Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófiatörténet előadások 1. Márton Miklós

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófiatörténet előadások 1. Márton Miklós"— Előadás másolata:

1 Filozófiatörténet előadások 1. Márton Miklós

2 Mi a filozófia? Nem mondjuk meg! Filozófia az, amit a filozófusok csinálnak. A nyugati filozófiával foglalkozunk (Indiai, kínai, stb. filozófiával nem) Mi nem a filozófia? 1. Nem „vállalati filozófia”, „kormányzati filozófia”, stb. (Nem stratégia) 2. Nem „életvezetési tanácsok”. (Nem ad konkrét gyakorlati tanácsokat)

3 Mi a filozófia? Arisztotelész: A filozófia rácsodálkozás a világra – csakúgy mint minden tudomány. Kezdetben volt a filozófia – ebből lettek a tudományok (matematikától a kognitív tudományig). A 20. században ezért identitászavarban vannak a filozófusok – mi maradt nekik? Két izgalmas koncepció: 1. Tudomány: empirikus kérdések (hogyan?) Filozófia: konceptuális (fogalmi) kérdések (mi?) II. Mindkettő a világot szeretné megismerni. A filozófia kérdései távolabb esnek a tapasztalattól: a tudományok elméleti része átfedésben van a filozófiával.

4 A preszókratikus filozófia A görög filozófia szakaszai: 1. Preszókratikus (Szókratész előtti) filozófia Kb. Kr. E Klasszikus kor (Szókratész, Platón, Arisztotelész) Kr. E. IV. század 3. Hellenisztikus és késő római filozófia (sztoicizmus, epikureizmus, neoplatonizmus)

5 A preszókratikus filozófia A milétoszi iskola (Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész) Kr. E. VI. sz. Alig maradt fönn eredeti töredék, inkább későbbi összefoglalásokból ismerjük őket. „Természetfilozófusok”: A fizikai világ (phüszisz) azon anyagi okot kutatják, amelyből voltaképpen minden áll (kozmológia), minden ered (kozmogónia) és amelybe minden pusztul. Ez az arkhé vagy princípium. Számos, ma természettudományosnak tekintett témával foglalkoztak: csillagászat, földrajz, biológia.

6 A preszókratikus filozófia Maga az anyag tehetetlen, nem érhető meg belőle a változás. Minden változást (mozgást) a lélek magyaráz: animizmus. Mi az arkhé? 1. Thalész: víz (talán isteni, lélekkel teli víz) 2. Anaximandrosz: a határtalan (apeiron):

7 A preszókratikus filozófia a) Mennyiségileg kimeríthetetlen (minden belőle származik) b) Minőségileg meghatározatlan (különben lennének vele ellentétes természetű dolgok, amik nem származhatnának belőle) 3. Anaximenész: levegő Foglalkoznak a kialakulás folyamatával is: Anaximandrosz: égitestek, állatok kialakulása (evolúció). Anaximenész: sűrűsödés, ritkulás: A minőségi különbségeket mennyiségi különbségekre vezeti vissza!

8 A preszókratikus filozófia Legfontosabb újításuk: a világ természetét és alakulását állandó, természeti okokkal, folyamatokkal és törvényszerűségekkel magyarázzák. Ez a mitikus és vallásos világképet váltja föl: A világot nem kiszámíthatatlan, önkényes isteni erők irányítják. A mindenség rendezett egész: kozmosz. Ezért megismerhető. Egymásra reflektálnak, vitáznak.

9 A preszókratikus filozófia A püthagoreus iskola A filozófia Kis-Ázsiából Dél Itáliába költözik (Xenophanész és Püthagorasz). Püthagorasz: vallásalapító misztikus és tudós matematikus egyben. Később zárt vallási-politikai közösség a püthagoreusok. Megjelenik a lélek hallhatatlanságába vetett hit: lélekvándorlást tanít. A test és lélek elválnak. Számukra a világ lényege számarányokban kifejezhető harmónia Példa: a harmonikus hangközök kifejezhetők az első négy természetes szám arányaival.

10 A preszókratikus filozófia Az első négy szám összege a tökéletes szám: 10. Ezért van szükség az Ellenföld bevezetésére. A lelket is egyfajta harmóniaként fogták föl – ezért maradhat hallhatatlan, hiszen a harmonikus arányok akkor is megmaradnak, ha a viszonyított dolgok elpusztulnak. Nagy hatással voltak Platónra (reinkarnáció + matematikailag rendezett kozmosz).

11 A preszókratikus filozófia Hérakleitosz (Kr. E ) Az első filozófus, akitől viszonylag sok szöveg, sokféle témában maradt fönn. Aforizmákban fogalmazott: „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni.” Filozófiájának főbb témái: 1. A milétoszi természetfilozófia folytatása: arkhé a tűz. De számára már nem egyértelmű, hogy a természet felfedi titkait. A természetben jeleket találhatunk, amelyekből megfejthetjük mélyen rejlő törvényeit.

12 A preszókratikus filozófia 2. Minden jelenséget a világban a logosz irányít: ez arányt, törvényt, értelmet és beszédet is jelent. A természeti és az emberi világban ugyanaz a törvényszerűség, a logosz uralkodik. A világ tehát racionálisan működik, ésszel megismerhető és nyelvileg kifejezhető. 3. Az alapvető törvényszerűség: az ellentétek egysége. Az ellentétes dolgok feltételezik egymást:  Nem tudnának létezni egymás nélkül: emelkedő – lejtő (ugyanaz a kettő).  Periódikusan váltakoznak: tél – nyár. Állandó a változás.

13 A preszókratikus filozófia  Ugyanaz a dolog különböző dolgokban ellentétes hatásokat hoz létre: A víz halálos nekünk, éltető a halaknak. 4. A kozmosz rendje tehát az ellentétek állandó váltakozása (lásd: tűz „fellobban mértékre és elalszik mértékre”): Nem lehet kétszer… Az ellentétek valójában ugyanazok, mert egyetlen nagyobb egységet alkotnak:. Pl.: Az idő a tél –nyár, nappal – éjszaka egysége. A logosz azt mondja tehát: minden dolog egy. Sőt: az egy és a sok is ugyanaz, mert ezek is ellentétek.

14 A preszókratikus filozófia Megjelenik nála a változás klasszikus problémája: A változásban kell legyen valami állandó. Különben mi változik? Ha nincs ilyen, és mindig van változás, akkor nincs semmi. Ez Platón értelmezése: „minden folyik” (Panta rhei). Gondolkodása etikai és politikai dimenziója: a világ racionális rendjének, a logosznak a megismerése helyes cselekvésre és helyes társadalmi berendezkedésre vezet.

15 A preszókratikus filozófia Parmenidész (Kr. E ) Az első filozófus, aki a világról szóló filozófiai elméletek elé módszertani követelményeket támaszt: a metafizikai elméleteknek ellentmondásmentesnek (konzisztensnek, logikusnak) kell lennie. Ő teremti meg a nyugati racionális metafizikai hagyományt. Tankölteményének két része: a) A módszertani követelményeknek megfelelő igazság vagy tudás (episztémé) b) A halandók zavaros vélekedései (doxa), amelyben nincs igazság.

16 A preszókratikus filozófia Alaptétele: a létező és a nem-létező abszolút szétválasztása. Tudás tárgya csak az előbbi lehet, „ami van”, mert a nem létező nincs. Mit tudhatunk a létezőről? 4 „jegye” van: 1. Nem keletkezik, nem pusztul el. 2. Homogén, nincsenek részei 3. Változatlan 4. Tökéletes. E jegyeket levezeti az alaptételből, először alkalmaz bizonyításokat.

17 A preszókratikus filozófia 1. Ha a létező keletkezne, akkor valami tőle különbözőből keletkezne: a nem-létezőből. Semmiből azonban nem lesz semmi. 2. Ha részei lennének, azok különböznének egymástól. De a létezőtől csak a nem-létező különbözik. 3. Ha változna, akkor idővel különböző lenne önmagától, de a létezőtől csak a nem-létező különbözik. 4. Nem lehetnek benne fokozatok, hiszen akkor lehetne kevésbé létező, ami ellentmondás, hisz vagy létezik vagy nem. Ezek indirekt bizonyítások (reductio ad absurdum)

18 A preszókratikus filozófia Örök, változatlan, homogén ezért csak egy lehet belőle: Nincs sok dolog, csak egy létező. Az igazság útja tehát ellentmond mindennapi tapasztalatunknak – ez utóbbi P. szerint csak „látszat”, a valóságot a racionális, nem a tapasztalatra építő metafizika tárja föl. A gondolat és a lét egy és ugyanaz. Hatása óriási Platónra, Arisztotelészre és még a 20. századra is.

19 A preszókratikus filozófia A Parmenidészt követő filozófusok olyan metafizikai magyarázatokkal álltak elő, amelyek teljesítik Parmenidész módszertani követelményeit, és érveléssel, bizonyítással állnak elő. Zénón paradox rejtvényekkel próbálta alátámasztani mestere téziseit a változás (dünamisz – mozgás) és a sokaság lehetetlenségéről (Akhilleusz és a teknősbéka, mozgó nyíl, homokbucka, stb.) Olyan magyarázatok születtek, amelyekben a világot alkotó alapvető létezők, változatlanok, homogének, oszthatatlanok. A valóság tehát más, mint amilyennek érzékszerveink számára látszik: Látszat és valóság.

20 A preszókratikus filozófia Atomisták: Leukipposz és Démokritosz (Kr. E. 5. sz.) A világ alapvető létezői az örök, változatlan és oszthatatlan atomok. Sok van belőlük, nagyságuk és helyzetük különböző lehet. Összeállásuk és szétválásuk okozza a tapasztalati világ változatosságát és magát a változást. A változás lehetőségéhez föl kell tennünk az űr létezését: Minden csak atomok és űr. A változást tehát tisztán mechanikus okokkal, és nem valamiféle lélekkel magyarázzák – a lélek is atomokból áll: Az első materialisták.

21 A preszókratikus filozófia Empedoklész (Kr. E ) A világot a négy elem (föld, víz, tűz, levegő) alkotja, amelyek örökök, oszthatatlanok, változatlanok – nem alakulnak át egymásba. A tapasztalt valóságot és a változást ezek keveredése és szétválása eredményezi. Két erő felelős ezért: a „szeretet” és a „viszály”. Anaxagorasz:(Kr. E ) Az első athéni filozófus Az alapvető létezők a minőségileg különböző csírák, amelyekből annyiféle van, ahány anyagfajta. Keveredésükről és szétválasztásukról az Ész (núsz) gondoskodik – Racionálisan szervezett a világ.


Letölteni ppt "Filozófiatörténet előadások 1. Márton Miklós"

Hasonló előadás


Google Hirdetések