Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Balaton vízháztartásának a közelmúlt években tapasztalt szélsőségei Varga György:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Balaton vízháztartásának a közelmúlt években tapasztalt szélsőségei Varga György:"— Előadás másolata:

1

2 A Balaton vízháztartásának a közelmúlt években tapasztalt szélsőségei Varga György:

3 A Balaton hosszú idejű szintváltozásai Egységes vízfelülete 6-8 ezer éve alakulhatott ki (fiatal), Vízháztartását, vízjárását első, 7000 éves időszakában kizárólag természeti körülmények befolyásolták, Az ember korán megtelepedett a tó partján, de életébe nem avatkozott be Első valószínűsíthető beavatkozás: Galerius császár idején (III. sz.), bár a Galerius-féle zsilip létezéséről megoszlanak a vélemények,

4 A Balaton hosszú idejű szintváltozásai A XIII. sz.-ig a partvonal és a vízszint alakulása nem tért el a római kori állapottól, A XIV-XVII. sz.-ig a klimatikus viszonyok változása → a vízszint megemelkedett → elérhette a természetes hidrológiai egyensúlyt, XVIII.sz.-tól fokozatos emberi beavatkozások a vízgyűjtőn és a parton → befolyásolták a vízjárást, vízháztartást, Erdőirtások →lefolyásviszonyok megváltozása, erózió fokozódása Vízszintingadozás nőtt, vízjárás szélsőségesebbé vált

5 A Balaton hosszú idejű szintváltozásai 1863-ig a vízállás a maitól eltérő hidrológiai viszonyok között alakult, ennek okai: A vízgyűjtő ter. maitól eltérő növényborítottsága és művelése, A tavat tápláló vízfolyások szabályozatlansága, A Kis-Balaton, a Nagy-Berek és a Tapolcai-öblözet ősállapota, A Sió-völgy szűkös leeresztő kapacitása, a leeresztő zsilip hiánya a siófoki zsilip, vízmérce üzembe helyezése → vízállás, vízszintingadozási adatok Vízszintszabályozás bevezetése → szabályozási sáv Jelenleg 70 és 110 cm között (‘97 óta van érvényben ez a sáv) Vannak korlátai: a vízjárásban vannak olyan időszakok, amikor nem lehet a szabályozási sávon belül tartani a vízállást ↓ A szélsőségesen száraz vagy éppen nedves években (egymást követő, általában 3-5 éves időszakok)

6 Forrás: KDT-VIZIG

7 A Balaton vízháztartásának alakulása között Vízgyűjtője: 5775 km 2, 6 részre tagolható, Zala folyó vízgyűjtője: 2622 km 2 (legnagyobb), Balaton-felvidéki: 820 km 2, Somogyi-dombsági: 1272 km 2, Mezőföldi: 36 km 2, közvetlen tóparti: 431 km 2, A tó vízfelülete: 594 km 2, A vízgyűjtőre hulló csap. sokéves ( ) ter.-i átlagértéke 684 mm/év, 1921 óta a csap.összeg A legszárazabb évben (2000) 469, A legnedvesebb évben (1965) 981 mm volt, 51 vízfolyás torkollik a tóba (20 vízszállítása folyamatos)

8 A Balaton vízgyűjtője Forrás: KDT-VIZIG

9 Talajvízből, karsztvízből is van hozzáfolyás, Átlagmélysége 75 cm-es vízállásnál 3,36 m → sekély tó → mennyiségi, minőségi szempontból rendkívül érzékeny, Mennyiségi változások jellemzése a tó vízforgalmával → vízháztartási mérleg, 1921 előtti adatok nem megbízhatóak, Vízháztartás: ∆K T =C+H-P, ∆K=(C+H)-(P+L+V h ) Sokévi átlagban a tó levezetendő vízkészlettel rendelkezik, Szélsőséges helyzet a vízháztartásban között, 2000 nyarától a vízállás többnyire a szabályozási szinten kívül tartózkodott, Zsilipzárás: ápr.30. Első zsilipnyitás: szept. 1.

10 Forrás: KDT-VIZIG

11 A Balaton vízgyűjtő területére hulló csapadék 25 csap.mérő állomás, Sokéves átlagban 684 mm/év, között az átlagosnál szárazabb évek, Kiemelkedően csap.szegény a év → csap.összeg ter.-i átlagértéke 469 mm, Halmozott csap.hiány 653 mm volt (példanélküli, közel egyéves átlagos csap.menny.), Jelentős különbségek a csap.hiány területi eloszlásában, Legkisebb hiány: Belső-, Külső-Somogyi részvízgyűjtőn, Legnagyobb hiány: Zala vízgyűjtő Ny-i, D-i részén.

12 Forrás: KDT-VIZIG

13 A Balaton felületére hulló csapadék 10 csap.mérő állomás alapján, Sokéves átlagban 617 tómm/év érkezik, között az átlagosnál kevesebb csap. hullott, a 4 éves halmozott csap.hiány 441 mm (1921 óta a max.)

14 A Balaton hozzáfolyása Átlagosan 886 tómm/év, között minden évben a hozzáfolyás értéke jelentősen elmaradt a sokévi átlagértéktől, 4 éves halmozott hozzáfolyáshiány 2052 tómm/év volt (1921 óta a max.), 2003-ban az évi hozzáfolyás 67 %-kal volt alacsonyabb a sokéves átlagnál,

15 Forrás: KDT-VIZIG

16 A Balaton párolgása A kiadási oldalon a legnagyobb súlyú tag, Átlagértéke: 902 tómm/év, között a 4 év közül 3 év során évi összege meghaladta az átlagot, Különösen 2000-ben és 2003-ban volt magas, Az átlaghoz viszonyított négyéves párolgástöbblet 221 tómm/év volt (nem szélsőséges érték)

17 A Balaton természetes vízkészletének változása A vízháztartást leíró mutatószám, Számítása: ∆K T =C+H-P Sokévi átlag: 602 tómm/év (min.: -180 tómm/év 2003-ban, max.: 2031 tómm/év 1965-ben), 2000-ben volt először negatív előjelű (-23 tómm/év), Átlaghoz viszonyított 4 éves halmozott hiány 2710 tómm/év volt (példa nélküli 1921 óta)

18 A természetes vízkészlet-változás évi összegének eltérése a sokévi ( ) átlagtól Forrás: KDT-VIZIG

19 Összegzés A közötti időszakban a tó vízháztartásában tapasztalt szélsőségek meghatározóan természeti folyamatok következményei 2004-től kedvező folyamatok léptek fel

20 Forrás Varga György: A Balaton vízháztartásának a közlemúlt években tapasztalt szélsőségei


Letölteni ppt "A Balaton vízháztartásának a közelmúlt években tapasztalt szélsőségei Varga György:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések