Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lingua francák, pidzsinek és kreolok lingua francák – pidginek – kreolok kevés történeti feljegyzés sokáig: „érdektelen jelenségek” / „marginális nyelvek”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lingua francák, pidzsinek és kreolok lingua francák – pidginek – kreolok kevés történeti feljegyzés sokáig: „érdektelen jelenségek” / „marginális nyelvek”"— Előadás másolata:

1 Lingua francák, pidzsinek és kreolok lingua francák – pidginek – kreolok kevés történeti feljegyzés sokáig: „érdektelen jelenségek” / „marginális nyelvek” / „nyelvészeti szempontból elhanyagolhatóak”

2 Lingua francák „olyan nyelv, amelyet eltérő anyanyelvű emberek használnak szokásszerűen, hogy megkönnyítsék az egymás közötti kommunikációt” (UNESCO 1953) Samarin (1968) kereskedelmi nyelv (szuahéli Kelet-Afrikában) érintkezési nyelv (görög koiné az ókorban) nemzetközi nyelv (angol) segédnyelv (eszperantó, Basic English) a beszélő első vagy második nyelve, idegen nyelv is lehet

3 Pidzsin nyelvek senkinek sem az anyanyelve, többnyelvű helyzet terméke, érintkezési nyelv (~ learner varieties) létrehozásában legalább három nyelv szerepel, egy közülük domináns jelnyelvek is (vö.: Pidgin Signed English) lehetnek átmenetiek (Gastarbeiterdeutsch)

4 Kreolok, kreolizálódás pidzsin  egy új beszélőgeneráció első nyelvévé gyorsan távolodik az „eredeti” nyelvtől tévhitek: „romlott nyelvek” „abnormális nyelvátadás” következményei „nyelvileg (is) alsóbbrendű rabszolgák” beszélik „A kreol nyelvek a spanyol és a francia nyelv olyan változatai, melyek megfosztattak szinte minden nyelvtanuktól, kiejtésük és lexikonuk is jelentősen leegyszerűsödött.” Meillet, 1924 (idézi Degraff 2005)

5 Pidzsinizálódás Kreolizálódás egyszerűbb morfológia, szintaxis tolerálja a fonológiai változatokat csökken a funkciók száma helybeli nyelvekből szókölcsönzés gazdagodó morfológia, szintaxis szabályozott fonológia tudatosan növelik a nyelv funkcióinak számát szókészlet bővítése racionalizáltan történik

6

7 Pidzsin vagy kreol? elkülönítésük nehéz, de vannak „tiszta esetek” (DeCamp 1977) juba-arab haiti kreol

8 Eredetelméletek pidzsinek között nagyfokú hasonlóság – miért? idegeneknek/bébiknek szóló beszéd elmélete európai beszélők leegyszerűsítették a nyelvüket bioprogram, univerzális nyelvelsajátítás-elmélet (Derek Bickerton) gyerekek: bioprogram, első nyelv, nincs „elnyomó nyelvtan”

9 Pidzsintől a kreolig kreolok korai stádiumában: pidzsin előzmény tok pisin: kreolizálódik: új kultúra szimbóluma, funkcióbővülés kreolok: hasonulási és redukciós folyamatok (mamblomi) új, rövidebb változatok (man bilong pait - paitman), igeidőrendszer (bin – múltidő, bai – bambai ’idővel’) bonyolultabb mondatok, alárendelés (vonatkozói mellékmondat: we – where)

10 Posztkreol kontinuum dekreolizálódási folyamat kreolizált X nyelv (basilektus) standardizált X nyelv (akrolektus) a kreol elkezd közeledni a standard felé, kialakulnak a mesolektusok (pl.: Jamaica) kontinuumból: szeleteket erősen rétegzett társadalom (pl.: Haiti)  nincs átjárás diglosszia (haiti kreol – francia)

11 Tok Pisin beszélők: fő ( egynyelvű) 4 millió második nyelvi beszélő Pápua Új-Guinea északi részén hivatalos nyelv, legfontosabb közvetítőnyelv parlament, oktatás, kereskedelem, templomok

12 Meri i kamap ston Mi laik tok stori long wanpela meri, i bin wokim mumu bilong en long haus, na i brumim haus, na i rausim pipia na i putim long sikin bilong libung. I want to tell a story of a woman, who had been cooking at her house, and she swept the house, and she took out the rubbish and put it in a limbum flower’s heath.

13 Tok Pisin 5 mgh, kevesebb msh, mint az angolban (p – f: allofónok) it – eat, ship – sheep – chip, pin – fin duplikáció: sip – sipsip, talk - talktalk, look - looklook bonyolult kódolás: gras bilong het, gras bilong maus morfológiai variációk (type – typical, space – spacious, cats, dogs, boxes) főnevek, igék, melléknevek, határozók → nincsenek képzők, jelek, ragok kevés kötelező végződés -im: tranzitív igék -pela: többes szám, de egyes szám is (wanpela)

14 Bibliográfia Ethnologue.com LEFEBRE, C. (2004): Issues in the Study of Pidgin and Creole Languages, John Benjamins, Philadelphia MESTHRIE, R.; SWANN, J.; DEUMERT, A.; LEAP, N. (2000) Introducing Sociolinguistics, Philadelphia ROMAINE, S. (1992) Language, Education and Development: Urban and Rural Tok Pisin, Oxford University Press DEGRAFF, M. (2005) Linguists’ Most Dangerous Myth: The Fallacy of Creole Exceptionalism, Language in Society 34, 533—591. WARDHAUGH, R. (2002) An Introduction to Sociolinguistics, Blaxwell, PATRICK, P. L.: Out of Africa: Pidgins and Creoles

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Lingua francák, pidzsinek és kreolok lingua francák – pidginek – kreolok kevés történeti feljegyzés sokáig: „érdektelen jelenségek” / „marginális nyelvek”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések