Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása - Oktatás Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba – Radics.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása - Oktatás Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba – Radics."— Előadás másolata:

1 A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása - Oktatás Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba – Radics Zsolt GEOLIN 1

2 Országos szintű, többnyire ágazati jellegű fejlesztési terv Kisebb térségi tervek Települési Fejlesztési Stratégiák Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Megyei Területfejlesztési Program Térségi Területfejlesztési Program Ágazati Fejlesztési és Operatív Programok A fejlesztési tervek kapcsolati ábrája Források állami EU helyi magán állami EU helyi magán állami helyi magán Kistérségi (esetleg települési) Fejlesztési Program helyi magán A tervek egymásra való hatása; a kapcsolat a különböző szintek között lehet egyből közvetlen, nem feltételez hierarchiát A tervek megvalósulásának helyei Megyei Fejlesztési Terv 2

3 Tervezési dokumentumok Alapok:  EU 2020 Stratégia (2012. nyár)  Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) – véleményezés alatt Megyei dokumentumok:  A megye helyzetelemzése ( )  A megye fejlesztési koncepciója (jelenleg)  A megye stratégiai fejlesztési terve  Hajdó-Bihar megye fejlesztési operatív programja 3

4 Humán erőforrások helyzete  A megye népességszáma a rendszerváltás óta mintegy 2,0%-kal csökkent. Ennek mértéke kedvezőbb, mint a teljes országra és a vidéki megyékre számított népességfogyás üteme.  A születések 2000 utáni éves átlaga Hajdú-Bihar megyében (10,1 élveszületés 1000 lakosra) meghaladta mind az országos, mind a vidéki átlagot. A halálozások száma és a csecsemőhalandóság tekintetében is kedvezőbbek a megyei értékek az országosnál,vidékinél.  Ugyanakkor jelentős a migrációs veszteség (Berettyóújfalui, Püspökladányi, Balmazújvárosi és Polgári kistérség).  Hajdú-Bihar a legfiatalosabb korstruktúrájú megyék közé tartozik. A megye demográfiai mutatói részben kedvezőbbek az országos átlagnál – különösen a reprodukció és a korszerkezet tekintetében. Emiatt a jövőben a megye lakosságszáma mérsékeltebb ütemben fog csökkenni, mint az országos átlag. 4

5 A 2001-es korstruktúra, valamint a várható népességszám-változás üteme 2020-ig (a KSH adatai alapján) 5

6 Közoktatás  A középiskolákban tanuló 1000 lakosra vetített tanulók száma magasabb volt az országos és vidéki átlagnál is. (fiatalos korszerkezet)  Az érettségizettek 18 év feletti korcsoporton belüli aránya szerény mértékben haladta meg a vidéki megyék átlagát. (2001-es népszámlálás, 2005-ös mikrocenzus)  Hajdú-Bihar megyében az egyetlen osztályt sem végzettek aránya meghaladta mind az országos, mind a vidéki átlagot ben 0,94 %).  Az érettségizettek aránya azonban elmaradt az országos átlagtól. ErősségekGyengeségek 6

7 M5.24. ábra: Az általános iskola egyetlen osztályát sem végzettek aránya a 10 éves és idősebb népesség körében Hajdú-Bihar megye kistérségeiben(a 2001-es népszámlálás adatai alapján) M5.25. ábra: A legalább érettségivel rendelkezők aránya a 18 éves és idősebb korú népesség körében Hajdú- Bihar megye kistérségeiben (a 2001-es népszámlálás adatai alapján) 7

8 Felsőoktatás  A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő nappali tagozaton tanulók számának adatai alapján kirajzolódik, hogy Hajdú-Bihar megyében 23,8 hallgató jutott 1000 lakosra, amely a legmagasabb értéket jelentette 2011-ben.  A főiskolai, vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők aránya is 1%-kal a vidéki átlag fölött volt mindkét időpontban. ErősségekGyengeségek 8

9 ErősségekGyengeségek Történelmi alapokon nyugvó települési együttműködések; A megye hagyományosan jó és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik; Hagyományosan kiépült teljes funkciójú kisvárosok; Humán erőforrás-ellátottságának mennyiségi oldala erős; Jó középfokú oktatás intézményi háttér; Fejlett oktatási-képzési intézményrendszer; Az oktatás, illetve a turizmushoz kötődő tevékenységek viszonylagos felülreprezentáltsága; Országosan is kiemelkedő felsőoktatási, egészségügyi, kutatási régióközpont jelenléte; A Debreceni Egyetem jelenléte, amely nemzetközileg elismert tudományos, oktatási központ; A megyét vándorlási veszteség jellemzi; A humán erőforrás minőségi fejlesztésre szorul, illetve a gazdasági szereplők igényeihez igazítandó; Egyenlőtlen térszerkezet, leszakadó perifériák; Városi, kistérségi központi funkciók fejletlenek; Funkció nélküli vagy részleges funkciókkal rendelkező kisvárosok számának növekedése; Határmenti zárványtelepülések találhatók a megyében; Nem megfelelő a kohézió Debrecen és a megye többi települése között; 9

10 LehetőségekVeszélyek Kvalifikált munkaerő kínálat biztosítható a megye határon átnyúló vonzáskörzetéből.; A globális piacok stabilizálódása, illetve bővülése; Az európai integráció keretében, az államhatárok légiesülése és a határon átnyúló együttműködések felhajtóerőt gyakorolhatnak a megye gazdaságára; Az eurorégiós kapcsolatok megerősödése hozzájárul a térség hosszú távú fejlődéséhez; Debrecen nemzetközi versenyképességi pólusként szereplése az EU-s tervekben; Globális és európai piacok elhúzódó válsága; Az közigazgatási és oktatási reform nem elég átgondolt intézményracionalizálást okoz, a kisebb települések lakóinak életminősége romolhat; Területi szempontok háttérbe szorulása a fejlesztési politikában; A nem kellően átgondolt fejlesztések felesleges (intézményi) kapacitások kialakulását okozzák; Képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya és az alacsonyabb kereseti lehetőségek következtében; Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok fokozódó marginalizációja, növekvő társadalmi feszültségek; A megyén belüli térségi különbségek további növekedése; EU források szűkülése. 10

11 M5.26. ábra: A főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezők aránya a 25 éves és idősebb korú népesség körében Hajdú-Bihar megye településein (a 2001-es népszámlálás adatai alapján) 11

12 Intézményi háttér  A korábban nagyrészt önkormányzati (települési vagy megyei) fenntartásban lévő általános- és középiskolák nagyobb része közvetlen állami kézbe került.  A megyében az országos mértéknél némiképp mérsékeltebben csökken a tanulók száma.  A középiskolások majdnem 2/3-a a megyeszékhely intézményeibe jár, ami az itteni kínálat bőségével magyarázható. Hosszabb távon ugyanakkor feltételezhető, hogy az ingázó tanulók jelentős része lakóhelyét elhagyva Debrecenben kíván majd letelepedni. A jövőben valószínűleg a középiskolás korosztályok létszámának lassú csökkenése figyelhető meg. 12

13 Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns ágazati céljai  Pedagógus életpálya-modell és új pedagógusképzés,  Az ellenőrzési és értékelési, illetve szaktanácsadói rendszer megújítása.  Egységes, átlátható tankönyvpiac, állami irányítású terjesztéssel.  Bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítése, újak biztosítása  Halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s és roma gyermekek oktatását/ nevelését elősegítő feltételek folyamatos javítása.  Iskolai tehetséggondozás és a mindennapos testnevelés megvalósításához szükséges feltételek korszerűsítése, megteremtése.  Nyelvoktatási stratégia elfogadása, bevezetése és működtetése.  Nagyobb hangsúly a matematika, természettudományos, műszaki és informatikai, könyvtári információkeresési és értékelési kompetenciák fejlesztésére. 13

14 Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns ágazati céljai  A szakképzési rendszer egyszerűsítése, beleértve a közoktatási intézmények kapcsolódó tanügy-igazgatási szabályozását is.  A képzési idő és a szakmai tartalom újragondolása.  A távoktatást az eddigi tapasztalatok alapján szükséges hatékonyabbá tenni és kiterjeszteni.  A duális képzéshez igazodva biztosítani kell a gyakorlati oktatás vállalati műhely hátterét, beleértve a legkiválóbb oktatók részvételét is.  Sürgető a szakmai vizsga rendszerének korrekciója, az elsajátított ismeretek reális szintű mérését biztosító követelményrendszer kialakítása.  Felnőttképzés esetében a formális feltételrendszer (tárgyi, technikai, személyi) ellenőrzése és az egyoldalú kimeneti szabályozás (vizsga) mellett, indokolt a képzés folyamatának szakmai ellenőrzése is.  A megfelelő követelményrendszer kidolgozása és bevezetése, amelynek révén a minőségi oktatást biztosítani nem tudó intézmények élettere megszűnik. 14

15 Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns ágazati céljai  El kell készülnie a nemzeti felsőoktatás középtávú szakpolitikai stratégiájának,  Ki kell jelölni a felsőoktatás képzési és kutatási fejlesztési pólusait azok főbb fejlesztési céljait,  A költségvetési finanszírozást és a felsőoktatási fejlesztéspolitikát össze kell hangolni,  A felsőoktatás minőségének fejlesztésekor szabályozni kell a nemzeti felsőoktatási kiválóság kritériumait és finanszírozási rendszerét.  A képzési programok, kimeneti követelmények felülvizsgálata,  A hallgatói juttatások feltételeit a szociális rászorultsághoz és az egyéni teljesítményhez kell igazítani,  A képzési költségek és a gyakorlat egyidejű biztosítását szolgáló - oktatási intézmény és gazdasági szféra szereplői közötti - együttműködések támogatása. 15

16 Az OFTK Hajdú-Bihar megye szempontjából releváns területi céljai 16

17 AZ OFTK területi céljai 17

18 JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Vidéki környezet- minőség javítása Előzetes fejlesztési javaslatok a helyzetfeltárás és az OFTK alapján 18

19 JÖVŐKÉP: A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás. Gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági, társadalmi, szociális és területi kohézió előmozdítása Oktatás fejlesztése Idegen- forgalom erősítése Mezőgazdaság verseny- képességének erősítése Vállalkozási környezet fejlesztése K+F+I ösztönzése Határmenti együttműködés A centrum és periféria közötti különbségek mérséklése, a belső kohézió erősítése A megye közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Oktatás, Tudás és Innováció erősítése Növekvő foglalkoztatást biztosító gazdasági környezet fejlesztése A közoktatás szociális dimenziójú fejlesztése Környezettudatos települési fejlesztések elősegítése Szakképzés és felsőoktatás piaci igényeknek megfelelő fejlesztése Vidéki környezet- minőség javítása Informatikai és nyelvi oktatási programok elősegítése Megyei Területfejlesztési Koncepció Előzetes fejlesztési javaslatok a helyzetfeltárás és az OFTK alapján 19

20 Köszönjük a figyelmet! 20


Letölteni ppt "A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása - Oktatás Bujdosó Zoltán - Molnár Ernő - Patkós Csaba – Radics."

Hasonló előadás


Google Hirdetések