Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyar–román határon átnyúló együttműködések egy prominencia-vizsgálat tükrében Koncz Gábor MTA RKK Debreceni Osztálya Sopron, Hotel Szieszta 2005. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyar–román határon átnyúló együttműködések egy prominencia-vizsgálat tükrében Koncz Gábor MTA RKK Debreceni Osztálya Sopron, Hotel Szieszta 2005. november."— Előadás másolata:

1 Magyar–román határon átnyúló együttműködések egy prominencia-vizsgálat tükrében Koncz Gábor MTA RKK Debreceni Osztálya Sopron, Hotel Szieszta november 26. „Regionális fejlődés a Kárpát-medencében és az Európai Unió transz-regionális politikája”

2 A feldolgozott empirikus információbázis 25 interjú 41 kérdőív 25 interjú 35 kérdőív

3 A fő országos szintű problémák a privatizáció nincs befejezve információ és tudáshiány centralizált közigazgatás szegénység, szociális problémák gazdaságirányítás és törvénykezés korrupció infrastruktúra fejletlensége szociális problémák (munkanélküliség, népesség elöregedése, elszegényedés) centralizáció-decentralizáció (lassan halad a hatáskörök és források átadása a régióknak) megfelelő intézményrendszer hiánya az EU-s támogatások felhasználásához

4 A helyi közösségek legfőbb problémái fejletlen infrastruktúra gazdasági és törvénykezési problémák bürokratikus centralista közigazgatás korrupció a szociális és egészségügyi ellátórendszer romokban hever tudás és információhiány a pályázat- készítésben és projektmenedzsment- ben környezetszennyezés a térség periférikus helyzete az infrastruktúra fejletlensége szociális problémák (munkanélküliség, elvándorlás) az együttműködés hiánya a különböző közigazgatási szintek között a tőke könnyen átugorhatja ezt a területet alacsony innovációs potenciál

5 Az ország külpolitikájának megítélése jó a külpolitika nyitottság az EU felé ügyesen lavíroznak a regionális politika nem hatékony inkább negatív megítélés behódoló magatartás a csatlakozási tárgyalásokon sokat kell még tanulni a brüsszeli érdekérvényesítésről a szomszédos országok diplomáciájához képest nem elég hatékony

6 Melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyek határon átnyúló együttműködést igényelnek? gazdasági együttműködés közlekedési infrastruktúra fejlesztése turisztikai adottságok kihasználása környezetvédelem (természetes vizek) pályázati lehetőségek kihasználása kulturális kapcsolatok további erősítése a határon túli magyarok segítése identitásuk megőrzésében területfejlesztési politikák összehangolása a szomszédos országokkal az infrastruktúra fejlesztésének összehangolása környezetvédelmi együttműködés

7 A legaktívabb résztvevők legfontosabbak jelenleg a különböző közigazgatási szintek képviselői (helyi önkormányzatok, megyék) az országos szint szerepe csekély a gazdasági élet szereplőinek kapcsolatai erősödnek a helyi önkormányzatok a legaktívabbak a PHARE CBC kapcsán az önkormányzatok mellett az egyetemek, kutatóintézetek is a lakosság a bevásárló turizmus kapcsán

8 Mik a legfőbb motiváló tényezők? gazdasági érdekek, üzleti kapcsolatok kiépítése magyar-magyar kapcsolatok fenntartása lakossági kapcsolatok (rokoni, baráti látogatások, bevásárló turizmus) támogatási források megszerzése bevásárlási lehetőségek a határ túloldalán munkahelyek teremtése magyar-magyar kapcsolatok erősítése

9 A határról és a hatrárrégióról alkotott kép erősen megoszlanak a vélemények: 1989 óta fokozatosan oldódik a fal szerep ma is inkább elválaszt, mint összeköt hídként működik jelenleg mindenképpen elválaszt a határ a személyes kapcsolatokat kevésbé akadályozza a gazdasági kapcsolatokban még ma is akadályozó tényező eltérő közigazgatási berendezkedés a két oldalon

