Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Imperium Romanum- ot megelőző itáliai kultúrák - Röpdolgozat - Különös tekintettel az etruszk nép művészetére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Imperium Romanum- ot megelőző itáliai kultúrák - Röpdolgozat - Különös tekintettel az etruszk nép művészetére."— Előadás másolata:

1 Az Imperium Romanum- ot megelőző itáliai kultúrák - Röpdolgozat - Különös tekintettel az etruszk nép művészetére

2 A görög kolonizáció korszaka a Mediterráneumban (a Földközi- ten- ger partvidéke) a Kr. e. VIII század elejére teljesedik ki, amikor az euboiai görög kereskedelmi flotta eléri a Nápolyi öblöt. Az itáliai- félszigeten népeknek és kultúráknak nagy olvasztótégelye alakul ki, Észak- Itáliában az umber és a venét, az olasz csizma közép- ső részén az etruszk nép veti meg a lábát. Latium a latinusokról nyeri a nevét, akiknek később majd Róma alapítása köszönhető. Délen és a szigeteken a legkülönfélébb eredetű bevándorolt népek kultúrái rétegződnek egymásra, ezek közül a szicíliai elymusoké és a szardíniai szárdoké emelkedik ki. A legkülönlegesebb művészetet mindezek közül kétségkívül az etruszkok produkálják. Az etruszk szívós nép. Hozzáférhetetlen nyelvükben elszigetelten, ős- régi szokásaikkal és hiedelemvilágukkal teljesen egyedül állnak az itáliai népek között. A bronzkor végétől kezdve (Kr. e. XII. szd) egészen a virágzó városaik korán, és (IX. szd, vas- réz- és ezüsttartalmú ólom- lelőhelyek birtoklása) a Kr. e as éveken át (a görög telepesek megérkezése) egészen az 500- as évekig felnyúlóan dominálnak a félszigeten. Legfontosabb városaik Cerveteri, Tarquinia és Veii voltak.

3  Itália a Kr. e. VII. században. A pontozott vonal jelöli az etruszkok területi fennhatóságának legnagyobb kiterjedését. Ez időben valódi politikai nagyhatalomnak számítottak a Földközi- tengeri partvidéken A három legnagyobb várost, Veii- t piros, Tarquiniát kék, Cerveterit pedig zöld nyíllal jelöltük. A két megjegyzendő, potens népcsoportunk még északon az umber és a venét népek köre.  

4 Benacci temetőjéből díszöv, Villanova- kultúra, Kr.e. 8. század Ø, nem kell megjegyezni a tárgyat, csak a rajta látható motívumot (ld. fönn) Azt viszont tudnunk kell, hogy a vaskori Itáliában a legjelentősebb etnikum volt a Villanova- kultúra, az etruszk civilizáció földrajzi és kulturális értelemben is ennek folytatója. Tehát a Villanova- kultúrát az etruszk műveltség legősibb megjelenésének tekinthetjük.  Az örvény- motívum, amelyet keleti közvetítéssel a görög futó kutya motívumból alakítanak ki

5 Vulci, Villanova kultúrához tartozó urna, Kr. e. VIII.szd Sokat elárul a halotti kultusz végtisztességről alkotott elképzeléséről, hogy az elhunyt földi porait egy házat formázó urnába helyezték.

6 Vulci, Osteria nekropoliszából származó bucchero kerámia, orientalizáló jelenettel, etruszk, Kr.e. 7.század 2. fele A bucchero kerámia különleges eljárással feketére égetett, nagyon egyenletes felületű kerámiatípus, mely távolról a bronzra emlékeztet. Leggyakrabban bevéséssel díszítették. Alul: bucchero serleg Veiiből (ez nem kell, csak összehasonlítjuk) Az előkép itt a görögöktől származó, nagy fülű kantharosz- edénytípus

7 Este, Benvenuti - szitula, venét import, Kr.e. 600 k. A szitulának nevezett elegyítőedény (bor és víz keverésére és eltartására szolgált) itt az orientalizáló (keletről érkezett) motívumokat hordoz – különféle állatokat és buja vegetációt. A szitula edénytípus az első európai műtárgynak is tekinthető, mert ezeket a bronzalkalmatosságokat kifejezetten díszítésre is szánták.

8 Cerveteri, Regolini- Galassi sír, oroszlános aranyfibula, etruszk, orientalizáló időszak, Kr.e. 7.század közepe A fibula díszes övcsat, amely ez esetben domborítással készült. Az oroszlán motívuma keleti kultúrákból származik, láttuk már Mykénében is.

9 Cerveteri, Banditaccia nekropolisz, etruszk sírkamra belseje, Kr.e század  A tartópilléreken hétköznapi használati tárgyak domborművei. Ez a fajta realizmus egyedülálló, az ókorban, A nekropolisz /’a halottak városa’/ csoportos temetkezési helyszín, jellemzően és általánosan a föld alá épített járatrendszer (a ‘kata kümbé’, az ókeresztény korszak rejtett földalatti temetkezési központjai, a katakombák ezen etruszk elv mentén épülnek majd ki), lépcsőaknákkal, összekötő járatokkal a sírkamrák közt. A halotti kultusz kiemelt fontosságú az etruszk kultúrában.

10 Tarquinia, a nekropolisz külső nézete. A 4- 5 méteres mélységben kialakított sírkamrákat földhányással fedték. Ø

11 A körkörös, dombszerűen kialakított földhányás miatt a síremlék- típus a népvándorláskori halomsírokra emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy ez egy nagy gonddal kialakított kamrát foglal magába. Az eróziótól védendő, nagyméretű, szabályosra faragott kváderkövekkel (1) alapozták meg. Ø 1

12 Tarquinia, Tomba degli Auguri, ‘a Jósok sírja’, etruszk Kr.e. 530.k. A sírkamrákat igen élénk színű falképekkel ékítették, a természet világa és az egyes rituálék ábrázolásai álltak a középpontban. Az egymás elé helyezett lábakon látszik, hogy még mindig valamelyes hatással van a legnagyobb testfelületek ábrázolásának törvénye.

13 Tarquinia, Tomba dei Leopardi, ‘Leopárdos sír’ Kr. e. 5. század első fele A zene, a tánc rituális fontossága! (mely már a legrégebbi kykladikus kultúrákban is kardinális)

14 Apulia, italicus kultúra sírfestménye, Kr. e szd. Az italicusok voltak a latinusokkal együtt az az etruszkokkal keveredett két népcsoport, kiknek később Róma alapítását köszönhetjük. Iskolánkban megtaláljuk e képet az egyik folyosó fölött! Asszonyok rituális menetét jeleníti meg.

15 Paestum, Tomba del Truffatore, (a búvár sírja) belül festett kőkoporsó fedele magával a vízbe ugró búvárral Kr.e. 5. szd. első fele Ø

16 A legtitokzatosabb szobortípus, amit az etruszk művészet valaha produkált: „az est árnyai” nevet adta a XIX. századi romantika- korabeli etruszkológia (az etruszk nép kultúráját és történetét kuta- tó tudomány) ezeknek a fogadalmi szobroknak. Nem ismert, hogy milyen alkalomból készítették, milyen funkciója lehetett a rítusban. A pengevékonyságúra nyújtott alak, amin az arc és a nemi jelleg épp hogy jelezve van, valami kozmikus magányosságba burkolózik. Ez a fajta absztrakció a korszakban teljesen egyedüli, csak valami túlvilági, sámánisztikus képzet kifejezője lehet. Nyugtalanító, hogy az alaknak semmi kapcsolata sincs a külvilággal; gondoljunk itt a görög templomok, vagy csak a pergamoni nagy Zeusz- oltár plasztikus, lendületes mozgású szobraira, amik élénken kapcsolódnak egymáshoz és a valóság térbeliségéhez.

17 Veii, Portonaccio szentély, festett terrakotta antefix, medúza és gorgófej, Kr.e. 6. század vége Az antefix a templom tetőzetén a cserepeket rögzítő záróelem, tükörfordításban >ellentartó<. A gorgófej a görög mitológiából származik, és a reneszánsz művészetben is megtalálható lesz, Perselus történetében.

18 Cerveteri, Banditaccia nekropoliszából házaspár szarkofágja Kr.e. 6. század vége A házaspár időtlen, eszményített portréja nagyon archaikus jelleget mutat (maga az arcábrázolás) Ma a Louvre- ban látható.

19 Tarquinia, „a Királyné Oltáráról” származó, szárnyas lovakat (v.ö. Pegazus) ábrázoló dombormíves kőtábla. Kr. e. IV. század A hellenizmus hatása itt már jelentős

20 Todi Mars, umber bronzszobor, Kr. e. IV. szd. eleje Az utolsó két megjegyzendő emlékünk jól mutatja, hogy milyen fejlett bronzöntési technológia alakul ki már a Római Birodalom előtt a félszigeten. Az eljárás, ahogy azt említettük az órán, az ún. viaszveszejtéses technikájú bronzöntés. Baljában eredetileg lándzsát tarthatott, a hadistenre utal még a későbbi római légiók felszerelése közt is meglévő könnyű (bőr-) vértezet.

21 A Kiméra!

22 A Kiméra vagy Chimaera bronz szobra ban került elő a földből Arezzo falainál. Etruszk mester alkotta. A fenevad részint oroszlán, részint kecske, farka pedig kígyó, de a véknya a hátsó lábainál a kutya jellegét hordozza. Eredetileg (a mítosz szerint) a Pegazus hátán lovagló Bellerophónra acsarog. Előrefeszíti a bal mellső mancsát, jobb hátsója megrezdül, törzse a nekirugaszkodás erejében összerándul. Sebzett farának realisztikus ábrázolása, akár Lysippos Ökölvívójának realizmusa. A dúvad szilajon tomboló energiája döbbenetes ellentétet alkot a kecskefej fájdalmas beletörődésével. A kiméráról azt tartották, hogy természeti csapások (földrengések, árvizek) előtt lehet számítani a felbukkanására

23 Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2015


Letölteni ppt "Az Imperium Romanum- ot megelőző itáliai kultúrák - Röpdolgozat - Különös tekintettel az etruszk nép művészetére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések