Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Gazdasági etika 2. Az etika és a gazdaság viszonya.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Gazdasági etika 2. Az etika és a gazdaság viszonya."— Előadás másolata:

1 1 Gazdasági etika 2. Az etika és a gazdaság viszonya

2 2 A gazdaság és az etika viszonya I. "Ismét csalódtam, azt hívén, elég Ledönteni a múltnak rémeit S szabad versenyt szerezni az erőknek. - Kilöktem a gépből egy főcsavart, Mely összetartá, a kegyeletet, S pótolni elmulasztám más erősbbel. Mi verseny ez, hol egyik kardosan Áll a meztelen ellennek szemében, Mi függetlenség, száz hol éhezik, Ha az egyes jármába nem hajol. Kutyáknak harca ez egy konc felett.„ (Madách Imre: Az ember tragédiája)

3 3 A gazdaság és az etika viszonya II. A gazdaságetika a gazdasági tevékenységek és tevékenységrendszerek etikai szempontú elemzésével foglalkozik. A gazdaságetika, mint diszciplína az 1960-as évektől kezdve került be a,,legújabb kori" közgazdaságtani,,köztudatba. A gazdaságetika újrafelfedezésének indoka ↓ az uralkodó közgazdaságtan emberképéről (az utilitarista, racionális és individualista gazdasági szereplőről) bebizonyosodott ↓ azzal nem magyarázhatók a valóságos gazdasági folyamatok

4 4 Amíg a gazdaság és az etika összefüggött A premodern társadalmakban ( a XVIII - XIX. századi nagy társadalmi, gazdasági, filozófiai változásokig) a gazdaságot az erkölcsbe ágyazottan értelmezték. A piaci termelés és a kereskedelem többnyire erősen társadalmi, illetve vallási normakontroll alá vont tevékenység volt. A piaci tevékenységet, akárcsak a társadalmi élet egyéb megnyilvánulásait szigorú és részletes magatartási szabályok határolták körül. ( Pl.: Nem szabad dolgozni ünnepnapokon; tilos egy meghatározott mértéknél nagyobb kamatot szedni; stb.) Ugyancsak jellemző a premodern társadalmakra, hogy maga a piaci termelés is csak egy (méghozzá gyakran lenézett és éppen hogy megtűrt) szelete a gazdálkodásnak.

5 5 A gazdaság és az etika szétválásának okai Mi az oka annak, hogy az ipari forradalommal kezdődően egészen a XX. század harmadik harmadáig az etika szerepe közgazdaságtani elméletekben minimálisra csökkent? Több, egymással összefüggő oka van. Néhány a legfontosabbak közül: 1.A már megismert utilitarista etika hatása a közgazdaságtani eszmékre 2.A gazdaság erkölcsi kérdésektől való megfosztása 3.A,,Láthatatlan kéz" elmélete 4.A piaci koordináció egyeduralkodóvá válása

6 6 Az utilitarista érvelés (ismétlés) Az utilitarizmus szerint minden emberi cselekvés az élvezet – fájdalom motiváción alapul. (Ha az élvezetek összege nagyobb, akkor a cselekedet jó és erkölcsileg kötelező.) Ezt az etikai alapállást hedonizmusnak (az élet ésszerű élvezése a legfőbb jó) nevezzük. az utilitarista érvelés szerint az etikának olyan normákat kell követni, amelyek az emberi cselekedeteket következményei felől értékeli (ha a következmény jó, akkor a cselekedet erkölcsileg helyes). A 19. század elején kiforrt homo oeconomicus emberkép korunk uralkodó közgazdaságtanában szintén az utilitarizmuson alapul.

7 7 Az utilitarizmus bírálata I. 1.Kizárólagos mérce a hasznosság → a haszon igazságos elosztása pedig nem valósul meg →így a társadalmi igazságosság sem 2.Az utilitarizmus célfüggvénye: az élvezetek maximalizálása. → Ennek hibája egy ember például sosem lehet egy másik ember gyönyörének puszta eszköze. 3. Az utilitarizmus nélkülözi azokat az erkölcsi parancsokat, amelyek lehetővé tennék, hogy morális és igazságossági elveket képviseljen. ↓ Pl. ilyen erkölcsi parancs :Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is azt tegyétek velük.[Mt. 7, 12]) 4. Az élvezetek hajszolása relatív kategória. Az emberek véletlenszerű hajlamaitól, érdekeitől és preferenciáitól függ, hogy mit tartanak fontosnak. → Lásd pl. hataloméhes politikus, a beteges hiúságban szenvedő médiaember, a pénzéhes vállalkozó, a szexuális perverziók stb.

8 8 Az utilitarizmus bírálata II. Az utilitarizmus szerint a gyönyör maximalizálása, a fájdalom minimalizálása vezet a maximális boldogsághoz. Biztos, hogy ez jelenti a boldogságot? „A boldogság nem az örömteli élmények maximalizálása, hanem az, hogy az ember tehetsége kibontakoztatása révén (1) megoldja sorsfeladatát (2), és e teljesítmény által (3) élete értelmet nyerjen – vagyis, hogy az ember az élete során akár küzdelmek és szenvedések árán is, de azzá váljon akivé válhat.” (Takács Dávid)

9 9 A gazdaság erkölcsi kérdésektől való megfosztása Bernard de Mandeville XVIII. sz. elején írt A lázongó kas, avagy a megjavult gazemberek című allegorikus meséje elvégezte a gazdaságban azt, amit Machiavelli (mintegy kétszáz évvel előtte) a politikában. Machiavelli a politikát igyekezett megszabadítani az etikai kérdésektől (a cél szentesíti az eszközt) →Mandeville a gazdaságot Mandeville kérdése: milyen erkölcsi tulajdonságok segítik leginkább a gazdagság (gazdaság) fejlődését. ↓ válasz: a bűnök hasznosabbaknak bizonyulhatnak az erényeknél. Így a mű mondanivalója → a közgazdaságtanban a,,jót" illetve a,,rosszat", helyettesíteni kell a,,hasznossal" illetve,,károssal". Ebből a történetből származik a híres paradoxon, mely szerint,,a közjó a magánbűnök szülötte".

10 10 A,,Láthatatlan kéz" elmélete Adam Smith híres elmélete szerint a piaci mechanizmus akkor állítja elő a legnagyobb jólétet, ha az emberek kizárólag önérdekeiket szem előtt tartva cselekszenek. Ilyenkor a gazdasági szereplők felett spontán kialakul egy rendezőelv - a,,Láthatatlan kéz" -, amely önműködően megteremti a piaci egyensúlyt. Smith (aki egyébként erkölcstan tanár volt) az önérdekről, mint a csere motivációs hátteréről beszél. Ezzel még nem zárja ki, hogy erkölcsi kérdések is szerepet játszanak döntésekben. A,,Láthatatlan kéz" elmélete csak azután lett nagy hatású a gazdasági etikára, miután a smithi szellemtől eltávolodó közgazdászok (smithiánusok) az önérdekkövetést leválasztották az etikai kérdésekről.

11 11 A piaci koordináció egyeduralkodóvá válása A gazdasági rendszer szabályozásához fontos szempont a koordinációs mechanizmusok ismerete. Koordinációs mechanizmuson két vagy több egyén vagy szervezet egymásra hatásával járó folyamat szabályozását értjük. (Kornai János) Koordinációs mechanizmusok: (1) bürokratikus (2) piaci (3) agresszív (4) etikai (5) családi (6) autonóm A közgazdaságtan akkor töltené be maradéktalanul a feladatát, ha minden koordinációt fel tudna tárni egy gazdasági rendszerben, de az uralkodó közgazdaságtan csak a piaci koordinációra összpontosít. Ez az egyoldalú szemlélet pedig nyilván csökkenti az etika szerepét, hiszen az,,elfelejtett" koordinációk között három (autonóm, családi, etikai) kifejezetten etikai tartalmú.

12 12 Polányi Károly a piacgazdaságról I. A piacgazdaság új típusát teremtette meg a társadalomnak ↓ a gazdasági rendszert egy önműködő gépezetre bízták (piac) ↓ ezáltal szüntelen mozgásban tartó erők vannak: (1) a munkás létszükségleti eszközök elvesztésétől való félelme → egy vagyontalan személy nem tud megélni, ha előbb nem adja el munkáját a piacon (2) a tőkés korlátlan profitéhsége → egy vagyonos személyt semmi sem akadályoz meg abban, hogy a legolcsóbb piacon vásároljon és a legdrágább piacon adjon el ↓ Eredmény: szakadatlan növekedési kényszer (egyrészt a természet, másrészt bizonyos embercsoportok – pl. harmadik világ – rovására)

13 13 Polányi Károly a piacgazdaságról II. A piacgazdaság kialakulásával létrejött egy,,gazdasági szféra", amely élesen elkülönült a társadalom többi intézményétől. ↓ Mivel működő termelőapparátus nélkül egyetlen emberi csoportosulás sem maradhat fenn, a társadalom többi része függő helyzetbe került a gazdaságtól. ↓ Végeredményben a piaci mechanizmus lett a társadalmi szervezet életének meghatározója ↓ az egyén kénytelen ennek megfelelően cselekedni, ha nem akarja, hogy a piac könyörtelen hatalma eltiporja.


Letölteni ppt "1 Gazdasági etika 2. Az etika és a gazdaság viszonya."

Hasonló előadás


Google Hirdetések