Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaCsilla Farkasné Megváltozta több, mint 9 éve
1
A vidékfejlesztés szervezési és ökonómiai problémái a pólusfejlesztés tükrében Fábián Attila MRTT IV. Vándorgyűlés Szeged, 2006. október 26-27. 1
2
Az európai trend A magyar településrendszer fejlődése a kilencvenes években visszatért az európai urbanizációs trendhez. Európa gazdaságát a nemzeti környezetéből kiemelkedő nagy- városi rendszer vezérli. Magyarországon Budapest az egyetlen potenciális nemzetközi város A hatvanas-hetvenes évek nyugat-európai fejlődése során a fa- lu és város alapvető civilizációs színvonala kiegyenlítődött. A falusi településeink elmaradottsága jelentős, sőt növekvő, területi egyenlőtlenségeket fokozó tényező. A fejlesztési pólusok koncepció a legfejlettebb gazdaságokra jellemző. 2
3
Probléma ill. figyelembe veendő: kirívóak a területi egyenlőtlenségek (belső és külső perifériák) a közigazgatási rendszer kialakulatlan nagyok a kulturális különbözőségek a határ menti többnemzetiségű közösségek revitalizációs törekvései erősödnek a környező országok, határ menti nagyvárosainak fejlődése és gazda- ságfejlesztési elképzelései nem kellően feltérképezettek Az urbánus gazdaság, tudás intenzív gazdaság: a technológia-intenzív iparágak fejlődnek magas szintű pénzügyi üzleti szolgáltatások szükségesek magas szintű kulturális szolgáltatások szükségesek a hagyományos iparágak eltűntek a nagyvárosokból az ország lakosságának egy része kirekesztődik a társadalomból, ki- szorul a munkaerőpiacról. 3
4
Fejlesztési pólusok és decentrumok: Magyarország - nyolc város, hét fejlesztési pólus, francia mintára Franciaország - 67 versenyképességi pólus A különbségek oka: mennyiségi: az országok mérete, a településhálózati rendszerük, minőségi: a fejlettségbeli különbségek Fejlesztési vagy versenyképességi pólusok? a magyarországi pólusok közül csak egyetlen esélyes a globá- lis szintű, meghatározó eredmények felmutatására: Budapest Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Vesz- prém, csak jelentős fejlesztések után érheti el az EU decentrumok szintjét jelentős a kutatás-fejlesztési, oktatási, üzleti, infrastrukturális hát- rány 4
5
5
6
A pólusok stratégiai céljai A pólusfejlesztés célja: tovagyűrűző gazdaságfejlesztési eredmények létrehozása tudás-intenzív, magas hozzáadott értékkel előállított termékek és szolgáltatások létrejötte a vállalatok közötti együttműködés új formái a klaszterek innovációs tevékenységének ösztönözése K+F a hálózatszerű működés előnyeit kihasználó tevékeny- ségek erősítésével a belső szolgáltatások fejlesztésével a pólustengely hálózatszerű erősítésével 6
7
A pólusok stratégiai céljai A pólusok és tengelyek stratégiájának sikere függ: a reális, de egyben ambiciózus céloktól a régió valamennyi szereplőjének program azonosulásától a megfelelő koordinációtól a források bevonhatóságától, elosztási rendszerétől Az innovációra alapozott gazdaság megújításakor figyelemmel kell lenni: a meglévő értékek megőrzésére, a fenntartható környezet megteremtésére, az életminőség javulásának biztosítására a vízió, stratégiává közép-távú célokká formálhatóságára 7
8
A pólusfejlesztés hatásai, és ami kimaradt a programból valódi válasz a perifériák (külső és belső) és a vidék fejlesztésére a határon átnyúló fejlesztések állapotának teljes feltárására a határok túli pólusok fejlődésének prognosztizálására (versenytárselemzés) ipari, kereskedelmi kulturális fejlődési központok: Arad, Nagyvárad, Temesvár, Kassa…. egyetemeiken sok tízezren tanulnak, többen szereznek műszaki diplomát, mint a Kelet-Magyarországon tudáspotenciáljuknak tőke- és munkaerővonzó erő lehet akár a Bánság, a Partium lehet Kelet-Magyarország „Nyugata”, Következmény: munkaerő áramlási irányának megfordulása, az autópályáinkat a román, szlovák, ukrán … áruknak építjük, társadalom roncstársadalommá válhat 8
9
El kell tehát döntenie a politikának többek között: hány elnéptelenedett falut kíván látni ebben az országban, ezer vagy ötszáz Gyűrűfűre van szükségünk, esetleg egyet sem akarunk, meg kell mondaniuk, mi a társadalmi érdek eldöntendő, hogy mit tegyenek, a mezőgazdaságból élő emberek a pólusfejlesztés során a nagyvárosok rehabilitációját szeretnénk? Amennyiben idejekorán elfogy a pénz, magyar hagyomány szerint, akkor: mit sem ér majd a közlekedésfejlesztés, ugyanakkor jó lesz az EU kereskedelmének, mert legfeljebb áthalad Magyarországon a balkáni, az ukrán és az orosz transzfer forgalom, 9
10
No és mi lesz a magyar tájjal? nem beszélhetünk csak a 7 pólusról, nem beszélhetünk csak a vidékről, meg a mezőgazdaságról, tájban kellene gondolkodnunk az osztrákok harminc esztendeje rájöttek erre és rengeteg pénzt fektettek az osztrák tájba, rengeteget a tudásba emberek százezreit képezték, képzik ma is, arra hogy meg tud- ják őrizni, még vonzóbbá tudják tenni az osztrák tájat ami a leginkább eladható termék, az maga Ausztria Ausztriában régóta így kérdeznek: hogyan lehet az ország képét vonzóbbá tenni? Hogyan lehet a tájat egészséges állapotban tartani? 10
11
A következő jogos kérdések adódnak például: Hogy lehet Bécsből kerékpárral eljutni a Tisza-tavon keresztül a Hortobágyra és a Felső-Tiszához? Hogyan lehet a Fertő-tótól lovon eljutni Bugacon keresztül a Körösökhöz? A falu- és ökoturizmusnak pl., új tudásalapot, kell megteremteni: az állattartást, a vendéglátást és a könyvelést egyforma természetes- séggel végző emberekre van szükség a kerékpár- és lovastúra-utak és hidak a mezőgazdasági termelés útjai és hídjai is legyenek a mezőgazdaság a magyar táj vizuális megtervezését is jelentse Magyar táj magyar termékkel! A vidék nem csak mezőgazdasági probléma, hanem komplex gazda- ság- és társadalom szervező feladat is egyben! 11
12
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Hol vannak a vidékfejlesztés találkozási pontjai/határai a közös- ségfejlesztéssel és pólusfejlesztéssel? Mi a vidék közhaszna? Milyen struktúraváltásra van szükség a vidéki városhálózatban? Melyik várossal mit szeretnénk „tenni”? Mi a feladata az adott városnak: rekreáció, lakóterület, szolgáltató város, ipari telep- hely? A pólusprogram mindezt csak nagy nemzeti keretek között ha- tározza meg, de semmilyen a részletekig lenyúló megoldást nem kínál. 12
13
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Lokalitás – egyediség – autonómia a vidékről általában nem, csak konkrétan érdemes beszélni egymástól térben és időben is különböznek a térségek. egy térség társadalmi értelemben, emberekből, illetve közösségekből áll. helyzete, jövője közvetlenül egyéni, szubjektív döntésektől is függ. a térségek egyediséget, sajátos térségi karaktereket hoznak létre nehéz ezt megtartani, de az életesélyeket is kiegyenlíteni Érdekekellentétek: az ott élők - a támogatáskezelő szervek - a tőkés befektetők – a nagyvál- lalatok - az intézményfenntartók - a közigazgatás érdekei között 13
14
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Lokalitás: térségi különbözőség és egyediség ? a közösség képes-e kezelni a helyi szellemi, kulturális, anya- gi vagyont, tisztában van-e az értékeivel, individuális vagy kö- zösségi értékeket képvisel-e? A lokalitás akkor működik, ha egyben autonómia is (tehát nem egyoldalú függés például a pólustól), A vidék esetében csak is az alulról jövő kezdeményezéseknek van értelme 14
15
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Partnerség – részvétel van-e működő helyi demokrácia, van-e és milyen a civil aktivitás, lé- teznek-e közös ügyek, a helyi elit „húzza-e” a közösséget vagy elkü- lönül? Egy komoly program összefogást feltételez, részvételt Mindez tartósan. Ne csak addig, amíg a támogatás tart, Új együttműködési fórum javaslat: a klaszter-tanács: önkormányzatok, egyetemek, gazdasági kamarák, klaszterek, vállalkozások területelvű szociálpolitikai egyeztető fórum a civil szervezetekkel 15
16
A pólusfejlesztés kihívásai, kérdései: Szemlélet: lokalitás – ember – értékközpontúság – közösségi részvétel – élhető természeti és társadalmi környezet. Módszertan: közös jövőkép, közös stratégiaalkotás, partnerség, közösségi részvételen alapuló tervezés, új területi statisztika, mely segítené a „fejlesztés kontrolling” módszertanának kialakítását, Pénzügyi módszertan: az elaprózott települési támogatások rend- szerének reformja, a támogatások területi hatását nem látjuk át pontosan (lakástámogatási rendszer = városfejlődés? előny vagy hátrány?) 16
17
A 1257/1999. számú EU tanácsi rendelet a vidékfejlesztési támogatás formáiról és módszereiről (Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási (Mo.?) támogatások (2. tengely); kedvezőtlen adottságú területek (LFA) normatív támogatása (2. tengely), melynek célja: (a)kompenzáció a kedvezőtlen természeti adottságú térségek számára, (b)kompenzáció a környezet- és/vagy természetvédelmi korlátozá- sok alá tartozó térségek számára; mezőgazdasági beruházások támogatása (1 tengely); mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének tá- mogatása (1. tengely); erdőtelepítési támogatások (1. tengely); a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése (3. tengely); idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása (3. tengely); fiatal gazdálkodók támogatása (1. tengely); gazdálkodók oktatása, képzése (3. tengely). partnerség, együttműködés, innovációs készségfejl., helyi kezdeményezések (4. tg.) 17
18
18 I. intézkedéscsoport47% II. intézkedéscsoport32% III: intézkedéscsoport11,5% IV. (LEADER) intézkedéscsoport5,5% Technikai Segítségnyújtás4% Összesen100 % NAVS = Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Források megosztása társadalmi egyeztetés után
19
Kritikus szemmel a pólusprogramról a szakma, a politika előtt jár nincs politikai konszenzus, nincs konszenzusra alapuló politikai motiváció, tehát kérdéses a valódi dereguláció kö- zeljövője szükséges a politikamentes civil megegyezés is a gazdaságfejlesztéshez, új térformáló erő kell fejlődőképes, kisugárzó, nem csak a munkaerőt elszívó ré- gió központokra van szükség (nem egyenlő a pólusokkal!?) regionális repülőterek oktatási központok (nem csak a pólusokban) és hálózatok, újraiparosítás (kézműipar, helyi fejlesztések-kezdeményezések) az üzleti szolgáltatások színvonalának markáns emelése. 19
20
Kritikus szemmel a pólusprogramról a decentrumok polgármesterei szkeptikusan szemlélik a „régió- központokká” avanzsált városok K+F: egészséges arány az alap- és az alkalmazott kutatások kö- zött a kis- és középvállalkozói szektor bevonása a pólusprogram kooperációs hálózatából jelentős szereplők hiá- nyoznak: a fejlődni vágyó kisvárosok az apró- és törpefalvas településrendszerű térségek valós veszély az elvándorlás a pólusok felé 20
21
Összegzés Két alapvető folyamatnak kell tehát beindulnia a pólusfejlesztési prog- ramokkal: a koncentrációnak és a specializációnak 1.el kell érni a versenyképes méreteket 2.támogatni kell az alkalmazott kutatás-fejlesztést. 3.meg kell fogalmazni az igényeket a kutatás-fejlesztés irányába 4.meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket a K+F számára 5.a hatékony mezőgazdaságot kell támogatni, ezzel támogatjuk a vidéket, az élhetőbb környezetet. 21
22
Összegzés A vidékfejlesztési támogatások súlyának növekedése ösztönző, keressük meg azokat a lehetőségeket, amelyek kiegészítő tevé- kenységek segítségével megfelelő forráshoz jutást biztosítanak az agráriumnak. A pollenmentes, művelt vidéken fejlődhet a turizmus, amely további megélhetési lehetőségeket rejt. A komplex gazdálkodás jövedelmet és profitot termel, visszaadja a reményt. 22
23
A XXI. század a kreativitás háborúja lesz a gazdaságban. Építő jellegű vita és az őszinte kérdésfeltevések irányába kell terelni a hazai pólus- és vidékfejlesztés szereplőinek gondolatait. A valódi verseny- képességet a pólusok és vidék együtt érheti el. A pólusfejlesztési program tehát, egyértelműen vidékfejlesztés is, de számos feltáratlan problémával és következménnyel. 23
24
Köszönöm figyelmüket! 24
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.