Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. Az egészséges táplálkozás Megfelelő mennyiségű táplálék fogyasztása mellett is fölléphetnek hiánybetegségek. Mi az okuk és hogyan szüntethetők meg?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. Az egészséges táplálkozás Megfelelő mennyiségű táplálék fogyasztása mellett is fölléphetnek hiánybetegségek. Mi az okuk és hogyan szüntethetők meg?"— Előadás másolata:

1 1. Az egészséges táplálkozás Megfelelő mennyiségű táplálék fogyasztása mellett is fölléphetnek hiánybetegségek. Mi az okuk és hogyan szüntethetők meg? Mi célt szolgálnak az élelmiszerekbe kevert adalékanyagok? Milyen veszélyt jelenthetnek? Hogyan győződhetünk meg az élelmiszerek összetételéről és lehetséges hatásukról?

2 „ Az vagy amit eszel” – régi közmondás, XXI -században még aktuálisabb Egészséges étrend – nem az jelenti, hogy különleges élelmiszereket és táplálék kiegészítőket veszünk, hanem tudnunk kell milyen táplálékra, tápanyagokra van feltétlenül szükségünk …………………………tétel kérdése meg kell találni az élelmiszerek közötti egyensúlyt, hiszen mindegyikük más-más mennyiségben tartalmazza a tápanyagokat

3 De egyikről sem mondható el, hogy benne rejlik az összes szükséges vitamin, ásványi anyag Szervezetünk egészséges működéséhez: 13 vitamin, 16 ásványi anyag, szénhidrátok, fehérjék, zsírok Egészséges táplálkozás = ésszerű arányok + változatos táplálkozás Függ: életkor, nem, erőnlét, egészségi állapotunk kb. azonos az élelmiszercsoportok aránya

4 Élelmiszer – csoportok: Összetett szénhidrát források: kenyér, gabonafélék, rizs, burgonya Gyümölcsök – zöldségek: naponta többször, többfélét Fehérjék: marha-, sertés-, vadhús, baromfi, hal Tej- tejtermékek: fehérje, kalcium, magnézium, B-, A-vitamin Zsírok és egyszerű szénhidrát források: nagy energiatöbblet a szervezetnek – margarin, vaj, étolaj, sertészsír

5 Italok: 2 liter/nap, ásványvíz – alacsony Na-koncentráció „ francia paradoxon”

6 A - vitamin Oldódás: zsírban oldódó Mihez szükséges? Látás, bőr épsége, csontok egészséges növekedése, immunrendszer normál működése Mennyi szükséges belőle? Mikrogramm, Miben található meg? Máj, tojássárgája, tej, tengeri halak, sárgarépa, paprika – paradicsom likopinja nem bomlik A- vitaminra

7 Hiányállapot: szürkületi vakság – farkasvakság, bőr berepedezése Túladagolás: ritka

8 D – vitamin Oldódás: zsírban oldódó, szervezetben képződhet előanyagaiból UV-sugárzás hatására Mihez szükséges? Csontképződés, kalcium, foszfor felszívódás, csontritkulás megelőzése Miben található? Halmájolaj, máj, tej, bőrben képződik

9 Hiányállapot: angolkór /rachitis, felnőttek – csontok meglágyulnak, izomgörcsök Túladagolás: hányinger, hányás, idegesség, szomjúság

10 E - vitamin Oldódás: zsírban oldódó Mihez szükséges? Öregedési folyamatok gátlása, antioxidtív folyamatok Miben található? Növényi olajok, hús, máj, tojás Hiánya: idegi károsodás, VVT károsodása

11 K - vitamin Oldódás: zsírban oldódó Mihez szükséges? véralvadás, bélbaktériumok termelik a szervezet számára szükséges K-vitamin egy részét Miben található meg? Zöldség-, főzelékfélék, káposzta, brokkoli, tej, máj Hiánya: vérzékenység, véralvadási zavarok, májfunkció zavarok

12 B - vitaminok Vízen oldódó vitaminok B1- Idegműködés, szívműködés – hiánya beri-beri = izomgörcsök B12 – VVT képzés, máj, hús – hiánya – vérszegénység, idegrendszeri zavarok B2 – bőr-, nyálkahártya épsége B6 – bőr-, nyálkahártya épsége, Hiánya – ideggyulladás, gyengeség, fáradtság

13 C – vitamin - aszkorbinsav Szent –Györgyi Albert Mihez szükséges? Oxido – reduktív folyamatok, hormonok szintézise, szájnyálkahártya épsége, vas – réz felszívódás Forrás: zöldpaprika, citrusfélék, salátafélék Hiánya: immunrendszer gyengül, skorbut – érfalak megrepedése, fogínyvérzés

14 Élelmiszerekben előforduló adalékanyagok Adalékanyagok célja: kedvező tulajdonságok megőrzése, fokozása Meghatározás: állatkísérletekben ártalmatlan dózist 0,01 –dal szorozzák. Nyilvántartás: E - katalógusszám Csoportosításuk: 1.Élelmiszer színezékek: kívánatosságot hivatottak fokozni

15 Lehet: természetes, természetes eredetű, szintetikus Pl. dimetil – amino – azobenzol: zsíradékok színezése - rákkeltő 2.Antioxidánsok: a telítetlen zsírsavak oxidációját akadályozzák meg Pl. aszkorbinsav – oxigénmegkötő, citromsav, EDTA – fémeket köti meg, amelyek az oxidációt katalizálják

16 3. Tartósítószerek: élelmiszerekben szaporodó, ízét rontó, toxint termelő baktériumok és gombák szaporodását gátolja Pl. nitritek, nitrátok – húsipar pácoláshoz Benzoesav, Na – benzoát – konzervipar Régen szalicilátok, de toxikus – gyomorvérzés 4. Állománymódosító anyagok: pektin, agar - agar

17 5. Aromaanyagok és ízfokozók: Ételek ízesítése, savanyítása, sózása Pl. szacharin – hólyagrák, aszpartám – édesítő ereje nagy, átalakul a szervezetben, aceszulfám – új, drága Járulékos anyagok: természetes méreganyagok, szennyező anyagok – technikai, környezeti

18 2. A keringési rendszer egészsége, betegségei

19 Szívinfarktus Oxigénhiány következtében létrejött szívizom pusztulás Koszorúerekben lerakódó meszes plakkok szűkítik az eret, amely 90%-ban vérrög kialakulásához vezet – amely teljes érelzáródást okoz Tünetei: erős mellkasi szorító fájdalom, bal váll, kar, verejtékezés, hányinger, sok esetben – „néma” marad

20 Magyarországon minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Oka: egészségtelen táplálkozás – túl sok a zsír- és a szénhidrátfogyasztás, az emberek keveset mozognak, sok túltáplált, elhízott ember, folyamatos stressz, magas alkoholfogyasztás, dohányzás

21 Koszorúér betegségek kialakulásának kockázati tényezői Életkor, genetikai hajlam, férfi nem, artériás eredetű magas vérnyomás, vérzsírok emelkedése, dohányzás, cukorbetegség, elhízás, mozgásszegény életmód, Megelőzésük: szűrővizsgálat, vérnyomás, vércukorszint vizsgálat, rendszeres sportolás, dohányzásmenetes életmód

22 Szív- és érrendszeri megbetegedések Öröklött és veleszületett: szívbillentyű hiba, aortaívek szűkülete – anya gyógyszerszedése, dohányzása, alkoholfogyasztása, vírusfertőzés (rózsahimlő) Szívritmuszavarok: ingerképzési és ingerületvezetési zavarok, következménye – magas vérnyomás, alacsony pulzus

23 Magas vérnyomás: alsó határa 140/90 Hgmm Következménye: szívmegnagyobbodás, agyvérzés, veseelégtelenség kialakulásának valószínűsége nagyobb, elősegíti az érelmeszesedést Érelmeszesedés: verőerek betegsége – helytelen elnevezés= érkeményedés, erek belső felszíne egyenetlenné válik, koleszterinmolekulák lerakódása, mész kiválása, ér beszűkülése

24 Dohányzás Magas koleszterinszint Magas vérnyomás 13 x 8x 7x 4x 2x 7x Érelmeszesedés kockázati tényezői

25 Vizsgálati eszközei 1. Pulzusszám mérése 2. Vérnyomás mérése 3. EKG: szív működése közben keletkezett potenciálváltozások, P-hullám= pitvar depolarizációja, QRS-görbe= kamra depolarizáció, ST-szakasz, T-hullám= kamrai repolarizáció, U-hullám= szemölcsizom repolarizáció/sportolók, ismétlődés, magasság Működési elveket tudni!

26 Vérben lévő zsírszerű anyagok: HDL – védenek az érelmeszesedéstől, LDL – érelmeszesedést okoz (zsírok 60%-a) Érszűkület: elmeszesedett erekben alakul ki, vérrög kialakulása/trombózis - tüdőembólia

27 A légzési szervrendszer egészsége 3.tétel

28 Hazai halálokok listáján 5. helyen a légzőszervrendszeri megbetegedések állnak. Pl. krónikus hörghurut, asztma, tüdőtágulás Kiváltó ok: Külső kockázati tényező: dohányzás, alkoholfogyasztás – elősegíti a légúti fertőzések keletkezését, belélegzett szennyezett környezeti, munkahelyi levegő Genetikai tényezők

29 Légzőszervrendszerbe került káros anyagok elleni védekezés: Belélegzett levegő: - orrüregen keresztül – orrüreg nyálkahártyájában lévő dús érhálózatban felmelegszik Orrszőrök, csillós hengerhám – kiszűri a kórokozókat Légcső: csillós hengerhám – felső szakasz, mozgásával a kórokozókat eltávolítja

30 Védekezési reflex: köhögés, tüsszentés Szájüregen át történő belégzés: nyirokcsomók kiszűrik az idegen anyagokat Védekezés hatékonyságát csökkenti: megfázás, nyálkaréteg kialakulása Sugárzó anyagok: hámszövet roncsolása, rákkeltő

31 Dohányzás: csökkenti a légzőfelületet, lerakódva gócok kialakulása 4000 féle károsító anyag – 45 rákkeltő Következményei: krónikus hörghurut, tüdőrák, bőr ráncosodása, peteérés zavara, magzat kicsi testsúlya

32 Légzőszervrendszer vizsgálata 1. légzési térfogat: 0,5l 2. belégzési rezerv: 2,5l 3. kilégzési rezerv: 1l 4. Reziduális levegő: 1l 5. Vitálkapacitás: belégzési rezerv+kilégzési rezerv+respirációs levegő= férfiak: 5l, nők: 3l

33 Izommunka hatása Légzőműködés fokozódik Percenkénti véráramlás 4-6x emelkedik a tüdőben Vérben lévő oxigén 16x emelkedik Izommunka után rögtön nem áll vissza a légzésszám a nyugalmi szintre, tejsav képződik, amely átalakításához oxigén kell RAJZ!

34 A kiválasztó szervrendszer egészsége 4. tétel

35 A vizelet összetétele A vesék kiválasztó működésének végterméke a vizelet. Összetétele és mennyisége változik: táplálkozás, hőmérsékleti tényezők, végzett munka, egészségi állapot Nagyobb eltérések már betegségre utalnak

36 Szín: szalmasárga, állás közben zavaros Fajsúly: 1,015-1,02 Mennyisége: kb.1,5l /folyadékfelvétel, verejtékezés mértéke Kémhatás: pH=5,5-7 savas/csak növényi tápanyag – lúgos Normál vizelet összetétele: 95% víz, szerves anyagok, szervetlen anyagok, festékanyag

37 Szerves anyagok Fehérje – anyagcsere végtermékei KARBAMID: 20-40g/nap májban képződik KREATININ: 1-2g/nap - izomműködés HÚGYSAV FOSZFORSAV

38 Szervetlen anyagok NaCl Szulfátok Foszfátok K, Ca, Na, Mg Festékanyagok: epefestékek - urobilin

39 Kóros vizelet Fehérje: kimutatása – szulfoszalicilsav – zavaros Glükóz: Fehling próba – sárgásvörös csapadék - diabetes Sok epefesték: májbetegség VVT: vérzékenység, veseelégtelenség, mérgezés Genny: fertőzés, vesekő

40 Mikor gondolunk vese megbetegedésre? Mennyisége változik Gyakorisága változik Kellemetlen tünetek Átlátszóság változik Hasi fájdalom

41 Megbetegedések: Vesemedence gyulladás Fejlődési rendellenesség Magas vérnyomás Cukorbetegség Vesekő: Ca, Mg, urátok oka: étrend, mellékoajzsmirigy

42 Művese kezelés Dializátor/ művese Vese funkcióját utánozza Részei: dializátor – edény benne víz + dializáló anyag Féligáteresztő hártya: bomlástermékeket enged át

43 Terhesség kimutatása Korionbolyhokban termelődő hCG hormon Pete beágyazódása előtt termelődik 6-10 napon /terhesség 20-24nap./ kimutatható a vizeletből Kicsi és átjut a nefronon Maximum: nap nap csökken Kicsapódási reakció

44 Hormontermelő szerv: renin, angiotenzin Hat rá: vazopresszin Vérzés – ADH nő Magas vérnyomás: sószegény étrend

45 5. A mozgási szervrendszer egészsége Milyen összetevői vannak az emberi csontoknak fiatal és idős korban, és hogyan függ ez össze a csontok szerepével? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a csontok és a csontok az izmokhoz? Milyen sérülések fordulnak elő sportolás közben, miért segít a bemelegítés?

46 Az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll. Összsúlyuk a test súlyának mintegy 10%-a. A csontváznak hármas a szerepe: 1. szervezet szilárd vázát alkotja 2. életfontosságú szerveket véd a külső hatásoktól 3. üregébe zárja a vörös csontvelőt, amely a vérképzés szerve

47 A csontok összetétele 1. víztartalma 40% 2. szilárd alkotórész: szerves anyag %, szervetlen anyag 60-70% SZERVES anyag: osszein - fehérje SZERVETLEN: hidrixilapatit /Ca, Mg-sók Szerves anyag felelős a rugalmasságért Szervetlen anyag felelős a szilárdságért

48 A csontok összetételének változása Fiatal kor: több szerves anyagot tartalmaz, ezért nagyobb a rugalmasságuk Felnőtt korban fokozatosan emelkedik a mésztartalom, és a szilárdsága növekedik Idősebb kor: csontállomány ritkulása és szerves anyag csökkenése következtében a rugalmasság és a szilárdság is csökken

49 Csontosodás függ: Embrionális élet 2. hónapja kötőszövet - porc 2. hónap végétől indul meg a csontosodás Csontképző sejtek Hosszirányú növekedés: porckorongok Vastagságbeli növekedés: csonthártya felöl rárakódás

50 Csontfaló sejtek – idősebb korban túlműködés – csontállomány ritkul A-, C-,D-vitamin Agyalapi mirigy, Pajzsmirigy, Mellékpajzsmirigy, Kalcitonin, Parathormon Ca, Mg

51 Csontok összeköttetései 1. Folyamatos Egy részük csak a fejlődő szervezetben, más részük a felnőtt szervezetben A, kötőszövetes – koponya – varratok B, porcos – csigolyák C, csontos - keresztcsont 2. Megszakított - ízületek

52 Ízületek szerkezete Alak szerint: - Gömb – minden irányú mozgás, váll,- csípőizület - Henger – csak hajlítás –térd - Tojás – közelítés, távolítás - csukló RAJZ!

53 Ízületekben keletkező elváltozás: Köszvény: helytelen táplálkozás, sok purin kerül a szervezetbe, amely húgysavvá alakul és ez a kristályos szerkezetű anyag beépül az ízületekbe Ízületi kopások: teherhordozó izületeket támadja, nőknél gyakoribb

54 Sérülések Ficam Rándulás Húzódás Ínszalag szakadás Törés Bemelegítés: fokozatos terhelés, izmok vérellátása nő, izomláz kialakulásának megelőzése

55 Az influenza 6. tétel

56 Az influenza kórokozója vírus. Vírusok jellemzői: - Felépítésük: örökítő anyag + fehérjeburok, örökítő anyag: DNS vagy RNS - Alakjuk: helikális, kubikális, binális - nincs önálló anyagcseréjük - csak gazdasejtben, gazdatestben tudnak szaporodni Fertőzés mechanizmusa: 1. a vírus megtelepszik a gazdasejt sejthártyáján

57 2. a vírus bejuttatja örökítőanyagát a gazdasejtbe 3. a bejutó örökítőanyag átprogramozza a gazdasejt működését 4. a gazdasejt anyagainak felhasználásával új vírust hoz létre 5. a gazdasejt szétesését követően nagyszámú fertőzőképes vírus szabadul ki Influenza: A, B, C típusú vírus okozza, az évenként ismétlődő járványokért az A típusú tehető felelőssé

58 Influenza legjellemzőbb tünetei: magas láz, izomfájdalmak, gyengeség Cseppfertőzés útján terjed Megelőzés és gyógyítás: A vírusos megbetegedések kezelésére ma még nincs gyógyszer Megelőzés: Vírusmenetes környezet, immunrendszer erősítése, védőoltás

59 Védőoltás: - idősebb emberek fogékonyabbak a betegségekre -gyermekközösségekben gyorsabban, könnyebben terjed - megfelelő higénis viszonyok között elkerülhetők egyes betegségek

60 A szervezet védekezése: külső és belső Külső védekezés: bőr, nyálkahártya, verejték, könny, légutak csillóinak mozgása, légutak váladéktermelése Belső védekezés: immunrendszer Az immunrendszer a szervezetbe került idegen (szervezet számára idegen) anyagok ellen immunválaszt indít. Idegen anyagok: baktériumok, vírusok, pollen, rákos sejtek

61 Immunválasz típusai: 1. Nem specifikus/fajlagos: a bejutott idegen anyagtól független 2. Specifikus/ fajlagos: a bejutott idegen anyagtól függ 1. Idegen anyag hatására a sejtekből hisztamin szabadul fel – szövetek hajszálereit tágítja – vérből granulociták lépnek ki – fagocitózis – elpusztult fehérvérsejtek + szövetmaradványok= genny

62 2. Idegen anyag= ANTIGÉN, ellenük termelt fajlagos ellenanyag= ANTITEST Sejtes immunválasz: sejtes idegen anyagok váltják ki – vírus, baktérium, választ a T-limfociták adják – csecsemőmirigyben érnek – megsemmisítik az antigén sejteket Antitestes immunitás: központi szervei – torok, garatmandula, féregnyúlvány – választ a B-limfociták adják – antigéneket semmisítik meg

63 Immunrendszer működését befolyásolja Külső tényezők: hormonok, táplálkozás, stressz, lelkiállapot, terhesség – kortizonhormon szintjének növekedése, leállít egyes immunfolyamatokat, pszichés hatásra csökken a működése, élelmiszerekkel felvett nehézfémek, dohányzás, ultraibolya sugárzás, zajártalom, gyógyszerek

64 Az immunrendszer betegségei 1. Túlérzékenységen alapuló immunbetegségek: asztma, allergia – ártatlan antigének ellen irányuló immunreakció, csalánkiütés, autoimmun betegségek – bőr, vese, izületek 2. Immunhiányos betegségek: fertőző betegségek gyakori kialakulása, tumorok, AIDS

65 AIDS Szerzett immunhiányos tünetegyüttes/HIV 1982 Afrika Fertőző források! Lappangási idő 10 év. T-limfocitákat támadja

66 A immunrendszer mesterséges befolyásolása 1. Hiányos működés, alulműködés: Immunrendszert serkentő anyagok – T- limfociták, citokininek, vitaminok nyomelemek, SPORT 2. Túlműködés: Immunrendszert gátló anyagok – allergia, átültetett szervek Rh-össezférhetetlenség, autoimmun betegségek – Sclerosis multiplex

67 Vércsoportok Landsteiner – ABO-vércsoportrendszer Ki kinek adhat vért! Mit jelent az A, B, AB, 0-vércsoport? - FÜZET! 0- vércsoport csak korlátozott mértékben! Rh-vércsoportrendszer: Rhesus majom anya Rh –, magzat Rh +

68 Szervátültetés és az immunitás Transzplantáció – esélye akkor a legnagyobb, ha a donor és a befogadó immungenetikailag azonos /egypetéjű ikrek Rokonságban nem álló: HLA-szerkezet azonossága / Adatbázis – Hollandia Kilökődési reakció – gátolni kell az immunrendszer működését

69 Immunitás formái I. Természetes: 1. Öröklött - vércsoportok 2. Szerzett: A: Passzív: magzat anyától készen kap immunanyagokat, anyatej B: Aktív: fertőző betegségekből való kigyógyulás

70 II. Mesterséges: VÉDŐOLTÁSOK 1. Aktív: gyengített élő, elölt kórokozó- BCG, kanyaró, rubeola, mumsz, kanyaró 2. Passzív: ellenanyagot juttatnak a szervezetbe, diftéria, tetanusz 1992 gyermekbénulás ellen Vakcina: Jenner – tehénhimlő – vacca=tehén

71 A daganatos megbetegedések 7. tétel

72 Daganat: a sejtek kóros szaporodásával kialakuló szabálytalan térfogat növekedés valamely szervben Jóindulatú: hasonlít a normál sejtekhez, lassú növekedés, lokalizált Rosszindulatú: sejtek változatos alakúak és méretűek, szabálytalanul osztódnak, vér-, nyirokkeringés útján más szervekhez is eljut – ez a folyamat az áttétképződés

73 Kialakulásának oka: Testi sejtek örökítőanyagában tartós változás jön létre Külső rákkeltő = karcinogén hatás – kátrány, PAH, radioaktív anyagok, UV-sugárzás, vírus /SV40/ Belső károsító hatás Biológiai magyarázata: Örökítőanyagot ért változást a javítómechanizmusok elhárítják, az elhárításba hiba csúszhat ekkor tartós rákkeltő hatás alakul ki Daganatképződés előtt rákmegelőző állapot alakul ki, de ekkor nem okoz klinikai tüneteket Szűrővizsgálat ebben az időszakban fontos!

74 Daganatos megbetegedéseket kiváltó tényezők: I. Lakóhelyi, munkahelyi ártalmak Ionizáló sugárzás Vegyszerek – festékipar, műanyag feldolgozás Gumiipar Azbeszt II. UV-sugárzás mértéke Bőrrák Anyajegyekből kialakuló rosszindulatú daganatok

75 „A rákos megbetegedések nem gyógyíthatók, de megelőzhetők.” Megelőzésben fontos: Táplálkozás Dohányzás Munkahelyi ártalmak Alkohofogyasztás Ionizáló sugárzás Háttérsugárzás Különösen veszélyes: gyermekkor

76 Az ember bőre 8.tétel

77 Napsugárzás hatása az ember bőrére: - a bőrben lévő festékanyag /melanin/ termelődés napsugárzás hatására fokozódik, és megváltozik a festéktartalmú sejtek eloszlása a bőrben - bőrünk úgy védekezik a Nap káros UV- sugárzása ellen, hogy lebarnulunk UV-sugárzás típusai: A,B,C – legkárosabb az UV-B sugárzás, mivel hullámhossza egybeesik a szervezet fehérjéinek fényelnyelési maximumával

78 Napozás előnyei: D-vitamin képződés a bőrben, amely a csontosodáshoz szükséges Védelem a káros UV-sugárzástól Napozás káros hatása: leégés növeli a bőrrák kockázatát Bőrünk védelme a napsugárzás káros hatásaitól: - nyáron óráig nem szabad napozni - megfelelő faktorszámú védőkészítmény használata

79 - testfelszínünket védjük a közvetlen napsugárzástól Bőr funkciói: Védelem a kórokozókkal szemben – bőr felszíne savas kémhatású, hámsejtek leválásával Érzékelés: nyomás, fájdalom, hő – receptorokkal Hőszabályozás: párologtatás révén Mechanikai védelem: bőraljában lévő zsírszövet, hőszigetelés

80 Érzékszerveink védelme 9.tétel

81 Látószervrendszerünk védelme Csontos szemgödör felfogja az ütést Szemhéjak porszemeket, apróbb idegen testeket foghatnak fel Pislogás: feltétlen reflex – villanásszerűen jön létre ha valami közelít a szemünkhöz Ha ezen védelem nem elég: Tompa tárgyaknál – Zúzódás Éles tárgyaknál – Áthatoló sérülés

82 Idegen test /fém, szilánk/ szembe jutása – orvosilag eltávolítható (mágnesezés) Szövődménye: szemgyulladás Üzemi balesetek kivédése: védőszemüveg, védőpajzsok Szem megbetegedései: 1. Hályogok: szürkehályog – szemlencse elszürkülése, 50 év felett kiváltó ok: szemlencsét ért sérülések, szem gyulladásai - gyógyítása: szemlencse eltávolítása, megfelelő dioptriájú szemüveggel lehet helyettesíteni

83 2. Zöldhályog/Glaukóma:szemgolyó kisebb- nagyobb mértékű „megkeményedése” Tünetei: látótér szűkülése, fejfájás Gyógyítás: gyógyszeres+műtéti 3. Kancsalság: szem tengelyei távolra nézéskor nem párhuzamosak 4. Rövid-, távollátás: A, rövidlátás: kép a sárgafolt előtt képződik B, távollátás: kép a sárgafolt mögött képződik Megfelelő megvilágítás: Szem számára legkedvezőbb a természetes fény Szórt fényre kell törekedni Ne vessen árnyékot

84 Hallószervrendszer védelem Koponyacsontok – külső, mechanikai védelem Külső hallójárat: fülszőrök - szűrés, fülzsír termelése – kórokozók elleni védelem Zaj hatása: 30dB – pszichés, 65dB – vegetatív, 90dB – hallószervi károsodás 120dB – felett fájdalomküszöb 160dB – dobhártya repedése 175dB – halálos 30-50dB – ingerküszöb emelkedik, Corti-féle szerv idegsejtjei elhalnak

85 Stressz, a stresszoldás célszerű és veszélyes módjai 11. tétel

86 Stressz: Selye János 1930 –as évek – „betegséget nemcsak kórokozók hanem érzelemek is okozhatnak” Fogalma: élő szervezet válasza bármely természetű megterhelésre Stresszreakció szakaszai: 1. vészreakció 2. ellenállás fázisa – pl. alkalmazkodás 3. kimerülési állapot Vészreakció: Cannon-féle vészreakció = szimpatikus idegi működés – szív-, légzőműködés fokozódik, adrenalinszint nő, bélműködés lassul

87 Stressz típusai: 1. Szükséges, állandóan jelen van, természetes folyamat, amelynek az egyedfejlődés során ki kell alakulni, pozitívan hat pl. sportolók- emberfeletti teljesítmény 2. Distressz: ami káros, akkor alakul ki, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az újszerű, veszélyeztető helyzettel Stresszhelyzet leküzdése függ: Konfliktusmegoldási stratégiák Beállítottság – lelki állapot Társas támogatás

88 Stresszforrás származhat: El nem fogadás Feltételhez kötött elfogadás Tudat alatt alakul ki, belső lelki feszültség „Stresszoldó”: anyagok: kábítószerek, dohányzás, gyógyszerek

89 Családtervezés 10. tétel

90 A megfelelő időpontban vállalt terhesség jelenti a születésszabályozást. Amíg a nő nem vállalkozhat a szülésre, addig a partnereknek gondoskodniuk kell a fogamzásgátlásról.

91 Fogamzásgátló módszerek I. Természetes módszerek 1. Naptáras módszer: a fogamzás szempontjából legkritikusabb időszak kiszámítható /14-47%-os hibaszázalék 2. Hőmérő módszer: felkelés előtti testhőmérséklet mérése – ovulációkor a testhőmérséklet kb.0,5 C-ot emelkedik

92 II. Mechanikus módszerek: 1. Gumióvszer: 3-15 hiba% Fertőző betegségek elleni védelem! 2. Spirál: 0,5-5,6% zigóta beágyazódását gátolja 3. Kémiai módszerek: spermicid anyagok 4. Fogamzásgátló tabletták: 1% alatt peteérés gátlása – méhnyálkahártya alkalmatlanná tétele a pete beágyazódására

93 Fogamzásgátló tabletta hátránya: szív-, érrendszeri megbetegedések valószínűsége nő, dohányzás fokozza a kockázatot, régen testsúlynövekedés, később nehezebb teherbe esni

94 Magzatot fenyegető veszélyek Terhesség korai szakaszában a legsérülékenyebb Védelem: magzatvíz, magzatburok Méhlepény: átjutnak rajta a vitaminok de átjutnak a drogok, méreganyagok, alkohol Terhesség alatt : dohányzás, alkoholfogyasztás, felesleges gyógyszerfogyasztás kerülendő

95 Művi terhesség megszakítás Nem fogamzásgátló módszer Fertőzés, láz, gyulladás Vetélés, koraszülés Meddőség Rh- anya, magzat Rh+ volt és az anya nem kap ellenanyagot Lelki köetkezmények

96 A vizek tisztasága 12. tétel

97 A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége: kémiai, fizikai, biológiai, radiológiai jellemzők határozzák meg. Magyarországon hatályos vízminősítési rendszer szerint öt vízminőségi osztályba soroljuk az élővizeket: I-V. Víz felhasználása: 1. kommunális fogyasztók 2. Ipari fogyasztók 3. Mezőgazdasági fogyasztók 4. Egyéb

98 Felszíni vizek 96%-a országhatáron kívülről Bp. szennyvíz 2/3 része tisztítatlanul Kommunális szennyvíz: mosó-, fürdő-, mosogatóvíz, WC-lefolyók, lakosság életkörülményei határozzák meg Ipari szennyvizek: rendszerváltás után csökkent a mennyisége Mezőgazdasági szennyvizek: állattartó telepek nagy szervesanyag tartalmú pl.hígtrágya

99 Vízszennyezés: Folyók szennyezése: árvízvédelem / lefolyási viszonyok változnak/, szerves szennyezés /ipari, kommunális/, szervetlen növényi anyagok /nitrát, ammónium, foszfátok/, mezőgazdasági/ műtrágya Állóvizek: érzékenyebb – tápanyag koncentráció növekedése – eutrofizáció, növényvédőszerek, DDT, Felszín alatti vizek: műtrágyák bemosódása, növényvédőszerek

100 Levegőszennyezés, levegőtisztaság 13. tétel

101 Levegőszennyező anyagok: minden olyan szilárd, cseppfolyós, gáz vagy gőz halmazállapotú anyag, amely a levegő minőségét hátrányosan befolyásolja Levegőszennyező anyagok csoportosítása: Forrásuk alapján: 1. Természetes: szélvihar, vulkáni tevékenység, erdőtüzek 2. Mesterséges/Antropogén: A, Közlekedés B, Ipari üzemek C, Háztartások fűtése D, Mezőgazdaság

102 Halmazállapotuk alapján: 1. Szilárd: por, korom, pernye 2. Gáz: szén-dioxid, metán, nitrogén- oxidok 3. Gőz: szénhidrogének, szerves oldószer, olaj Szennyező anyagok légköri terjedésének folyamata: 1. Emisszió: szennyező anyag kibocsátása

103 2. Transzmisszió: a környezetbe került anyag eloszlása, hígulása 3. Imisszió: levegőbe kialakult szennyezőanyag koncentráció Levegőszennyezés hatásai: Üvegházhatás fokozódása Ózonréteg károsodása Savasodás Szmog Egészségre gyakorolt hatások               

104 Az energiatermelés módjai, biológiai következményei 15. tétel

105 Földünkön az energiafelhasználás a technika fejlődésével rohamosan növekedett. Energiagazdálkodásnak szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődés elveit: úgy kell szolgálnia a biztonságos energia ellátást, hogy egyidejűleg hozzájáruljon a tiszta, egészséges környezet kialakításához. Cél: fokozatosan távolodik a szénre épülő energiatermeléstől, és növekvő mértékben támaszkodik a megújuló energiaforrásokra.

106 Emberiség energiaszükségleteinek kb.80%-a fosszilis energiahordozók: - felhasználásuk egyidős az emberiséggel, szén, kőolaj, földgáz Probléma: kimerülő energiaforrás + környezetszennyezés – szén-dioxid kibocsátás – globális felmelegedés, természetes élővilág pusztulása Megújuló energiaforrások: Napból jövő energia: 1. közvetlen hasznosítás – napkollektorok – Mo.-on korlátozottan hasznosítható

107 2. Szélenergia: Mo.-on alacsony szélsebességnél induló szélmotoroknál használható – gond: zajszennyezés 3. Vízienergia: Mo.-on nincs jelentős szintkülönbség, víztömeg 4. Geotermikus energia: hazai termálvizek 45%- a 50 C-feletti – hasznosítható, de megfelelő berendezés szükséges hozzá Biomassza: élő szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti pl. fa, növényi hulladék, növényi magvak -- Atomenergia: Paks – ország energiaellátásának 48%-a

108 Pécsi hőerőmű /Pannon Power Rt. Fás szárú növényi anyagok eltüzelésével állít elő hő-, villamos energiát Próbálkozás: lágyszárú növények – energiafű, ezért a művelés alól kivont területeket újrahasznosítják Előny: kén-dioxid, nitrogén-oxid, szilárd szennyező anyagok kibocsátása csökken

109 A hulladékkezelés lehetőségei 14. tétel

110 Hulladék: ember élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, keletkezés helyén fel nem használható, feleslegessé vált anyagok Melléktermékei: - ipar - mezőgazdaság - háztartás - energiatermelés

111 Hulladék csoportosításai: I. Települési hulladék: - Összetétele változó - ma nő a papír és a műanyag - Magyarországon 2 millió tonna / év II. Termelési hulladék: - kitermelési feldolgozási folyamatok - mezőgazdaság, ipar, bányászat

112 Környezetre gyakorolt hatás alapján: I. Veszélyes hulladék: /bioszféra és az emberre veszélyes/ Régen III. kategóriába osztották a veszélyes hulladékokat Ide tartozik: azbeszt, galvániszap, növényvédő szerek maradványa, kenőolajok II. Nem veszélyes hulladékok Gazdasági fejlődés következménye a fagyasztás növekedése és így a termelési hulladékok mennyiségének emelkedése.

113 Helytelen kezelés következményei: 1. Termőtalaj, talajvíz, felszíni vizek szennyezése - bomlástermékek a csapadék hatására a talajba  talajvízbe  felszíni vízbe kerülnek. 2. Levegő szennyezése: - bűzős gázok: NH3, H2S - CH4 - öngyulladás - füstgázok keletkezése a égetéskor - por a levegőbe juthat 3. Esztétikai probléma 4. Fertőzések

114 Hulladékok kezelése Gyűjtés → Szállítás → Lerakás vagy Újrahasznosítás forrása Hulladékok mennyiségének csökkentése hulladékszegény technológiák újrahasznosítás ártalmatlanítás Települési szilárd hulladék ártalmatlanítása Lerakás: - leggyakoribb - kell mellette szelektív hulladéklerakót üzemeltetni

115 2. Komposztálás: - szerves anyagot mikroorganizmusok és aerob viszonyok mellett szervetlen ásványi anyagokra és stabil szerves anyagokra bontjuk - feltétele: O 2, 55˚C, mikroorganizmus - mezőgazdaság újrahasznosítja - hátránya: költséges beruházás 3. Biogáz előállítása: - anaerob körülmények között 30% CO 2 és 70% CH 4 képződik - előny: keletkező biogáz E-termelésre felhasználható - hátrány: az üzem építése költséges 4. Égetés: - előny: a felszabaduló hő pl. távhőszolgáltatásra felhasználható és csökken a lerakásra kerülő hulladék - hátrány: nagy beruházás

116 Európai Unió útmutatásai a hulladék kezelésére Megelőzés Újrahasznosítás Hulladék szállításának szabályozása A lerakásra kerülő hulladék csökkentése

117 Újrahasznosítás feltétele - Szelektív hulladékgyűjtés Otthonokban szétválogatott hulladék: a, papír b, műanyag c, szerves d, üveg – fémek e, veszélyes (akkumulátor, lejárt gyógyszer) Speciális gyűjtőedények Hulladékgyűjtő udvar a, utóválogatás

118 Hulladékgazdálkodás szabályozása Környezetterhelési díj -mérhető anyag és energiafajtákra Igénybevételi járulék -környezeti erőforrással takarékoskodjon Termékdíj üzemanyag, gumiabroncs, hűtőberendezések, csomagolóeszközök, akkumulátor Betétdíj -üvegvisszaváltó Támogatások

119 Mit tehetünk mi? Ne vásároljunk túlságosan becsomagolt árut Figyeljünk a csomagolás típusára Nylonzacskó helyett, többször használatos szatyor Radioaktív anyagok Nagy aktivitású: -mélyen a felszín alatt -kiégett fűtőelemek Alapkőzet:- gránit - agyag - kősó Paks ban leszerelni Püspökszilágy : kis-, közepes aktivitású Ófalu Emberi fogyasztás során naponta 0, 66/kg keletkezik

120 Az egészséges lakóház 17

121 Jó lakás (WHO): nyújtson védelmet az időjárás viszontagságaival szemben Lakó számára biztosítsa a pihenés, személyi higiene feltételeit Egészségünket befolyásoló hatások a lakóházban: 1.Fizikai: Zaj és rezgés, Hő, Légmozgás, Ionizáló-, nem ionizáló sugárzás 2.Kémiai: Formaldehid, Szén-dioxid, nitrogén- oxidok, azbeszt, radon 3.Biológiai: baktériumok, vírusok, pollen, ízeltlábúak

122 Jellegzetes mikroklíma: - szellőztetés + fűtési módok megválasztása Optimális hőmérsékletértékek: Lakószoba: C Konyha: 18 C Fürdőszoba: C Páratartalom optimális értéke: 40-70% Szélsőséges eset: légúti vagy reumás betegségek

123 A lakóépületek szerkezeti elemei: Történetileg: 1. földből készült vertfal 2. vályog (agyag+gabonatörek) Előnye: előállításhoz szükséges minimális E- igény, jó hőszigetelő tulajdonság Hátránya: nedvesség iránti érzékenység 3. Tégla 4. Beton: modern kor leggyakoribb építőanyaga Egészségkárosító hatás: adalékanyagok – kohósalak – radioaktivitást mutat

124 Levegő szennyeződései: vegyi + por Pl. formaldehid – bútorlapok ragasztóanyagából párolog, dohányfüst – allergén, de nem rákkeltő Pentaklór-fenol: falfelületek színezőanyaga Azbeszt – építőanyagként használták - rákkeltő

125 Energiafelhasználás: Célszerűség + környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele Energiatakarékos égők Csak az adott helyiségben használjuk pl. a villanyt Hulladékkezelés: település hulladékgazdálkodásához igazodva – szelektív hulladékgyűjtés Házhoz tartozó kert: komposztáló ládák

126 Nem megfelelő lakóház következményei „Beteg épület” szindróma: Nehéz légzés Orrfolyás Viszkető, száraz szem Fejfájás Száraz torok Bedugult orr

127 Állat és növényfajok védelmének módjai 19

128 Globális környezeti problémák: Biodiverzitás csökkenése – fajok kihalása Becsülni tudjuk: faj/év 74/nap 3/ óra Kihaltnak akkor tekintjük, ha az elmúlt 50 évben nem került elő

129 Növény-, állatfajok védelmének módjai 1. kb. 30 évvel ezelőtt: fajok védelme a leghangsúlyosabb - ez passzív védelem - védett fajok egyedeit mentette meg a közvetlen pusztulástól 2. kb. 10 évvel ezelőtt: nem a fajokat védjük, hanem az élőhelyeket - élőhely romlás veszélyességét akadályozzák Populáció szintű védelem

130 3. Kb. 5 évvel ezelőtt: közösségek védelmét hangsúlyozzák - kapcsolatrendszer megtartása 4. Ma: biodiverzitás védelme – az előzőeket mind védi Nagyság alapján: 1. Tájléptékű természetvédelem: lehető legnagyobb élőhely sokféleséget meg tudjuk őrizni / tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület 2. Nemzeti léptékben: Nemzeti Park

131 3. Kontinens léptékű: Páneurópai és Tájdiverzitási Megőrzési Stratégia 4. Globális léptékű: fejlődő országok természeti értékeinek megőrzéséhez segítség Általánosan érvényes: „magasabb szint a fontosabb”, több egymásra épülő szinten kell megvalósítani a biológiai sokféleség védelmét

132 Biodiverzitási forrópontok: trópusi esőerdők Magyarország: évi LIII. Törvény – védett, fokozottan védett fajok Példák! Állatkertek: olyan populációból, ahol képes tolerálni a csökkenést, állat igényeinek kielégítése

133 Globális megoldások a környezet-, és természetvédelemben 20.

134 Földünk globális problémái közül a következőket kell kiemelni 1.A Föld túlnépesedése 2.Állandósuló élelmiszerhiány 3.Anyag-, és energiaválság 4.A környezet gyors ütemű leromlása II. Világháború után felgyorsuló gazdasági fejlődés hatása minden környezeti elemre kiterjed

135 Levegő 1. üvegházhatás fokozódása – ha a szén- dioxid növekedés üteme azonos 2030-ra mennyisége megkétszereződik 1,5-4,5 C átlaghőmérséklet növekedés 2. száraz vagy nedves ülepedés : nitrogén-oxidok, kén-dioxid – savas esők Roncsolja a szöveteket, változtatja a vizek pH-ját

136 3. ózonpajzs sérülés: Freonok/CFC 4. Porszennyezés: Szmog Egyezmények: 1985 Helsinki – kén-dioxid 1985 Bécs – ózon védelme 1988 Szófia – nitrogén-oxidok 1997 Kiotó – szén-dioxid

137 Víz 1. eurtofizáció/ műtrágya mosópor 2. ivóvízbázis szennyezése nitráttal 3. tankerek, radioaktív anyagok – tengerek Egyezmények: Londoni Egyezmény – tengerek védelme 1971: Ramsari – vizes élőhelyek

138 Talaj Népesség növekedésével csökken Minősége romlik Erózió, defláció, elszikesedés Hulladékok elhelyezése

139 Növény-, állatvilág 1.Élőlények élettere szűkül/ esőredők kiirtása 2.Fajok kipusztulása 3.Biodiverzitás csökken Egyezmények: Washingtoni Egyezmény – CITES Rió – Biloógiai sokféleség

140 Az energiatermelés módjai, biológiai következményei 15. tétel

141 Földünkön az energiafelhasználás a technika fejlődésével rohamosan növekedett. Energiagazdálkodásnak szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődés elveit: úgy kell szolgálnia a biztonságos energia ellátást, hogy egyidejűleg hozzájáruljon a tiszta, egészséges környezet kialakításához. Cél: fokozatosan távolodik a szénre épülő energiatermeléstől, és növekvő mértékben támaszkodik a megújuló energiaforrásokra

142  Emberiség energiaszükségleteinek kb. 80%-a fosszilis energiahordozókból áll: - felhasználásuk egyidős az emberiséggel pl. szén, kőolaj, földgáz Probléma: kimerülő energiaforrás + környezetszennyezés – szén-dioxid kibocsátás – köv. globális felmelegedés, természetes élővilág pusztulása  Megújuló energiaforrások: 1. Napból jövő energia: a, közvetlen hasznosítás – napkollektorok – Mo.- korlátozottan hasznosítható

143 2. Szélenergia: Mo.-on alacsony szélsebességnél induló szélmotoroknál használható (gond: „zajszennyezés”) 3. Vízienergia: magyarországi folyókon nincs jelentős szintkülönbség, víztömeg 4. Geotermikus energia: hazai termálvizek 45%- a 50 C-feletti – hasznosítható, de megfelelő berendezés szükséges hozzá Biomassza: élő szervezetekből származó, folyamatosan termelődő, energiatermelésre felhasználható anyagokat jelenti pl. fa, növényi hulladék, növényi magvak ----Atomenergia: Paks – ország energiaellátásának 48%-a

144 Pécsi hőerőmű/ Pannon Power Rt. Fás szárú növényi anyagok eltüzelésével állít elő hő-, villamos energiát Próbálkozás: lágyszárú növények – energiafű, így a művelés alól kivont területeket újrahasznosítják Előny: kén-dioxid, nitrogén-oxid, szilárd szennyező anyagok kibocsátása csökken

145 Lakóhely közeli természeti értékek bemutatása 11. tétel

146 Duna-Dráva Nemzeti Park: Elhelyezkedése: Tolna-, Somogy-, Baranya megye területén helyezkedik el Területe: ha Alapítási éve: április A nemzeti park jellemző növénytársulásai: Ligeterdők, tölgyes, bükkös, gyertyános, borókás, vízi társulások A nemzeti park növénytani ritkaságai: Bánáti bazsarózsa, Szúrós csodabogyó, Illatos hunyor, Kockás liliom

147 A nemzeti park állattani ritkaságai: Kárókatona, Fekete gólya. Jégmadár, Eurázsiai hód, Vadmacska A nemzeti park területén fellépő környezet-, és természetvédelmi problémák: bányászat – Kőszén-, uránbánya, Beremendi Cementgyár lokátorállomás „építése” – Zengő vízi erőmű építésének terve - Nova Virje

148 A biokertészet 16.tétel

149 A biotermesztési mód vegyszermentes eljárásokat jelent. Populációk közti kölcsönhatások típusai: Előnyös: + Hátrányos: – Közömbös: 0 Típusok: Szimbiózis: +;+ Élősködés: +;- Versengés: -;- Antibiózis: -;0

150 Biokertészet által kihasznált populációk közti kölcsönhatások: Szimbiózis: pillangósvirágú növények és a nitrogénkötő baktériumok – nitrogénműtrágyák helyett zöldtrágyázás pillangósvirágúakkal Élősködés: gombabetegségek pl.peronoszpóra, lisztharmat Táplálkozási kölcsönhatás: növények és a kártevőik között Versengés: gyomnövények és haszonnövények között


Letölteni ppt "1. Az egészséges táplálkozás Megfelelő mennyiségű táplálék fogyasztása mellett is fölléphetnek hiánybetegségek. Mi az okuk és hogyan szüntethetők meg?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések