Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szarvasmarha ágazat versenyhelyzete az Európai Unióban Papp Gergely tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 e-mail:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szarvasmarha ágazat versenyhelyzete az Európai Unióban Papp Gergely tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 e-mail:"— Előadás másolata:

1 A szarvasmarha ágazat versenyhelyzete az Európai Unióban Papp Gergely tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 e-mail: pappg@akii.hu

2 Marhahús

3 A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2004-ben Világtermelés: 58,7 millió tonna Forrás: FAO

4 A EU marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között Forrás: FAO

5 Magyarország marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között Forrás: FAO

6 Marha- és borjúhús fogyasztás az Európai Unióban Forrás: FAO, KSH

7 Egyszerűsített kifizetés (SAPS)  Közvetlen támogatások (EU forrás): 305,81 Mio €  Támogatásra jogosult földterület (becslés): 4,355 Mio ha Szántóterület: 3,737 Mio ha Szántóterület: 3,737 Mio ha Ültetvény: 0,146 Mio ha Ültetvény: 0,146 Mio ha Gyepterület: 0,472 Mio ha Gyepterület: 0,472 Mio ha  Területalapú átalány összege (SAPS): 70,22 €/ha (17 990 Ft/ha) Támogatható terület: > 1,0 ha (ültetvény: > 0,3 ha) parcellaméret: > 0,3 ha parcellaméret: > 0,3 ha Feltétel: földterület kultúrállapotban tartása Árfolyam: 256,237 Ft/euró Kifizetés: 2004. XII. 1. – 2005. IV. 30. Minimális összeg: > 50 €

8 Nemzeti kiegészítő támogatások (top up)  Koppenhágai Megállapodás: +30%-pont adaptációs tárgyalások: tehéntej-támogatás +60%-pont  Költségvetési forrás: 91 Mrd Ft  Általános irányelv: SAPS-korrekció területi alapon Lehetőség: nemzeti kiegészítés > 30%-pont Lehetőség: nemzeti kiegészítés > 30%-pont  Kizárólag a standard rendszerben támogatást élvező ágazatokban nyújtható termeléshez kapcsolt szubvenciók: termelési, állattartási kötelezettséget jelent

9 1 € = 256 Ft Előrehozott nemzeti kiegészítő támogatás (2004. április 30.- ig) Csatlakozás után meghirdetett nemzeti kiegészítő támogatás (2004. május 1-től) Nemzeti kiegészítő támogatás lehetséges maximális összege (2004) Hízott bika - 34 700 Ft/egyed 34 839 Ft/egyed Húshasznú tehén 40 000 Ft/egyed - 31 808 Ft/egyed Extenzifikáció-- 11 737 Ft/egyed Tehéntej 2 000 Ft/t 2 000 Ft/t- 2 229 Ft/t 2 229 Ft/t Anyajuh 1 600 Ft/egyed 1 600 Ft/egyed- 1 607 Ft/egyed Anyajuh kieg.tám. -- 985 Ft/egyed Burley és Virginia típusú dohány 8 000 Ft/ha 580 000 Ft/ha és 740 000 Ft/ha 653 422 Ft/ha és 825 561 Ft/ha Rizs 8 000 Ft/ha 59 000 Ft/ha 59 279 Ft/ha Szántóföldi növények 8 000 Ft/ha 11 000 Ft/ha 23 815 Ft/ha Nemzeti kiegészítő támogatások 2004-ben

10 Forrás: EU-Bizottság, AKII Ft/kg hasított súly A fiatal bika "R3" termelői ára (2004. 52. hét)

11 Vágómarha (közvetett támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 290 kg Jövedelem: 237 337 Ft/t 393 100 Ft/t

12 Vágómarha (közvetett támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 290 kg Jövedelem: 261 618 Ft/t 393 100 Ft/t

13 Csatlakozás hatásai a szarvasmarha-ágazatban (hús hasznosítási cél) Közösségi szabályozás átvétele Közösségi szabályozás átvétele Növekvő közvetlen támogatás Növekvő közvetlen támogatás Egységes belső piac Egységes belső piac Az EU (állat jóléti, higiéniai, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi) előírásainak való megfelelés Az EU (állat jóléti, higiéniai, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi) előírásainak való megfelelés Erősödő verseny Erősödő verseny A racionalizáció és szelekció felgyorsulása A racionalizáció és szelekció felgyorsulása Összességében pozitív hatása volt a csatlakozásnak a marhahús termelés esetében Összességében pozitív hatása volt a csatlakozásnak a marhahús termelés esetében

14 Tej

15 A világ tejtermelésének megoszlása 2004-ben Világtermelés: 613,4 millió tonna Forrás: FAO

16 A EU tejtermelése 2000 és 2004 között Forrás: FAO

17 Magyarország tejtermelése 2000 és 2004 között Forrás: FAO

18 Tejfogyasztás az Európai Unióban Forrás: FAO, KSH

19 Tej és tejtermékek piacszabályozása Termelési kvóta Tejkvóta: megtermelt tej egyéni és országos szinten értékesíthető éves mennyisége Nemzeti kvóta: 1 947 280 t (+ 2006. évi tartalék: 42 780 t) kvótarendszer 2014/15-ig kvótarendszer 2014/15-ig feldolgozói és közvetlen értékesítési kvóták összevonása feldolgozói és közvetlen értékesítési kvóták összevonása Kvótaév: április 1-től március 31-ig Derogáció: 2,8%-os zsírtartalmú fogyasztói tej kiskereskedelmi forgalmazása a csatlakozást követő 5 éven keresztül Intézményi árak tej irányára megszűnt vaj intervenciós ára 25%-kal csökken sovány tejpor intervenciós ára 15%-kal csökken kvótatúllépés büntetése: (2004/05: 332,7; 2005/06: 309,1; 2006/07: 285,4; 2007/08-tól: 273,3 EUR/t)

20 Intervenciós felvásárlás vaj: ha a piaci ár két héten keresztül az intervenciós ár 92%-a alatt marad felvásárlási ár minimum az intervenciós ár 90%-a felvásárlás felfüggesztése, ha az éves intervenciós készlet eléri 2004/05-ben70 000 tonnát…..2008/09-től 30 000 tonnát. sovány tejpor: ha az EU készletek 109 ezer tonna fölé emelkednek felvásárlási időszak: március 1. és augusztus 31. között (szezonális tejtöbblet levezetésére) Magántárolási támogatás vaj, sovány tejpor, tejszín és egyes sajtféleségek költségtámogatás: árak és készletek alakulásának függvényében Belföldi felhasználás támogatása iskolatej program szociális, diszkriminációmentes támogatások (élelmiszersegély) tejpor felhasználása takarmányokban tejtermelési tevékenység megszüntetése (kvóta visszavásárlása)

21 A tehéntej felvásárlási átlagára (2005. január) Forrás: AKII Tejpiaci Információk, ZMP, MNB-devizaárfolyamok

22 A nyerstej termelői átlagára

23 Tehéntej (közvetett támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) Jövedelem: -3 135 Ft/t 62,74 Ft/kg65,10 Ft/kg64,50 Ft/kg

24 Tehéntej (közvetett támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) Jövedelem: -711 Ft/t 62,74 Ft/kg65,10 Ft/kg64,50 Ft/kg

25 Csatlakozás hatásai a tejágazatban Közösségi szabályozás átvétele Közösségi szabályozás átvétele Kevesebb, mint a csatlakozás előtt, de növekvő közvetlen támogatás Kevesebb, mint a csatlakozás előtt, de növekvő közvetlen támogatás Egységes belső piac Egységes belső piac Növekvő külkereskedelem (főleg import) Növekvő külkereskedelem (főleg import) Csökkenő felvásárlási ár Csökkenő felvásárlási ár Az EU (állat jóléti, higiéniai, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi) előírásainak való megfelelés Az EU (állat jóléti, higiéniai, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi) előírásainak való megfelelés Erősödő verseny Erősödő verseny A racionalizáció és szelekció felgyorsulása A racionalizáció és szelekció felgyorsulása Erősödő két pólusosság (amatőrök és profik) Erősödő két pólusosság (amatőrök és profik) Összességében 2004-ben negatív hatása volt a csatlakozásnak a tejágazat esetében Összességében 2004-ben negatív hatása volt a csatlakozásnak a tejágazat esetében

26 A szarvasmarha ágazat versenyképességének javítása A mezőgazdasági termelés maghatározó részét az árutermelő gazdaságok állítják elő, amely termelők a megtermelt árut az élelmiszeriparnak értékesítik. Ezen termelői csoport esetében egyértelműen a versenyképesség kialakítása és fejlesztése a cél, erre három alapvető lehetőség nyílik: A mezőgazdasági termelés maghatározó részét az árutermelő gazdaságok állítják elő, amely termelők a megtermelt árut az élelmiszeriparnak értékesítik. Ezen termelői csoport esetében egyértelműen a versenyképesség kialakítása és fejlesztése a cél, erre három alapvető lehetőség nyílik: a hatékonyság javítása; a hatékonyság javítása; a vertikális koordináció erősítése; a vertikális koordináció erősítése; a horizontális koordináció megszervezése és működése. a horizontális koordináció megszervezése és működése. A „köztes” szektorba tartozó termelők problémáira a legnehezebb megfelelő megoldást találni. Itt megoldást jelenthet a növekedéshez szükséges fejlesztések támogatása, vagy éppen ellenkezőleg a termelés beszüntetéséhez nyújtott támogatások. A „köztes” szektorba tartozó termelők problémáira a legnehezebb megfelelő megoldást találni. Itt megoldást jelenthet a növekedéshez szükséges fejlesztések támogatása, vagy éppen ellenkezőleg a termelés beszüntetéséhez nyújtott támogatások. A „kicsik” csoportjának termelői döntéseit a legnehezebb befolyásolni, mivel ezek sokszor nem a racionalitás mentén születnek. A cél a közvetlen háztól történő értékesítés lehetőségeinek megteremtése, fejlesztése, szabályozása. A „kicsik” csoportjának termelői döntéseit a legnehezebb befolyásolni, mivel ezek sokszor nem a racionalitás mentén születnek. A cél a közvetlen háztól történő értékesítés lehetőségeinek megteremtése, fejlesztése, szabályozása.


Letölteni ppt "A szarvasmarha ágazat versenyhelyzete az Európai Unióban Papp Gergely tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 e-mail:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések