Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényrendszertan 6. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényrendszertan 6. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19."— Előadás másolata:

1 Növényrendszertan 6. előadás Dr. Bartha Dénes július 19.

2 12. t: Zuzmók - Lichenophyta (Lichenes)

3 A zuzmók általános jellemzése két különböző típusú élőlény: moszat (fotobionta) (a) + gomba (mikobionta) (b) együttélése révén létrejövő új szervezetek a zuzmók

4 telepes felépítésű, szimbionta lények, alaki és élettani egységek a zuzmók alakját és védelmét a gombák adják

5 a zuzmók felépítése: felső kéreg + gonídiumok (moszatsejtek) + gombafonalak (hifák) = bél + alsó kéreg

6 a gombák az algasejtek által előállított szerves vegyületekkel táplálkoznak, az algasejtek a gombák által felvett vizet és ásványi anyagokat hasznosítják az alsó kéregből gyökérszerű hifafonalak (rhizina) eredhetnek  rögzítés Rhizina hosszmetszet Rhizina típusok

7 a gonídiumok alkotói egysejtű vagy fonalas kék- ill. zöld moszatok A hazai zuzmókban előforduló leggyakoribb algafajok 1. Trebouxia; 2. Myrmecia; 3. Pleurococcus; 4. Coccomyxa; 5. Pseudochlorella; 6. Trentepohlia; 7. Phycopeltis; 8. Gloeocapsa; 9. Nostoc; 10. Scytonema.

8 a gombapartner túlnyomó részben tömlősgomba, a többi gomba altagozat csak elvétve fordul elő meghatározott gombafajok meghatározott moszatokkal alkotnak zuzmót

9 a moszatok önállóan is megélnek, a gombafajok viszont elvesztették már önállóságukat szaporodásuk moszat-, gomba- és zuzmómódon történik – a moszatok kettéosztódással és zoospórákkal szaporodnak, ivarosan nem – a gombák termőtestet (pl. apotécium, peritécium) fejleszthetnek, a spóra csak akkor hajt ki, ha gonídiumokkal összekerül, egyébként elpusztul Apotécium hosszmetszet Peritécium hosszmetszet

10 Lecanora (1) és Lecidea (2) típusú apotécium (et: epitécium; ht: hipotécium; hm: himénium; pt: paratécium; at: amfitécium)

11 – a zuzmószaporodás vegetatív úton négyféle lehet: 1.teleprészekkel (teleptöredékkel) 2.szorediumokkal (osztódó moszatok + körülvevő hifák a telep belsejében)  lisztszerű képződmények

12 Szoredium típusok

13 3. izidiumokkal (a telep felületén található kéreggel borított kinövések) Izidium hosszmetszet Különféle alakú izidiumok

14 4. piknidiumokkal (a telepbe besüllyedő gömb vagy körte alakú képletek  apró piknospórák) Piknidium hosszmetszetPiknidiumok zuzmótelepen

15 szerte a Földön elterjedtek, szélsőségesen termőhelyeken (pl. sziklák, sivatagok, tundrák) különösen sikeresek lassan növekvő, hosszú életű szervezetek ellenállnak a kiszáradásnak (poikilohidrikusak), elsősorban fényigényesek a zuzmók speciális terméke a zuzmósav, mely a legellenállóbb szubsztrátot is kimarja

16 a zuzmók életterei: – epifita fajok - kéreglakók (kortikol)

17 - áglakók (ramikol)

18 - levéllakók (epifill)

19 – szárazföldi fajok - sziklalakók (szaxikol)

20 - talajlakók (terrikol)

21 elterjedésüket elsősorban az aljzat és a klimatikus tényezők szabják meg olyan helyeken tudnak megtelepedni, ahol nincs konkurencia más élőlény részéről rendszerezésükben a gombák szaporító szerveit, a telep felépítését, alakját veszik figyelembe négy osztályba sorozhatók a gombák alapján (Phycolichenes, Ascolichenes, Basidiolichenes, Deuterolichenes) 18 ezer fajukból hazánkban 700 faj él a zuzmókkal foglalkozó tudományág a lichenológia

22 A zuzmók mesterséges csoportosítása (a telep külső megjelenési formái) 1. Kéregtelepű zuzmók telepük egész felületével tapadnak az aljzathoz, leválaszthatatlanok

23 az aljzat (szubsztrátum) lehet: kőzet, fakéreg, antropogén aljzat bizonyos fajok a kőzet vagy fakéreg belsejében élnek a telep lehet összefüggő, repedezett (mezőcskés), szemcsés, szemölcsös, szegélyezett, stb. Repedezett (mezőcskés) telepSzemölcsös telep

24 2. Leveles (lombos) zuzmók telepük az aljzatra lazán ráfekvő, könnyen leválasztható a telep levélszerű, lapos, dorziventrális, szélein ± felemelkedő az aljzat lehet: kőzet, fakéreg, talaj

25 3. Bokros zuzmók telepük apró bokrokhoz hasonló, amely nem mindig rögzül az aljzathoz a telep sallangos, szalag alakú vagy fonalas, illetve elágazó vagy egyszerű, ill. felegyenesedő vagy lelógó

26 többnyire radiális vagy izolaterális szerveződésűek az aljzat többnyire talaj, ritkábban fakéreg egyes fajok a telep fölé felálló teleprészt (podetium) emelnek

27 A zuzmók ökológiai jelentősége a zuzmósav antibakteriális hatású a lakmusz is zuzmókból készül

28 pionír szervezetek (humuszképzés, talajkötés, kőzetmállasztás) állati takarmányok (pl. rénszarvas)

29 indikátorok  légszennyeződés (zuzmósivatagok) termesztett növényeken közvetve okoznak kárt (élőhelyek más kór- és károkozók számára)

30 műtárgyakat (pl. beton, vakolat, tégla) közvetlenül károsíthatnak egykoron bizonyos fajok emberi táplálékként is szolgáltak (mannazuzmók) nehézfémeket képesek megkötni

31 Száras vagy hajtásos növények - Cormobionta (Cormophyta, Telomophyta)

32 a szárazföld jellemző növényei kloroplasztiszokat tartalmazó vízi szervezetekből alakultak ki mintegy 400 millió évvel ezelőtt spórákkal szaporodó képviselőik a mohák és a harasztok, magvakkal szaporodnak a nyitva- és zárvatermők

33 13. t: Mohák - Bryophyta

34 A mohák általános jellemzése kezdetleges felépítésű, valódi szárazföldi növények Leveles májmohaLombosmoha spóratartó nyél

35 életciklusuk: spóra (haploid)  fonál- vagy lemezszerű protonéma  mohanövényke  archegónium + antheridium (kétostoros spermatozoida)  zigóta  sporogónium (toknyél + spóratartó tok)  spóra

36 „nemzedékváltakozás”: gametofiton + sporofiton Hph: haploid életszakasz; Dph: diploid életszakasz; R: redukciós osztódás

37 gyökereik nincsenek, helyettük csak rhizoidok vannak

38 testük vagy telepszerű, vagy szár- és levélszerű képletekre tagolódik

39 gyakori a vegetatív szaporodás (feldarabolódás, sarjmorzsák, sarjsejtek) is a mohanövénykék rendszerint sűrűn, párnaszerűen tömörülnek mintegy 23 ezer fajukból 600 él hazánkban a mohákkal foglalkozó tudomány a bryológia

40 1. o: Májmohák - Hepaticopsida (Hepaticae)

41 dorziventrális telepű növények a protonemából egy növény fejlődik a test lehet leveles vagy telepes (leveles és telepes májmohák)

42 Leveles májmohák típusai A: Ptilidium ciliare; B: Calypogeia neesiana; C: Bazzania trilobata; D: Gackstroemia magellanica; E: Jungermannia cordifolia; F: Marsupella emarginata; G: Lophocolea heterophylla

43 Telepes májmohák típusai A: Metzgeria sp.; B: Riccardia chamaedryfolia; C: R. prehensilis; D: Fossombronia pusilla; E: Riella helicophylla

44 a spórák között higroszkópikusan mozgó spóraszóró fonalak vannak

45 a levélkéknek (leveles májmohák) nincs középere a rhizoidok egysejtűek, nem ágaznak el

46 2. o: Lombosmohák - Bryopsida (Musci)

47 a gazdagon elágazó protonemán sűrűn egymás mellett állnak a mohanövénykék a növénykék mindig levelesek, radiális szimmetriájúak spóraszóró fonalak nincsenek a levélkének van középere általában a rhizoidok többsejtűek, elágaznak

48 1. ao: Tőzegmohák - Sphagnidae száruk dúsan elágazik, sápadt zöld színűek, víztartó sejtjeik vannak

49 Levél mikroszkópos képeLevél keresztmetszet

50 korlátlan hossznövekedésűek, a spóratartó tok nyeletlen rhizoidák nincsenek, alsó részük fokozatosan elhal

51 lápos helyeken nőnek  tőzeget képeznek hazánkban 20 fajuk él, védettek

52 2. ao: Valódi lombos mohák - Bryidae élénkzöld növények, elfekvő (oldalt termő) vagy felálló (csúcson termő) száracskákkal

53 az ivarszervek és sporangiumok a növényke csúcsán (csúcson termők - Acrocarpi) vagy az oldalhajtások végén (oldalt termők - Pleurocarpi) vannak

54 a sporogónium részei: talp, nyél, spóratok (tokfedő + fogacskák), süveg

55 Lombosmohák ivaros megoszlása A: egylaki szinöcikus; B: egylaki paröcikus; C: egylaki autöcikus; D: kétlaki

56 Egylaki lombosmoha (Bryum bimum) ivarszervei a szár csúcsán a: antheridium; b: archegónium; c: meddő támasztófonal (paraphysis)

57 A mohák ökológiai jelentősége határozott termőhelyi igényük van, ragaszkodnak az aljzathoz epiphyta mohák szárazföldi mohák – kéreglakók (kortikol) – talajlakók (terrikol) – áglakók (ramikol) – humuszlakók (humikol) – levéllakók (epifill) – sziklalakók (szaxikol) vízi mohák – tőzeglakók (turfikol)

58 sejtfaluk általában hemicellulózból épül fel  könnyű vízátjárhatóság levélkéik többnyire egyetlen sejtsorból épülnek fel poikilohidratúrás növények (gyors vízfelvétel - gyors vízleadás)  latens állapotba kerülhetnek szélsőséges termőhelyeken (pl. sziklák, futóhomok, magashegységek, sarkvidékek) pionír szerepet töltenek be a zuzmókkal együtt mohapárna jobban véd a párolgás ellen szárazanyagtömegük 2-15-szörösére is megduzzadhatnak

59 a hirtelen leeső csapadékot gyorsan elraktározzák az erdők mohaszintje fontos víztároló elterjedési területük rendszerint nagy  sok a kozmopolita faj talaj- és klímajelzők indikátorok (pl. kortikol fajok a légszennyeződést jelzik) tőzegképzők (Sphagnum fajok) állati táplálékok (pl. rénszarvasok) egyes fajok nehézfémeket (pl. rezet) jeleznek

60


Letölteni ppt "Növényrendszertan 6. előadás Dr. Bartha Dénes 2014. július 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések