Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió regionális politikája Szabó Pál Regionális Földrajzi Tsz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió regionális politikája Szabó Pál Regionális Földrajzi Tsz."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió regionális politikája Szabó Pál Regionális Földrajzi Tsz.

2 Miért kell, miért érdekes? Európában eltérő természeti, társadalmi, gazdasági adottságú térségeket találunk – eltérő életfeltételek, jövedelmek, eltérő fejlettségű térségek Európában eltérő természeti, társadalmi, gazdasági adottságú térségeket találunk – eltérő életfeltételek, jövedelmek, eltérő fejlettségű térségek az EU15-ben a legfejlettebb és legelmaradottabb térségek között közel háromszoros a különbség, EU27- ben több mint ötszörös az EU15-ben a legfejlettebb és legelmaradottabb térségek között közel háromszoros a különbség, EU27- ben több mint ötszörös De vezérlőelv (EU): európai szolidaritás, egység erősítése, stabilitásra törekvés De vezérlőelv (EU): európai szolidaritás, egység erősítése, stabilitásra törekvés

3 Európai Unióban egyik kiemelt feladat: a térségek közötti társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése - KOHÉZIÓ, KONVERGENCIA Ennek eszköze a regionális politika

4 Miről szól a történet? EU költségvetés közel 1/3-a

5

6 I. Milyen tevékenységet jelent a regionális politika? II. Mi a régió? Milyen regionális szintek vannak az Európai Unióban? III. Milyen regionális statisztikák állnak rendelkezésre? IV. Milyen területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg az Európai Unióban? V. Hogyan kezeli az EU regionális politikája a területi különbségeket? Fő kérdések:

7 A regionális politika (vagy más néven területfejlesztés) fő feladata: a térségek közötti – elsősorban fejlettségi – egyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos helyzetű, lassan fejlődő vagy válságba jutott térségek felzárkóztatása, s így egyensúly teremtése a térségek között. Ennek módja a térben zajló társadalmi-gazdasági folyamatokba való beavatkozás. I. Regionális politika

8 törvényi szabályozást kiépített intézményrendszert (központi és decentralizált) területi keretet (régiók) területi statisztikai adatokat területi elemzéseket (REGIONÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ) tudományos hátteret, kutatásokat szakmai és politikai döntéshozókat pénzt! I. Regionális politika Mit igényel a regionális politika?

9 II. A régió Hétköznapi régió - más térkategóriákkal (fogalmak) keveredik Társadalomtudomány - sláger- és vitatéma - sokféle közelítés, értelmezés (hol, mikor, mi alapján, miért stb.) [RTT 12. Kötet, Szabó P.]

10 közös elemek: - a földfelszínnek bizonyos társadalmi jellemzők által összetartozó (és ezáltal lehatárolt) része II. A régió tág meghatározás, de pontosításokban nincs konszenzus (többször felmerül még: komplexitás, identitás, intézmény) - eleve létező vs. társadalomföldrajzi tértagolás, társadalmi, módszertani képződmény gyakorlat: „a régióknak van problémájuk, vagy a társadalmi problémáknak van régiójuk?” (Lengyel 2003)

11 Haggett 2001 II. A régió Pl. összetartozás – hasonlóság vagy különbözőség köti össze: homogén régió (közös vonások) funkcionális régió (kapcsolatok – kiegészítés, kiszolgálás)

12 II. A régió Közigazgatás, területpolitika - régió: települési és országos szint között - közigazgatás – hatalommegosztás, érdekérvényesítés terepe - területpolitika – tervezés-fejlesztés területi egysége - lényeges: a lehatárolás (+központ?), információval való feltöltöttség, intézményesültség (testület, jogok, kötelezettségek) stb. - fogalom egyértelmű definiálása = jogszabály

13 EU régió? - sokszínű Európa – változatos területi közigazgatás (tagállamok szuverenitása a területi közigazgatás terén) - EU: nincs hivatalos meghatározás a régióra, csak ajánlások II. Az Európai Unió régiói - fontos szerep az EU regionális politikája miatt

14 NUTS – Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques (területi statisztikai egységek jegyzéke) es években hozták létre Cél: egységes területi beosztás legyen adatgyűjtési szempontból Gentleman’s agrements, majd 2003-tól egységes szabályozás (Regulation No 1059/2003 EK rendelet) II. Az Európai Unió régiói

15 Jellemzői:  3 szintű (NUTS 1,2,3; ill. NUTS 0), regionális szint  (a lokális szint = LAU; - régen 5+1szintű)  hierarchikus rendszer Részletek: Comitatus aug.-szept. Szabó P. II. Az Európai Unió régiói

16 NUTS

17 Jelentős a heterogenitás népesség- és terület szempontjából: Pl. NUTS 2 szinten - terület relatív szórása 130% - népesség relatív szórása 87% II. Az Európai Unió régiói

18 Méretkorlátozás? - szerény (Regulation No 1059/2003 EK rendelet) II. Az Európai Unió régiói

19 Változatosak közigazgatási szempontból (föderatív, regionalizált, decentralizált, unitárius) Politikai, gazdasági stb. (etnikumok, támogatásra jogosultság stb.) okok alakítják a különböző területi beosztásokat, az egyes területi szintek jogköreit, lehetőségeit. Regionalizmus, regionalizáció Kiemelt szerep: NUTS 2 (Konvergencia célkitűzés) - változatosak a régiók, de összhang: megfelelnek – statisztika-elemzés, tervezés-fejlesztés

20 Magyarország: Területfejlesztési „régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység” (módosított évi XXI. tv.) Közigazgatási? … II. A régió Magyarországon

21 4. szint 5. szint kistérségek települések (168) (3135)(2001-ben)

22 EU regionális politikája - Konvergencia „egy régió (NUTS 2) akkor konvergencia régió, ha az egy főre jutó GDP (PPS) értéke a rendelkezésre álló utolsó 3 év adata alapján az EU átlag 75%-a alatt volt”

23 NewCronos, REGIO, (Regions – Statistical Yearbook), Urban Audit GISCO III. EU regionális statisztikái több mint 260 millió gazdasági és társadalmi adat (EU tagállamok, régiók, EFTA országok, USA, Japán …) Havi, negyedéves, éves adatok Letölthető, megvásárolható Tagállamoktól (egységes formában) statisztikai adatok az EU számára EUROSTAT

24 REGIO adatbázis – regionális adatok (NUTS 0,1,2,3) III. EU regionális statisztikái

25 Kohéziós jelentések Cél: a társadalom és a gazdaság regionális egyenlőtlen- ségeinek feltárása, az egyes folyamatok nyomon követése Alapkutatások Kohéziós Fórum (European Cohesion Forum) Ezekre építve a regionális politika kialakítása az EU-ban III. EU regionális statisztikái

26 Oktatás: iskolai végzettségiskolai végzettségMunkaerőpiac: munkanélküliségi ráta (teljes, hosszú távú, női, fiatalkorú)munkanélküliségi ráta (teljes, hosszú távú, női, fiatalkorú) Demográfia: népességszám népsűrűség korosztályos megoszlás Gazdaság: foglalkozási szerkezet (mg., ipar, szolg.) bejegyzett találmányok száma 1 millió lakosra GDP/fő III. EU regionális statisztikái Fő indikátorok (Kohéziós jelentés 2004):

27 Kiemelt: GDP/fő = fejlettség? - több dimenziós, több mutatós, hely-, idő- és társadalomfüggő jelenség EU-ban a (gazdasági) fejlettség mérése: GDP/fő (PPS, Euró, EU27=100% ) (de előtérbe került: háztartások jövedelme) Nemzetközileg használt: GDP/fő, GNP/fő GDP kritikái, értéktermelés korrigálása, HDI (ENSZ), … III. EU regionális statisztikái

28 A fejlettség (GDP/fő, PPS) regionális (NUTS2) különbségei az Európai Unióban (2002) IV. Regionális különbségek

29 Más társadalmi mutatók is vizsgálat tárgyai, pl.: Népsűrűség Munkanélküliség IV. Regionális különbségek

30 A területi egyenlőtlenség képe (GDP/fő) - térképek IV. Regionális különbségek

31 A területi egyenlőtlenség nagysága (mérése): Területi egyenlőtlenségi mutatók (súlyozott relatív szórás, Theil-index, GINI, Lorenz-görbe stb.) révén IV. Regionális különbségek

32 Hoover-index GDP (PPS) és népesség NUTS 2 régiók 1995=100% Egyenlőtlenség időbeli változása IV. Regionális különbségek

33 Országokon belüli egyenlőtlenségek IV. Regionális különbségek

34 Litvánia29,029,234,842,553,5 Lengyelország39,342,142,945,850,9 Egyesült Királyság 49,348,649,351,050,1 Magyarország40,542,743,843,946,0 Észtország39,339,843,446,145,2 Németország42,342,542,943,644,0 Franciaország41,241,7 42,0 41,3 Csehország31,029,533,038,240,7 Belgium38,439,439,239,639,5 Portugália36,636,835,937,137,3 Szlovákia37,9 40,539,137,3 Bulgária33,233,025,426,633,3 Olaszország29,7 29,329,529,2 Dánia27,826,426,727,727,6 Ausztria29,328,928,227,527,4 Finnország21,623,322,125,025,7 Románia20,522,323,824,7 Lettország13,013,115,019,723,8 Írország20,721,523,823,623,7 Spanyolország22,222,423,023,523,7 Hollandia20,421,522,022,522,4 Görögország23,325,022,622,222,0 Szlovénia19,419,219,4 20,4 Svédország13,014,116,117,016,5 Az egy főre jutó GDP regionális (NUTS 3) egyenlőtlenségeinek változása (súlyozott relatív szórás) Forrás: EC 2002 IV. Regionális különbségek

35 A regionális egyenlőtlenségek változása IV. Regionális különbségek

36 Területi fejlettségi egyenlőtlenség az EU-ban és az USA-ban IV. Regionális különbségek

37 ESDP (1999) European Spatial Development Perspective IV. Regionális különbségek

38 Térségtípusok az EU „érdeklődési körében”: (karakteres földrajzi tájak)  (elmaradott térségek)  rurális térségek  ipari térségek  halászatból élő térségek  nagyvárosi régiók  határ menti térségek  szigetek, magashegységi térszínek, északi perifériák IV. Regionális különbségek

39 A gazdasági tagoltság, a fejlettség regionális különbségeinek közelítése: I) Statisztikai adatok elemzése II) (erre épülő) Modellezés IV. Regionális különbségek

40 Térszerkezeti modellek

41 Kék Banán (Brunet, 1989) EU: a banánon kívüli területek fejlesztése IV. Regionális különbségek

42 Pentagon (the Federal Research Institute for Building and Regional Planning (BBR), Bonn; ESDP 1999) Magterület: 20% terület 40% népesség 50% GDP IV. Regionális különbségek

43 - Kunzmann: Európai Szőlő - Van der Meer: Vörös Polip (EU 2046) - nem írható le egyszerűen Európa? (nagyon összetett) IV. Regionális különbségek

44 A regionális politika kialakulása: 1957 Római szerződés - biztosítani kell az integrációban a harmonikus fejlődést a különböző régiók között fennálló különbségek és az elmaradott régiók hátrányának csökkentésével V. EU regionális politikája 1958 Létrehoztak két pénzügyi alapot, melyek egy része a kohézió erősítésére irányul: Európai Szociális Alap (European Social Fund, ESF) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund, EAGGF) - regionális politikának kis szerepe volt az as években

45 1975 Létrehozták: Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund, ERDF) redisztribúciós cél - felértékelődött a regionális politika as években - új, elmaradott tagállamok ; ipari válság sújtotta térségek kialakulása V. EU regionális politikája

46 1986 Egységes Európai Okmány: lefektették részletekbe menően a regionális politika alapjait, célkitűzéseit 1988 Regionális politika reformja: emelték az ERDF keretösszegét és öt célkitűzést fogalmaztak meg V. EU regionális politikája 1992 Maastrichti Szerződésben a kohéziót az Unió egyik legfontosabb céljaként jelölték meg. Létrehozták: Kohéziós Alapot (Cohesion Fund) a legelmaradottabb tagállamok számára tagállamok kapják: egy főre jutó GNP a közösségi átlag 90%-a alatt van Projektek finanszírozhatók: -a környezeti állapot megóvása, javítása - a transz-európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódás

47 Pénzügyi Alapok változása (millió euró, 1999-es áron) V. EU regionális politikája

48 1994–1999 Az első olyan (hatéves) periódus, melyben a közösségi költségvetés egyharmadát fordították regionális politikai célokra. Egy új alap is beszállt a finanszírozásba: Halászati Pénzügyi Alap (Financial Instrument for Fisheries Guidance, FIFG). - az évezred vége felé közeledve egyre több kritika érte a regionális politikát (alacsony hatékonyság, kompromisszumok) V. EU regionális politikája

49 Négy célkitűzés (területi): 1. célkitűzés – az elmaradott régiók felzárkóztatása (NUTS 2 régiók, 75%-os GDP/fő küszöbbel) 2. célkitűzés – az ipari hanyatlás sújtotta térségek támogatása 5(b). célkitűzés – a rurális térségek felzárkóztatása 6. célkitűzés – a rendkívül alacsony (<8 fő/km 2 ) népsűrűségű térségek fejlesztése (ez utóbbi Finnország és Svédország 1995-ös csatlakozása után került be a célkitűzések közé) A további három célkitűzésben a strukturális problémák kezelésére irányuló programokat támogatták: 3. célkitűzés – a tartós munkanélküliség csökkentésére és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek beilleszkedésére irányuló támogatás 4. célkitűzés – a munkavállalóknak a munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodását elősegítő programok támogatása 5(a). célkitűzés – a mezőgazdaság és a halászat szerkezetátalakítására irányuló programok támogatása – 1999:

50

51 1999 Regionális politika kisebb reformjai: pl. a célkitűzéseket összevonták, számukat lecsökkentették; a munkanélküliség kezelése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása nagyobb hangsúlyt kapott 2000–2006 A most lefutott hétéves periódus. V. EU regionális politikája

52 Célkitűzések (Objectives) : + az előző periódusban a 6. célkitűzésben szereplő (ritkán lakott észak-európai) és a kontinenstől távol eső, alacsony egy főre jutó GDP-jű régiók 1. célkitűzés (Objective 1) – A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (területi alapon) 2. célkitűzés (Objective 2) – A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása (területi alapon) Többféle térségtípus (NUTS 3 vagy annak egy része; kívül van az objective 1-en): válságba jutott ipari térségek, válságba jutott halászati térségek, elmaradott rurális területek, problémákkal küzdő városi térségek. (különböző kritériumok alapján) 3. célkitűzés (Objective 3) – Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációjának támogatása (ágazati alapon, Obj. 1-en kívülről)

53 Támogatott térségek Objective 1 Objective 2 Phasing out: térségek - átmeneti támogatásban (Transitional assistance) részesülnek

54 Támogatások CECC10 ( ): + Románia, Bulgária PHARE ( mó €) 1989 óta Összetett – intézményi átállás, nagyobb társ.-i, gazd.-i beruházások SAPARD (3 640 mó €) 2000 óta Mezőgazdasági támogatás (átállás) ISPA (7 280 mó €) 2000 óta Kohéziós Alap mintájára

55 A regionális politika alapelvei koncentráció - a támogatásokat kevés célra, koncentráltan kell felhasználni, kevés csatornán át eljutatni a leginkább rászorulóknak. programozás - a fejlesztési stratégiákban rögzíteni kell a programokat, és csak az azok keretein belül születő projektek finanszírozhatóak szubszidiaritás - a fejlesztési célú döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, ahol a probléma jelentkezett decentralizáció - a területfejlesztési döntések minél szélesebb körének az alacsonyabb területi szintek egységei testületeinek a kezébe adása partnerség - a különféle, a regionális fejlődésben, fejlesztésben érintett szereplők együttműködése a hatékony fejlesztések érdekében (horizontális, vertikális) addicionalitás - a fejlesztési projektek finanszírozását csak részben (különböző, előre meghatározott %-ban) állja az EU a különböző alapokból, a fennmaradó összeget, az ún. önrészt a térségnek (esetleg állami segítségből) kell hozzátennie V. EU regionális politikája

56 Célkitűzések : 1. Célterület – „Konvergencia” Célja: „…hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban…” 2. Célterület – „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” Célja: „…hogy - a legkevésbé fejlett régiókon kívül - növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási mutatóit…” 3. Célterület – „Európai területi együttműködés” Célja: „… hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést …” V. EU regionális politikája

57 PÉNZÜGYI ALAPOK ERDF, ESF, Kohéziós Alap ( periódusban: 213 milliárd euró volt) V. EU regionális politikája

58 Objectives, Structural Funds and instruments ERDFESF Cohesion Fund Convergence Regional Competitiveness and Employment European territorial Cooperation ERDF ESF infrastructure, innovation, investments etc. vocational training, employment aids etc. MemberStates with a GNI/head below 90% environmental and transport infra- structure, renewable energy all Member States and regions ObjectivesStructural Funds and instruments V. EU regionális politikája

59 Programmes and Instruments EligibilityPrioritiesAllocations Cohesion Policy Objectives Convergence objective 81.7% Regional and national programmes ERDF ESF Cohesion Fund including phasing-out Regions with a GDP/head  75% of average EU25 Statistical effect: Regions with a GDP/head  75% of EU15 and >75% in EU25 Member States GNI/head  90% EU25 average innovation; environment/ risk prevention; accessibility; infrastructure; human resources; administrative capacity transport (TENs); sustainable transport; environment; renewable energy 57.6% EUR bn 4.1% EUR bn 20.0% EUR bn Regional competitiveness and employment objective 15.8% (EUR bn.) Regional programmes (ERDF) and national programmes (ESF) Member States suggest a list of regions (NUTS I or II) "Phasing-in" Regions covered by objec- tive 1 beween and not covered by the convergence objective Innovation environment/risk prevention accessibility European Employment Strategy 15.5% EUR 38.4 bn 3.4% EUR bn European territorial co-operation objective 2.44% (EUR 7.5 bn.) Cross-border and transnational programmes and networking (ERDF) Border regions and greater regions of transnational co-operation innovation; environment/ risk prevention; accessibility culture, education of which: 77.6% cross-border 18.5% transnational 3.9% interregional + ENPI V. EU regionális politikája

60

61 Convergence-Objective: Regions below 75% of EU25 GDP Average Regions 124 million inhabitants 27.3%of EU population V. EU regionális politikája

62 Convergence Objective: Regions below 75% of EU15 GDP (statistical effect/ phasing- out regions) 16 Regions 16.4 million inhabitants 3.6% of EU population V. EU regionális politikája

63 Objective Regional Competitiveness and Employment: Phasing-in regions (covered by Objective 1 between , now above 75%) 13 Regions 19 million inhabitants 4.2% of EU population V. EU regionális politikája

64 Objective Regional Competitiveness and Employment: (all other regions) 156 Regions 296 million inhabitants 65.1% of EU population V. EU regionális politikája

65 EU25 EU27 Number of regions Population million% of EU Number of regions Population million% of EU Competitiveness and Employment Objective Phasing-in Regions Other Regions Total Convergence Objective Convergence Regions Statistical Effect Regions Total Convergence and Competitiveness and Employment Objectives Regions and population covered in EU25/27 (December 2005 figures) V. EU regionális politikája

66

67 Források: Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió. Cartographia, Bp., 2004 (2003) Probáld F. (szerk.): Európa regionális földrajza. Eötvös Kiadó, Bp., 2000, (2007). Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus, Pécs, Forman B.: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI, Bp., Forman B.: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. ETK, Bp., Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. (5. Kiadás). Magyar Országgyűlés, 2002.


Letölteni ppt "Az Európai Unió regionális politikája Szabó Pál Regionális Földrajzi Tsz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések