Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A csillagok élete 1907-ben Ejnar Hertzsprung dán csillagász vizsgálatai megmutatták, hogy az azonos spektrálosztályba tartozó (lásd Állapothatározók -

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A csillagok élete 1907-ben Ejnar Hertzsprung dán csillagász vizsgálatai megmutatták, hogy az azonos spektrálosztályba tartozó (lásd Állapothatározók -"— Előadás másolata:

1 A csillagok élete 1907-ben Ejnar Hertzsprung dán csillagász vizsgálatai megmutatták, hogy az azonos spektrálosztályba tartozó (lásd Állapothatározók - A csillagok színe című fejezet) csillagok fényessége eltérő is lehet. A fényesebb csillagokat óriáscsillagoknak, míg a halványabbakat törpecsillagoknak nevezte el. Később, 1913-ban Henry Norris Russel amerikai csillagász is vizsgálta a csillagok színének és fényességének kapcsolatát. Eredményei alapján ma tudjuk, hogy a csillagok abszolút fényessége összefüggésben van színükkel. A szín-fényesség diagramon a csillagok lényegében három ág mentén helyezkednek el (lásd A Hertzsprung--Russel diagram című fejezetet). A főághoz tartoznak a törpe csillagok, míg a fényes vörös csillagok az óriáságba. Mára világos lett, hogy ezen ágak a csillagok fejlődésében azon állapotokat jelentik, amelyekben életük során hosszabb ideig tartózkodnak.

2 A XX. századi csillagászat csodálatos felfedezése volt, hogy megértvén a csillagokban zajló energiatermelő folyamatok lényegét, felismerték, hogy csakúgy, mint bármely élőlény, a csillagok is születnek, fejlődnek és olykor-olykor látványos égi "tűzijátékban" meghalnak. Az, hogy a csillag milyen életutat fut be csupán tömegétől függ. Lényegében a kistömegű csillagok hosszabb életet élnek, míg a nagytömegűek gyorsan leélik életüket. A csillagok végső állapota is eltérő lehet kis és nagytömegűek esetén. Ha a csillagunk kicsi és magányos fehér törpe lesz belőle, míg ha van társa szupernóva-robbanást produkálhat. A nagytömegű csillagok is szupernóva- robbanásban fejezik be életüket, de ekkor neutroncsillag vagy fekete lyuk keletkezhet. A fúziós folyamatok révén a csillagok belsejében keletkezett új elemek a "nagy kozmikus körforgásban" újabb csillagok születését táplálhatják, köztük olyanokét, melyek körül a Naprendszerhez hasonló bolygórendszer is kialakulhat. A csillagászok kiderítették, hogy a földi élethez elengedhetetlenül szükséges nehezebb elemek a már egyszer élt és elmúlt csillagok kohóiban keletkeztek, felvillantván azt a gyönyörű kozmikus összefüggést, mely szerint mi emberek is csillagporból születtünk. A csillagok élete

3 A csillagok tömegüktöl függően kétféle fejlődési utat járhatnak be életük során.

4 A mi napunk A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, majd a külső rétegeiből planetáris köd képződik, magja pedig magába roskadva fehér törpévé alakul.G2V színképtípusú csillag fősorozatbelivörös óriássáplanetáris ködfehér törpévé Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek.plazmaszélességi körönnaponként mágneses zavaroknapkitöréseknapfoltok

5 A napok színének meghatározása

6 A nap felépítése A legtöbb csillag így épül fel

7 Készítette:


Letölteni ppt "A csillagok élete 1907-ben Ejnar Hertzsprung dán csillagász vizsgálatai megmutatták, hogy az azonos spektrálosztályba tartozó (lásd Állapothatározók -"

Hasonló előadás


Google Hirdetések