A bankok kialakulásának folyamata

Az előadások a következő témára: "A bankok kialakulásának folyamata"— Előadás másolata:

1 A bankok kialakulásának folyamata
Szerző: Varga József, egyetemi docens Bareith Tibor, demonstrátor Kaposvári Egyetem - Pénzügy és Számvitel Intézet/Pénzügy és Közgazdaságtan Tanszék

2 Kezdetek Kr. e. III. évezred Babilon, Egyiptom termények őrzése  bankok őse MAI bankrendszer alapjai a középkori Itáliában alakult ki Banco = olasz pénzváltó pult Tevékenységek: fizetések lebonyolítása, hitelügyletek, letétügyletek, váltóforgatás, zsíróforgalom Legjelentősebb Jegybank Angliában alakult ki (Bank of England, 1694) Legelső jegybank a svéd Riksbank, 1668 Angliában aranyművesek=bankárok 1694 Bank of England, modern jegybankok fejlődésének első állomása

3 1817 Österreichische National Bank 1848 Banque de France
Jelentős jegybankok 1817 Österreichische National Bank mo-i jegybanki funkciót is ellátott 1848 Banque de France 1875 Deutche Reichsbank 1913 Fed (Federal Reserve System) 12 körzeti bankból álló bankrendszer

4 1817 Österreiche National Bank (mo-i jegybanki funkciókat is ellátott)
Magyarország 1817 Österreiche National Bank (mo-i jegybanki funkciókat is ellátott) 1867 kiegyezés, de nem engednek magyar jegybankot alapítani 1924 Magyar Nemzeti Bank (MNB) Részvénytársasági forma Alaptőke: 30 millió Forint

5 1945-ben indul meg a bankok államosítása
Magyarország 1945-ben indul meg a bankok államosítása 1948-tól az MNB kereskedelmi banki funkciókat is ellát (követjük a szovjet mintát) Szakbankok: Beruházási Bank Külkereskedelmi Bank Országos Takarékpénztár (lakosság) Kétszintű bankrendszerről a szovjet mintát követve, átálltunk egyszintű bankrendszerre.

6 Magyarország 1985-ben tette meg az MNB az első lépéseket a kétszintű bankrendszer irányába Budapesti Hitelbank 1987. január 1-től újra kétszintű bankrendszer van Magyarországon 1987-ben öt kereskedelmi bank alakult: Magyar Hitelbank Országos Kereskedelmi és Hitelbank Budapest Bank Magyar Külkereskedelmi Bank Általános Értékforgalmi Bank

7 Magyarország hitelintézeti , számviteli és csődtörvény  bankok portfólióját leértékelte (tartalékképzés miatt) 1992 hitelkonszolidáció (rossz minőségű hiteleket államkötvényre cseréltek) A hitelkonszolidáció nem volt elég  bankkonszolidáció (tőkésítés) 1994 újabb tőkejuttatások (államkötvény, alárendelt kölcsöntőke, állami garancia) Túl nagy lett az állami tulajdonhányad a bankrendszerben  privatizáció 2013 MNB és PSZÁF összeolvadása

8 Köszönöm a figyelmet!