Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA Common Agricultural Policy (CAP).

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA Common Agricultural Policy (CAP)."— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA Common Agricultural Policy (CAP).

2 A közösségi kiadás (100 milliárd €) kb. 50%-a. Forrás: Külügyminisztérium, Budapest

3 : átlag milliárd €. Finanszírozása az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA). Az alap forrásait a tagországok meghatározott arány szerint fizetik be. Az EU mezőgazdasága a világ legszabályozottabb re, valamint a rendszere, a világ vezető termelője. (a világ gabonatermelésének 17%-a, hústermelésének 14%-a, tejtermelésének 35%- a, a mezőgazdasági termelés 13%-a). Az EU GDP 1,5%-át adja a mezőgazdaság, a foglalkoztatottak 5%-a dolgozik a mezőgazdaságban.=> reformok kellenek!

4 A közös agrárpolitika megteremtése, alapelvei. II. Világháború után: családi gazdaságok nem versenyképesek a nagyüzemi gazdaságokkal szemben (tengerentúl), nincs elég élelmiszer a lakosság számára, a családi gazdaságok jövedelme ipari jövedelemhez képest alulmaradt => tönkremenetel veszélye. 1957: Római Szerződés alapelvei a közös agrárpolitikáról, 39. cikkely: - Termelés és termelékenység növelése. - A termelők számára megfelelő életszínvonal. - A piacok stabilizálása. - Élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása. - Elfogadható árak a fogyasztóknak. 1958: A közös agrárpolitika működését szolgáló három alapelv: - Egységes piac elve. - Közösségi preferencia elve. - Pénzügyi szolidaritás elve.

5 Egységes piac: belső szabad kereskedelem, közös árak, versenyszabályok, növény és állategészségügyi előírások egyeztetése. Közösségi preferencia elve: az unión belüli termékek támogatása, erős importvédelem. Pénzügyi szolidaritás elve: közös mezőgazdasági pénzügyi alap létrehozása, melyből a mezőgazdasági politika finanszírozható.

6 1962: CAP megkezdi működését; Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, az agrárpolitika pénzügyi alapja. - Garancia szekció: intervenciós politikáért, vagyis a belső piaci mezőgazdasági árakért felelős. - Orientációs szekció: az ágazati struktúrapolitikáért felelős. Az agrárpolitikai döntéseket jelenleg is a Miniszterek Tanácsa hozza *minősített többséggel. A Bizottságnak döntéselőkészítő-és döntéshozó jogköre is van, a Parlamentnek azonban csak konzultációs joga es évek elejéig: a közösség teljesen önálló lett agrártermékekből, exportőrként nőtt a súlya a világkereskedelemben, a termelés műszaki színvonala, hatékonysága is nőtt (2-4 x–re), munkaerőigénye felére csökkent * minden állam a népesség arányának megfelelő szavazatot kap

7 1980-as évek: a CAP első problémái: - termékfelesleg, intervenció és az export támogatásának költsége. => A CAP finanszírozása az EGK legnagyobb tétele lett : CAP első jelentős korrekciója: árak befagyasztása, az előállítható termékek mennyiségi korlátozása, a termőterületeken történő erdőtelepítést támogatni kezdte a közösség. Garantált maximális mennyiség kritériuma: megengedi a kvóta túllépést, de ezért adóval kell fizetni : „Plafonérték” megállapítása a közösségi mezőgazdasági kiadásokra : Intézményes árak csökkentése a szántóföldi növénytermesztésben és a szarvasmarha szektorban. -> a termelőket közvetlen kifizetéssel kárpótolták a terület és az állatlétszámtól függően. Elindult az agrár-környezetvédelmi program, támogatták az erdőtelepítést és a gazdák korai nyugdíjazását.

8 A közös piacot szabályozó eszközök Külső védelem: lefölözés: küszöbárak meghatározása, amely a világpiacinál jóval magasabb, az importőrnek a kettő különbségét a mezőgazdasági alapba be kell fizetnie. (1994-es WTO megállapodást követően „csak” folyamatosan változtatható, mozgó vámokkal lehetséges a piacvédelem. Intézményes árak: számos termékre, amely a piacszabályzó intézkedések alapjául szolgál. Exporttámogatás: a magasabb belső és az alacsonyabb világpiaci ár különbségének kiegyenlítését szolgálja. Intervenció: célja: a piaci zavarok kezelése. A közösség felvásárol jelentős mennyiségű terméket, így kivonja a piacról, amelyet a piaci zavar után értékesít. Az intervenciós ár a belső piaci ár alatt van, ha a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelő korlátlanul felajánlhatja termékét intervencióra.

9 Termelési támogatások: normatív támogatások, pl: magasabb termelési költség kompenzálására (öntözött területek) Feldolgozás támogatása: az üzem akkor kap támogatást, ha vállalja a termék felvásárlását (főként kertészeti termékeknél, és keményítőgyártásra termesztett burgonyánál). Közvetlen termelői kifizetések: a termelő jövedelmének kiegészítése normatív módon, nagysága a művelt földterület, ill. az állatállomány nagyságától függ. Az önszabályozás ösztönzése: zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezeteknek nyújtott támogatás. A cél, hogy a piacszabályozást a termelői szervezetek végezzék. Közvetlen termeléskorlátozó intézkedés: termelési kvóták, amelyet ha túllépik büntetést kötelesek fizetni. Közvetett termeléskorlátozó intézkedés: kötelező ugaroltatás.

10 A gabonafélék közös piaci szabályozása: Az 1980-as évekre a belső termelés meghaladta a belső fogyasztást. Probléma: a drágán termelt gabonafelesleg értékesítése Megoldás: - intervenció (közösségi felvásárlás, és külső piaci értékesítés, mert ha belső piacon értékesítenék lenyomná az árakat). - Exporttámogatás: mértékét hetente határozzák meg a belső piaci, a világpiaci árak, valamint a WTO-megállapodás szerint. - Területalapú támogatás: A támogatás mértéke=támogatási alapösszeg(63€/t)*regionális átlaghozam. Regionális átlaghozam= elért termésátlag alapján, nem számítva a legrosszabb és a legjobb év termésátlagát. Ebben a támogatásban csak az részesülhet, aki a szántóterületének 10%-át kivonja a termelésből (erre a területre is megkapja a támogatást). Ezen a területen termeszthet nem élelmiszer, ill. takarmánynövény előállítását szolgáló termelésre (biodízel). A 20 ha. alatti gazdaságokra nem vonatkozik a 10%-os szabály.

11 A marha-és borjúhús közös piaci szabályozása: Az Uniós árak magasabbak a világpiaci árnál. A támogatások a termelés bővítésére ösztönöznek, állandóak a marhahús feleslegek. *1992: csökkentették a belső árakat, de a kitört kergemarhakór miatt a fogyasztás lényegesen csökkent, jelentős termékfelesleg jelent meg. A magas vámok lehetetlenné teszik a behozatalt. A magas belső árak miatt az export csak támogatással lehetséges. Mértékét a Bizottság határozza meg, országonként eltérő. Az EU a piaci beavatkozás megalapozása érdekében piaci árfigyelő rendszert működtet, a tagországok az árakról jelentést küldenek Brüsszelbe. A piaci egyensúly biztosításának eszközei: - Intervenció. - Magántárolás. - Jövedelemkiegészítő támogatás.

12 Intervenció: ha a piaci ár egy meghatározott ár alá süllyed, azt az EU felvásárolja a termelőtől. A tárolás, vagy a beszerzésnél alacsonyabb áron történő értékesítést a közösségi költségvetés fedezi. Magántárolás: a termékfelesleg ne kerüljön piacra, ezáltal a piaci ár sem csökken drasztikusan. Közvetlen jövedelemkiegészítő támogatás: cél a termelés intenzitásának csökkentése, ösztönzés a kedvezőtlen adottságú területeken a tenyésztést. Csak az kaphat ilyen támogatást, aki nyilvántartást vezet az állatokról és meghatározott ideig vállalja az állatok gazdaságban tartását.

13 A tej és a tejtermékek közös piaci szabályozása. Importvédelem magas vámmal, exporttámogatás. A tej irányára nem garantált ár, hiszen romlandó, így az intervenciós felvásárlás nem lehetséges,a vaj és a tejpor intervenciós árát viszont meghatározzák. A tej kvótarendszer: meghatározza a megtermelt tej egyéni és országos szinten értékesíthető mennyiségét. Két típusú kvóta létezik: - Feldolgozói kvóta: a feldolgozók felé történő értékesítés. - Közvetlen értékesítési kvóta: a fogyasztóknak közvetlenül eladott mennyiségre vonatkozó kvóta. Bűntető illeték: ha a tagország a meghatározott kvótán felül termel. -> nem csak a büntetés a cél, hanem a többlettej által okozott piaci zavarok levezetése és a raktározás költségének finanszírozása. Az illeték a tej árának 115%-a.

14 Horizontális hatályú intézkedések A belső piac egységes, állandó minőségű terméket követelt meg. Fogyasztói, egészségügyi, gazdasági szempontok csak egységes szabályozás révén egységesíthetők: a termékek ne jelentsen veszélyt a fogyasztókra, járványos állatbetegségek,kártevők terjedésének és behozatalának megakadályozása. Állategészségügy, élelmiszerbiztonság: szabályok az állati járványok kitörésére, terjedésének megakadályozására, állategészségügyi, higiéniai, károsanyag-tartalomra vonatkozó követelmények, állatvédelmi előírások, és „farmtól az asztalig” történő ellenőrzés. Növényegészségügy: a károsítók terjedésének megakadályozása, növényvédő szerek, vegyszerek megengedett határértékeinek ellenőrzése. Minőségpolitika: védett termőhelyről származó speciális termékek, védett földrajzi elnevezések, tradicionális módszerrel előállított termékek elismerése.

15 Agrár-környezetvédelem: cél: extenzív termelés ösztönzése, a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók segítése, a termésfelesleg csökkentése. Vidékfejlesztés: kedvezőtlen adottságú területek közösségi támogatása, amely nemzeti támogatásokkal is kiegészül Speciális minőségű termékek: a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi eredetének, előállításának speciális módszereinek igazolása. Védett márkanevektől abban különbözik, hogy az elnevezés nem kerülhet egy cég tulajdonába, hiszen az előírásokat teljesítő termelőnek joga van használni. Speciális elismerések: –Védett termőhelyről származó speciális termék –Védett földrajzi elnevezéssel illethető termék –Garantált tradicionális specialitású megnevezéssel illetett termék A Bizottság hagyja jóvá a speciális minőségre való megkülönböztető jelzések használatát.

16 Biotermelés: növényvédő szerek és trágyázás nélküli termesztés támogatása. - A CAP működtetése komoly EU-szintű, valamint tagországi intézményi háttér meglétét feltételezi. (agrárkamarák, terméktanácsok, több ezer fős állami apparátus). - A termelők legfontosabb kötelezettsége, hogy a horizontális szabályozási előírásokat betartsák. Ha ezt nem teszi meg, büntetésre számíthatnak, súlyosabb esetben akár a termék forgalmazásának betiltását vagy ideiglenes szüneteltetését is elrendelhetik. - A támogatáshoz jutók alapfeltétele, hogy a termelők részletes információt szolgáltassanak gazdaságukról (földterület, állatállomány, termelési adatok).

17 1999: Berlini csúcstalálkozó, AGENDA 2000; új célkitűzések –Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése. –A vidéki népesség megtartása. –A tájjelleg megőrzése. –Vidékfejlesztés. –Nemzetközi versenyképesség továbbfokozása. –A családi gazdaságok fenntartása. –A WTO követelményeknek való megfelelés. A megállapodást követően: - A közös piaci rendtartások egyszerűsödnek, hogy a termékek kereslet- kínálatát jobban figyelembe tudják venni. - Ártámogatás helyett direkt segélyezési rendszer, ezáltal a hús ártámogatás 20% alá, a gabona és tejtermékeké pedig 15% alá megy.

18 A főbb problémákat nem oldotta meg az AGENDA 2000: -A kontinentális és mediterrán gazdálkodás ellentéte: a gabonatermesztésre és a marhaszektorra lehet a legnagyobb támogatást kapni, így a mediterrán országok sokkal kevesebb támogatást kapnak, mint a kontinentális. -A jelenlegi rendszer túltermelésre ösztönöz. -A termelők is elégedetlenek: anyagi helyzetük romlik. -A reformok ellenére az EU még mindig magas költségen termel. (továbbra is csak exporttámogatással lehetséges a külpiaci értékesítés. -A WTO tárgyalások eredményeként az exporttámogatást csökkenteni kell. - A további bővítés problémája -> ez a rendszer nem terjeszthető ki minden új tagországra.

19 Magyarország és a CAP december 13.: a csatlakozási tárgyalások lezárulása április 16., Athén: Csatlakozási Szerződés aláírása. A külföldiek földvásárlási moratóriuma 10 évre növekedett (EU állampolgárok földvásárlása Magyarországon) Termelési kvóták, közvetlen kifizetések => hosszas tárgyalások végén sikerült a kompromisszum. Magyarország célja az volt, hogy a hazai lakosság növekvő fogyasztása biztosítható legyen magyar mezőgazdasági termékekkel. EU Strukturális Alapja: célja a régiók közötti fejlettségi különbségek enyhítése. A tagállamok Nemzeti Fejlesztési Terveket készítenek, mely tartalmazza a célkitűzéseket és prioritásokat. A célokat az ágazati és regionális Operatív Programok tartalmazzák.

20 Agrár-és vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP): 3 fő cél, 11 intézkedés. 1.) A versenyképes alapanyag-termelés: termelési költségcsökkentés, eszközellátottság, termékek minőségének javítása, versenyképesség növelése. Intézkedések: - A mezőgazdasági beruházások támogatása. - Fiatal gazdálkodók pályakezdési támogatása. - Továbbképzés, átképzés támogatása. - Az erdőgazdálkodás korszerűsítése. - A halászat modernizálása. 2.) Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása: egészséges élelmiszerek előállítása, a környezetterhelés csökkentése. Intézkedés: - Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése. 3.) Vidéki térségek fejlesztése: a vidék felzárkóztatása. Intézkedések: - Vidéki jövedelemszerzés bővítése (pl: idegenforgalom, kézműipar.). - A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése - Szolgáltatások vidéki vállalkozóknak, lakosságnak ( támogatásokról tájékoztató, internet, szakmai összejövetelek helye)

21 - Falufejlesztés, tárgyi és szellemi örökség védelme (pl: pincesorok, majorsági épületek) -Közösségi kezdeményezésű programok támogatása (LEADER+): a vidéki közösség az adott térséget érintő programra támogatást kaphat. Egyéb vidékfejlesztési intézkedések: A támogatásokhoz nem kell saját erő, de meghatározott feltétellel folyósítható: -Korai nyugdíjaztatás: 55 évnél idősebb és a kérelem előtt 10 éven át gazdálkodott. -Kedvezőtlen adottságú területeken a mezőgazdaság fenntartása (pl: foglalkoztatási feszültség miatt). -Agrár- környezetgazdálkodás fenntartása: a környezetvédelmi többletteljesítményt az EU támogatja. -Mezőgazdasági területek erdősítése: a leggyengébb adottságú területen, az ápolási költségeket 5 évig, a kieső jövedelmeket 20 évig megtéríti az EU.

22 Új tagországok átmeneti támogatása: olyan támogatások, melyet a régi tagországok gazdálkodó nem kaphatnak. - Félig önellátó gazdaságok támogatása: önellátásra termelő gazdaságok, de a felesleget értékesítik, támogatást kaphatnak, ha üzleti tervvel bizonyítják, hogy max. 5 év múlva gazdaságilag életképes vállalkozást hoznak létre ( Ft 5 éven át). - Szövetkezetek létrehozásának támogatása: 5 éven át szóló támogatás a termelői csoportnak (94,5 millió Ft) - EU előírásoknak való megfelelés támogatása: 5 évre, de évente azonos mértékben csökken. - Technikai segítségnyújtás. Források: AVOP Strukturális Alap, Garancia Részleg A magyar termelők a csatlakozástól kezdve a többi tagország termelőivel azonos feltételekkel vesznek részt a piaci intervenciós intézkedésekben, az export és vidékfejlesztési támogatásokban. A közvetlen támogatások folyamatosan kerülnek bevezetésre. (2004:25%, 2005:30%, 2006:35%, 2013:100%)

23 A közvetlen támogatásokat nemzeti költségvetésből ki lehet egészíteni (max. 30%). Átmeneti mentességek: 44 magyar vöröshús-vágóhíd, 21 tojótyúktelep 2009-ig kap lehetőséget az EU higiéniai és állatvédelmi előírásainak teljesítésére. Pálinka védelembe részesül: az elnevezés csak így használható, ha Magyarországon lett gyártva és 100%-ban gyümölcsből és törkölyből készült. (hasonló a grappa, a Korn és az ouzo).


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA Common Agricultural Policy (CAP)."

Hasonló előadás


Google Hirdetések