Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TURIZMUS A STATISZTIKA TÜKRÉBEN 3. ELŐADÁS Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd Gazdaságelméleti Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TURIZMUS A STATISZTIKA TÜKRÉBEN 3. ELŐADÁS Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd Gazdaságelméleti Intézet."— Előadás másolata:

1 TURIZMUS A STATISZTIKA TÜKRÉBEN 3. ELŐADÁS Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd Gazdaságelméleti Intézet

2 Tartalom I. A statisztika szükségessége II. A fontosabb definíciók III. Mit mérhetünk? IV. A mérésre használt módszerek

3 I. Mi a statisztika feladata ?  A társadalom és a gazdaság állapotáról, a döntéshozók, a kormányzati-, az üzleti-, az akadémiai szféra, az Európai Unió és a legszélesebben értelmezett közösség (a társadalom) számára mindenkor hiteles képet alkosson. (Információk tömörítése) A turisztikai piac mozgásairól, a kínálat és kereslet alakulásáról, a folyamatok tendenciáiról, a turisztikai ágazatok teljesítményéről gyorsan adjon: rendszeres, releváns és hiteles, információt. A turizmus egy interszektorális ágazat (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, szállítás, sport, kulturális tevékenységek).

4 Miért van szükség a turizmus mérésére?  Be-és kilépők számának mérése különböző okokból  Nemzetközi turizmus  Fizetési mérleg egyenlegére gyakorolt hatás: Import: külföldre utazó jövedelme kiáramlik Export: külföldi turista, akik hazánkba látogat pénzét nálunk költi el Folyó fizetési mérleg, reálgazdasági tranzakciók, szolgáltatások, idegenforgalomi egyenleg  Trendek  Marketing és tervezés  Belföldi turizmus  Nehezebb mérni, kevésbé kiforrott módszertan  Turizmus hozzájárulása a nemzetgazdasághoz  Marketing  Területfejlesztési politika segítése

5

6

7 II. A fontosabb definíciók  Turizmus: olyan személyek tevékenységei, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan nem több mint egy évet töltenek el pihenési, üzleti vagy más célokból, de nem keresőtevékenységet folytatnak.  Turizmus alapágazatok: TEÁOR’08 „I” ágazat +79  (55) szálláshely-szolgáltatás  (56) vendéglátás  (79) utazásszervezés, -közvetítés és egyéb foglalás  Turizmusra jellemző ágazatok: alapágazatai, i+  személyszállítás  kulturális szolgáltatások  sport- és egyéb szabadidős szolgáltatások szakágazatok  Kapcsolódó ágazatok: élelmiszer-italgyártás, dohánygyártás, ruházati termék gyártás, jármű-üzemanyag kereskedelem, kiskereskedelem, pénzügyi tevékenység, egyéb szolgáltatások

8 Turizmus gazdasági környezete  Nemzetgazdasági szemléletben  5%  27%  4%  10%.... 1,4%..  1,7%  Turizmus Szatellit Számla szemléletben  5-6% Mezőgazd. halászat Bányászat, fel- dolgozó ipar Építőipar Egyéb szolgáltatás Kereskedelem Szálláshely-szolg. és vendéglátás Mezőgazd. halászat Egyéb szolgáltatás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Kereskedelem Mezőgazd. halászat Egyéb szolgáltatás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Építőipar Kereskedelem Mezőgazd. halászat Egyéb szolgáltatás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Bányászat, fel- dolgozó ipar Építőipar Kereskedelem Mezőgazd. halászat Egyéb szolgáltatás Szálláshely-szolg. és vendéglátás Bányászat, fel- dolgozó ipar Építőipar Kereskedelem Mezőgazd. halászat Egyéb szolgáltatás Szálláshely-szolg. és vendéglátás

9 Turizmus gazdasági környezete ágazatai szemléletben  „I” nemzetgazdasági ág: Szálláshely-szolgáltatás; Vendéglátás ágazatok  GDP-ből való részesedés: 1,5%  Foglalkoztatottak több mint 4%-a  Beruházások alig 1%-a  Alkalmazásban állók bruttó havi keresete 147eFt (SUM nemzetg. 231eFt)  Vállalkozások 5%-a  Szolgáltatás export, importban betöltött szerepe ….

10

11 Szálláshely szolgáltatás  Magánszálláshely: a magánszállásadói tevékenység a magánszemély lakásának vagy üdülőjének, valamint a gazdálkodó szervezet lakásának, illetve azok egy részének és a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a vendég részére. MEGSZŰNT, helyette egyéb szálláshely típus!!!  Falusi szállásadás  Fizetővendéglátás  Kereskedelmi szálláshely:minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping), a létesítmény egész éven át vagy idényjelleggel, folyamatosan napi üzemeltetéssel, megszakítás nélkül szállásszolgáltatást nyújt.

12 Vendéglátás Kész vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő eladása, az azzal összefüggő szórakoztató- és egyéb szolgáltatótevékenység, továbbá a munkahelyen, intézményben bármely formában üzletszerűen történő étkeztetés.  Vendéglátóhely: rendszeresen (állandó vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó, működési engedéllyel rendelkező szolgáltatóhely, ahol a vendégek részére étel- és/vagy italszolgáltatást biztosítanak.  Kereskedelmi vendéglátóhely  Egyéb vendéglátóhely  Munkahelyi vendéglátóhely

13 Látogató, kiránduló, turista  Látogató: minden olyan személy, aki idegenforgalmi célból a lakhelyétől különböző helységbe (országba) utazik.  Egynapos látogatás (kiránduló)  Többnapos látogatás (turista)  Kiránduló: "egynapos" látogató, illetve átutazó, aki a meglátogatott helyen 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik (szálláshely szolgáltatást nem vesz igénybe)  Turista: az a látogató, aki a meglátogatott helyen legalább 24 órát vagy egy éjszakát eltölt

14 Jogi alapok  239/2009 (X.10.) Kormányrendelet (Szálláshelyrendelet) 239/2009 (X.10.) Kormányrendelet  173/2003 (X.28.) Kormányrendelet (Nem üzleti célú, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról) 173/2003 (X.28.) Kormányrendelet  281/2008 (XI.28.) Kormányrendelet (Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységről) 281/2008 (XI.28.) Kormányrendelet  A 692/2011/EU. sz. Rendelet a turisztikai adatok statisztikai célú gyűjtéséről692/2011/EU. sz. Rendelet  Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)

15 III. Mit mérhetünk? 1. Mennyiségi statisztika  A nemzetközi turistaérkezések, külföldre tett utazások száma Utazások száma=utazók száma*egy személy által megtett utak átlagos száma  Vendégéjszaka: Adott időszakban ténylegesen eladott szobákban megszállt (regisztrált) vendégek száma

16 2. Érték/ kiadási statisztikák  Belföldi utak esetében: az utazás előtt, illetve után felmerülő, de az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadások is. Nem kell ide számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását, amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor)  Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazzák.  Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat.

17 A bevételek és kiadások mérésének szükségessége  A turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítása  A gazdaságban betöltött szerep meghatározása  Nemzetközi összehasonlítások központi banki módszer (közvetlen) megkérdezéses módszer (közvetett) A bevételek és kiadások mérési módszerei

18 A Központi Bank módszer  a központi jegybank a különböző pénzintézetektől, kereskedelmi bankoktól, utazási irodáktól és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetektől  Előnye: automatikus információáramlás, vendégek megkérdezése nélkül  Hátránya: csak a teljes költés nagyságát mutatja, fogyasztási szerkezetet nem

19 Megkérdezéses módszer Átlagköltés*eltöltött éjszaka  Előnye: pontosabb adatok, fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozó információk is  Hátránya: pontatlan és/vagy alábecsült adatok.

20 3. Látogató és a látogatás tipizálása  Látogatók:  Életkor  Nem  Kivel utazik (egyedül, család, barátok…)  Iskolai végzettség, Foglalkozás  Jövedelem  Utazás:  Az út eredete és célja  Közlekedési eszköz  Utazás célja  A turist á k tart ó zkod á si ideje (elt ö lt ö tt é jszak á k sz á ma)  Szálláshely

21  Utazási célok, motivációk:

22

23

24 4. Néhány további fogalom  Utazási aktivitás: az utazáson részt vevők aránya a népességen belül.  Szobafoglaltság: adott időszakban eladott szoba / eladható szoba  Revpar: egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel = szobaárbevétel / kiadható szobák  Átlagár: szobaárbevétel / eladott szoba

25

26

27

28

29

30

31 Mérési módszerek

32

33 Adatforrások: Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942 Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943 Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007 Adatgyűjtések Adatátvételek Kötelező adatgyűjtések (kínálati oldal) Önkéntes adatgyűjtések (keresleti oldal) Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036 Magán szálláshelyek, OSAP 1761 Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 Határforgalmi statisztikák OSAP 1222 (forrás: Rendőrség) Utazásszervezési engedéllyel rendel- kezők listája (forrás: MKEH) IFA bevételek (forrás: NGM) NAV. Áfa- és TÁSA-adatok Big data …

34 Szálláshelyek típusai Üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek Kereskedelmi szálláshelyek Egyéb (korábban magán-) szálláshelyek Nem üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek ( 2009-ig Fizetővendéglátás) Falusi szálláshelyek Rokon, barát, ismerős

35 Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek  Közel 3700 kereskedelmi szálláshely havi megfigyelése Engedélykiadás menete, a kiskereskedelmi regiszter, működési információk gyűjtésének a módja  Az adatok begyűjtése (KSH elektronikus adatgyűjtési rendszere - Elektra, Szállodai szoftverek..)  Adatok feldolgozása  Ellenőrzés,  Pótlás,  Másodlagos ellenőrzés,  Táblázás  Konzisztencia-vizsgálat  Publikálás (gyorstájékoztató, Stadat, Tájékoztatási adatbázis, évkönyvek..) Alapok tartalma: üzemeltetés jellege, tervezett nyitva tartás, szálláshely típusa, SZÉP-kártya elfogadóhely, vendéglátóhely, védjegy, stb. Gyűjtött információk (kérdések):  Kapacitás: szoba, férőhely  Vendégforgalom: vendég, vendégéjszaka, belföldi, külföldi (kiemelt nemzetiségek)  Bevételek: szállásdíj (ebből külföldi), gyógy, wellness-szolgáltatások, vendéglátóhelyi bev., egyéb bev.

36 Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: Nemzetiség szerinti vendégforgalom A kiemelt nemzetek lefedi az összes v.forg. 90%-át Az összes megfigyelt nemzetiség pedig a 97%-át.

37 Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: német vendégéjszakák megoszlása

38 Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: osztrák vendégéjszakák megoszlása

39 Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: amerikai vendégéjszakák megoszlása

40 Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek Legfontosabb publikált adatok: holland vendégéjszakák megoszlása

41 Szálláshely-szolgáltatás Kereskedelmi szálláshelyek 12. Településszintű adatok kumulált vendégforgalma

42 Szálláshely-szolgáltatás Magánszálláshelyek 1.  Magánszálláshelyek (falusi szállások) éves megfigyelése a helyi önkormányzat bevonásával  Az adatok begyűjtése (Elektra)  Adatok feldolgozása  Ellenőrzés,  Táblázás  Konzisztencia-vizsgálat  Publikálás (stadat, évkönyvek..)  Top10: Harkány Hajdúszoboszló Siófok Zamárdi Balatonboglár Bük Alsóörs Balatonlelle Hévíz Balatonfenyves Badacsonytomaj

43 Szálláshely-szolgáltatás Magánszálláshelyek 2. Legfontosabb adatok:  1500 településen  36 ezer egység  3,4 millió vendégéjszaka  Koncentráltság hasonló a kereskedelmi szálláshelyekéhez (Top50 lefedi a 80%-ot)  Külföld – belföld aránya 1:3,5

44 Szálláshely-szolgáltatás Non profit szálláshelyek 1.  Non profit szálláshelyek éves megfigyelése a helyi önkormányzat és a vállalkozások bevonásával  Az adatok begyűjtése (Elektra rendszerrel)  Adatok feldolgozása  Ellenőrzés,  Táblázás  Konzisztencia-vizsgálat  Publikálás (stadat, évkönyvek..)

45 Szálláshely-szolgáltatás Non profit szálláshelyek 2.  Legfontosabb adatok:  Cca. 850 településen  894 egység  1,4 millió vendégéjszaka  Külföld – belföld aránya 1:95

46 Vendéglátás  50 ezer vendéglátó egységből 3300 vendéglátó üzlet reprezentatív megfigyelése havonta árbevétel  1800, az ágazatba sorolt vállalkozás árbevételi szerkezetének megfigyelése negyedévenként árbevétel  750 Mrd Ft árbevétel

47 Utazásszervezés  A bejegyzett, tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozások éves megfigyelése (forrás: MKEH)engedéllyel kiutaztatás, beutaztatás,belföldi utaztatás egyéb tevékenység: utaztatott vendégek, vendégéjszakák, árbevétel

48 Utazásszervezők bevételei fontosabb tevékenységcsoportok szerint

49 Adatforrások: Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942 Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943 Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007 Adatgyűjtések Adatátvételek Kötelező adatgyűjtések (kínálati oldal) Önkéntes adatgyűjtések (keresleti oldal) Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036 Magán szálláshelyek, OSAP 1761 Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 Határforgalmi statisztikák OSAP 1222 (forrás: Rendőrség) Utazásszervezési engedéllyel rendel- kezők listája (forrás: MKEH) IFA bevételek (forrás: NGM)

50 A TURISZTIKAI KERESLET MÉRÉSE Lakossági kereslet Külföldre irányuló Magyarországra irányuló külföldi turizmus Vizsgált változók Turizmusra fordított idő Motivációk felkeresett magyar régiók, országok Igénybevett szálláshelyek Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Külföldi kereslet Belföldi turizmus Nemzeti turizmus Hazai turizmus Vizsgált változók Az utasforgalom szegmentálása: napi ingázás (bevásárlás, munka), tranzit utazások, turizmus Magyarországon eltöltött idő Motivációk Felkeresett magyar régiók Igénybevett szálláshelyek Közlekedési módok Turizmusra fordított kiadások: turisztikai fogyasztás és annak szerkezete Turisztikai fogyasztás

51 A lakosság többnapos turisztikai célú utazási szokásai (LUSZ) 1.  Negyedéves gyakoriságú, mintavételes adatgyűjtés  A mintavétel a Címtárból (lakossági címregiszterből)  Mintanagyság: 2004 – cím 2007 – cím cím 2011 – cím  Területileg arányos minta – korrekcióval (település típusa, Bp, nem Bp.)  Mintában maradás: alapesetben: 8 negyedév (2 naptári év)  Az egynapos utakat nem mérjük!

52 LUSZ 2.  Legfontosabb gyűjtött információk:  Háztartások jellemzői: (vagyoni helyzet, házt. nagysága)  Személyek jellemzői: (nem, kor, isk.végz.; gazdasági aktivitás)  Az összes többnapos utazásról úti cél (külföld – belföld) időpont, időtartam, motiváció személy  Az összes többnapos belföldi utazásról rövid/hosszú tartózkodás úti cél közlekedési eszköz (+ foglalás) szállástípus (+foglalás) út szervezettsége (utazási iroda igénybevétele) kiadások és azok szerkezete

53 LUSZ 3.  Legfontosabb publikált adatok: Utazási aktivitás (2012)

54

55 Nemzetközi utazások 1. Miért van szükség a lakosság külföldön megvalósult fogyasztásának mérésére ? KSH Turisztikai tárca (NGM) Magyar Turizmus Zrt MNB (fizetési mérleg idegen- forgalmi egyenleg) Eurostat OECD UNWTO felhasználók: vállalkozások, szálláshelyek, vendéglátó vállalkozások, Utazási irodák és közvetítők, sajtó.

56 Nemzetközi utazások 2. Gyűjtött információk: Utazás desztinációja Utazás célja (motivációja) Utazás időtartama Utazás során megvalósult kiadások és annak szerkezete Igénybevett szálláshely Közlekedés módja Utazó kora és neme

57 Nemzetközi utazások 3. Az adatgyűjtés legfontosabb jellemzői: Az adatfelvétel 2004-ben indult Mintavételes adatgyűjtés Kikérdezés helye: 25 közúti határátkelő + Budapest Airport Kikérdezés ideje 5-10 perc Az adatfelvétel PDA-támogatású Az alapsokaság a lakosság által megtett utazások, határátlépések (kivéve a teherautóval megtett utak)….Schengen-probléma Az adatfelvétel folyamatos, de az adatokat negyedévente állítja elő a KSH

58 Nemzetközi utazások 4.

59 Nemzetközi utazások 5.

60 Nemzetközi utazások 6. Helymeghatározás

61 Nemzetközi utazások 7.  Az adatgyűjtés és feldolgozás folyamata Adatgyűjtés, interjú elkészítése külföldi magyar Schengen-külső határforgalmi adatok (Határrendészettől adatátvétel) Schengen-belső határforgalom meghatározása. (becsült adat, a becslést a KSH végzi) A határforgalom meghatározása Teljeskörűsítés, Súlyozás Kalibráció, Utókorrekciók Nemzetközi utasforgalmi adatok előállítása 2008-tól

62 Nemzetközi utazások Lakosság külföldi utazásai Legfontosabb publikált adatok: A külföldi utazások határszakaszok szerinti megoszlása, % 28% 6% 8%

63 Nemzetközi utazások Lakosság külföldi utazásai 6. Legfontosabb publikált adatok: Lakosság külföldi utazásainak célországai, 2012

64 Nemzetközi utazások K ülföldiek magyarországi utazásai Utasprofilok: egy-egy nemzetiség utazási szokásait próbálja jellemezni pl: ukránok: közúton érkeznek Magyarországra, üzletelnek vagy átutaznak Nyugat-Európába, jellemzően egy napra amerikaiak: körutazás során utolsó ország/városként látogatnak Magyarországra és Budapestről repülnek haza. Sokan jönnek hajóval a Dunán, sokat költenek. hollandok, lengyelek, csehek….

65 Nemzetközi utazások K ülföldiek magyarországi utazásai Orosz turistaforgalom becslésének problémái: Miközben a kereskedelmi szálláshelyi statisztikák szerint évente 20-30%-kal nő az orosz piac, a keresletfelvételből nem, vagy csak jelentős hibával lehetne becsülni az orosz beutazó-turizmus adatait. Ennek oka: Nyugat-Magyarországra Bécsen keresztül érkeznek, nem orosz rendszámú autó(busz)- val … alapsokasági probléma. Ezen nem segítenek a vízumadatok és a Liszt Ferenc repülőtéri adatok sem. Kikérdezést csak a budapesti reptéren és Záhonynál hajtunk végre, azaz kimaradnak a hévízi gyógy-turisták.

66 Adatforrások: Lakosság belföldi utazásai (LUSZ) OSAP 1942 Külföldiek magyarországi utazásai OSAP 1943 Lakosság külföldi utazásai OSAP 2007 Adatgyűjtések Adatátvételek Kötelező adatgyűjtések (kínálati oldal) Önkéntes adatgyűjtések (keresleti oldal) Kereskedelmi szálláshelyek, OSAP 1036 Magán szálláshelyek, OSAP 1761 Nem üzleti céllal üzemeltetett szh. OSAP 1965 Utazási irodák teljesítményei, OSAP 1035 Határforgalmi statisztikák OSAP 1222 (forrás: Rendőrség) Utazásszervezési engedéllyel rendel- kezők listája (forrás: MKEH) IFA bevételek (forrás: turisztikai tárca) (NUSZ kameraadatok NAV – pénztárgépadatok) ….. Big data

67 Adatátvételek 1.  Határforgalmi statisztikák Rendőrség, Határrendészeti csoport, havonta jelent jármű- és személyforgalmi adatokat a schengen külső határokról.  Utazásszervezési és utazásközvetítői engedélyek listája Magyar Közigazgatási Engedélyezési Hivatal, évente 4 alkalommal, megadja az engedéllyel rendelkező utazásszervezők és ügynökségek listáját. A lista tartalmaz kaucióadatokat is….a tervezett forgalom alapján lehet-e becsülni megvalósult forgalmat?  Idegenforgalmi adóadatok Településszintű adóadatok átvétele a Magyar Államkincstártól település érintett szálláshellyel, de csak 500 település gyűjt be IFA-t

68 Adatátvételek 2.  Társasági adó- és Áfaadatok adatátvétele Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Az adatokat elsősorban adatvalidációra, konzisztencia-vizsgálatra alkalmazzuk.  Vízumadatok átvétele Rövid és hosszútartózkodással járó vízumkiadások száma a KÜM-től.  Tervezett adatátvételek Minden ami az adatok pontosságának a növelését eredményezheti… Pl: SZÉP-kártya forgalmi adatok pénztárgép-adatok, autópálya-matrica adatai, kamerás forgalomfigyelők adatai

69 Adatátvételek 3. Big data Mobil-szolgáltatók adatbázisai (koncentrál adatvagyon) Google trends Google trends alkalmazása a mért vagy becsült adatok konzisztencia- vizsgálatában… Például „Ungarn” kifejezés keresési adatai Németországban, összevetve a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adataival

70 Mérési módszerek  A vendégforgalom számbavételi lehetőségei:  Határstatisztikai megfigyelések be- és kilépők száma belépők nemzetisége be- és kilépések határállomásai igénybevett közlekedési eszköz  Szálláshelyi statisztikai megfigyelések a vendég útlevele alapján a porta a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, porta feldolgozza és továbbítja Vendégek száma, Nemzetiségek szerinti összetétele, Vendégéjszakák száma, Nemzetiségek szerinti összetétele, Átlagos tartózkodási idő, Szállásdíj-bevéte lek

71 Más lehetséges módszerek  Háztartásokban végzett felmérések  Helyi lakosok utazási szokásai  En route felmérések  Utazás közben  Destination survey  A népszerű úticélokon  A kínálati felmérések  Turisztikai szolgáltatók

72 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "TURIZMUS A STATISZTIKA TÜKRÉBEN 3. ELŐADÁS Kis-Orloczki Mónika Tanársegéd Gazdaságelméleti Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések