Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alkalmazott növénytan 3. előadás. 3 világba, 7 törzsbe sorolhatók ma ismert fajok száma közel százezer nincsenek színtesteik, klorofilljuk egysejtűek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alkalmazott növénytan 3. előadás. 3 világba, 7 törzsbe sorolhatók ma ismert fajok száma közel százezer nincsenek színtesteik, klorofilljuk egysejtűek."— Előadás másolata:

1 Alkalmazott növénytan 3. előadás

2 3 világba, 7 törzsbe sorolhatók ma ismert fajok száma közel százezer nincsenek színtesteik, klorofilljuk egysejtűek (csupasz vagy sejtfallal rendelkező) valódi sejtmaggal rendelkeznek, szénhidrátjuk glikogén sejtfal anyaga kitin, más poliszacharid (cellulóz, hemicellulóz ) több sejtűek – fonalasak vagy álszövetesek gombafonal = hifa, gombaszövedék = micélium szaporodásuk ivaros és ivartalan úton történik Gombákkal foglalkozó tudományág a mikológia Gombák – Mycota (Fungi, Mycophyta)

3 A gombák életmódja A gombák állati és növényi eredetű szerves anyagokat bontanak le. A gombák életmód típusai: Szaprotróf: elpusztult élőlények szeres anyagait bontja le Parazita: élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának káros Szimbionta: élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának hasznos

4 -ivartalan szaporodás 1.zoospórák (rajzóspórák) 2.konidiospórák (konidiumok) - exogén lefűződés 3.oidiospórák (oidiumok) - hifafeldarabolódás 4.sarjsejtek 5.klamidospórák (kitartó spórák) - vastag fal -ivaros szaporodás 1.izogámia 2.anizogámia 3.oogámia ivaros folyamatok: plazmogámia és kariogámia időben elkülönül nemzedékváltakozás (haploid, diploid szakaszok) rendszerezésük: a teleptest, az ivaros szaporodási forma ill. biokémiai tulajdonságok alapján történik A gombák szaporodása

5 A gombák jelentősége Lebontó szervezetekként fontos szerepük van a bioszféra anyagkörforgalmában Táplálkozási szempontból jelentősek Gyógyászati szempontból jelentősek Növénykórtani szempontból jelentősek Bioindikátorként felhasználhatók

6 Gombák – Mycota (Fungi, Mycophyta) Myxomycota – Nyálkagombák törzse Oomycota – Petespórás gombák törzse Chytridiomycota – Rajzóspórás gombák Zygomycota – Járomspórás gombák törzse Ascomycota – Tömlősgombák törzse Basidiomycota - Bazídiumosgombák törzse Deuteromycota (Fungi imperfecti) – Konídiumosgombák

7 - sejtfal nélküliek (csak sejthártya) - egysejtűek, amőboid mozgás -életciklusuk: plazmódium  termőtest (spórával)  zoospórák  myxamőba  plazmódium -paraziták vagy szaprotrófok -nyirkos erdőben, fakérgen, trágyán lebontók vagy növényeken élősködők 1. Nyálkagombák törzse- Myxomycota Kakukknyál – Mucilago spongiosa

8 2. Petespórás gombák törzse - Oomycota Vízben és szárazföldön is előfordulnak Ivartalan és ivaros szaporodásra is képesek Állati és növényi élősködők Rendszertani helyzetük vitatott  Plasmopara viticola – Szőlőperonoszpóra  Saprolegnia ferax - Halpenész

9 Szőlőperonoszpóra, szőlőragya - Plasmopara viticola

10 Halpenész – Saprolegnia ferax

11 4. Járomspórás gombák törzse - Zygomycota Dúsan elágazódó micélium, kitin sejtfal Főként szaprobionták Polienergidásak Ivaros szaporodásuk a zigogámia (zigospóra = járomspóra)  Mucor mucedo - Fejespenész  Entomophtora muscae - Légypenész

12 Fejespenész - Mucor mucedo

13 Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae)

14 5. Tömlősgombák törzse - Ascomycota

15 Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták lehetnek A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák) Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek tömlőszerű sporangiumokban (aszkuszokban), általában 8-asával keletkeznek

16  Jól fejlett, valódi micéliumuk van, a hifákat harántfalak osztják  A harántfalakon egyszerű pórusok vannak, a szomszédos sejtek citoplazmája érintkezik egymással  A póruson keresztül sejtszervek is helyet cserélhetnek Hifa: gombafonal, micélium: gombafonalak szövedéke

17 A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése 1.Sarjadzással 2.Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok összeolvadása sem meiózis. 1.2.

18 Egyedfejlődés: haploid spórából indul ki, melyből haploid micélium fejlődik (=vegetatív micélium).  Ezeken ivaros folyamatok során ivarszervek képződnek: aszkogónium (oogónium)♀ és antherídium ♂  Az aszkogóniumok párzófonalat (trichogin) növesztenek az antheridiumok felé  A hím jellegű sejtmagvak átjutnak az aszkogóniumba  Általában nem történik meg rögtön a sejtmagok összeolvadása, hanem a magok párokba állnak és magpáros hifát hajtanak.  A magpáros hifákból alakulnak ki a termőtestek.  A termőtest felszínén vagy belsejében található a termőréteg (himénium), amely aszkuszokból és steril hifavégekből (parafízis) áll.  Az aszkuszban összeolvad a sejtmagpár, ezt egy meiózis, majd egy mitózis követi, így alakul ki a 8 aszkospóra 8 sejtmagja. A tömlősgombák egyedfejlődése

19

20 A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)

21

22 A termőtest kialakulása

23 Klesztotécium: zárt (E) Peritécium: palack alakú termőtest (F) Apotécium: nyitott, csészeszerű, belsejét aszkuszokból és parafízisekből álló termőréteg (himénium) béleli. Legegyszerűbb típusa a csészegombáké (A) A szarvasgombák termőteste módosult apotécium, a csészeforma begyűrődésével a termőréteg a termőtest belsejébe került (B) Összetett apotéciuma van a kucsma- és papsapkagombáknak (C) Az agancsgombánál a termőtest mikroszkopikus, de meddő hifákból álló nagyméretű termőtestpárna alakul ki. (D) A tömlősgombák termőtest típusai E F

24 Ascomycota - Tömlősgombák törzse Plectomycetes - Tömlőspenészek osztálya  Erysiphales – Lisztharmatgombák rendje Discomycetes - Csészegombák osztálya  Pezizales – Csészegombák rendje  Helvellales – Papsapkagombák rendje  Tuberales – Szarvasgombák rendje

25 Tömlőspenészek osztálya - Plectomycetes Lisztharmatgombák rendje - Erysiphales · Termőtestük kleisztotécium · Obligát paraziták · Bőrszöveti sejteken élősködnek · Kénvegyületekkel védekeznek ellene · Microsphaera quercina

26 Discomycetes - Csészegombák osztálya termőtestük apotécium vagy módosult apotécium (csészegombák, kucsmagombák, papsapkagombák, szarvasgombák) a szaprobiontáknál csaknem teljesen hiányzik az ivartalan szaporodás Növényi kórokozók: a Lophodermium fajok és a Rhytisma fajok

27 Aleuria aurantia – narancsvörös csészegomba Pezizales – Csészegombák rendje Kis- vagy közepes termetűek, termőtestük apotécium Fedővel nyíló aszkuszok Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak (piros, sárga, lila) A spóraszórás aktív folyamat, amelyet a fény is segíthet, a termőtest akár susogó hangot is hallathat. Szaprotrófok Mérgezőek, ehetőek vagy fogyasztásra alkalmatlanok

28 Helvellales – Papsapkagombák rendje  A termőtest fejlett, nyeles apotécium  Nagyméretű, olajcseppekkel rendelkező spórák  Spóraszórás fototrópikus  Szaprotrófok Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta

29 ● Különleges, föld alatti termőtest ● Módosult apotéciumnak tekinthető ● Spórák száma redukálódik egyes esetekben ● Obligát mikorrhizás fajok ● Erdőkben, a föld felszíne alatt nőnek ● Ehetőek vagy étkezésre alkalmatlanok Tuberales – Szarvasgombák rendje

