Biológiai embertan II. 9. előadás A természetképek változásai (összegzés)

Az előadások a következő témára: "Biológiai embertan II. 9. előadás A természetképek változásai (összegzés)"— Előadás másolata:

1 Biológiai embertan II. 9. előadás A természetképek változásai (összegzés)

2 A természetképek változásai J. E. Lovelock: Gaia, (1979): az ember helye a természetben? lényege: a természet bonthatatlan egész az egység megbontásából könnyen problémák adódnak s erre nem figyel az emberi faj mítosz? ld. hülozoikus-panteisztikus korai elképzelések " Föld, mint egy irdatlan, eleven-nagy állat" értékei: amellett, hogy kvázi-mitológia dokumentált értekezés a bioszféráról önbíráló közéletjelentés holisztikus nézőpontok figyelmeztet arra, hogy tisztázatlan a természet és ember a természet és tudomány a tudományosság és a laicitás viszonya s mindezek még megíratlanok

3 históriai fázisok "harmónia a természettel" "harc a természet ellen" a "történelem" megjelenése a természet fogalmának megjelenése (de Lévi-Strauss) a civilizáció fogalmának megjelenése holisztikus szemlélet (utóbbi néhány év -tized-) fázisátjátszások! ősállapotokra való (mitikus) emlékezés Elveszett Éden, Kiűzetés a Paradicsomból, Aranykor, Jó Vadember természetkultusz szószólói: urbánus művészek Petrarca, Tavi Költők, E. Dickinson elszakadás - kapcsolatkiépítés ritmusa tudományban is megjelenik 1. leegyszerűsített természetkép megteremtése 2. e képben a saját hely megkeresése e szimplifikált természetképek nélkül pl. megérthetetlen kifejezések pl. kimegyünk a természetbe

4 a görög fordulat Szabó Árpád: 1. a görögök "természet" fogalma: - ami tőlünk függetlenül létezik - ami működő egész nem felettes hatalmak irányítják hanem a belső, szigorúan változatlan törvények azaz: a természetfölötti kikapcsolása 2.a tudomány lényegének része: a (szakadatlan) tudományos vita egy jelenségnek egyszerre több magyarázata (kísérlete) azaz: annak elismerése, hogy nincsenek végleges válaszok ennek következménye: tudósi/gondolkodói magatartásformákban rejlő veszély Platón I. Szókratész pere 416. o.

5 dualitások mi a valóság és mi nem? mi a mágikus és mi nem? mi a megismerhető és mi a sejthető? milyen szellemi régiók és milyen műfajok adják meg/írják le a a természet konkrét és absztrakt aspektusait? ezek a sajátosságok mindig összekeveredtek pl. füvészkönyvek bestiáriumok koszorúk bio-ikonográfiák keretnevei két mozzanat azonban közös 1. a tudomány mindig igyekszik a hamisat az igaztól elválasztani 2. a természet mindig több lesz, mint ami belőle megfejthető és leírható

6 Miskolczi G.: Egy jeles vad-kert, 1702 (Magvető, 1983) reszakralitás vágya tudományos növénynevek népi elnevezések tájsugallatok (Jókai, Szerb Antal - Humboldt, Darwin, Thoreau) deszakrálás Humboldt-Goethe vonal: science - non-science a természettudományok valamennyije minél többet deszakrál s volt is mitől! pl.Kepler archetípusai Paracelsus alkímiája ez egyszerre: elszegényítés (pl. Voltaire hígsága) tudományosság érték- és érzelemmentesítése és gazdagítás (Leibniz vagy Kant metafizikája) matematikai arzenál vizsgálati eszközök-módszerek kérdésfeltételek technikája

7 a természetképekből mindig kimaradt az ember pl. görögök az ember kettős természete (Szent Ágoston) XX. sz.: a természettel csak a természettudomány foglalkozhat de: mi a természet? " Mi magunkat tulajdonképpen természettudósoknak valljuk, akik tanulmányozásuk tárgyául a természet egy bizonyos produktumát, a parasztzenét választottuk... Természeti produktumnak tekinthetők ezek a termékek, mert a számukra legjellemzőbb sajátság létrejötte - a pregnánsan egységes stílusok kialakulása - csakis lelki közösségben élő nagy tömegeknek egyféle irányban működő ösztönszerű variáló készségével magyarázható. Ez a variáló készség pedig nem más, mint valamilyen természeti erő." - Bartók Béla, 1931 figyelmeztet: a ttm természetképe szűk evolúció: variáció - egység! tudomány (=szisztematikus faggatás) elvileg bármire alkalmazható a természetélmény fontossága

8 Herbáriumok, bestiáriumok Isten állatkertje. Válogatás a középkor és a reneszánsz állatleírásaiból. Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, Bp. 2001. Gyógyszer nélkül. Vál. Magyar László András. Édesvíz Kiadó, Bp. 1997.

9 milyen szellemi régiók és milyen műfajok adják meg/írják le a a természet konkrét és absztrakt aspektusait? a sajátosságok összekeveredtek pl. füvészkönyvek bestiáriumok koszorúk bio-ikonográfiák keretnevei két mozzanat azonban közös 1. a tudomány mindig igyekszik a hamisat az igaztól elválasztani 2. a természet mindig több lesz, mint ami belőle megfejthető és leírható

10 Miskolczi G.: Egy jeles vad-kert, 1702 (Magvető, 1983) reszakralitás vágya tudományos növénynevek népi elnevezések –tájsugallatok (Jókai, Szerb Antal - Humboldt, Darwin, Thoreau) deszakrálás Humboldt-Goethe vonal: science - non-science a természettudományok valamennyije minél többet deszakrál s volt is mitől! pl.Kepler archetípusai Paracelsus alkímiája ez egyszerre: elszegényítés (pl. Voltaire hígsága) tudományosság érték- és érzelemmentesítése és gazdagítás (Leibniz vagy Kant metafizikája) matematikai arzenál vizsgálati eszközök-módszerek kérdésfeltételek technikája

11 új igények körvonalai sokféle természetkép létezik egymás mellett (+ egymásban) bioszféra-krízist egyik sem képes kezelni a természetképek és a tudatformák historikus viszonya a fő baj azokat az "agresszív harc" mentalitása alakította Homo insapiens milyen legyen az új természetkép? remitizáló Gaia reszakrális Gandhi Albert Schweitzer előtte: az érvek tisztázása lenne a fontosabb 1. az evolúció értékei (egyedi és kollektív formában) fontosak 2. értékőrzés (nincs jog a természet konstrukcióit pusztulásra ítélni) 3. a természetet plurálisan szabad közelíteni ("valódi alázat") evidencia: a természet ismeret nem kizárólag a természettudomány privilégiuma

12 De natura animalium, Arras ou Cambrai, 1270.

13 Pier Candido Decembrio: De animantium Naturis. 16. sz

14 Sechs heimische Singvögel. 17. sz.

15

16

17

18

19 a természetképekből mindig kimaradt az ember pl. görögök az ember kettős természete (Szent Ágoston) XX. sz.: a természettel csak a természettudomány foglalkozhat de: mi a természet? " Mi magunkat tulajdonképpen természettudósoknak valljuk, akik tanulmányozásuk tárgyául a természet egy bizonyos produktumát, a parasztzenét választottuk... Természeti produktumnak tekinthetők ezek a termékek, mert a számukra legjellemzőbb sajátság létrejötte - a pregnánsan egységes stílusok kialakulása - csakis lelki közösségben élő nagy tömegeknek egyféle irányban működő ösztönszerű variáló készségével magyarázható. Ez a variáló készség pedig nem más, mint valamilyen természeti erő." - Bartók Béla, 1931 figyelmeztet: a ttm természetképe szűk evolúció: variáció - egység! tudomány (=szisztematikus faggatás) elvileg bármire alkalmazható a természetélmény fontossága

20 Medicina Leonardo da Vinci: Válogatott írásai. Typotex. Bp. 2002. „Minden doktorságot csak ebből késérek”. Szemelvények orvosi kézikönyvekből. Magvető, Bp. 1983.

21 A négy testnedv, 8. századi kézirat Bayerisches Staatsbibliothek, München

22 Hildegard von Bingen (1098 – 1176) Hildegard von Bingen: Égi harmóniák. Paulus Hungarus – Kairosz, Bp. 2003

23 Albertus Magnus Tommaso da Mandena, Treviso, dominikánus kolostor, 1352.

24 Avicenna: A medicina kánonja, 14. sz. kommentált mű

25

26 Galenus medicinai munkái, Velence, 1556.

27 Krisztus, mint gyógyszerész. Svájc, 1701. Schweizerisches Pharmazie-Historisches Museum, Basel

28 Mágia, okkultizmus, ezoteria Magia naturalis. Kairosz Kiadó, Bp. 2005. H. C. Agrippa von Nettesheim: Titkos bölcselet. Vízöntő könyvek, Bp. 1900. Kötelező olvasmány: J. E. Lovelock: Gaia, (1979):