10 Határon átnyúló regionális identitás felfogható egyfajta határmenti régióként lakosság jó része is képes ezzel azonosulni regionális identitásról is beszélhetünk (történelmi gyökerek, Bihar, Szatmár) tekinthető külön régiónak: közös történelmi múlt periférikus helyzet mindkét oldalon hasonló problémák hasonló megoldási kísérletek

11 Mely csoportoknak kellene aktívabban részt venni az együttműködésekben? fiatalabb korosztályok bevonása, ez megalapozhatja a jövőbeli együttműködést civil szervezetek magyarul nem beszélő romániai partnerek nagyobb számban gazdasági szereplők, főként a kis- és középvállalatok magyar beruházók támogatása a határ túloldalán civil szervezetek

12 A határ melyik oldala kezdeményez többet? a többség szerint nagyjából egyenlő a két fél részesedése korábban a román fél volt kezdeményezőbb az EU-s források megjelenése óta Magyarország aktívabb kapcsolatok elsősorban a magyar közösségek között a magyar oldalt tartják még mindig a legaktívabbnak, de ez az előny fokozatosan csökken Románia: fokozatosan növekvő kezdeményezőkészség

13 A határ melyik oldala profitál többet? a többség szerint egyenlő mértékben a magyar fél lehetséges előnyei: több forrás nagyobb gyakorlat a pályázásban fejlettebb gazdaság a román fél lehetséges előnye: a szegényebb fél többet profitál kezdetben a magyar oldal, mivel ők voltak a kezdeményezők ahogy nő a román oldal aktivitása, egyre inkább ők profitálnak többet

14 Milyen tényezők akadályozzák az együttműködéseket? bürokrácia, a politikai gépezet lassan reagál eltérő törvénykezés és szabályozás decentralizáció hiánya a szakmai szervezetek lassúak és nem elég hatékonyak mentalitás hosszú távú stratégia hiánya anyagi infrastruktúra eltérések az intézményrendszerben (kistérségek hiánya) rugalmatlanság a hivatalokban (elsősorban a határ túloldalán) román önkormányzatok szűk mozgástere

15 Melyik szint a legaktívabb a határon átnyúló együttműködésekben? a helyi szint a legaktívabb közös problémák fizikai közelség itt működnek legjobban a személyes kapcsolatok a megyei szint aktivitása is viszonylag nagy a helyi szint a leghatékonyabb határ menti települési társulások megyék hagyományosan jó kapcsolatokkal rendelkeznek a határ túloldalán

16 Eurorégiók, egyéb CBC intézmények kevesen tudtak bármilyen euroregionális szervezetet említeni kisebb szervezetek, mint a Hajdú- Bihar-Bihor Eurorégió szerepe nagyobb a nagy eurorégiók (Kárpátok Eurorégió, DKMT) alig ismertek a nagy eurorégiók (KE, DKMT): túl nagy területet fognak át túl széles tevékenységi kör politikai szempontból hasznosak kisebb méretű eurorégiók kiemelt szerepet kaphatnak a jövőben

17 Pénzügyi támogatások EU-s támogatások még nem játszanak fontos szerepet határ magyar oldaláról érkező segítség elsősorban a magyar szervezeteknek országos szinttől csak a költségvetési pénzből gazdálkodó szervezetek a helyi önkormányzatoktól nagyobb arányú segítség EU-s források növekvő mértékben állami források (Nemzeti Civil Alap) önkormányzati támogatások magánszemélyek (csekély mértékben)

18 Mely gyakorlatok kevésbé hatékonyak, mit kellene megváltoztatni? megfelelő döntési kompetenciák hiánya helyi szinten a gazdasági törvények folyamatos változása, kiszámíthatatlansága hatalmas bürokrácia nem eléggé átgondolt fejlesztési elképzelések összehangolt stratégia hiánya országos szinten nem jut kellő figyelem a határrégiónak

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Magyar–román határon átnyúló együttműködések egy prominencia-vizsgálat tükrében Koncz Gábor MTA RKK Debreceni Osztálya Sopron, Hotel Szieszta 2005. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések