Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben

Az előadások a következő témára: "Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben"— Előadás másolata:

1 Magyarok Etelközben/3 Magyarok az óorosz fejedelemségekben
A magyar őstörténet régészete 2014/2015, 2. félév

2 9-10. századi magyar vonatkozású régészeti leletek az óorosz fejedelemségek területén
1. Magyar–szláv kapcsolatok a történeti források tükrében 1.1. Muszlim források A Dzsajháni-hagyomány Ibn Rusztánál A Dzsajháni-hagyomány Gardízinál Sükrullah török fordítása 1.2. Szláv források Konstantín-legenda Orosz őskrónika Felhasznált forrásközlés: A honfoglalás korának írott forrásai. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, 7. Szerk. Kristó Gyula, Olajos Teréz és H. Tóth Imre közreműködésével. Szeged, 1995.

3 1.1.1. A Dzsajháni-hagyomány Ibn Rusztánál
„[Állandóan] legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a szlávokat, és addig mennek a foglyokkal a parton, amíg a bizánciak országának egy kikötőjéhez nem érnek, amelynek K.r.h a neve.  (Kercs/Pantikapaion?, Herszonesz/Kherszonészosz?) … Amikor a magyarok a foglyokkal K.r.h-be érnek, az elébük menő bizánciakkal vásárt tartanak. Azok [a magyarok] eladják nekik a rabszolgákat és vesznek bizánci brokátot, gyapjúszőnyegeket és más bizánci árukat.”

4 1.1.2. A Dzsajháni-hagyomány Gardízinál
„Állandóan legyőzik a saqlāb-okat. Súlyos élelmiszer-adókat vetnek ki a saqlāb-okra, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat. A magyarok tűzimádók. Meg-megrohanják a saqlāb-okat, és rūs-okat s onnan rabszolgákat hoznak, Rūm-ba viszik és eladják őket.”

5 1.1.3. Sükrullah török fordítása
„Ezek [a magyarok], a saqlāb-ok és rūs-ok között nyáron és télen állandó háborúk és harcok vannak. De a turkmen m.ht.rqah állandóan legyőzik a saqlāb és rūs népet. Ezeket sorban láncra verve foglyokká teszik. A rajtuk levő dolgokat, ruhákat, cobolyprém öltözetet lehúzzák róluk, s meztelen viszik Rūm-ba, és eladják [őket].”

6 Konstantin-legenda Aztán visszatért a Filozófus a maga útjára. És midőn az első órában imáját mondta, rátámadtak az ugrok, farkas módra üvöltve, meg akarván őt ölni. Ő azonban nem rettent meg, sem az imáját nem hagyta abba, csak [így] fohászkodott: »Uram irgalmazz!«, mivel éppen befejezte ájtatosságát. Ők pedig, meglátván őt, isteni parancsolatra megszelídültek és hajlongani kezdtek előtte, és hallván ajkának tanító szavait, békében elengedték őt egész kíséretével együtt.”

7 1.2.2. Az orosz őskrónika (= Régmúlt idők krónikája, Nyesztor-krónika,
oroszul Poveszty vremennih let) „Majd azután fehér ugrok jöttek, és örökölték a slovének földjét. Ezek az ugrok pedig Hérakleios császár idejében tűntek fel, akik haddal támadtak Hozdroj perzsa császárra. … Ezek után jöttek a pecsenegek, majd a fekete ugrok vonultak Kijev mellett, aztán pedig Oleg alatt…”

8 A Kijevi Rusz feltételezett határai és főbb központjai

9 Kijevi leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal
1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír) 2. Sírok a Tized-templom építése (Kr. u. 989) előtti temetőből (25., 86., 105., 113. sír) 3. Öntőminták a Podolból (Váralja) 4. Sír „Vlagyimir városából”

10 1. Sír az egykori Aranykapu közelében (108. sír)
Publikáció: 1) Гезе, В.: Заметки о некоторых киевских древностах. ЗОРСА т.II. вып 2) Каргер, М. К.: Древний Киев, I. Москва-Ленинград, 1958. Lelőhely: Furman-udvarház Lelőkörülmények: 2 m mélyen, ló is volt (hogyan?), szakember nem volt jelen, egy munkás később Geze régésznek elmesélte, mi hogy volt: ló- és embercsontok együtt, a veretek megzöldült bőrön (szíj?), kard, balta és tőr az elhunyt mellett, aki talán páncélban volt

11 1. Az Aranykapu melletti sír (108.) kardja

12 1. Leletek a kijevi Aranykapu mellett talált sírból/2.

13 2. A 113. sír Publikáció: 1) Tagán Galimdzsán: Honfoglaláskori magyar sír Kievben. FolArch III–IV –313. 2) Каргер, М. К.: Древний Киев, I. Москва-Ленинград, 1958. Lelőhely: A Tized-templom alatt, a középhajó Ny-i részében Lelőkörülmények: A sír a templomépítés során megsérült, ki is rabolták

14 A 113. sír leletei

15 3. Öntőminták Kijev Podol nevű városrészéből
Publikáció: Гупало, К. Н. – Ивакин, Ю. Г.: О ремесленном произ-водстве на киевском Подоле. СА 1980/2, 203–219. Lelőhely: A Podol az iparosok vár alatti települése volt Lelőkörülmények: 10. sz.-i rétegből

16 1. sz. öntőminta

17 2. sz. öntőminta

18 A kijevi öntőminták felhasználásával készült veretek

19 Sír „Vlagyimir városából”
Publikáció: 1) Movchan, I.: A 10th-century Warrior’s Grave from Kiev. In: Kiev–Cherson–Constantinople. Ed. Aibabin, A. – Ivakin, H. Kiev–Simferopol–Paris, –223. Pl. 19–23. 2) Fodor István: Olmin dvor (Megjegyzés az orosz őskrónika egyik helynevéhez). Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 18. Bp –208. Lelőhely: Vlagyimir városa Kijev legősibb városrésze (10. századi!) Lelőkörülmények: A kijevi fejedelmi druzsina tagjaira jellemző fakamrás sír

20 A „Vlagyimir városában” talált sír veretes tarsolya

21 Kié volt Kijev, Kijé? (És ki volt Kij?)
„…a 8-9. századi Kijev gyatra kis településnek számított. Az Ős-Kijev egy 130 X 180 méteres belterületű, árokkal és paliszád-fallal védett kis erősség volt…” „…a honfoglalás előtt őseink Ős-Kijev kis erősségének kifosztásából bajosan gazdagodhattak volna meg. Lehetséges, hogy a kis erőd lakóinak nem ellenségei, hanem éppenséggel barátai vagy éppen védelmezői voltak…” „Egyáltalán nem lehetetlen hát, hogy az erősségben lakó s előtte temetkező magyar fegyveresek a kazár kagán szolgálatában álltak, de ha nem, akkor is valamilyen formában el kellett ismerniük a kazár kagán fennhatóságát.” Bóna István: A magyarok és Európa a 9‒10. században. Bp ‒22.

22 Csernyigovi leletegyüttesek „magyaros” tárgyakkal
1. „Fekete Sír” sz.-i temető a Sztrisnya partján

23 A csernyigovi „Fekete Sír” kisebb ivókürtje

24 Veretes tarsoly a csernyigovi 15. kurgánból
Fodor István rekonstrukciója: Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland. (Archäologische Beiträge.) Acta Ant. et Arch. XX. Szeged, 1977.