Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült."— Előadás másolata:

1 1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A /2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 5 téma: Magyarország periferikus régiói és határmenti együttműködési programjai

2 2 A határmenti régiók fejlődése a rendszerváltás előtt és az átmenet időszakában Magyarország térbeli elhelyezkedése Európában: Kárpát-medence középpontjában hét országgal határos (3 EU- beli, 2 EU-beli lesz..) km az EU belső határa Európai Unió „kapuországa” Dél- és Kelet-Európa felé a szomszédos határok mentén 3,6 millió magyar nemzetiség 365 km 679 km 102 km 137 km 453 km A határmenti együttműködési projektek fontossága határmenti térségekben élő nemzetiségek helyzetének javítása ellenségesen viszonyuló politikai és állami szervezetek szorosabb kapcsolatai, stabilizálódás Hazánk határtérségeinek együttműködése kettős jellegű: Az európai integrációt erősíti, az EU-n kívüli és EU-beli térségek közt Erősíti a közép-európai együttműködési formákat alakít

3 3 A határrégiók, perifériák Magyarország 7 országgal határos, 19 megyéjéből csak 5 nem határmenti Határrégió: statisztikai kistérségek (NUTS4 !) az országhatárral érintkeznek állandó vagy időszakosan működő (illetve korábban működött) határátkelő

4 4 A határmenti területek jellemzői periferikus jelleg: határokon megszakadó közlekedési útvonalak, a központtól való viszonylag nagy távolság, és az átmenő forgalom hiánya, kereskedelmi kapcsolatok beszűkülése –zsáktelepülések, a fejlesztések elmaradása, a kedvezőtlen munkalehetőségek és kereseti viszonyok, elvándorlás, elnéptelenedés. Kivétel: ahol élénk a határmenti forgalom, tranzitútvonal Az államszocializmus időszakában inkább a perifériás jelleg nyugati országhatár: vasfüggöny központosított irányítás: szocialista országokkal sincs spontán kapcsolat A kapcsolatok fenntartása a két szomszédos ország állami szintű kapcsolataitól függött Akadály: határmenti magyarlakta térségei, nemzetiségi kérdés Létező kapcsolatok: kulturális, testvérvárosi (piaci, üzleti nem !)

5 5 Határszakaszok a rendszerváltás előtt Magyar-osztrák határszakasz: 1960-as évekig: holthatár 1970-es évek: turizmus, bevásárló turizmus, intézményközi együttműködések 1980-as évek: élénk együttműködés, termelési kooperációk, lakossági kapcsolatok, illegális munkaerőáramlás 1989-től a vasfüggöny lebontása, világútlevél, új szakasz Periférikusból fejlettebb régiókhoz történő felzárkózás Magyar-szlovák (csehszlovák) határszakasz: leghosszabb államhatára, II. világháború óta többször kiigazították. kitelepítések a Felvidékről magyar nemzetiség állampolg. jogai korlátozása, kapcsolatépítés akadálya hatvanas évektől lassú javulás a nyugati (dunai) határszakasz: –potenciális közlekedési és ipari zóna kialakulása, fejlődése – munkaerőáramlás (pl. betakarítások) –bevásárló turizmus a határ menti városokban, –általános turistaforgalom (Balaton, Magas-Tátra felé) –Gabcsikovó-Nagymaros vízierőmű- konfliktus kelet-szlovák határszakasz: periférikus agrárkarakterű, nehézipar (kohászat, gépgyártás), kooperáció, bevásárló turizmus

6 6 Határszakaszok a rendszerváltás előtt/2 Magyar – ukrán (szovjet) határ: A rendszerváltás előtt gyakorlatilag zárt határ Kárpátalja kiemelt stratégiai, hadászati terület a határ túloldalán magyar kisebbség felé magyar agitációtól való félelem egyetlen határátkelő volt, Záhony, ami közúti és vasúti átkelő, széles - keskeny nyomtávú átrakó centrum Magyar –román határ: folyamatos ellenségeskedés, a kisebbségi jogok permanens megsértése nincs határmenti együttműködés A magyar nyelvterület: kooperáció alapja helyett akadálya Román állam adminisztratív úton akadályozta a civil kapcsolatokat is. Magyar – szerb, horvát, szlovén (jugoszláv) határ: holthatár a politikai szembenállás miatt. A ’70-es évektől élénkül és: mezőgazdasági együttműködés (pl. terményfeldolgozás), a határ tmenti városokban a bevásárlóturizmus Zala megye és Szlovénia között élénk együttműködés a horvát szakaszon inkább a városok közti együttműködések a szerb szakaszon, a Vajdaságban pedig az intézményi kapcsolatok.

7 7 A határtérségek a rendszerváltást követően A határtérségek helyzete megváltozott. egyes határtérségek leértékelődtek, mások gyors fejlődésnek indultak. A periférikus helyzetből kiemelkedés: nagy fejlődési centrumok közelében Előnyös helyzet: határrégiók, melyek saját országukban kevésbé elmaradottak, egymástól fejlesztési energiákat kaphattak A saját országukon belül is elmaradott térségekben: a „perifériák perifériái” az átmenet éveiben az egyes határszakaszok közt igen nagy különbségek fejlettségben osztrák-magyar határszakasz: kedvező, az országos átlagnál jobb szlovén határszakasz : pozitív román, az ukrán és a kelet-szlovák határszakasz továbbra is periféria –Mindkét oldalon: szabad munkaerő, de nincs munkahely, –vannak termelési erőforrások, nincs tőke, természeti adottságok nem hasznosulnak –kommunikációs kapcsolatok szűkek (közlekedés, határátkelők) – eltérő jogi és intézményi helyzet, a gazdasági instabilitás (valuták, infláció)

8 8 Az átmenet problémái az egyes határrégiókban: Osztrák-szlovén határrégió: nyertes javul a térség jövedelemgeneráló kapacitása, bevásárló és szolgáltatás-fogyasztó turizmus 1998-ban West/Nyugat-Pannon EUrégió Szlovák határtérség: a térségen belül eltérő. Duna-térség: A Bécs-Pozsony-Győr-Budapest innovációs tengely lakossági intenzív kapcsolatok, az átkelési pontoknál (Komárom, Esztergom) esztergomi Mária-Valéria híd benzinturizmus. Kelet-szlovák határrégió: tartós foglalkoztatási feszültségek gazdasági szerkezetváltás lassú, elöregedés, elvándorlás, a képzetlen, segélyekből élő roma népesség Duna-Ipoly nemzeti park: Ipoly Eurorégió

9 9 Az átmenet problémái az egyes határrégiókban:/2 Ukrán határrégió : A kelet-szlovák határrégióhoz hasonló helyzet Kell: határátkelő állomások bővítése, új átkelők nyitása lakossági mozgás aktív, ami a bevásárlóturizmus illegális (autó- és embercsempészet, jövedéki termékek, benzinturizmus, bűnszövetkezetek). Román határrégió: Itt is periferikus jelleg, Nagy magyar népesség: sokszínű gazdasági kapcs., települések közt is a jövőben vetélytárssá válhat Szeged – Temesvár, Békéscsaba – Arad 1998: Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés Szerb határrégió: Fokozatosan dinamizáló térség Szeged nagyközpont, Baja középváros, gyorsan fejlődő kisvárosok lakossági utazások, határmenti „szürkegazdaság” elérhetősége, közlekedési kapcsolatai kielégítőek. Horvát határrégió: Dél-Dunántúli periféria + horvát oldalon egy centrum nélküli periféria határ, a Dráva folyó, igen kevés híd lakossági kapcsolatok: bevásárlóturizmus Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Barcs, Csurgó felé intézményesült kapcsolatok kezdetlegesek. közlekedés fejlesztése (Rijeka-Zágráb-Budapest), de kevés a határátkelő !

10 10

11 11 Határmenti kooperáció 1995-től EU 1990-től: a határon átnyúló fejlesztések INTERREG IIIA –programok, Phare CBC (Cross-border Co-operation) Magyarországon 1995, magyar-osztrák határon a román, szlovén, szlovák határon is együttmûködés Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés: Európai Unión belüli és kívüli államok közti együttmûködés INTERREG III: intézményi és gazdasági kapacitás, a határterület gazdasági potenciáljának növelése három alapvető forma : – határ menti együttműködés (INTERREG IIIA), – transznacionális együttműködés (INTERREG IIIB) és – interregionális együttműködés (INTERREG IIIC) : önálló célkitűzés: „Európai Területi Együttmûködés” –A határ menti együttműködés fõ iránya: kis- és középvállalkozások, a turizmus, a határon átnyúló kereskedelem, a kultúra, a közös környezetvédelmi tevékenységek, határon átnyúló közlekedési és információs hálózatok, víz- és hulladékgazdálkodás, egészségügyi, kulturális és oktatási kapcs.

12 12 Szomszédsági Programok Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program A határrégió területe Magyarországon: Gyõr–Moson–Sopron megye, Komárom–Esztergom megye, Pest megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod–Abaúj– Zemplén megye, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye valamint Budapest fõváros; Szlovákiában: Pozsony megye (Bratislavský kraj), Nagyszombat megye (Trnavský kraj), Nyirtra megye (Nitriansky kraj), Besztercebánya megye (Banskobystrický kraj), Kassa megye (Košický kraj) és Eperjes megye (Prešovský kraj); Ukrajnában: Kárpátalja megye (Zakarpatia oblast). Pályázati témák:  a határon átnyúló üzleti együttműködések támogatása  intézményi együttműködés  Mikro Projekt Alap (helyi közösségek és kulturális együttműködés)  környezetvédelmi politikák és kisléptékű beruházások határon átnyúló koordinációja  határon átnyúló természetvédelmi együttműködés  kis léptékű közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra

13 13 Szomszédsági Programok/2 Ausztria - Magyarország INTERREG IIIA Közösségi Kezdeményezési Program Területe:  Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye  Burgenland és Bécs, a kapcsolódó NUTS III régiók, Alsó- Ausztria déli része és Bécs környéke déli része. Pályázható témák :  határon átnyúló gazdasági együttműködés  az elérhetőség javítása  határon átnyúló együttműködési struktúrák és hálózatok fejlesztése  emberi erőforrások fejlesztése  fenntartható térségi és környezeti fejlesztés

14 14 Szomszédsági Programok/3 Szlovénia - Magyarország - Horvátország Szomsz. Program Területek: - szlovén oldalon: Pomurje, Podravje, Savinjska, Spodnjeposavska, Jugovzhodna Slovenija, Notranjsko-kraka, Obalno-kraka statisztikai régiók; - magyar oldalon: Vas, Zala, Baranya és Somogy megye; - horvát oldalon: Osijeko-baranjska, Virovitiko-podravska, Koprivniko-krievaka, Meimurska, Varadinska, Krapinsko- zagorska, Zagrebaka (Zágráb főváros kivételével), Karlovaka, Primorsko-goranska, Istarska megye. Pályázható témák:  gazdasági és társadalmi kohézió és humán erőforrás- fejlesztés: közös gazdasági térség, közös humán erőforrás- fejlesztés és közös turisztikai és kulturális térség  fenntartható fejlődés: környezeti erőforrások fenntartható használata és környezetvédelem, természetvédelem és elérhetőség

15 15 Szomszédsági Programok/4 Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határ menti Együttműködési Program Témák:  a határátkelők, közlekedési infrastruktúráinak fizikai fejlesztése, vízbázis és a vízrendszer közös védelme és a közös árvízmegelőzési tevékenység, valamint  a térség kis-és középvállalkozásai számára üzleti infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások fejlesztése, K+F és emberi erőforrás-fejlesztés Területek: Magyarországon: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyék  Romániában: Szatmár (Satu Mare), Bihar (Bihor), Arad és Temes (Timis) megyék  Szerbia és Montenegróban: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Észak-Bánát, Dél-Bácska, Közép-Bánát, Szerémség, Dél- Bánát és Belgrád.

16 16 Az INTERREG IIIB CADSES program Lényege: egy egységként értelmezhető több országból álló területek közösen keressenek megoldásokat a térséget érintő problémákra. EU és szomszédos területei: gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontból egységesnek tekinthető 13 makro-térség Magyarország a közép-európai-adriai-dunai-délkelet-európai térségben ( Central Adriatic Danubian South-Eastern European Space - CADSES) CADSES:18 ország Témák: 1. Területfejlesztési elképzelések és akciók támogatása a társadalmi- gazdasági kohézió erősítésének jegyében 2. Hatékony és fenntartható közlekedési hálózatok, valamint az információs társadalom vívmányaihoz való hozzáférés támogatása 3. A tájvédelem, illetve a természeti és kulturális örökség védelmének és megfelelő kezelésének támogatása 4. Környezetvédelem, erőforrás-gazdálkodás és kockázatkezelés Az INTERREG IIIC program Az INTERREG IIIC a Strukturális Alapok támogatási programjainak hatékonyságát a tapasztalatcsere elősegítésével.

17 17

18 18 A határvidékek napjainkban Közép-Magyarország legfejlettebb terület,a főváros határozza meg Vezet: GDP, szolgáltatások aránya, vállalkozássűrűség, külföldi érdekeltségű vállalkozások, beruházások, foglalkoztatottság, magasabban képzettek aránya Jó a földrajzi fekvése, a megközelíthetősége, a turisztikai adottságai, útsűrűség, repülőtér, felsőoktatás, kutatás-fejlesztés Nyugat-Dunántúl A régiók fejlettségi rangsorában a második hely Földrajzi elhelyezkedése rendkívül kedvező szolgáltatási ágazatokon kívül a feldolgozóipa Az iparba áramlott befektetések, külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, vállalkozási kedv, turisztikai vonzerő, határátkelőin élénk a forgalom, Közép-Dunántúl harmadik legfejlettebb iparnak is jelentős szerepe, gépipar, közúti járműgyártás, híradástechnikai ipar külföldi tőkebefektetésekkel működő vállalkozások, ipari park, beruházások Infrastruktúra, turisztikai adottságok

19 19 A határvidékek napjainkban/2 Dél-Dunántúl közepesen fejlett, a szolgáltatások magas aránya, mezőgazdaság átlag feletti Természetföldrajzi adottságai a szőlő- és bortermeléshez, élelmiszeripari ipar fejlődése lassabb az országos átlagnál villamosenergia ellátásban paksi atomerőmű Alacsony a beruházási kedv, a külföldi érdekeltségű vállalkozások vasúton és közúton nehezen megközelíthető idegenforgalom fejlett, legjelentősebb vonzerővel a Balaton bír. Dél-Alföld Az ötödik legfejlettebb régiója, földrajzi adottsága: mezőgazdasági termelés Élelmiszeripar, belpiacra termel Alacsony beruházások szintje, hátrányos infrastrukturális ellátottság felsőoktatásban és a kutatás-fejlesztésben jelentős Észak-Alföld második legnagyobb kiterjedésű, egyik leghátrányosabb helyzetű mezőgazdasági tevékenység, élelmiszeripar, alacsony termelékenység Kevés külföldi tőke, magas munkanélküliség, de felsőoktatás, K+F! Észak-Magyarország leghátrányosabb helyzetű, az ipar jelentősége átlag feletti, vegyipar, gépipar Alacsony vállalkozássűrűség, kevés külföldi tőke Magas munkanélküliség, alacsony képzettség

20 20

21 21

22 22


Letölteni ppt "1 HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült."

Hasonló előadás


Google Hirdetések