Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Erkölcsi normák Minőségügy és mérnöketika 2015.március 19. Készítette: Dr. Pintér Szilvia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Erkölcsi normák Minőségügy és mérnöketika 2015.március 19. Készítette: Dr. Pintér Szilvia."— Előadás másolata:

1 Erkölcsi normák Minőségügy és mérnöketika 2015.március 19. Készítette: Dr. Pintér Szilvia

2 Erkölcsi normák 1. Általános bevezető:  Az etika nem öncélú tudomány, nem csupán az emberi cselekedetek tanulmányozásával, összefüggéseivel, törvényszerűségeinek felismerésével kell foglalkoznia, hanem útmutatást kell adnia a jó tevékenységről.  Ezt megteheti olyan módon, hogy a jó cselekedetek példaképpen állítja az emberek elé, de megteheti úgy is, hogy cselekvési mintákat fogalmaz meg, amelyek az élet különböző helyzeteiben eligazítást nyújtanak. E cselekvési mintákat nevezzük erkölcsi normáknak.

3 Erkölcsi normák 2. A zsidó erkölcsi norma:  A zsidók ősi erkölcsi normáit Isten nyilatkoztatta ki parancsok formájában.  Ennek két fontos jellemzője van. Az egyik, hogy e törvények isteni eredetűek, Isten törvényei objektívek, az isteni eredetű törvényeket az emberek soha, semmilyen között sem bírálhatják felül. A másik jellemzője a törvény parancs jellege. Ez meghatározza az Isten és az „ószövetségi ember” közötti kapcsolatot.  A parancsot megkérdőjelezni nem lehet, végrehajtása kötelező, megszegése bűn, ami a vétkességre nézve súlyos következményekkel jár.  A parancs ellen vétőnek csak Isten bocsáthat meg, a bűnbocsánatot áldozatok vállalásával, bemutatásával lehet kiérdemelni.  A zsidó társadalomban a legfőbb tekintély az Isten, az uralkodó csak Isten földi helyettese. Ezért a vallási törvények egyben állami törvények is voltak.  A mózesi törvény és magyarázata az isteni tanítás szent könyve a Tóra.  Ez részletesen szabályozza a hívő zsidó mindennapos cselekedeteit, és tartalmazza a szertartási törvényeket, a szokásokat, ismerteti az étkezési szokásokat és a társadalmi és tisztulási törvényeket.

4 Erkölcsi normák 3/1. A keresztény erkölcsi norma:  Létezik egy anyagtól független, tehát örök, abszolút tökéletes, természetfölötti szellemi lény, a világmindenség valamennyi anyagi és szellemi valóságának és törvényének kigondolója, teremtője Isten.  Istent az emberhez végtelen szeretete fűzi, ezért az ember saját hasonlatosságára teremtette, tehát felruházta értelemmel és szabad akarattal.  Az embert Istenhez halhatatlan lelke és szabad akaratából eredő hite köti.  A kereszténység a tudás gőgjével szemben a hit alázatát kínálja és ajánlja az embereknek.  Az ember földi célja, legfőbb célja az Istennel való találkozás, az üdvösség.  Azt tanácsolja híveinek, hogy hitük megtartása mellett legyenek példamutató állampolgárok és e példamutatás elsősorban erkölcsi téren nyilvánuljon meg.  A hívő keresztény ember legyen jó tagja családjának, nemzetének, hazájának.  Munkájával járuljon hozzá a társadalom boldogulásához, a közjó gyarapodásához.  Ezt igazolja az is, hogy a tízparancsolat a kereszténység legfőbb erkölcsi normája.  Jézus Krisztus példabeszédei, tanításai, cselekedetei és élete megváltoztatta az ószövetségi törvényt.  Mint Isten fia, új szövetséget kötött az emberekkel és ezt terjesztette ki minden népre, nemcsak a zsidókra.  Mindezek alapján jött létre a keresztény erkölcsi norma.

5 Erkölcsi normák 3/2. ÖSSZEFOGLALVA  A keresztény erkölcsi norma alapja tehát a zsidó vallás két fő parancsolata és a tízparancsolat, és ezeket egészíti ki Jézus Krisztus tanítása, mely alapvetően a szeretetre épül.  A modern keresztény etika társadalmi tanításának három alappillére a személy elsődleges méltósága, a szolidaritás (az ember csak a közösség segítségével tud kibontakozni, ugyanakkor hozzá kell járulnia a közösség építéséhez) és a szubszidiaritás elve (ami egyénileg is megvalósítható, azt nem szabad közösségi hatáskörbe átruházni).

6 Erkölcsi normák 4. Az iszlám etikája:  Mohamed ben Abdullah ( ) 40 éves korában alapította a megigazulás, az odaadás vallását, miután a Mekka melletti barlangban látomásai támadtak.  622-ben Medinába menekült üldözői elől, később ezt az eseményt, a kivándorlást ( hidzsra) jelölték meg az arab időszámítás kezdetének.  A zsidók elutasították Mohamed közeledését és ez a szemléletében alapvető változást eredményezett, kidolgozta az iszlám „ Ábrahám vallás” jellegét.  Ábrahámot, aki sem zsidó, sem keresztény nem volt, megtette az arabok ősapjának.  Zsidó és keresztény erkölcsi tanok beépültek az iszlám etikába.  PÉLDÁUL: „Szemet szemért, fogat fogért” ősi zsidó parancs.  A mohamedánok szent könyve a Korán, melyet isteni kinyilatkoztatása alapján Mohamed írt, s a próféta utódai gyűjtöttek össze.  Az iszlámban fontos szerepet töltenek be a számos pogány elemet tartalmazó ún. Szunna hagyományok.  Az iszlám lényege az Isten előtti teljes meghódolás és a sorsba való belenyugvás (fatalizmus).  Hangsúlyozza az emberi testvériséget és az ember elé célul tűzi ki a túlvilági életet.

7 Erkölcsi normák 5. A konzervativizmus etikája:  Az emberiség múltját, múltbéli fejlődését, tudományos, társadalmi, művészeti és minden egyéb vívmányait, eredményeit és alkotásit értékrendje középpontjába állítja, s a jövőt a múlt eredményeire építkezve képzeli el.  Európában a keresztény értékek és nemzeti érdekek iránti elkötelezettség a jellemzője.  Elveti a liberalizmus haszonelvűséget és szembe helyezkedik a tőkés gazdasági rendszer egyes túlzásaival, mint például a fokozott gazdasági versennyel.  Általában a társadalmi béke megteremtésére törekszik.  A konzervatív ideológiára mindig jelentős hatással voltak XIII. Leo, XI. Pius és II. János Pál szociális enciklikái. ÖSSZEFOGLALVA  Állandó értékek ideológiájának tekintik, képviselőit a fejlődés ellenségének, haladó gondolkodásra képtelen formában próbálják lefesteni.  A valóságban a konzervatív gondolkodók is a haladás, fejlődés mellett állnak, csak eközben jelentős mértékben építenek a múltban elért eredményekre, megszerzett tapasztalatokra, tehát fontosnak tartják a múlt értékeit.

8 Erkölcsi normák 6. A kapitalizmus etikája:  Tőke kiemelt jelentősége.  Magántulajdon teljes elutasítása, helyette kollektív tulajdon bevezetése.  Kialakult egy tőkés réteg, amely nem dolgozott, a tőke jövedelme munka nélkül is magas életszínvonalat biztosított számára.  XX. század tőkés gazdasági életére előbb a pénz kapitalizmus majd az értékpapír- kapitalizmus lett a jellemző, szinte minden gazdasági értéket ingó tőkévé változtatott bankgazdaság, a részvénytársaságok és a tőzsde által.  Az államnak szabályozó szerepet kell betöltenie, ez csak akkor tud megvalósulni, ha a bankok munkájában közreműködik, azt szabályozza és a tőke érdekeit összhangba hozza a közjóval.

9 Erkölcsi normák 7. A liberalizmus etikája:  Állampolgárok jogegyenlősége  Politikai jogok biztosítása  Állami beavatkozástól mentes szabad verseny érvényesülése  Egyházpolitikában a felekezeti türelem  Teljes lelkiismeret szabadság  Állam és az egyház szétválasztása  Legfontosabb erkölcsi célja: a legtöbb ember legnagyobb boldogulásának biztosítása, tehát a haszonelvűség normarendszerének megvalósítása.  Nem az egyén korlátlan és maximális szabadsága a boldogság eléréséhez vezető helyes út, hanem egy olyan optimális szabadság, amely a világrendszerünkben növekedést az elviselhetőség határai között tudja tartani. ÖSSZEFOGLALVA  A mai liberális tanítás szerint tehát a haszonelvűséget ki kell egészíteni az önuralom és a felelősség elvével.

10 Erkölcsi normák 8. A szocialista etika:  A legszegényebb s egyben a legnagyobb népréteg gondozása, érdekeinek érvényesítése, szellemi, gazdasági s testi jólétének védelme és fejlesztése.  XIX. század elején fejlődött ki.  Célja az osztálykülönbségek nélküli társadalom megteremtése, elsősorban a termelőeszközök köztulajdonba vétele segítségével.  Utópisztikus változat hívei: Claude Henri Saint-Simon, Robert Owen.  Másik változatának hívei a tudományos szocializmus elveit Marx és Engelst dolgozták ki, a marxizmus osztályharc és ploretár forradalom révén akarta elérni a szocializmust.  XX. században: szociáldemokratizmus / szociális piacgazdaságban látják megvalósulni a társadalmi igazságosságot, fontosnak tartja a társadalmi terhek méltányos megosztását, munkanélküliség csökkentését, megszüntetését/ és kommunizmus (nemzeti szocializmus) / osztályharc nemzetközi méretű kiterjesztése, és világforradalom, sokszor ellentmondásos etikai normákat a Párt fogalmazta meg/.

11 Erkölcsi normák 9. A piacgazdaság etikája:  A javak megtermelése a valóságos igény szerint történjen és azok szétosztása igazságos csere révén valósuljon meg.  Gazdasági életben a piac játssza a főszerepet.  Tagadja az állami beavatkozás lehetőségét.  Erkölcsi normák feleselgessek, a gazdasági versennyel összeférhetetlenek, tehát egyenesen károsak.

12 Erkölcsi normák 10. Egyéb etikai normák:  Tolerancia  Testi-lelki egészség  Nyitottság (Szükséges kíváncsiság, az újdonság vágya, ami az embert, mint láthatatlan kéz tereli. Ez egyben garancia ugyanannak az élménynek mindig más ruhában való megtapasztalására, mely edzi a befogadóképességet is. A gyermek szinte mindig kérdez, ettől tanul, sokszor nem is szükséges a válasz, és mégis mozdul az ember.)  Cselekvés  Humor  Kitartás  Tanulás  Tévedés (Az embert élete során rengeteg számára kedves élmény és sok bukás éri. Pont emiatt válik értékelhetővé a jó, hogy negatív élmény is létezik. Ezért annyira hasznos az elbukás, mert értelmet és még nagyobb létjogosultságot ad a helyesnek. E feszültséghelyzetek mindig megoldást követelnek, ami újbóli lehetőség, lehetőség a jóra és nem beletörődés és csüggedés.)  Szabadság  Egyensúly

13 Erkölcsi normák 11. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Erkölcsi normák Minőségügy és mérnöketika 2015.március 19. Készítette: Dr. Pintér Szilvia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések