M IRE JÓ A KÖNYVTÁRI STATISZTIKA ? – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A WEBES SZOLGÁLTATÁSOK KERESETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉRE Készítette: Laskovics Márió.

Az előadások a következő témára: "M IRE JÓ A KÖNYVTÁRI STATISZTIKA ? – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A WEBES SZOLGÁLTATÁSOK KERESETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉRE Készítette: Laskovics Márió."— Előadás másolata:

1 M IRE JÓ A KÖNYVTÁRI STATISZTIKA ? – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A WEBES SZOLGÁLTATÁSOK KERESETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉRE Készítette: Laskovics Márió

2 A HAZUGSÁGNAK HÁROM FAJTÁJA LÉTEZIK : HAZUGSÁG, SZEMÉRMETLEN HAZUGSÁG ÉS A STATISZTIKA. Mark Twain

3 A KÖNYVTÁRI RENDSZER ELEMEI a rendszer elemeire vonatkozó valós adatok (statisztika) a rendszer elemeinek összeilleszthetősége, kompatibilitása (szabványosítás) a lényegi fejlesztéseket célzó rendszerépítés (pl. könyvtári szoftverfejlesztés) a rendszer működését megalapozó szabályozás milyensége (jogszabályalkotás) a pénzügyi feltételek kiszámíthatósága (finanszírozás) a fejlesztési szándékok, a legkülönfélébb könyvtári „politikák” összehangolhatósága a szakma tevékenységének „eladhatósága” (marketing)

4 K ÖNYVTÁRI STATISZTIKA A könyvtári statisztika a rendszer elemeinek mozgásáról ad részletes és átfogó információkat. Következésképpen akkor használható, ha az elemek megbízható adatokat táplálnak a statisztika rendszerébe. A jövő kettős feladata: minél átfogóbb és minél pontosabban értelmezhető adatokat közölni a statisztikai kiadványokban és az egész könyvtárstatisztikai rendszert az európai együttműködéshez illeszteni. Teljesítményünk igazán így lesz összemérhető más országok mutatóival. További tennivaló lesz az elektronikus könyvtári szolgáltatások statisztikai adatokkal történő követése.

5 K ÖNYVTÁRI STATISZTIKA Az elemzési technikák lényeges része a statisztikai adatok gyűjtése és elemzése. A statisztikai adatok vonatkozhatnak az egész információs, kulturális területre, és/vagy az adott könyvtárra. A statisztikai adatok egyrészt a könyvtár fenntartójának, másrészt a könyvtár vezetőinek tervezési eszközei. A statisztikai adatok gyűjtését ISO szabvány szabályozza.

6 A STATISZTIKAI ADATOK FELÖLELIK … a könyvtári egységek, szolgáltatóhelyek, az állomány, a könyvtárhasználók, a könyvtári dolgozók és a költségek területét. A szabvány lehetővé teszi, hogy ne csupán egy- egy országon vagy egy-egy szakterületen belül, de nemzetközi szempontból is egybevethessük és összehasonlíthassuk az adatokat.

7 S TATISZTIKA ÉS MUTATÓK Meg kell különböztetnünk a statisztikai adatokat a mutatóktól. A statisztika mennyiségi megközelítésével ellentétben a teljesítménymutatók minőségi oldalról közelítenek a szolgáltatások használatához vagy értékéhez. Az ilyen mutatókat általában úgy nyerik, hogy két statisztikai adatot viszonyítanak egymáshoz. A könyvtárak leggyakrabban input statisztikákat készítenek: ezek csak a forrásokról adnak tájékoztatást, a teljesítményről nem.

8 K ÖNYVTÁRI STATISZTIKÁK PROBLÉMÁI Időszerűség (gyakran késve jelennek meg) Teljesség (gyakran nem elég átfogóak, így a trendek kimutatása nem lehetséges) Nemzetközi szabványosítás (nem mindig veszik figyelembe a nemzetközi szabványok meghatározásait) Megjelenítés és hozzáférés (gyakran nem elég jól adják el magukat és nehezen megtalálhatóak) Célorientáltság (gyakran nem foglalkoznak azokkal a témákkal, amelyek a döntéshozók szempontjából fontosak lennének - jelenleg az elektronikus szolgáltatások kérdése a legaktuálisabb)

9 VALÓS IDEJŰ KÖNYVTÁR 1) a könyvtár része a közösségi hálónak, de nem csak van egy fiókja és kész, hanem valóban használja is azt (megoszt és informál, valós időben) 2) a könyvtár valós időben frissíti státuszát (gondolom pl. mikroblog-szolgáltatásokon is) 3) a könyvtár netes közösségének is kínál célzott szolgáltatásokat 4) a könyvtár valós idejű kommunikációs eszközökön is elérhető (IM, VoIP, chat stb.) 5) a könyvtár kész információt szolgáltatni -- bármikor, bármilyen csatornán át 6) a könyvtár figyeli az új webes szolgáltatásokat és hajlandó azonnal kísérletezni is a jobb és gyorsabb információ-szolgáltatás érdekében 7) a könyvtár olyan szolgáltatásokat is nyújt, amelyek kimondottan az azonnali, weben történő információ- szolgáltatáshoz és -felhasználáshoz kapcsolódnak 8) a könyvtár alkalmazottai jártasak a felhasználókkal történő valós idejű kapcsolatfelvételben.

10

11

12 A Z E - SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI 1. a tranzakción alapuló mérések – ahol az interaktív ülések, a letöltések, a találatok, az egy használóra jutó terminálok, a domén- és hostcímek, a képek és fájlok számát számlálják meg, tartják nyilván és mérik mintavétellel vagy a tranzakciók gépi naplózása alapján az időn alapuló mérések – ahol a rendelkezésre álló szolgáltatási időtartamot, az ülések hosszát, a rendszer/szerver csúcsteljesítményét mérik

13 A Z E - SZOLGÁLTATÁSOK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI 2. a költségeken alapuló mérések – ahol a távközléssel/sávszélességgel, a terminálokkal és egyéb hardverrel, a személyzettel, a képzéssel, a fenntartással és a site-licencekkel kapcsolatos költségeket/kiadásokat mérik a használaton alapuló mérések – ahol a használók tevékenységét, a feltételezett igényeket, az egyidejű használatot, a csoportos használatot, az egy használóra jutó találatok számát, a használók elégedettségét, a helyi és távoli használatot mérik

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35 A W EBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA I. A Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár a Webalizer nevű webstatisztika-készítő szoftvert használja. Amit a szoftver első adatnak megjelenít ( hits ), azt szokták alapul venni, de ez nem a valós látogatások jelöli, hanem a találatokat, amelyeket a keresőszoftverek kihoznak. Hogy ebből hány a tényleges találat (hányan kattintanak rá), azt teljesen pontosan nem tudják. Az adat pontosabbá tételében segít a Total Files adat, mely jóval alacsonyabb a Hits -nél, valamint a Total Pages adat, mely még ennél is alacsonyabb. A valóság a 2 utóbbi adat között van.

36 A W EBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA II. Nyilván a havi látogatók számának emelkedése és csökkenése a legfontosabb adat, ezt mindig megnézik, és ha állandó megmagyarázhatatlan csökkenést tapasztalnak (pl. a nyári csökkenés nem megmagyarázhatatlan), akkor egy kis reklámot csapnak az oldaluknak a Facebookon és a könyvtárban, megpróbálnak érdekesebb híreket kirakni, valamint érdekesebb ajánlókat készíteni, mivel ezek a legdinamikusabb részei a weblapuknak. Fontos adat még a total visits, de ezzel is vigyázni kell, mert ez is csak körülbelüli adat, ugyanis benne van a saját használatuk is. A hálózatokat egy látogatónak tekinti (ha egy helyi hálózatból többen is használják a weblapukat egy proxy-szerver mögül, az csak egynek látszik).

37 A W EBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA III. A saját használatukat nagyjából ki tudják szűrni a Top 50 of Total Sites adattal, mely feltünteti azt az 50 IP-címet, ahonnan a legtöbbször használják az oldalt. Ami még érdekli a könyvtárat, az az, hogy mely oldalaink a legnépszerűbbek, de erre sajnos nem kapnak választ, ugyanis honlapjuk felépítése paraméteres jellegű, s minden aloldal paraméterként jelenik meg (pl. http://www.gevk.hu/?t=adatbazisok/zeneajanlo), de ezeket a paramétereket a Webalizer nem látja, az összes aloldal adata a főoldaléval együtt jelenik meg a statisztikában.

38 A W EBALIZER ÉS HASZNÁLHATÓSÁGA IV. Csak azokat az adatokat látják külön, amelyek külön lapon jelennek meg (pl. letöltések vagy a fotógaléria), a többi egybefolyik, ez a nagy hátránya ennek a szoftvernek. Ezek az adatok a a Top 50 of Total URLs címszó alatt jelennek meg a statisztikában. A Top 10 of Total Entry Pages is segít, mert megmutatja a leggyakoribb belépési pontokat, bár itt is a főoldal-aloldal egyben jelenik meg. A weblapjukat természetesen nem változtatják havonta, de ha csökkenést tapasztalnak, akkor jobban odafigyelnek a dinamikus lapokra. Most van folyamatban a honlap újratervezése (új design, új felépítés), melynél természetesen figyelembe veszik a statisztikai adatokat az egyes aloldalak elhelyezésénél.

39 K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

40 F ELHASZNÁLT IRODALOM I. Hegyközi Ilona : A könyvtárak elektronikus szolgáltatásainak mérése; statisztika a digitális kornak. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1999. 6. sz. [2011.12.14]http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=1812& issue_id=12 A könyvtári menedzsment időszerű kérdései / Téglási Ágnes (1954-), Alföldiné Dán Gabriella et al. írták. - Budapest : OSZK, 1999. - 178 p. : ill. ; 24 cm + [15] mell. Könyvtárosok kézikönyve 3. Szerk. H ORVÁTH T IBOR – P APP I STVÁN. Budapest : Osiris Kiadó, 2001. 356 p. Ládi László : 2.0 – a weben és a könyvtárakban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2008. 9. sz. [2011.12.14] http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4981&is sue_id=497

41 F ELHASZNÁLT IRODALOM II. A Pulman Digital Guidelines magyar változata: Digitális útmutató kiemelt fejezetei. Javított, bővített kiadás. [2011.12.14]http://mek.oszk.hu/html/irattar/ajanlas/pulman/telje sitmeny.html Sinka László : A könyvtár szerepe az intézményi tudás allokáció megteremtésében. [2011.12.14]https://nws.niif.hu/ncd2011/docs/phu/026.pdf StevenB : Valós idejű könyvtár. In: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=valos_ideju_ konyvtarak [2011.12.14] http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=valos_ideju_ konyvtarak Tolnai Gáborné Lakatos Mónika, a GEVK feldolgozó osztály vezetőjének beszámolója