Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi pénzügyi szervezetek és tőkemozgások Készítette: Kiss-Simon Máté.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi pénzügyi szervezetek és tőkemozgások Készítette: Kiss-Simon Máté."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és tőkemozgások Készítette: Kiss-Simon Máté

2 Pénzügyi szervezetek

3 Középkorban megindul a nemzetközi kereskedelem (barter) Az ipari forradalom megnyitotta a kapukat (pl. közlekedés fejlődése) Ugyanakkor szükségessé is tette azt (erősödő specializáció, nyersanyagok)

4 Kezdetleges közgazdasági tanok megjelenése a kereskedelem szabályozására Adam Smith – lassaiz fair – apparátusok alakultak azért, hogy korlátozzák az államot ésszerűtlen Társadalmi igények meghiúsítják

5 XIX.-XX. Sz. fordulója, monopóliumok és oligopóliumok térnyerése (globalizáció kezdeti csírái) Monopolkapitalista állam kialakulása (állami intervencionalizmus) es évekre nyilvánvalóvá válik, hogy a szabályozást már nem lehet állami keretek közé szorítaniszupranacionalitás

6 Bretton Woods Az ENSZ 1944-es Monetáris és Finanszírozási Konferenciája A globalizáció egyik alappillérének tekinthető Itt fektetik le a legfontosabb kereskedelmi szervezetek alapjait Alapja a nyitott piacok eszméje A gazdasági nacionalizmus megszüntetése IBRD (WB csoport egyik fő tagja), IMF, GATT WTO

7 Szerepük Kezdetben: gazdasági folyamatok nemzetközi szintű szabályozása a korábbi válságokhoz hasonló kataklizmák elkerülése érdekében ‘60-70-es évektől: neoliberalizációs folyamatok – globalizálódó nagytőke nyílt és direkt érdekképviselete Változatlan: pénz likviditásának és stabilitásának megőrzése, multilateriális pénzmozgások szabályozása

8 Legfontosabb szervezetek

9 EMU (Gazdasági és Monetáris Unió) Valutakígyó, ECU és egyéb monetáris egységesítési próbálkozásokat követően Delors nyomán 3 szakasz

10 I. szakasz Tagállamok közötti tőkeáramlások minden korlátjának felszámolása Konvergenciakritériumok: Inflációra Állami költségvetésre Kamatlábakra Valutaárfolyam stabilitásra Elnöki Bizottság

11 II. szakasz EB megszüntetése, helyette Európai Monetáris Intézet Célja az euro bevezetésének és az egységes monetáris politikának az előkészítése, koordinálása Fontos hatáskörök a nemzeti jegybankok kezében maradtak jún EKB

12 III. szakasz jan. 1. – kibocsátják az euro bankjegyeket és – érméket GMU valódi monetáris unióvá válik

13 Pro és kontra Megszünteti a különböző valuták árfolyamainak ingadozásából eredő kockázatot, ami lényegesen olcsóbbá teszi az unión belüli kereskedelmet a különböző gazdasági fejlettségű tagállamokra egyetlen valutát és egységes monetáris politikát kényszerít rá

14 Európai Beruházási Bank Csoport (EIB + EIF) Megalapítása az 1958-as Római Szerződéshez köthető Feladata hosszú távú hitelezés biztosítása az EU-ban Célja az integráció erősítése, a kiegyensúlyozott fejlődés, valamint a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Az európai tőzsde aktív szereplője Az EU projektek legfontosabb hitelezője

15 Gazdaságilag és igazgatásában is autonómiát élvez az EU-n belül Legfontosabb a szerepe a tágabb értelemben vett banki közösség együttműködésének az elősegítése mind a tőzsdei hitelezés, mind a financiális projektek esetében, melyek az EU érdekeit szolgálják (lásd köv. dia) Az EIB és az EIF közötti együttműködés legfontosabb területe a kis és középvállalatok támogatása Az EU-n kívül további 140 országgal működik együtt

16 Támogatások fő területei Az EU régiók kohézióját és konvergenciáját elősegítő projekteket Kis- és középvállalkozásokat Környezetvédelmi programokat Kutatást, fejlesztést és innovációt Közlekedést Az energia előállításával és felhasználásával kapcsolatos projekteket

17 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1991-ben alapították az ex-kommunista országok támogatásáért Napjainkban a modern piacgazdaság és a demokrácia kiépítését támogatja a befektetés módszerével Az EBRD a legnagyobb befektető a régióban és jelentős külföldi működőtőkét is mobilizál saját tőkéjén kívül

18 Támogatja a banki, ipari és üzleti tevékenységeket Leginkább privát cégek alapítását és befektetéseit támogatja Az államokkal együttműködve irányítja tevékenységét, a megfelelő politikai környezetnek megfelelően Kizárólag demokratikus környezetben működik

19 Legfontosabb támogatási területei: Strukturális és szektorális reformok Verseny és privatizáció Erősödő pénzügyi szervezetek és legitim rendszerek Privát szektort elősegítő infrastrukturális fejlesztések

20 A Bretton Woods-iak

21 Nemzetközi Valutaalap (IMF) 185 tagország A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak.

22 Olyan stabil árfolyam rendszer kialakítása és fenntartása, mely biztosítja a kereskedelem kockázatainak csökkentését Gazdaságpolitikai felügyelet – Vizsgálat és tanácsadás Szakértői segítségnyújtás hitelbiztosítás

23 Célkitűzései: – Nemzetközi valutáris együttműködés érdekében konzultációs fórum biztosítása; – Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítése; – Nemzetközi valutastabilitás – Deviza-korlátozások fokozatos eltörlése; – Fizetési egyensúly helyreállítása érdekében IMF-segítség – Nemzetközi fizetési mérleg kiegyensúlyozás – Statisztikai számítás alapján kvótarendszer, ennek alapján történik meg az alaptőkéhez való hozzájárulás. A kvóta határozza meg, hogy az adott ország milyen mértékű pénzügyi segítséget vehet igénybe az IMF-től – Special Drawing Rights (SDR): különleges lehívási jog

24 Világ Bank Csoport (WBG) Öt intézményből álló bankcsoport – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD - WB) – Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) – Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA - WB) – Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) – Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség (MIGA) Politikailag teljesen független, döntéseit kizárólag gazdasági szempontok alapján hozzák

25 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD - WB) Célja a fejlődő országok lemaradásának csökkentése Fenntartható fejlődés biztosítása Kölcsönök, garanciák, kockázat menedzsment, analitikai és tanácsadási szolgáltatás 185 tagország A világpiac egyik legnagyobb hitelezője

26 A generált bevételek tőkeerőt és befektetési potenciált biztosítanak Kiváló hitelkonstrukciók, alacsony kamat, hosszú lejárat Rengetek területen működik,a finanszírozás mellett a fő profilja a fejlődéshez szükséges tudás biztosítása Kezdetben a tagországok pénzelték, mára önfinanszírozó

27 IDA - WB – Kamatmentes kölcsönökkel támogatja a világ 81 legszegényebb országát – Jelentősége, hogy ezen országok nem hitelképesek piaci körülmények között – Célterületek: Termelékenység növelése Kormányzat erősítése Jobb befektetési környezet Oktatás és egészség ügy elérhetőségének szélesítése

28 IFC – A WBG privát szektor elem – A fejlődő országok fejlesztése a magán szektorba irányuló beruházásokkal – Hosszú lejáratú hitelek, finanszírozás és kockázat menedzsment, tanácsadás – Célja beruházások támogatása, limitált tőkével rendelkező területeken (magánbefektetők részére túl magas a kockázat) – A fejlődő országok legnagyobb hitelezője és méltányossági finanszírozója a privát szférában

29 ICSID – Különleges intézmény, melyet az állam és a privát befektetők közötti beruházások lebonyolításának jogszerűsége és megkönnyítése érdekében létesítettek – Egyezség, egyeztető eljárás – A befektetési atmoszféra jogszerűségének biztosítása a beruházási készség növeléséért – Tájékoztatás

30 MIGA – Főként a külföldi működőtőke-áramlás kockázatával és környezetével foglalkozik a fejlődő országokban – Politikai kockázat biztosítás – a befektetések nem- kereskedelmi kockázatát igyekszik csökkenteni (kisajátítás, valuta inkonvertibilitás, háború stb.) – Tanácsadás a tőke vonzásáról – Meglévő befektetések megtartása – Kondíciók javítása új befektetésekért – Befektetési lehetőségek széleskörű ismertetése az üzleti szférában

31 Nemzetközi tőkemozgások

32 Kezdetek – Hitelnyújtás, kötvények felvásárlása (országok) XX. sz. eleje – A tőke a célországban magasabb haszonnal érvényesülhet, mint az anyaországban – profitmaximalitás – Monopol tudás szupranacionalizálása Megszűnnek azon komparatív hátrányok, melyeket az anyaországból történő kilépés állít !!!!!! PÉNZÜGYI SZERVEZETEK !!!!!! 1970-es évek körül

33 Protekcionizmus – Nemzetközi vámkorlátok kiküszöbölése (mára kezd leomlani a fal) – Áruexport helyettesítése Nagyon elméleti síkú megközelítések Tökéletlenek Nem igazán földrajzos Már egyik sem igazán releváns, hiszen a korlátok gyakorlatilag megszűnni látszanak

34 Földrajzi megközelítés A tőkeáramlások mozgatórugói: Profit Protekcionizmus Földrajzi korlátok legyőzése Földrajzi előnyök kiaknázása

35 Nemzetközi pénzfolyamatok Kereskedelem Igény a külföldi valutára Jövedelem külföldi valutában Devizagazdálkodás Banktevékenység és tőkepiacok nemzetköziesedése Hitelezők és hitelfelvevők Kötvény-, részvénypiac (nemzetközi tőzsde)

36 Nemzetközi pénz Arany Értékálló - stabilitás Mennyisége lassan emelkedett – likviditás Osztható, hordozható, felismerhető Kulcsvaluta Valamely nemzeti valuta a többinél nagyobb mértékben jelenik meg nemzetközi forgalomban Infláció mentes Kereskedelme növeli a keresletét – árfolyama emelkedik valutapiramis

37 Nemzetközi fizetési mérleg Gazdasági mozgások tükre ExportImport Ezek egyenlege Folyó fizetési mérleg Áruk, szolgáltatások, jövedelmek és átutalások Tőkemérleg Közvetlen beruházások Portfólió-beruházásokbefektetési tevékenység Hitelek Tartalékok (nemesfém, külföldi valuta)

38 A cserearány változásával nagyban módosulhat a fizetési mérleg Bár nagy ingadozások nincsenek, itt jön be a pénzintézetek szerepe Valuta: egy ország törvényes fizetőeszköze Deviza: valutára szóló követelés – Elengedhetetlen a konvertibilitás

39 Földrajzi megoszlás TRIÁD (USA, Európa, Japán) – A tőkemozgások főként a TRIÁD pólusai és az azokat körülölelő perifériaterületek között jönnek létre – Külkereskedelmet helyettesítő tőkekivitel – Külkereskedelem-generáló tőkekivitel Magyarázat a telephelyelméletekben keresendő

40 Devizapiac Intézményes struktúrát biztosít, amin keresztül egyik nemzeti devizát átválthatjuk egy másikra („láthatatlan piac”) Spot és forward A nezetközi tőkemozgás legnagyobb hányadát adja Tőzsdéken is

41 Összegzés A nemzetközi tőkemozgás komplex hálózatot alkotnak Földrajzi kiértékelése esetleg nagyságrendi próbálkozásokkal lehetséges (releváns-e?) Valójában csak a pólusait tudjuk meghatározni Ezen komplex rendszer belső rendjét hivatottak fenntartani a pénzügyi szervezetek szupranacionális szinten Globalizáció alapja Jól működik-e a rendszer??? (konjukturális és dekonjukturális időszakok – a kapitalizmus és a szabad verseny velejárója???)

42 Felhasznált anyagok 01OIAM 01OIAM %C3%A1ris_Uni%C3%B3 %C3%A1ris_Uni%C3%B e e ~pagePK: ~piPK: ~theSitePK: ,00.html ~pagePK: ~piPK: ~theSitePK: ,00.html

43 MDK: ~menuPK: ~pagePK: ~piPK: ~theSitePK: ,00.html MDK: ~menuPK: ~pagePK: ~piPK: ~theSitePK: ,00.html howHome&pageName=AboutICSID_Home howHome&pageName=AboutICSID_Home udit.pdf udit.pdf Nemzetközi%20gazdaságtan%207.pp Nemzetközi%20gazdaságtan%207.pp kozipenzugyek rtf+nemzetk%C3%B6zi+t%C5%91kemozg%C3%A1sok&hl=hu&ct=clnk&cd=7&gl= hu kozipenzugyek rtf+nemzetk%C3%B6zi+t%C5%91kemozg%C3%A1sok&hl=hu&ct=clnk&cd=7&gl= hu


Letölteni ppt "Nemzetközi pénzügyi szervezetek és tőkemozgások Készítette: Kiss-Simon Máté."

Hasonló előadás


Google Hirdetések