A NAPRENDSZER Naprendszerünk a Tejút galaxis peremén helyezkedik el. Középpontjában a Nap áll, mely körül a bolygók keringenek. A bolygók között számos.

Az előadások a következő témára: "A NAPRENDSZER Naprendszerünk a Tejút galaxis peremén helyezkedik el. Középpontjában a Nap áll, mely körül a bolygók keringenek. A bolygók között számos."— Előadás másolata:

1 A NAPRENDSZER Naprendszerünk a Tejút galaxis peremén helyezkedik el. Középpontjában a Nap áll, mely körül a bolygók keringenek. A bolygók között számos üstökös, aszteroida és kisbolygó is kering. A bolygókon túl hatalmas, törmelékből álló felhő található. Sok planétának van holdja, gyűrűje. Minden égitest kölcsönhatásban áll a másikakkal és a Nappal. E hatalmas rendszer felfedezése, hála az űrszondáknak, mára felgyorsult. Egyre jobban kezdjük megismerni ezt a csodás világot. Persze nem csak a mi csillagunk körül vannak bolygók. Sok csillag mellett találtak már más planétákat.

2 A NAPRENDSZER FELÉPÍTÉSE
Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Kisbolygó öv, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó és egyéb törpebolygók, Kuiper-objektumok és Oort-felhő

3 A BELSŐ BOLYGÓK Pályájuk a Jupiteren belül helyezkedik el Kőzetbolygók
Kisebb az átmérőjük a külső bolygókénál Felszínük szilárd Tengelyforgásuk viszonylag lassú Közéjük tartozik Földünk is A belső bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars

4 A BELSŐ BOLYGÓK FELFEDEZ-ÉSE
Már az ókorban is ismerték őket Távcsővel elsőként Galileo Galilei figyelte meg őket Ő figyelte meg a Vénusz fázisait A marsi csatornák hírei Első űrszondák az űrkorszakban még a Holdat kutatták Később a szondák eljutottak a Marshoz, aztán a Vénuszhoz, majd a Merkúrhoz A Marson és Vénuszon sikeres leszállásokat is végrehajtottak: Viking-szondák és automata járművek a Marson, szovjet Venyera a Vénuszon Tudásunk nagy része ezeknek a szondáknak köszönhető

5 A KÜLSŐ BOLYGÓK Nagy átmérőjűek Gázból állnak: hidrogén, hélium, metán
Nagy tömegűek Kis sűrűségűek Gyors a tengelyforgásuk Sok holdjuk van A külső bolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

6 A KÜLSŐ BOLYGÓK FELFEDEZÉSE
Az ókorban ismerték a Jupitert és a Szaturnuszt Galilei 1610-ben felfedezte a négy Galileo-féle holdat Cassini olasz csillagász leírja a Szaturnusz gyűrűjét Sorra fedezik fel a bolygók holdjait Az első űrszondák: Pioneerok, Voyagerek, később a Galileo szonda, valamint a Cassini-Huygens misszió. A legtöbbet ezeknek a szondáknak köszönhetjük.

7 EGYÉB OBIJEKTU-MOK A naprendszerben számos egyéb égitest kering a bolygókon kívül. Néhány közülük a naprendszer legidősebb képződménye, melyekből a korai időkre következtethetünk. Üstökösök, melyek a bolygók kialakulásának idejéről mesélnek Aszteroidák, hatalmas kődarabok a naprendszer pereméről Kisbolygók, a Mars és a Jupiter közötti övezetből Törpebolygók, közéjük sorolták a Plútót, a kilencedik bolygót. A bolygók holdjai, gyűrűi