30 7. Basidiomycota – Bazídiumosgombák törzse

31 Basidiomycota – Bazídiumosgombák törzse A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumról kapták, ezekből alakulnak ki a spórák Sejtfaluk fő anyaga a kitin Kivételt képeznek a parazita rozsda-, és üszöggombák Gyakori a dikarionos állapot, álszövetes szerveződés Szaprotrófok, paraziták vagy szimbionták A hifák válaszfalakkal (szeptumokkal) tagoltak A szeptumon található pórus csőszerűen megvastagodik, ezt egy sapkaszerű membránképlet (parenteszóma) zárja le: parenteszómás dolipórus alakul ki szeptum pórussapka dolium pórus

32 A termőtest kialakulása, szaporodási folyamatok A termőtest kialakulásának más tényezők kedveznek, mint a micélium növekedésének A termőtest kialakulása kedvezőtlen időjárás esetén több évig is elmaradhat, befolyásolhatja a tápanyag, a víz, hőmérséklet, szén-dioxid szint, vitaminok, a partnernövény jelenléte, sőt egyes gombáknál a fény is. A termőtestek kialakulását hormonok szabályozzák (auxin, gibberellin, citokinin) A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumról kapták, ezekből alakul ki a négy bazidiospóra exogén lefűződéssel A bazídiumok a termőtest meghatározott részén a termőrétegben (himénium) alakulnak ki

33 A bazídiumos gombák egyedfejlődése Speciális sporangium: bazídium Exogén lefűződéssel keletkező bazidiospórák bazidiospóra nyél (sterigma)

34 A bazidiospórákból hifák alakulnak ki A hifák végsejtjei összeolvadnak, de csak a sejtplazma olvad össze a sejtmagok nem egyesülnek (szomatogámia) Így kialakul a két sejtmagot tartalmazó (magpáros, dikarionos) hifa A hifa osztódásakor mindkét sejtmag egyszerre osztódik, a válaszfalak fölött egy dudor, ún. „csat” alakul ki Környezeti és hormonális hatásokra megkezdődik a termőtestek fejlődése: a hifák párhuzamosan, sűrűn egymás mellé rendeződnek, álszövetet alkotnak. A termőtesten kialakul a termőréteg (himénium), amely bazídiumokból és steril sejtekből (cisztidiumokból) áll. A bazídiumban megtörténik a sejtmagok egyesülése (kariogámia) Kialakul a zigóta, melynek sejtmagja meiózissal 4 sejtmagot hoz létre, ezek lesznek a bazidiospórák sejtmagjai. A sejtmagok a 4 kesztyűujjszerű nyúlványba vándorolnak, kialakul a spórafal, majd lefűződnek a nyelükről (sterigmájukról).

35 A bazídiumosgombák egyedfejlődése

36 1.Bazidiospóra 2.Haploid hifa 3.Magpáros hifa Csatképződés a magpáros hifákon 8. Bazídiumképzés Csatképződés

37 A bazídiumos gombák egyedfejlődése

38 A tráma típusa A bazídiumokat tartalmazó egysoros termőréteget, a himéniumot viselő váz a tráma. Többnyire védetten helyezkedik el és nagy felületű Zárt termőtest esetén annak belsejében helyezkedik el (pl.: pöfeteg) Típusai: lemezes, ráncos, tüskés, csöves, sima.

39 A spórák morfológiája  Szín  Alak  Spórafal mintázata  KJ-os jódoldat reakciója (Melzer-reagens) (glikogén) A spórák mintázata a: sima, b: pontozott, érdes, c: szemölcsös, d: tüskés, e: púpos, f: sima, izodiametrikus, g: hálózatos, h: szárnyas

40 A termőtest típusai a spórakeletkezés szerint 1. Himeniális termőtest – a spórák felszíni termőrétegben keletkeznek a. Gimnokarp: nincs burok, a termőréteg szabadon fejlődik b. Hemiangiokarp: van teljes burok (velum universale), a termőréteg ennek felszakadása után válik szabaddá a. b.

41 2. Gaszterális termőtest – a bazídiumok a gömbszerű termőréteg közepét töltik ki a: angiokarp: a spórák egy szabályos nyíláson jutnak a szabadba b: kleisztokarp: a spórák a termőtest szétszakadása után szóródnak ki. a. b.

42 reszupinátus A termőtestek morfológiai típusai holotécium krusztotécium pilotécium gaszterotécium nyeles gaszterotécium

43 A gombák termőtestének fő határozóbélyegei A termőtest morfológiai bélyegei, színe, szaga (pl.: ánizsgomba), íze (galambgombák) A termőtest alakja (pl.: korallgombák) A burokmaradványok (általános és részleges) Spóraszín A kalap mérete: Kistermetű: átmérője 5 cm-nél kisebb Közepes: átmérője 6-12 cm Nagy: átmérője 12 cm-nél nagyobb Kalapbőr: nyálkás, nemezes, selymes, pikkelyes, szőrös, benőtten szálas, sima, ráncos, behasadozott, cafrangos Kalapbőr színe: függhet a nedvességtől (higrofán), fénytől, sérüléstől

44 A gombák termőtestének fő határozóbélyegei A kalaphús vastagságának aránya a lemezekhez képest A hús jellegzetességei: rugalmas, merev, törékeny A tejnedv színe A tráma szerkezete: lemezes, csöves, tüskés, ráncos, sima A lemezek érintkezése a tönkhöz, sűrűsége, színe, éle, leválaszthatósága felkanyarodó foggal lefutó lefutó tönkhöz nőtt Lemezállások ritkán állósűrűn álló elágazó váltakozó hosszúságú

45 A gombák kalapformái A: gömbszerű, B: tojás alakú, C: félgömbös, D: domború, E: púpos, F: kiterülő, G: benyomott, H: felhajló, I: tölcséres, J: tölcséres púppal, K: begöngyölt szélű

46 A kalap felszíne a: szálas-rostos, b: pikkelyes, c: pettyes, d: bordás szélű, e: behasadozó, f: fátyolos, cafrangos szélű, g: hullámosan karéjos szélű, h: aláhajló, begöngyölt szélű

47 A tönk határozóbélyegei A tönk színe, alakja Elszíneződése sérülésre Mintázata: hálózatos, korpázott, stb. Tömör vagy üreges Rostos, merev vagy rugalmas Burokmaradványok: gallér, bocskor, stb. Gyökérszerű rhizomorfa a tönk alján

48 A tönk határozóbélyegei a: hengeres-karcsú, b: felfelé vékonyodó, c: lefelé vékonyodó, d: hasas, e: gumós, peremes gumóval, f: oszlopszerű, zömök

49 Bazídiumosgombák törzse – Basidiomycota Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák osztálya Poriales - Tapló-alkatúak rendje Cantharellales - Rókagomba-alkatúak rendje (Kalaposgombák) Boletales - Tinórúgomba-alkatúak rendje Agaricales - Csiperke-alkatúak rendje Russulales - Galambgomba-alkatúak rendje (Pöffeteggombák) Phallales - Szömörcsög-alkatúak rendje Sclerodermatales - Áltrifla-alkatúak rendje Lycoperdales - Pöfeteg-alkatúak rendje

50 Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák osztálya Bazídiumosgombák törzse - Basidiomycota 3/1. ao. Phragmobasidiomycetidae 3/2. ao. Holobazidiomycetidae Phragmobazidiomycetidae Tagolt bazídiumú gombák Holobazidiomycetidae Tagolatlan bazídiumú gombák

51 Lepketapló – Trametes versicolor r: Tapló-alkatúak – Poriales termőtestük alakja változatos, egyévesek vagy évelők a termőtest húsa fás vagy bőrszerű a himeniumot a termőtest alján fejlődő – többnyire – csöves termőrétegtartók viselik Bükkfatapló – Fomes fomentarius

52 Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius r. Rókagomba-alkatúak – Cantharellales tölcséres termőtest, tönkre futó ráncos, eres vagy sima termőrétegtartóval mikorrhizás fajok (pl. Cantharellus, Craterellus)

53 Ehető és mérgező fajok A termőréteg könnyen leválik A termőréteg általában csöves. Mikorrhizás erdei fajok r. Tinórugomba alkatúak – Boletales Ízletes vargánya – Boletus edulis

54 lemezes termőréteg fontos bélyeg a lemez tönkhöz való illeszkedése és a spórapor színe többféle élőhelyen jelennek meg, túlnyomó részben szaprobionták r. Csiperke-alkatúak – Agaricales Légyölő galóca – Amanita muscaria

55

56 r. Galambgomba-alkatúak - Russulales a termőrétegtartó lemezes, a lemezek ált. törékenyek tönkjük tömör, nem rostos a termőtestben kerek sejtekből álló csoportok találhatók tejnedvük nincs (galambgombák – Russula spp.) vagy van (tejelőgombák – Lactarius spp.) mikorrhizás erdei fajok Kékhátú galambgomba - Russula cyanoxantha

57 Zárt termőtest külső burok + húsos belső réteg lehet tönk + süveg, gömbös termőtest, vagy csillagszerűen szétnyíló Phallales - Szömörcsög-alkatúak rendje Sclerodermatales - Áltrifla-alkatúak rendje Lycoperdales - Pöfeteg-alkatúak rendje

58 Zuzmók – Lichenes kéregtelepű leveles bokros moszat + gomba együttélése révén létrejövő új szervezetek telepes felépítésű, szimbionta lények, alaki és élettani egységek alsó kéreg gombafonalak moszatsejtek gyökérszerű hifák (rhizina) felső kéreg bél

59

60 Szaporodásuk moszat-, gomba- és zuzmómódon történik: a moszatok kettéosztódással és zoospórákkal szaporodnak, ivarosan nem a gombák termőtestet (pl. apotécium, peritécium) fejleszthetnek, amelyek kiemelkedő, bokor, serleg, csésze, tölcsér stb. alakú teleprészeken, ún. podéciumokon képződnek. Lecanora conizaeoides zuzmó apotéciumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

61 a zuzmószaporodás vegetatív úton : teleprészekkel (teleptöredékkel) szorédiumokkal (osztódó moszatok + körülvevő hifák a telep belsejében)  lisztszerű képződmények izidiumokkal (a telep felületén található kéreggel borított kinövések) piknidiumokkal (a telepbe besüllyedő gömb vagy körte alakú képletek  apró piknospórák) Peltigera praetextata zuzmó izidiumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)

62 Kéregtelepű zuzmók telepük egész felületével tapadnak az aljzathoz, leválaszthatatlanok az aljzat (szubsztrátum) lehet: kőzet, fakéreg, antropogén aljzat bizonyos fajok a kőzet vagy fakéreg belsejében élnek a telep lehet összefüggő, repedezett (mezőcskés), szemcsés, szemölcsös, szegélyezett, stb. Térképzuzmó – Rhizocarpon lindsayanum

63 Leveles (lombos) zuzmók telepük az aljzatra lazán ráfekvő, könnyen leválasztható a telep levélszerű, lapos, szélein többé-kevésbé felemelkedő az aljzat lehet: kőzet, fakéreg, talaj Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina

64 Bokros zuzmók telepük apró bokrokhoz hasonló, amely nem mindig rögzül az aljzathoz a telep sallangos, szalag alakú vagy fonalas, illetve elágazó vagy egyszerű, ill. felegyenesedő vagy lelógó többnyire radiális szerveződésűek az aljzat többnyire talaj, ritkábban fakéreg egyes fajok a telep fölé felálló teleprészt (podécium) emelnek Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina Szakállzuzmó – Usnea hirta

65 A zuzmók ökológiai jelentősége a zuzmósav antibakteriális hatású pionír szervezetek (humuszképzés, talajkötés, kőzetmállasztás) állati takarmányok (pl. rénszarvas) emberi táplálék volt bibliai időkben (mannazuzmók) környezetvédelem (pl. nehézfémek megkötése) kémiai alapipari nyersanyag (pl. lakmuszgyártás) bioindikáció  légszennyeződés-mutatók (zuzmó-oázisok / zuzmósivatagok) műtárgyak (pl. kőszobrok, beton, vakolat, tégla) közvetlen károsítása


Letölteni ppt "Alkalmazott növénytan 3. előadás. 3 világba, 7 törzsbe sorolhatók ma ismert fajok száma közel százezer nincsenek színtesteik, klorofilljuk egysejtűek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések