Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vágómarha-termelés. A világ és az EU marhahústermelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vágómarha-termelés. A világ és az EU marhahústermelése."— Előadás másolata:

1 A vágómarha-termelés

2 A világ és az EU marhahústermelése

3 A világ marhahústermelése Világ marhahústermelése: kb. 53 millió tonna; Fő előállítók és egyben exportőrök a nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező országok, (pl USA, Új-Zéland stb)

4 Az EU marhahústermelésének megoszlása

5 Az EU marhahús-termelése Tradicionális, szigorúan szabályozott piac. A második legnagyobb termelési értéket produkáló ágazat a tejágazat után (10%). Több mint 7 millió tonnás éves termelés, a világ marhahústermelésének közel 13%-a. A marhahúsfogyasztás átlaga éves szinten a 80-as évek közepén elérte a 23/kg-os szintet. A marhahúsfogyasztás trendje azóta csökkenő, amit a BSE betegség tovább csökkentett. (2000-ben már mindössze 17 kg/fő/év).

6 AZ EU marhahústermelése 2002-re úgy a marhahústermelés úgy tűnik túllépett a BSE krízisen. vCJD megbetegedések eddig 145 embert érintettek, akik közül 135 Egyesült Királyságban, 6 Franciaországban, 1 Írországban, 1 Olaszországban. A BSE járvány lecsengése közben felbukkanó FMD azonban újból a marhahús termelés felfutása ellen hat.

7 Az EU marhahús piacának rendtartása

8 A rendtartás célja, a termékkör meghatározása A rendtartás célja:  a termelés fejlesztése, a termékminőség javítása  a termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása  a marha és borjúhús piac stabilizálása  a fogyasztók ellátása méltányos áron, megfelelő minőségű marha és borjúhús termékekkel

9 A rendtartás célja, a termékkör meghatározása A termékkör meghatározása:  élő marha és borjú  emberi fogyasztásra alkalmas friss, hűtött, és fagyasztott marha és borjúhús, vagy belsőség  emberi fogyasztásra alkalmas sózott, pácolt, szárított vagy füstölt marha- és borjúhús, vagy belsőség  egyéb tartósított, feldolgozott vagy dobozolt termékek, faggyú

10 Árjelentési rendszer A piaci intervenciós beavatkozások alapját az árfigyelések és az árjelentési rendszer működtetése jelenti. Az összegyűjtött árakat a tagállamok Brüsszelbe a Bizottságnak továbbítják, amely az árak alapján dönt a piaci beavatkozások formájáról.

11 Szarvasmarha piaci ár meghatározása Az Európai Unióban minden tagállamban kötelező a vágóállat minősítési és árjelentési rendszer működtetése. A szarvasmarhák piaci árát a hasított testek EUROP minősítése alapján állapítják meg. Az árjegyzés a vágóhidakra vonatkozik, attól függően, hogy évente hány darab saját nevelésű, vagy vásárolt állatot vágnak és mennyiben részesülnek a régió termeléséből.

12 Szarvasmarha piaci ár meghatározása A jegyzett árakból minden osztályra régiónkénti átlagárakat határoznak meg, majd a regionális árak súlyozásával minden osztályra kiszámolnak egy nemzeti referencia árat. A hétfőtől vasárnapig mért regionális árakat a tagállamok szerda éjfélig közlik a Bizottsággal.

13 Szarvasmarha piaci ár meghatározása Az összes kategóriára együttesen megállapított közösségi piaci átlagárat az átlagos árak súlyozott átlaga adja, a súlyozást az egyes kategóriákban vágott mennyiségeknek a Közösségben végzett összes felnőtt szarvasmarhavágáshoz viszonyított aránya határozza meg.

14 Intervenció alkalmazása július 1-jétől közösségi intervenciót akkor vezetnek be, ha két egymást követő héten valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában a közösségi skála alapján nyilvántartásba vett “R3” minőségre vonatkozó piaci átlagár nem éri el a tonnánkénti 1560 eurót. Ilyen esetben az intervenciós intézmények meghatározott minőségű, közösségi eredetű, friss vagy előhűtött hús, egy vagy több kategóriáját, minőségét vagy minőségi osztályát felvásárolják.

15 Intervenció alkalmazása A Bizottság döntése alapján határozzák meg az intervencióra alkalmas termékeket, kategóriákat, minőségeket és minőségi csoportokat, és pályázati eljárással határozzák meg a felvásárlási árakat, valamint az intervencióra elfogadott mennyiségeket. Ugyancsak a Bizottság dönti el a felvásárlás megkezdésének, és lezárásának időpontját is.

16 Intervenciós központok Az intervenciós központokat a tagállamok jelölik ki. Az intervenciós központok nem állhatnak kapcsolatban vágóhidakkal, nyertes pályázókkal és működtetésük, vezetésük a nyertes pályázótól független. E központoknak a csontos hús átvételére, a hús további feldolgozás nélküli lefagyasztására, az ilyen húsnak legalább három hónapon keresztül történő tárolására kell megfelelniük.

17 Pályáztatás Az intervenciós felvásárlásra szóló pályázati felhívást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában legkésőbb a pályázatok beadási határidejét megelőző szombaton teszik közzé.

18 A pályázatok benyújtása és értesítések A pályázati felhívásban meghatározott időtartam alatt a benyújtás határideje minden hónap második és negyedik keddjén brüsszeli idő szerinti déli 12 óra, kivéve augusztus második és december negyedik keddjét, amikor pályázatok nem nyújthatók be. Ha a keddi nap munkaszüneti napra esik, a határidőt 24 órával előrehozzák. Az intervenciós ügynökségek a benyújtási határidőt követő 24 órán belül értesítik Bizottságot a beérkezett pályázatokról.

19 A pályázaton való részvétel feltételei Pályázatot a szarvasmarhavágásra engedéllyel rendelkező vágóhíddal rendelkező állat- és húskereskedők nyújthatnak be. A pályázatok benyújtása a kiíró tagállam intervenciós ügynökségénél történik, nyugta ellenében írásos ajánlattétellel. Minimum 10 tonnás mennyiség!

20 Intervenciós felvásárlás, magántárolás Az árut 10 és 20 tonna közötti tételekben kell leszállítani. Az intervenciós ügynökség a termék átadását követő nap között fizeti ki a sikeres pályázóknak a szerződött árat. Magántárolási támogatást lehet igénybe venni.

21 Közvetlen termelői kifizetések Az Unióban a marhahús szektorban a piacok stabilizálása, a húsfogyasztás egyensúlyának megtartása, a termékek versenyképességének külpiaci javítása érdekében fizetett piaci támogatásokat fokozatosan csökkentik. Ezzel párhuzamosan növelik a közvetlen termelői kifizetéseket.

22 A közvetlen termelői kifizetések jogcímei Speciális prémium: hímivarú marha után járó éves prémium. Anyatehén támogatás: húsmarha típusú, vagy húsmarhával (beleértve a kettőshasznosítású fajtákat is) történt keresztezésből született és hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott anyatehén, illetve üsző után járó támogatás.

23 A közvetlen termelői kifizetések jogcímei Szezonalitást csökkentő támogatás: speciális prémiumhoz kapcsolódó támogatási forma. Célja a piacra kerülő állatok vágásának időbeni széthúzása. Vágási támogatás:vágóállat vágásra, illetve harmadik országba történő exportra leadásakor igényelhető. Extenzifikációs támogatás:speciális prémiumban és/vagy anyatehén prémiumban részesülő állatok után vehetik igénybe az állatsűrűségi előírások betartása esetén

24 Előlegek kifizetése Az adminisztratív ellenőrzések és helyszíni szemlék eredménye alapján a tagállamok a termelőknek előleget fizetnek, melynek mértéke a speciális támogatás, az anyatehén támogatás, valamint a vágási támogatás összegének 60 %-a. A speciális támogatás esetében az előlegszázalékot a tagállam 40 %-os mértékig csökkentheti.

25 A vágómarha-termelés változása Magyarországon (ezer t)

26 A marhahús fogyasztásának változása Magyarországon

27 Az ágazat jellemzői Termelés folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a közelmúltig. Hazai fogyasztás az EU átlag 20-30%-a. Hagyományosan exportorientált ágazat. Marhahús zömét a tejhasznú fajták adják, kicsi a húsmarha állomány ( húshasznú tehén). Önellátottsági szint a nyolcvanas évek végén 200 % körül volt, most alig valamivel 130 felett alakul.

28 Az ágazat jellemzői heterogén árualap (mert benne van a tejelő, meg a többi) húsmarha: alacsony hozamérték (mert a borjú az egyetlen kincse) előző miatt költség és hozamérzékeny ebből adódóan csak kevés ráfordítással szabad végezni, legalábbis önálló tevékenységként pozitívum, hogy az abrakárakra nem érzékeny.

29 Az ágazat fejlesztését indokoló tényezők Gyepterületek hasznosítása (ellenérv: ezek többsége nem olyan kiterjedésű, illetve minőségű, hogy gazdaságosan egy állományt eltartson) Környezetvédelmi, térségfejlesztési célok (tényleg környezetbarát ágazat, plusz ezt az EU-ban is támogatják /extenzifikáció stb!/)

30 A fejlesztést nehezíti Baromfihús olcsóbban előállítható, így konkurenciát jelent BSE komolyan megrendítette a marhahús iránti keresletet Telített környező piacok

31 A hazai támogatás SAPS = Egyszerűsített területalapú támogatás ezer Ft/ha körül alakul. Kiegészítő támogatás: Hízott bika Ft/db Húshasznú tehén Ft/db Húshasznú tehén legelőn tartás esetén bizonyos állatsűrűség alatt Ft/db

32 A vágómarha felvásárlási ára (Ft/kg)

33 A vágómarha felvásárlási árának alakulása

34 A vágómarha-termelés költsége a kisgazdaságokban

35 A vágómarha-termelés költségarányos jövedelmének alakulása a társas vállalkozásokban (Ft)

36 A vágómarha-termelés költségarányos jövedelmének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft)

37 A vágómarha-termelés költsége a társas vállalkozásokban


Letölteni ppt "A vágómarha-termelés. A világ és az EU marhahústermelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések