Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kora középkori művészet I. A nyugati gót császárság és Itália művészete az V.-VII. szd.- ban Antikizáló törekvések az építészetben és képzőművészetekben-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kora középkori művészet I. A nyugati gót császárság és Itália művészete az V.-VII. szd.- ban Antikizáló törekvések az építészetben és képzőművészetekben-"— Előadás másolata:

1 Kora középkori művészet I. A nyugati gót császárság és Itália művészete az V.-VII. szd.- ban Antikizáló törekvések az építészetben és képzőművészetekben- Ravenna központtal, kisugárzólag Észak- Itáliára, valamint a Mediterráneum északi területeire Bizánci típusú szent ábrázolása klasszicizáló palotaépülettel a ravennai Szt. Apollinárisz bazilikából

2 A gótok A gót germán eredetű nép. Tacitus, Róma történetírója szerint e nép körében a monarchia intézménye különösen erős volt, s ez magyarázza az erejét, sikereit. A Baltikum környéke volt az őshazájuk, de már a Kr. u. III. szd.- ban feltűntek a Fekete- tenger vidékén, a Visztula jobb partján, s behatoltak Dacia provinciába. II. Gordianus megadóztatta (238), II. Claudius (268- ‘70) Macedoniába és Moesiába üldözte őket. De ebben az időben a gótok számos csoportja lépett be a római hadseregbe, s a császárok engedélyezték nekik, hogy letelepedjenek a Birodalom határvidékein. Két nagy törzsük volt: az osztrógótok (Keleten) és a vizigótok (Nyugaton) A keleti gótok egyik vezére, az amali törzsből való I. (Nagy) Teodorik, Zenon császár engedélyével Itáliába vezette népét,s miután meghódította a már akkor egyéb barbár népcsoportok kezén lévő területeket, uralkodott a rómaiak és a gótok fölött (Kr. u ). A kor egyik legnagyobb hatalmassága volt. Utódai követték a trónon, amíg Justinianus császár tábornokai az iszonyú gót háborúk után ( ) vissza nem hódították Itáliát. A vizigótok Alarik királlyal léptek Itáliába 408- ban, s miután 410- ben kifosztották Rómát, létrehozták a tolosai (toulouse- i) királyságot ( körül), amelyet Klodvig, a frankok királya meghódított. Ezután a mai Spanyolo. területére húzódtak, megalapítván a toledói királyságot, mely az arabok betöréséséig fenntartotta hatalmi potenciálját. ( )

3 A gótok mindkét nemzetsége romanizálódott- átvette a Birodalom műveltségét-, a legrégibb római provinciákban hozták létre államaikat. Miután az ariánus keresztény hitre tértek, püspökük- aki lefordította nyelvükre a Bibliát-, Ulfia halálának idején (IV. szd. vége) már volt saját írásuk, önálló ábécéjük. Országaikban folytatódott -részint bizánci, nagyobb részint késő római alapon- a késő antik művészet. Érvényes ez a szakrális építészetre és annak vonatkozásában a mozaikművészetre, vagy az olyan kifinomult kistárgyművészeti technikákra, mint az elefántcsontfaragás. A gót királyi udvarokba a kegytárgyak nagy része rendszerint bizánci műhelyekből érkezett, ajándék, zsarolás vagy megvesztegetés gyanánt, amellyel a meggyengült Római Birodalom próbálta féken tartani a fiatal germán népeket, és persze nem csak azokat. Teodorik politikájából öregkoráig kiolvasható különleges szimpátiája, kegye a szenátori családok és kultúrájuk iránt. Ravenna városát klasszicizáló szellemben, nagy gonndal építteti ki. Ettől függetlenül a katonai arisztokrácia, amely az udvarnál kevésbé keveredett a klérussal és a római arisztokráciával, jobban kötődött saját kultúrájához, művészi kifejezésmódjához. Kiemelkedők e tekintetben a fémmegmunkálás, különösen az aranyművesség termékei. Az egyes ötvösművészeti tárgyak elkészítésénél alkalmazott technikákat az adott emléknél említjük- azokat ismerni kell!

4 Ravenna, San Apollinare Nuovo Teoderik eredetileg sírkápolnának emeli a VI. szd első negyedében, azután ariánus templom. A IX.szd.-ban Ravenna első püspökét, Szent Apollináriszt ide helyezik végső nyugalomra Campanile (az épület fő traktusától szabadon álló hararangtorony) és árkádíves előcsarnok. Itáliában nem honosodik meg a nyugati oldalon a kapuzatot közrefogó toronypár építési elve

5 Három hajós, félköríves szentélyzáródású felépítés, az ókeresztény térformálás arányaival (mellékhajók nem érik el a főhajó szélességének felét) A klasszicizáló kompozit oszlopfejezetek fölötti hevederív megtámasztását szolgáló vállkövek kialakítása is bizantinizáló, különösen a rájuk faragott görögkereszt. Az ívek (archivolt) közötti mezőben pápák és püspökök képmásai köralakú medallionokban.

6 A gádorfal mozaikjelenetei I. : női szentek vonulása. Az aranyozott mozaik földöntúli tündöklése különösen megragadta az építtetőket, az arany háttér időtlen dimenzióba helyezi az alakokat. Bizánc művészi ízlése is e tömör arany ragyogásban leli örömét.

7 A gádorfal mozaikjelenetei II.: a Háromkirályok imádása, bizánci típusú Istenanya.

8 A gádorfal mozaikjelenetei III.: Trónoló Krisztus kerubokkal és elébe járuló vértanúszentekkel. Krisztus itt világi uralkodó pozíciójában van ábrázolva, trónuson, az ábrázolás ikonográfiai típusá- nak neve: Christus Imperator, az égi és földi világ uralkodója. Jól látható alulról az árkádívsor heveder-íveinek kazettás kiképzése, faragott rozettamotívummal a négyzetes kazettákban.

9 Theoderik ravennai palotájának ábrázolása a gádorfalon, VI. szd eleje. Az összes mozaik ez időre datálható. A palota elpusztult, de a római formakincset előképként hasznosító építészeti szellemiséget így is tanulmányozhatjuk.

10 „a fallal körülvett város”: a Mennyei Jeruzsálem ábrázolása a gádorfalon A röntgenes falvizsgálat ülő alakokat fedezett fel a kvádermintázatú aranymozaik mögött

11 Ravenna, Ariánus keresztelőkápolna. 500-as évek első fele Centrális elrendezés, nyolcszög alaprajz Orthodox keresztelő- kápolna (baptisterium)

12 Ravenna, ariánus keresztelőkápolna félgömbboltozatának mozaikja: Krisztus a Jordán vizében felveszi a keresztséget. Jobbra fönt az ortodox baptisterium belső tere, klasszikus antik arányrendszer A vértanúszentek köre

13 Ravenna, ariánus és ortodox baptisterium Szentek mozaikjai: Péter és egy jellegzetes bizantinizáló figura

14 Theodorik mauzóleuma 520 k. Kupolaszerű fedése egyetlen monolit: 11m átmérőjű, 3 m magas, több mint 300 t. Alsó szint: Görögkereszt alaprajz, dongaboltozat /1- es ábrán/ Görög mono lithosz: ‘egyetlen kő’

15 A kupola alatti frízen körbefutó cikáda- motívum, keleti eredet

16 Ravenna,  Theoderik mauzóleuma, porfír szarkofág. (emeleti szint) A sarok élszedett kváderezésű sarkán kagylómotívum  földszinti tér

17 Monza, Lombard Vaskorona Monza, lombard „vaskorona” VI. szd. eleje

18 Agilulf langobard király sisaklemeze Valdinievolából, 590 k. Trébeléssel készült.

19 Monza, Agilulf keresztje Görögkereszt forma, csiszolt drágakő berakás, csüngők, a kereszt szárait keretező apró aranygolyócskák sora: az ún. granuláció technikájával készül VII. szd. első negyede

20 A 600- as évek elején készítették. Theodelinda volt Agilulf király hitvese. Az antik görög- római művészetből származó technika: a gemma- berakás e Monza, a katedrális kincstára: Theodelinda könyvfedele

21 A monzai könyvfedélen és a lombard koronán egyaránt alkalmazott technológia: -trébelés: (olasz ‘csépel’ szóból), domborítás: az egyes tárgyakon domború felületek, mintázatok kialakítása fémlemezből, hideg úton, kalapálással. Az arany-, ezüst-, réz-, vagy bronzlemezt a negatívan megformált alapra (leginkább keményfából, de lehet ólom vagy akár téglaliszttel kevert szurokból is) helyezik és hátsó oldalát különleges kalapácsokkal addig ütik, amíg a lemezen kidomborodik a pozitív ábrázolás. A technika ősrégi, a középkor során végig előszeretettel alkalmazzák. A lombard korona rozettái. -rekeszzománc: a díszítendő alapra az előírt rajz szerint kis fémszalagokat forrasztanak és az így keletkezett rekeszeket zománccal töltik ki (színezőanyaggal kevert, olvasztott szilikát) A lombard korona zománclemezeinek sarkain lévő növényi ihletésű ornamentikán vehető jól szemügyre. -drágakőberakás: finom profilból foglalatokat készítenek a különféle drágakövek (a rubin- a korund vörös színű, nemes fajtája-, a smaragd- a berill krómoxiddal szeny- nyezett zöld változata-, valamint a hegyikristály /kvarc/fajtái, a rózsaszínű- lilás /ametiszt/ és a fekete /füstkvarc/ vagy a világos kékeszöld akvamarin) számára. Theodelinda könyvfedelén a további alkalmazott technikák és motívumkincs: -sodronyzománc: a rekeszzománcnak az a fajtája, amelynél a rekeszeket alkotó- élére állított- vékony fémszalagok helyett ún. filigránsodronyt alkalmaznak. Nagyon aprólékos technika, de ezzel a rekeszek köze is tagoltabb. A fedél szélein fonódó motív. - a gemma: latin ‘drágakő’ A római időkben legtöbbször önálló ékszer. Drágakőre vagy féldrágakőre, leggyakrabban karneolra, ónixra és achátra véséssel alkalmazott figurális ábrázolás van rajta. Ritkábban a fekete féldrágakőre applikált elefántcsontfaragvány.

22 Monza, a katedrális lincstára: Tyúk és csibéi. Jelképe az egyháznak. Fa alapon préselt, domborított aranylemez

23 S alakú fibulák (Cividale del Friuli), almandinberakással. A fibula a bronzkor óta használatos ékszer, melltű vagy hajkapocs. Az almandin vagy ún. keleti gránátkő a drágakövek osztályába tartozik, a gránát egyik válfaja. Jól látni a rekesz- befoglalásos technika lényegét, ahol kiesett az almandin

24 Róma, disabitato (‘lakatlan terület’) 1880 körül: a Colosseum a Palatinus- domb felől nézve. A még feltáratlan antik romjai thermáknak, felvonulási utaknak, a Forum Romanumnak és olyan egykoron „népszerű” létesítményeknek, mint a Circus Maximus

25 Santa Maria in Cosmedin, Róma A Capitolium és a Palatinus dombok között A VI. szd- ban emelték egy ókori Hercules- szentély helyére. Mai alakját 1090 k. nyerte el. Az oltárasztal (menza) fölötti díszes védőtető az oltárcibórium.

26 Santa Maria in Cosmedin, Ny-i oldal: kezdetleges karzat, a templom kegyura és annak kísérete foglalt itt, a kapu fölött helyet. Jelentősége abban áll, hogy a Karoling- kor a maga monumentális nyugati karzatépítményét, az ún. Westwerket ennek a gót eredetű építészeti traktusnak nyomán alakítja ki, amit majd a romanika és az internacionális gótika katedrálisépítészete is átvesz, sőt, továbbfejleszt. A térfedés módja itt még a sík gerendafödém.

27 San Lorenzo fuori le Mura, „Szent Lőrinc a falakon kívül”: Róma 7 zarándokegyházának egyike. Az építés kezdete: 580 k. Háromhajós elrendezés, a zarándoktemplom esszenciális kellékével: szentélykörüljáró a K- i oldalon

28 San Lorenzo fuori le Mura San Lorenzo fuori la Mura szentélyzáró diadalíve: Maiestas Domini ábrázolás. A glóbuszon trónoló Megváltó ikonográfiai típusa ez. Az alsó sarkokon: a Mennyei Jeruzsálem falai és tornyai.

29 San Agnese fuori le Mura nem kell megjegyezni, csak az összehasonlítás kedvéért empórium, kazettás síkmenyezet

30 San Agnese fuori le Mura: bizánci ábrázolás- típus. A templom makettjével az adományozó, vagyis a donátor. A szentélyzáró diadalív alsó övén a toboz és a különféle virágok mozaikjai az örök életet és a makulátlan szent mivoltot szimbolizálják. A felhők közül lenyúló, áldó isteni jobbkéz: Dextera Dei

31 A Szent Péter bazilika gyűrűskriptája a szentély alatt. Itt van Péter apostol, I. (Szent) Péter pápa sírhelye. Ezt altemplommá bővítéssel meghagyja a Michelangelo, és később a Bramante- féle későreneszánsz kiépítése a bazilikának, a félköríves altemplom- körüljáró pápák (köztük II. János Pál) nyughelye, urnatemető.

32 Santo Cosma e Damiano: az orvosszentekről nevezett székesegyház. Az apszismozaik alatt: az apokaliptikus bárányok sora (amely az ószövetségi véneket szimbolizálja az újszövetségi tipológia szerint) VII. századi a mozaik Pantokratór- típusú Krisztus- arc (Bizánc) A szentélyzáró diadalv medallionjai: antikvitás Rómájának hatása Szt. Kozma Szt. Damján

33 Róma zarándok- székesegyháza(„Le sette chiese di Roma”) egy késő barokk- kori rézmetszeten: a 7 templom, jobb oldalt középen- Caius Cestus piramisa fölött a Szt Pál székesegyház

34 A zarándokok (peregrinusok) liturgikus útvonalai a zarándokteplomok közt.

35 Szerkesztette: Vasuta Zsolt Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola 2014


Letölteni ppt "Kora középkori művészet I. A nyugati gót császárság és Itália művészete az V.-VII. szd.- ban Antikizáló törekvések az építészetben és képzőművészetekben-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések