegrendszer »szimpatikus működés »Paraszimpatikus működés •Szomatikus idegrendszer »Mozgató működés »Érző működés

25 •Vegetatív idegrendszer •A szimpatikus idegrendszer szerepe : •A szimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a paraszimpatikus idegrendszerével. A szimpatikus idegrendszer elsősorban a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, vészhelyzetben az egész rendszer egységes egészként aktiválódik.

26 •Vegetatív idegrendszer •A szimpatikus idegrendszer felépítése •A szimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. A szimpatikus idegrostok a gerincvelő háti és ágyéki szakaszából erednek, ahonnan a gerinc mellett kétoldalt végighúzódó szimpatikus dúcláncba jutnak. A dúcokban az ingerület átkapcsolódik, innen jut a zsigerekhez. A szimpatikus rendszer érzőrostjai a többi érzőrosttal együtt lépnek be az agyba és a gerincvelőbe.

27 •Vegetatív idegrendszer •A szimpatikus idegrendszer hatásai •Vészhelyzetben a szimpatikus idegrendszer egységes egészként kerül izgalomba. Ennek hatására kitágul a pupilla, kiszárad a száj (a nyálmirigyek működésének gátlása miatt), szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint, több vér jut az agyba, az izmokhoz és a létfontosságú szervekhez, éberebbé válik a tudat.

28 •Vegetatív idegrendszer •A paraszimpatikus idegrendszer szerepe: •A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a szimpatikus idegrendszerével. Általánosságban szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja. Fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.

29 •Vegetatív idegrendszer •A paraszimpatikus idegrendszer felépítése •A paraszimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. Anatómiailag két fő része van a feji és a keresztcsonti rész. A feji rész vegetatív rostjai az agyidegekben jutnak el végállomásukra, különösen fontos szerepe van a X. agyidegnek, a bolygóidegnek, mely a szíven, a tüdőn kívül beidegezi gyakorlatilag az összes hasi szervet is. A keresztcsonti rész felel a végbél és a nemi szervek vegetatív beidegzéséért.

30 •Vegetatív idegrendszer •A paraszimpatikus idegrendszer hatásai •A paraszimpatikus idegrendszer izgalmára létrejövő változások sokrétűek: összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás, lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a gyomor és bélmozgások. Több vér jut a zsigerekbe, megindul az emésztőnedvek termelése.

31 Szomatikus idegrendszer: perifériás idegrendszer része, ami az akaratlagos mozgások vázizmok általi kivitelezéséért (kivéve reflexívek), és a külső ingerek érzékszervi észleléséért felelős (tapintás, látás, hallás). •A rendszerbe tartozik az összes vázizmokhoz, a bőrhöz és az érzékszervekhez kapcsolódó neuron. •A vázizomzatot vezérlő gerincvelői és agyi idegek alkotják. Az agyból az agyalapon 12 pár agyideg lép ki. Ezek között vannak: kizárólag érzékszervi működéseket szolgáló agyideg (hallás, látás, szaglás, egyensúlyozás); tisztán mozgató idegek (külső szemizmok, nyelvizmok beidegzése); „vegyes” funkciójú (érző, mozgató és esetenként autonóm) Pl. „arcideg, háromosztatú ideg, bolygóideg”. A gerincvelőből 31 pár oldalirányú ideg lép ki a gerincvelő egész hosszában (nyak, törzs, végtagok) érző és mozgató beidegzése). »Mozgató működés

32 Szomatikus idegrendszer:

33 A gerincvelő •A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el •Kisujjnyi vastag •Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ •Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak •hártyák burkolják •Az idegek kilépése alapján a szakaszai: •Nyaki •Mellkasi •Ágyéki •Keresztcsonti

34 A gerincvelői idegek •A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak •Szimmetrikus elhelyezkedésűek •Tartalmazzák: –Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér –A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér

35 A gerincvelői idegek –A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg •31 pár: –8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki

36 Gerincvelő •Metszete: Fehérállomány –Axonokból áll – pályák –Felszálló pályák: hátul és oldalt –Leszálló pályák: elöl és oldalt •Központi csatorna –Benne agyfolyadék –Az agykamrákban folytatódik

37 Gerincvelő •Metszete: •Szürkeállomány: –belül, pillangó alakú –Hátsó, oldalsó és elülső szarv –Mozgató és asszociációs neuronok sejttestjei vannak itt

38 Az agyvelő •Részei: •Agytörzs - J –Nyúltvelő - G –Híd - F –Középagy - E •Köztiagy –Talamusz - B –Hipotalamusz - C •Kisagy - H •Nagyagy – A •Kérges test- D

39 Az agytörzs •A gerincvelő közvetlen folytatása •Működésében a gerincvelő fölé rendelt •Szürke és fehérállománya nem különül el – agytörzsi hálózatos állomány •A felszálló érző és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak át •Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felelős

40 •Nyúltvelő: –Reflexközpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás –A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át (egyik oldalról átmegy a másikra) •Híd: –Légzési és keringési központ – nyúltvelői központokat felülszabályozza –Azok működését összehangolja pl: nyelés és beszéd egyszerre…. •Középagy: –Tudat alatti reflexek központja: pupilla-reflex, rágási-reflex, testtartási reflexek

41

42 A köztiagy •Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány •Thalamusz: (felső rész) –Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya) –Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… •Hipotalamusz: (alsó rész) –Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt –Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin –Dühközpont is itt van

43 A köztiagy Köztiagy térbeli helyzete (piros)

44 A kisagy •Az agytörzs mögött található •Két félteke, felületén tekervények •Szürke és fehérállományra különül, a szürkeállomány van kívül •Kap információt a nagyagy érző-, és mozgatóterületeiről, az agytörzstől és a gerincvelőtől is – mozgáskoordinációs központ •Szerepe: –Célvezérelt mozgások irányítása –Elindult mozgás pontosítása –Egyensúly megtartása

45 A kisagy

46 A nagyagy •Legnagyobb, legfejlettebb agyterület •Agyhártyák borítják •Felszíne barázdált, tekervényes •Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze •Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően •Homloklebeny •Fali lebeny •Halánték lebeny •Nyakszirti lebeny •Szürke és fehérállománya elkülönül

47 •Szürkeállomány: –Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg –Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek –Működési egységei a sejtoszlopok –d=0,3 mm henger, amiben kb neuron van •Fehérállomány: –Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák –Ezek lehetnek: •Felszálló érzőpályák •Leszálló mozgatópályák •Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák •A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák –A fehérállományban is vannak idegsejt csoportok: magoknak nevezzük

48 Az agyidegek •Az agyvelő alapi felszínéről indulnak illetve ide érkeznek •12 pár van belőlük –1. és 2. pár nem valódi agyideg – valódi •Nem szimmetrikus lefutásúak •Típusai: –Csak érző- szaglóideg, látóideg, halló és egyensúlyozó –Csak mozgató –Mozgató és érző is –Mozgató, érző és vegetatív – bolygóideg –Mozgató és vegetatív – szemmozgató ideg


Letölteni ppt "Idegrendszer 1. •Az idegrendszer feladata: •a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása •inger."

Hasonló előadás


Google Hirdetések