„Európai Eszme-Csere” Nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás E R E D M É N Y E K 2007. szeptember 15. - október 13. Az Európai Bizottság Magyarországi.

Az előadások a következő témára: "„Európai Eszme-Csere” Nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás E R E D M É N Y E K 2007. szeptember 15. - október 13. Az Európai Bizottság Magyarországi."— Előadás másolata:

1 „Európai Eszme-Csere” Nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás E R E D M É N Y E K 2007. szeptember 15. - október 13. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának közreműködésével készítette a Szonda Ipsos

2 2 Mi volt a kutatás célja? a közvélemény megalapozottságának növelése, az „érett közvélemény” létrehozása és kialakulásának megismerése  a meglévő közvélemény bázisán,  gondolatcsere, vita, szakértői vélemények és új információk segítségével,  demokratikus és nyilvános keretek között T Á J É K O Z Ó D Á S K O M M U N I K Á C I ÓP Á R B E S Z É D G O N D O L K O D Á S

3 3 A parlamenti rendezvény témái és vendégei A rendezvényt Göncz Kinga, a Magyar Köztársaság külügyminisztere nyitotta meg. Az 1. téma, az EU-támogatások elköltésének súlypontjai:  emberi erőforrások vagy infrastruktúra?;  „szoftver” vagy „hardver?” A téma szakértői voltak: Chikán Attila Baráth Etele Bod Péter Ákos Heil Péter Palócz Éva Parragh László

4 4 A parlamenti rendezvény témái és vendégei A 2. téma, helyünk, pozíciónk az EU-ban:  egyenrangúak vagyunk-e a többi országgal, nemzettel? A téma szakértői voltak: Borókai Gábor Fóris György Hegedűs István Tabajdi Csaba Schöpflin György Szent-Iványi István A rendezvény záróbeszédeit Kovács László, az Európai Bizottság vám- és pénzügyekért felelős tagja, valamint Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament Quaestora tartották.

5 5 Melyek voltak a kutatás lépései? szeptemberben:  „hagyományos” közvélemény-kutatás országos reprezentatív mintán, 1500 fő megkérdezésével, október 13-án, a Parlamentben:  csoportos beszélgetések az 1500 főből reprezentatív módon kiválasztott 200 fő részvételével a Parlamentben;  a beszélgetések során megfogalmazott kérdésekre adott szakértői válaszok;  az első kutatás kérdőívének újbóli kitöltése a rendezvény végén a csoportos beszélgetések és a szakértői válaszok együttes hatása a véleményekre

6 6 Ön szerint Magyarországnak a hozzá hasonló nagyságú országokhoz képest, mennyi beleszólása van, illetve mennyi beleszólása lesz a következő néhány évben az Európai Unióban hozott döntésekbe? szeptemberi eredmények most következő években kevesebb ugyanannyi több nem tudja, nem válaszol október 13.-ai eredmények most következő években 40% 48% 9% 3% 24% 59% 7% 9% ? ? ? ? ? ? ? ? Egyenrangúak vagyunk-e? I. Első fázis eredménye: kisebbrendűséget is magában hordozó egyenrangúság-érzet; a döntésbefolyásolás erősödésének reménye

7 7 Egyenrangúak vagyunk-e? I. kvalitatív eredmények ●Jogi eredmények „Jó érdekérvényesítők vagyunk annyiban, hogy Magyarország ragaszkodott a büntetőtörvényeihez.” „Kisebbségi ügyeket mi vittük be a Parlamentbe.” ●Kovács László érdemei az adózás terén „Az adóügyeket keresztül tudtuk vinni.” "Kovács megvédte Magyarországot, sok mindent elért, elfogadták a magyar véleményt." ●Konkrét pozitív példák a környezetvédelem területéről „Környezetvédelmi eredményeink vannak, a Rába ügyben készült tanulmányok.” ●Fontos posztokon magyar képviselő ●Csak bizakodók "Ezt a kérdést 4 év múlva könnyebben meg tudjuk válaszolni, mert ahogy mondták a szakértők, ehhez idő kell." ●Belpolitikai viszály, és a képviselők közötti ellentétek "Eljutottunk az Unióig, de a belpolitikai viszály rossz fényt vet ránk" „A gond az, hogy a 24 képviselő között nincs egyetértés.” „ Bedarálnak minket, nem tudunk összefogni senkivel.” ●Versenyhátrány „Mind a régi országokkal, mind az új belépőkkel szemben hátrányban vagyunk, előbbiek "öreg rókák", utóbbiak ügyesebbek, mint mi.” ●Információhiány „Pályázati kiírások nem jönnek időben, eredményekről nem értesülünk.” ●Általános magyar pesszimizmus „A magyar nép sokat tud sopánkodni. A többi ország optimistábban fogja fel a dolgokat. A mentalitáson kellene változtatni.” Pro Kontra A pozitív – főleg jogi és adóügyi – eredmények elismerése mellett több csoporton említették a ‘Kontra’ oldalon a viszálykodást és az összetartás hiányát, mint az érdekérvényesítés egyik legfőbb gátját.

8 8 Ön szerint Magyarországnak a hozzá hasonló nagyságú országokhoz képest, mennyi beleszólása van, illetve mennyi beleszólása lesz a következő néhány évben az Európai Unióban hozott döntésekbe? szeptemberi eredmények most következő években kevesebb ugyanannyi több nem tudja, nem válaszol október 13.-ai eredmények most következő években 40% 48% 9% 3% 24% 59% 7% 9% 24% 68% 6% 2% 80% 8% 10% 2% Egyenrangúak vagyunk-e? I. A jelen értékelése: nőtt az egyenrangúság-érzet, csökkent a kishitűség; A közeljövő reménye: Magyarország érdekérvényesítési potenciálja azonos lesz másokéval

9 9 Egyenrangúak vagyunk-e? II. szeptemberi eredmények több támogatást kaptunk, mint amennyit befizettünk ugyanannyi támogatást kaptunk, mint amennyit befizettünk kevesebb támogatást kaptunk, mint amennyit befizettünk nem tudja, nem válaszol Az EU-tagság eddigi három éve alatt…? október 13.-ai eredmények 29% 16% 30% 65% 10% 22% 24% Csökkent a bizonytalanság, a felemásnak értékelt eddigi érdekérvényesítési potenciálunk egyértelműen kedvezőre változott. 3%

10 10 Egyenrangúak vagyunk-e? III. szeptemberi eredmények több támogatást kapunk, mint amennyit befizetünk ugyanannyi támogatást kapunk, mint amennyit befizetünk kevesebb támogatást kapunk, mint amennyit befizetünk nem tudja, nem válaszol A következő években ön szerint…? október 13.-ai eredmények 35% 23% 19% 58% 24% 17% 22% Csökkent a bizonytalanság, a mérsékelten pozitívnak ítélt jövőbeni érdekérvényesítési potenciálunk egyértelműen kedvezőre változott. 1%

11 11 szeptemberi eredmények teljes mértékben egyetért inkább egyetért inkább nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet nem tudja, nem válaszol Milyen mértékben ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarországot igazából nem tekintik egyenrangúnak az EU-ban? október 13.-ai eredmények 19% 34% 26% 17% 5% ? ? ? ? ? Egyenrangúak vagyunk-e? IV. Első fázis eredménye: egyenrangúságot is magában hordozó kisebbségérzet

12 12 Egyenrangúak vagyunk-e? IV. kvalitatív eredmények ●Bizakodással tekintenek ránk „Tekintélye legyen a magyaroknak, fel kell építeni saját önbecsülésünket.” ●Az állam lehet másodrendű, de az állampolgár nem „Én magamat nem érzem másodrendűnek." ●Ugyanaz a személyi szabadság, de vannak objektív különbségek „Nem lehet olyanokkal összehasonlítani magunkat, akik már 20-30 éve ott vannak.” ●A nyelveket tudók magasabb elismerésben részesülnek ●Értékelik a magyar szellemi tőkét „Bennünk van a fejlődőképesség.” ●„Lenézés” – a régi EU tagok minket, mi pedig az utánunk következőket ●Presztízsben szubjektív a másodrendűség megítélése, életszínvonalban egyértelmű „Életszínvonalban másodrendűek vagyunk, nem úgy élünk, mint a nyugatiak, még két fizetés mellett sem.” ●Több a kötöttség, mint a régieknek „Miért kell meghatározni, hogy mit hova vessen a gazda?" ●Magyar sztereotípia hatása „A régebbi megítélés, hogy gulyás, meg cigányzene, így könyvelnek el minket. Próbáljuk levetkőzni, de hozzánk nőtt.” ●Magyarok elítélhető viselkedése külföldön "kivívtuk magunknak a megalázást" ●Kvóták „Másodrendűek vagyunk, mint nálunk a cigányok. A másodrendűség deklarálva van a kvótákkal.” ProKontra A ‘Pro’ érvek a személyi szabadság és jogok kérdései köré csoportosultak, míg a ‘Kontra’ érvek tágabb – nemzeti, országos – értelemben kerültek elő.

13 13 szeptemberi eredmények teljes mértékben egyetért inkább egyetért inkább nem ért egyet egyáltalán nem ért egyet nem tudja, nem válaszol Milyen mértékben ért egyet azzal az állítással, hogy Magyarországot igazából nem tekintik egyenrangúnak az EU-ban? október 13.-ai eredmények 19% 34% 26% 17% 5% 12% 29% 40% 17% 2% Egyenrangúak vagyunk-e? IV. Maradt az ambivalencia: kishitűség dominanciája mellett az egyenrangúság érzése is jelen volt/van.

14 14 szeptemberi eredmények A magyarok jól érvényesülnek az Unió más országaiban is Magyarországot igazából nem tekintik egyenrangúnak az EU-ban A régi tagállamok lenéznek minket magyarokat Mi magyarok valahogy mások vagyunk, mint az EU többi tagországának állampolgárai Minden tekintetben egyenrangú partnerei vagyunk a többi uniós tagállamnak Milyen mértékben ért egyet a következő állításokkal? (átlagpont; 0=egyáltalán nem ért egyet, 100=teljes mértékben egyetért) október 13.-ai eredmények 56 53 55 52 47 49 54 55 59 47 Egyenrangúak vagyunk-e? V. Az egyenrangúság tekintetében felemás érzések voltak s maradtak.

15 15  csökkent a bizonytalanság;  a kisebbrendűségi érzés lanyhult, de korántsem múlt el;  az egyenrangúság érzése erősödött, de nem vált magabiztossággá;  az „önök ott fent, mi itt lent” nézet hátrébb szorult, a „mi vagyunk az Európai Unió” szemlélet valamelyest hangsúlyosabb lett;  az EU-s érdekérvényesítő képességünkről kedvezőbb lett a közvélemény;  az egyenrangú Magyarország záloga mi vagyunk; A nyilvános eszmecsere hatásai az „egyenrangúak vagyunk-e?” témakörben

16 16 Az EU-támogatások hazai elköltésének súlypontjai I. szeptemberi eredmények inkább az infrastruktúra fejlesztésére inkább az emberi erőforrás fejlesztésére nem tudja, nem válaszol Ön mire fordítaná inkább az EU-s pénzeket? október 13.-ai eredmények 38% 49% 12% ? ? ? Első fázis eredménye: megosztottság, humán fejlesztések dominanciája

17 17 Az EU-támogatások hazai elköltésének súlypontjai I. kvalitatív eredmények ●Először a fizikai feltételek szükségesek ●Az infrastruktúra beruházás munkahelyet teremt „Az infrastruktúra fejlesztése munkahelyeket teremt, tehát inkább erre kellene költeni.” ●Az infrastruktúra vonja maga után a képzéseket ●Helyhez kötöttség felszámolása ●Az infrastruktúra elengedhetetlen a vállalkozók idecsalogatásához ●A szakképzettek elég nagy része kimegy külföldre „Az emberi erőforrás kimegy külföldre, felesleges költeni rá.” ●Iható ivóvíz ●Először a szakképzett munkaerő kell „Szakképzett emberek nélkül nem ér semmit az infrastruktúra.” „Ahhoz, hogy munkahelyek legyenek, kell a szakember is.” ●Idődimenzióban sem összevethetők „Az emberi erőforrás fejlesztése folyamatos, az infrastruktúrát egyszer kell kiépíteni, aztán csak karbantartani.” ●Szakmatanulás hiányzik „Kell a szakemberképzés, mert a mostaniak kiöregszenek.” „Kevés a fizikai munkás, pedig kellene.” Infrastruktúra melletti érvekEmberi erőforrások melletti érvek A csoportok többsége arra a megállapításra jutott, hogy nincs meg egyik a másik nélkül, és a legtöbb esetben 50-50 %-os arányt preferáltak. Elhangzott olyan javaslat, hogy az emberi erőforrás-fejlesztésbe a civil szervezeteket jobban be lehetne vonni.

18 18 Az EU-támogatások hazai elköltésének súlypontjai I. szeptemberi eredmények inkább az infrastruktúra fejlesztésére inkább az emberi erőforrás fejlesztésére nem tudja, nem válaszol Ön mire fordítaná inkább az EU-s pénzeket? október 13.-ai eredmények 38% 49% 12% 40% 49% 11% Nem változtak a vélemények; mindkét területet sokan preferálják, de többen költenének az emberi erőforrások fejlesztésére

19 19 szeptemberi eredmények tartós munkanélküliek átképzése új utak építése, meglévők szilárd burkolattal ellátása felnőtt- és szakképzés támogatása nyelvtanulási lehetőségek bővítése víz- és csatornahálózat fejlesztése új autópályák építése számítástechnikai ismeretek oktatása internet-hálózat bővítése Kérem, tegye sorrendbe a fejlesztési lehetőségeket aszerint, hogy mennyire tartja fontosnak a megvalósításukat? (rangsorszám; az alacsonyabb érték nagyobb fontosságot jelöl) október 13.-ai eredmények 2,8 3,7 4,2 4,9 5,8 6,7 3,7 ? ? ? ? ? ? ? ? Az EU-támogatások hazai elköltésének súlypontjai II. Első fázis eredménye: mindkét fejlesztési irány fontos, de a humán fejlesztések dominanciája érzékelhető

20 20 Az EU-támogatások hazai elköltésének súlypontjai II. kvalitatív eredmények ●Képzés  Sokan említették a hátrányos helyzetűek, pl. a romák képzésének problémáját „A kisebbségek képzése, fejlesztése, elfogadottságuk segítése fontos lenne.”  Vállalkozó-képzés „Vállalkozókat kellene képezni és mestervizsgáztatni.”  Felnőtt- és szakképzés támogatása „Hiányzik a szakmatanulás, pedig elengedhetetlen.” „Jelenleg az az érzésük, hogy nem támogatja az állam, sőt, tudatosan romboljuk a színvonalat.” ●Utak építése, úthálózat megteremtése  Elsősorban kistelepüléseket a városokkal összekötő utakat említették, mint megoldandó problémát  Több helyen említették az útépítés drágaságát  Autópályák építése illetve befejezése – több csoporton elhangzott, hogy nemcsak autópálya létezik ●Nyelvtanulási lehetőségek bővítése „Mi beszélünk a legkevesebben idegen nyelven, és ahhoz, hogy Európa megnyíljon előttünk, tudni kell legalább 1 nyelven.” ●Egyéb témák:  Víz- és csatornahálózat fejlesztését a kistelepülésekkel összefüggésben említették  Említették a számítástechnikai, illetve az internet ismeretek oktatását A beszélgetéseken azt a nyitott kérdést tettük fel, hogy mire kellene fordítani az EU pénzeket? Alább a kapott válaszokat összesítjük.

21 21 szeptemberi eredmények tartós munkanélküliek átképzése felnőtt- és szakképzés támogatása új utak építése, meglévők szilárd burkolattal ellátása nyelvtanulási lehetőségek bővítése víz- és csatornahálózat fejlesztése új autópályák építése számítástechnikai ismeretek oktatása internet-hálózat bővítése Kérem, tegye sorrendbe a fejlesztési lehetőségeket aszerint, hogy mennyire tartja fontosnak a megvalósításukat? (rangsorszám; az alacsonyabb érték nagyobb fontosságot jelöl) október 13.-ai eredmények 2,8 3,7 4,2 4,9 5,8 6,7 3,7 3,3 4,1 4 4,2 5 5,3 6,1 Az EU-támogatások hazai elköltésének súlypontjai II. Csökkentek a preferenciakülönbségek; mindkét fejlesztési irány fontos maradt, s továbbra is a humán fejlesztések dominanciája érzékelhető.

22 22 A nyilvános eszmecsere hatásai a „humán erőforrások vagy infrastruktúra?” témakörben  erősödött az a vélemény, mely szerint az uniós támogatásokat kiegyensúlyozottan kell elkölteni – a cél az „is-is” és nem a „vagy-vagy”;  a munka világába tartozó fejlesztések voltak s maradtak a legfontosabbak;  az informatikai fejlesztések súlya valamelyest hangsúlyosabbá vált, de a prioritások végén maradt

23 23 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege I. szeptemberi eredmények inkább pozitívan se nem pozitívan, se nem negatívan inkább negatívan nem tudja, nem válaszol Ön hogy gondol Magyarország Európai Uniós tagságára…? 46% 32% 22% október 13.-ai eredmények - 60% 27% 13% A pozitív érzések elterjedtebbé váltak, a negatív érzések jelenléte csökkent. 1%

24 24 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege II. szeptemberi eredmények inkább előnyökkel járt inkább hátrányokkal járt nem tudja, nem válaszol Hogy látja, mindent egybevetve, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk Ön és az Ön családja számára a tagság eddigi három éve alatt…? 33% 44% 23% október 13.-ai eredmények ? ? ? Első fázis eredménye: bizonytalanság, enyhén negatív mérleg

25 25 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege II. kvalitatív eredmények ●A kitágult munkalehetőségek „Megnyílt a munkaerőpiac a magyar munkavállalók előtt.” ●Szabadabb utazás „Az utazásban nagyobb a szabadságunk.” ●Több tanulási lehetőség külföldön (például nyelvtanulás) ●Szakmunkások magasabb elismertsége és keresettsége külföldön ●Szélesedő látókör ●Euró, egységes pénz ●Elsősorban a fiatalok tudják kihasználni „A lehetőség mindenki előtt megvan, főleg fiatalok előtt.” ●Alacsonyak, és relatíve egyre alacsonyabbak a bérek „Eladósodunk, mert alacsonyak a fizetések” ●Drágul az élet ●Nincs esélyegyenlőség „Fizetős iskolák miatt nem lehet mindenkinek tanulni. Nincs esélyegyenlőség; a családnak magának kell taníttatni a gyereket.” ●Kisösszegű pályázatok nem nyernek „A kisebb vállalkozásoknak nincs esélye.” ●Iparosoknak nehéz az EU szabványoknak megfelelni ●Kiviszik a találmányokat ●Gyakran az Uniót hibáztatják családi – anyagi - összeomlásért ProKontra Az egyéni szinten mind az érvek, mind az ellenérvek a személyes érvényesülés, elsősorban a munka és a bérek köré szerveződtek. A ‘Pro’ érvek inkább a jövőről és a fiatalokról, míg a ‘Kontra’ érvek inkább a jelenről szóltak.

26 26 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege II. szeptemberi eredmények inkább előnyökkel járt inkább hátrányokkal járt nem tudja, nem válaszol Hogy látja, mindent egybevetve, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk Ön és az Ön családja számára a tagság eddigi három éve alatt…? 33% 44% 23% október 13.-ai eredmények 50% 40% 10% Csökkent a bizonytalanság, az enyhén negatív mérleg enyhén pozitívvá vált.

27 27 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege III. szeptemberi eredmények inkább előnyökkel járt inkább hátrányokkal járt nem tudja, nem válaszol Hogy látja, mindent egybevetve, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk azon település számára, ahol Ön él, a tagság eddigi három éve alatt…? 46% 27% 28% október 13.-ai eredmények ? ? ? Első fázis eredménye: pozitív mérleg, bizonytalanság

28 28 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege III. kvalitatív eredmények ●Konkrét említések: Óvoda-, iskola és játszótérépítés ●Ha a civil szervezetek több lehetőséget kapnának, sokat tudnának tenni a településükért ●Ha jó az elosztás, jól járhatnak a települések „Ha jól osztják el a pénzt, a kistelepülések is jól fognak élni.” ●A turizmus komoly lehetőségeket nyit a települések előtt ●Hátrányos helyzetűek a kistelepülések, főleg, ha kisebbségek lakják „A hátrányos helyzetű települések nagy bajban vannak, gondolok itt az Alföldre, Észak- Alföldre, Szabolcsra.” „A támogatások nem jutnak el a cigányokhoz.” ●Túl sok az önkormányzat „Nem kellene ennyi önkormányzat Magyarországon, ezzel lehetne megtakarítani, a maradt pénzt jól elosztani” ●Települések között (érdek)ellentétek „Ellentétek keletkeztek az EU-nak köszönhetően.” ●Egyes települések „szemét-lerakóhely”-nek érzik magukat ProKontra A kistelepülésekről jött résztvevők borúlátóbbak voltak, mint a nagyobbak lakói.

29 29 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege III. szeptemberi eredmények inkább előnyökkel járt inkább hátrányokkal járt nem tudja, nem válaszol Hogy látja, mindent egybevetve, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk azon település számára, ahol Ön él, a tagság eddigi három éve alatt…? 46% 27% 28% október 13.-ai eredmények 66% 29% 5% Jelentősen csökkent a bizonytalanság, a pozitív mérleg még pozitívabbá vált.

30 30 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege IV. szeptemberi eredmények inkább előnyökkel járt inkább hátrányokkal járt nem tudja, nem válaszol Hogy látja, mindent egybevetve, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk az ország számára a tagság eddigi három éve alatt…? 47% 40% 13% október 13.-ai eredmények ? ? ? Első fázis eredménye: megosztottság, enyhén pozitív mérleg

31 31 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege IV. kvalitatív eredmények ●Nyitottság, szabadság megélése – utazásban, munkavállalásban ●Támogatások „Jönnek támogatások, amiket fejlődésre lehetne fordítani.” ●Nagyobb egységhez tartozás „Valahova tartozunk. Véd- és dacszövetség." ●Szomszéd országokkal jobb kapcsolat „Szomszéd és egyéb országok kultúráját jobban meg lehet ismerni.” ●Magyarok újra együtt „Trianon után minket szétszedtek, most közelebb kerülünk az egységes Magyarországhoz, megszűnnek a határok.” ●Hátrányos és egyre romló helyzet "az ország folyamatosan épül lefelé, nemcsak a külső, hanem a belső is„ "hátrányos helyzetből indultunk, cipeljük az elmaradottságot, a régi tagállamokkal szembeni hátrányunkat" ●Egyre drágább az élet ●Mezőgazdaság féltése, EU előírások itt a legfájóbbak (szőlő, tej) ●Túl korai volt a csatlakozás ●A politikai megosztottság csak ront a helyzeten "Amit élveznünk kéne, abból csak a harc van.” ●Külföldi termékek vagy drágábbak, vagy silányabb minőségűek "Nálunk nagyon nagy arányban vannak külföldi termékek, és ezen kellene változtatni.” ProKontra A résztvevők könnyebben és nagyobb arányban soroltak fel hátrányokat, mint előnyöket. A pozitív hatásokat távolabbra, 5-10, vagy akár 20 éves időszakra vonatkoztatják.

32 32 Az EU-csatlakozás eddigi mérlege IV. szeptemberi eredmények inkább előnyökkel járt inkább hátrányokkal járt nem tudja, nem válaszol Hogy látja, mindent egybevetve, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk az ország számára a tagság eddigi három éve alatt…? 47% 40% 13% október 13.-ai eredmények 65% 29% 6% Csökkent a bizonytalanság, az enyhén pozitív mérleg markánsan pozitívvá vált.

33 33 Az EU hatása a hétköznapi életre Megerősödött az a nézet, miszerint az uniós tagság hosszú távú befektetés.

34 34 Jövőkép kvalitatív eredmények ●Enyhe bizakodás a jobb jövőben „A gyerekeknek jobb lesz.” „Majdcsak megerősödünk, és a színvonalunk emelkedni fog." ●Remény „Tanulhatunk a nyugati példákból (például az energiaforrások tekintetében).” ●Jók az adottságaink „Ha jól osztják el a pénzt, jól fogunk élni, mert az országnak jók az adottságai.” ●Magyar szellemi tőke még mindig erős ●Az összefogás reménye „Egymással kellene megegyezni először, más országok összezárnak, gondokat nem viszik ki.” ●Euró bevezetése után még szembetűnőek lesznek a gondok és az ellentmondások „Nem tudunk bánni az EU-s pénzzel.” ●Folyamatos belső politikai csaták „Amíg nincs belső egységesülés, addig nem lesz pozitív változás.” ●Biztos versenyhátrány miatt erősödik a leszakadás „Nagyvállalatok kivonulnak az országból.” „Kettészakad az ország, egyik felének jó lesz, másinak nem; városoknak jó, falvaknak nem.” ●Nem érezhető az előremutatás „Rossz kilátások, ország visszafelé halad.” ●Kérdések az emberekben is "Mennyi időt adhatok a reménynek?” ●Sokan elmennek az országból „1 fizetés nem tart el 1 családot (kettő se mindig), és a fiatalok el fognak menni.” ProKontra A közeli jövőre vonatkozóan a résztvevőket inkább a szkepticizmus, borúlátás jellemezte, míg a távolabbi jövővel kapcsolatban inkább remények, vágyak fogalmazódtak meg. A korrekt és pártatlan tájékoztatást alapelvárásként fogalmazták meg.

35 35 A nyilvános eszmecsere üzenete  AZ ESZMECSERE ELŐTTI HELYZET: a magyar társadalom ambivalens attitűdje az Európai Unióval kapcsolatban  a csoportos beszélgetések kritikus hangvételét oldotta a szakértői vélemények megismerése, az intenzív diskurzus, az új információk integrálása, valamint az uniós kompetenciák tisztázása  AZ ESZMECSERE UTÁNI HELYZET: a magyar társadalom Európai Unióval kapcsolatos attitűdjének pozitív irányba történő változása

36 36 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!