Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült."— Előadás másolata:

1 1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 7. téma: A horvát-magyar határtérség bemutatása - a horvát határmenti megyék

2 2 A horvát-magyar határmenti magyar megyék adottságai, vidék- és területfejlesztési tapasztalatai A Horvát Köztársaság közigazgatása: helyi (városi és járási) és regionális (megyei) önkormányzatok 20 megye 123 város és 426 járása van. Vizsgált térség: három határmenti megye: Koprivničko-križevačka (Kapronca-Kőrös) - székhelye Koprivnica (Kapronca); Međimurska (Muraköz) - székhelye Čakovec (Csáktornya) Virovitičko-podravska (Verőce) - székhelye Virovitica (Verőce)

3 3 A három megye jellemzői: MegyeVárosok száma Járások száma Megye székhely Koprivničko-križevačka322Koprivnica Međimurska322Čakovec Virovitičko-podravska313Virovitica Megyék Koprivničko- križevačka MeđimurskaVirovitičko- podravska Városok Đurđevac Koprivnica Križevci Čakovec Mursko Središće Prelog Orahovica Slatina Virovitica Lakosság száma Laksűrűség fő/m²

4 4 A határmenti régió története A horvát-magyar jelenlegi határ: első világháború után, a Dráva folyó mentén szomszédos nemzetiségi kisebbség, kétnyelvű, és jól beilleszkedett a két ország közti jó kapcsolat A II. világháború után: határ erős választóvonal ( politikai feszültségek) határsáv: senki földje maradt, a vasúti és közúti közlekedés megritkult, szomszédos településeket elválasztották 1990 után: új határátkelőhelyek, megkönnyítették az átkelést. A jugoszláv háborúk idején: a horvát oldalon katonai konfliktusok Magyar oldalon piacgazdaság, mikrorégiók elszegényedése Máshol jelentős bevásárlóturizmus Horvátországból Magyarországra. Magyar és szlovák tömegturizmus az Adria felé – –Budapest-Zágráb-Rijeka/Split főútvonal-rendszer kiépítése ( 2007-re) –új és modern átkelőhely kialakítása a Dráva folyón (csak átjáró út!) Magyarország EU-csatlakozása (2004): hatása nem jelentős 2007 okt. csatlakozik a schengeni övezethez: horvát-magyar határ külső schengeni szakasz (?) Horvátország belép az EU-ba: végére határmentes átkelés a Dráva mentén

5 5 Demográfia, populációdinamika MEGYENÉPESSÉG (1991-es népszámlál ás) NÉPESSÉG (2001-es népszámlálás) SZÜLETÉSE K SZÁMA HALÁLOZÁ- SOK SZÁMA NETTÓ SZÜLE- TÉSEK Somogy Baranya Zala Koprivnicko- krizevacka Viroviticko- podravska Medijimurska Népességfogyás mindkét oldalon Elvándorlás Korösszetétel: a nemzeti átlaghoz hasonló, elöregedés… De: horvát oldalon nagyobb a fiatal népesség aránya egyes rurális mikrorégiók demográfiája eltér a teljes régiótól

6 6 MegyeZalaSomogyBaranyaMagyaro. GDP/fő2001 (€) GDP/fő 2003 (€) GDP Index 2003/ ,2121,7126,5124,6 Egyéni vállalkozók száma Társas vállalkozások száma Munkanélk. %-a a megyében84,76,17,3 MegyeViroviticko- podravska MedimurskaKoprivnicko- krizevacka Horváto. GDP/fő2001 (€) GDP/fő 2003 (€) GDP Index 2003/ ,7107,9112,6 Egyéni vállalkozók száma Társas vállalkozások száma Munkanélk. %-a a megyében29,615,516,817,1 Gazdaság:

7 7 A régiót átszelő fő közlekedési útvonalak Budapest-Zágráb-Rijeka/Split főútvonal-rendszer (2007-re) új átkelőhely a Dráván Zágráb-Maribor Nagykanizsa-Maribor közti főútvonal is kell Zágráb-Belgrád főút a vizsgált határmenti területtől délre Budapest-Osijek-Sarajevo transz-európai közúti “folyosó”. Budapest- Dunaújváros kész Dunaújváros - Pécs gyorsforgalmi út terv Régión belüli közutak: leromlott minőség Baranyában 96, Somogyban 74 település zsákutca nemzetközi határátkelőhelyek ritkasága

8 8 Vasút, vízi és légi közlekedés A régiót átszelő vasútvonalak A legnagyobb nemzetközi vasútvonalak a régió északi részén Nagykanizsa-Murakeresztúr/Kotoriba-Cakovec Kaposvár-Gyékényes /Gotalovo-Koprivnica A legnagyobb városközpont, Pécs : csupán nem villamosított vasútvonalak déli irányban. Repülőterek A sármelléki repülőtér nemzetközi forgalom Pécs-Pogány helységben 2006 márciusában repülőtér, a Pécs-Bécs légiforgalom Osijekben regionális repülőtér Taszáron a régi amerikai bázis, jelenleg nem használják. Vízi közlekedés Folyami kikötők találhatók a Dráva mentén, de a folyón a forgalom jelentéktelen Oka: a kereslet hiánya és a terület természeti adottságok védelme Duna folyó nemzetközi jelentőségű, de áteresztőképességének problémái vannak

9 9 Természetvédelmi és védett területek Duna-Dráva Nemzeti Park védett Mura folyó ökoszisztémája A régióhoz tartozó terület horvát oldalán sok védett terület: –Medvednica Természeti Park (Natúrpark) –Papuk Natúrpark –Kopački Rit Natúrpark –Đurđevači pijesci speciális botanikai védett területe (rezervátuma) –Kopački rit és Podpanj ornitológiai rezervátuma –A Mura menti vízi vidék. –A Mura és Dráva menti regionális park létrehozása is folyamatban Környezet

10 10 Fejlesztési lehetőségek, határon átnyúló együttműködés Turisztikai adottságok Természeti környezet Építészeti és kulturális Termálturizmus Borvidék A termál-turizmus erős jelenléte a határ két oldalán egymás versenytársai lehetőség a közös marketingre Turisztikai célpontok: A Dráva környékét a víz- és környezet-orientált Pécs építészeti öröksége Harkány-Siklós-Villány térsége borászati és termál-turisztika Kaposváron és Szekszárdon is. Zala:Hévíz, Zalakaros. Medimurska megyében: Szent Martin Gyógyfürdő, Osjecko-baranjska megyében : Bizovacka Gyógyfürdő Varazdinska megyében a Varazdinske Gyógyfürdő Osijek város jelentős építészeti örökség Varazdinska megyében:Trakoscan-i Kastély, Varazdin (Varasd) város Kulturális együttműködés: Színházak Levéltárak Múzeumok Egyetemek Könyvkiadás

11 11 Vidékfejlesztés Horvátországban Vidék: OECD 150 fő /km2 alatti népsűrűség EU: 100 fő/km2 alatti népsűrűség A gyakorlatban: rurális térség: –Népsűrűség – alacsony, kis települések, népességfogyás, elöregedés –Földhasználat – mezőgazd. + erdészet –a közösség identitása Rurális térségek Horvátországban: OECD kritériumEU kritérium Települések száma Km 2 % % Rurális térség , ,6 Urbánus térség 47318, ,4 Összesen , ,0 NépességOECD- % EU - % Rurális47,636,3 Urbánus52,463,7 Összesen100,0

12 12 A vidéki népesség jövedelemforrásai Legelmaradottabb vidéki területek: jövedelemnélküliek a lakosság 37 %-a Rurális térségek: bérjövedelemből élők: 29 % Eltartottak: 31-36% városi lakosság, városias térség: bérjövedelemből élők csoportja 38 % Eltartottak: %

13 13 Regionális egyenlőtlenségek GDP Zágráb : 27.5%, –az országos átlag 3-szorosa, –a többi országrésznek 6-szorosa, –a legszegényebb megyének 14-szerese, –EU-színvonal Zágráb 1 főre jutó GDP = 19,125 USD horvát átlag = 6,484 USD. A Zágráb nélküli horvát átlag = 3,345 USD munkanélküliségi ráta 13% Krapina-Zagorje térségben, 31% Šibenik-Knin térségében. 25%-os, vagy nagyobb: Vukovar-Srijem, Zadar, Brod-Posavina, Split- Dalmatia és Sisak-Moslavina megyék nagy relatív növekedés: Virovitica-Podravina (27.3%) és Sisak- Moslavina (29.1%) megyékben ( ) Három év alatt ( ) 10 %-os csökkenés: Isztria és Primorje- Gorski Kotar megyék képzettségi ráta, Zágrábban 16.6 % a felsőfokú képzettek aránya Krapina-Zagorje megye: 3.2% a legalacsonyabb

14 14 Vidék-város egyenlőtlenségek a gazdaságban Ágazatok részesedése a GDP-ből: Minden régióban:  A nem-agrár szektor nagy fontossága  az agrárszektor viszonylag kis fontossága (GDP 2-7 % -a)  a feldolgozóipar, a kis- és nagykereskedelem, javítás az összes regionális jövedelmek 63-70%-a  a feldolgozóipar: erősen rurális térségekben 47%, városi területeken 31% Foglalkoztatásban : mezőgazdaság 10,76% feldolgozóipar: –az erősen rurális területeken a 34%- –városi térségekben csak 27% egészségügy, szociális szektor, oktatás, közszolgáltatások: részesedése magasabb az erősen rurális térségekben, mint a városias régiókban. a beruházások: –a rurális térségekben sokkal kisebb aránya a szolgáltató szektorba, –nagyobb arány az infrastruktúra fejlesztés, építőipar, oktatás és mezőgazdaság felé, –mint a városi régiókban.

15 15 Az oktatási szerkezetet A vidéki térségekben: csak általános iskolát végzettek aránya eltér –majdnem kétszerese a városi térségekének -a Međimurje megyében: rurális térségbeli felnőttek 1/3 –a a teljesen képzetlen lakosság aránya rurális térségekben 3-4- szerese is a városi térségekének közép- vagy felsőfokú végzettségűek (azaz a középfokú szakképzést, főiskolát vagy egyetemet végzettek): –a felsőfokú képzettséggel rendelkező vidéki lakosok aránya csak ¼-e felsőfokú végzettségű városi lakosok arányának.


Letölteni ppt "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült."

Hasonló előadás


Google Hirdetések