Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Erdőmérnöki szak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Erdőmérnöki szak."— Előadás másolata:

1 Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Erdőmérnöki szak

2 A baktériumok általános jellemzése mikroszkópikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μ m) örökítő anyaguk kétfonalú DNS, mely maghártyával nincs körülvéve  diffúz sejtmag, prokarióták leggyakoribb alakok: gömb, pálcika, csavar sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található Baktériumok – Bacteria (Schizomycophyta, Schizophyta)

3 -talajokban élnek, szénhidrát-bontók: Azotobacter fajok -a levegő szabad nitrogénjét kötik, szimbionták: Rhizobium fajok, Frankia alni Azotobacter chroococcum

4 Rhizobium leguminosarum

5 Clostridium pasteurianumMicrococcus roseus

6 -talajlakó szimbionta fajok, nitrogénkötők (az Alnus, Myrica, Elaeagnaceae, Juglans fajokon) Frankia alni (Nocardia alni)

7

8 Algae – algák, moszatok 1. Prokatióta algák Kékmoszatok (kékbaktériumok) - (Cyanophyta) nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták) elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) nagy alkalmazkodó képességűek

9 Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta Nostoc commune Microcystis flos-aquae

10 Nostoc commune

11 Algae 2. Eukarióta algák (moszatok) Eukarióták jellemzői Egyszerű felépítésű, asszimilációra képes növények Színanyagok (nagyrészt autotróf táplálkozásúak) Egy- vagy többsejtűek (pl. telepesek), valódi szöveteik nincsenek Főként vízi életmódot folytatnak

12 Ostorosmoszatok törzse - Euglenophyta Euglena viridis – zöld szemesostoros

13

14 Kovamoszat faj - Diatoma vulgare Sárgásmoszatok törzse (Chrysophyta)

15 Barázdásmoszatok - Pyrrophyta Ceratium hirundinella

16 Pleurococcus viridis Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta)

17 Békanyál - Spirogyra nitida Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta)

18 Csillárkamoszat - Chara foetida

19

20 Gombák (Fungi, Mycophyta) Heterotrófok (szaprobionták, paraziták, szimbionták), színtesteket nem tartalmaznak Teleptestűek Az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borítottak, a fejlettebbeké sejtfal által védett A sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz, kitin, ritkán cellulóz) épül fel Testfelépítésük: egysejtűek (plazmódium), fonalasak (hifák), fonalak tömege (micélium)

21 Nyálkagombák - Myxomycota Kakukknyál – Mucilago spongiosa

22 Valódi gombák (Eumycota) törzse Sejtfaluk van Testüket gombafonalak (hifák) építik fel, ezek fonadéka a micélium (esetenként fonadékköteg (rhizomorfa) vagy szövedék (plektenhima) is létrejöhet) Mozgó moszatgombák altörzse - Mastigomycotina teljes vagy részleges életciklusukban zoospórásak főleg növényi (pl. Plasmopara viticola) és állati élősködők

23 Petespórás moszatgombák osztálya - Oomycetes ivartalanul kétostoros rajzóspórákkal, ivarosan oospórákkal szaporodnak vízben élő élősködő fajaik a halpenészek (Saprolegnia spp.) a szárazföldi fajok közül veszélyes élősködő a szőlőragya (Plasmopara viticola), továbbá a Pythium és Phytophtora fajok Szőlőragya – Plasmopara viticolaHalpenész – Saprolegnia ferax

24 r: Saprolegniales

25 Szőlőperonoszpóra, szőlőragya – Plasmopara viticola

26 Járomspórás moszatgombák altörzse - Zygomycotina r: Mucorales Fejespenész – Mucor mucedo

27

28 Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae) r: Entomophtorales

29 Tömlősgombák altörzse (Ascomycotina) tömlő (aszkusz) – aszkospórák képződési helye (tömlőben 8 haploid aszkospóra) termőtestformák: kleisztotécium (zárt), peritécium (palack), apothecium (tál) termőréteg (himénium) – egymás mellett álló aszkuszok alkotják

30  Elterjedt, gazdag csoport (30%)  Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták  Sok fitopatogén  Tömlőszerű sporangium  8 aszkospóra (általában)  Osztott hifa (egyszerű válaszfal)  Konídiumok és oidiumok végzik az ivartalan terjesztést  Ivarszervek: oogónium és antherídium  Dikariotikus állapot (csak a termőtestben)  Horogképződés a tömlőképzés előtt  Termőtest (aszkokarpium) kialakulása jellemző  Termőréteg: himénium; steril hifák (parafízis)

31 A csatképződés menete és az aszkusz kialakulása

32 kleisztotécium apotécium peritéciumösszetett apotécium termőtestpárna Az aszkuszos gombák termőtest típusai

33 A különböző nemű fonalaknak minden évben találkozni kell a termőtestképzés előtt

34 A tanult tömlősgombák termőtesttípusai: Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini: nincs termőtest Zöld nemespenész - Penicillum roqueforti: kleisztotécium Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina: kleisztotécium Piros héjbibircs - Nectria cinnabarina: peritécium Juhar levélfoltossága – Rhytisma acerinum: apotécium Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri: apotécium Narancssárga csészegomba – Peziza aurantia: apotécium Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta: összetett nyeles apotécium (süveg + tönk) Redős papsapkagomba – Helvella esculenta: összetett nyeles apotécium (süveg + tönk)

35 Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini

36 Plectascales – Tömlőspenészek  Termőtestben az aszkuszok szabálytalanul helyezkednek el  Kleisztotécium termőtest  Aspergillus sp. és Penicillium sp.

37

38 Zöld nemespenész – Penicillium roqueforti

39

40

41 Erysiphales - Lisztharmatgombák  Kleisztotécium van, gyakran csak egyetlen aszkusszal  A termőtesten jellegzetes, fajra jellemző függelékekkel  Obligát paraziták  Bőrszöveti sejteken élősködnek  Kénvegyületekkel védekeznek ellene  Microsphaera quercina

42

43 Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina

44 Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina

45

46 r: Pyrenomycetales Piros héjbibircs – Nectria cinnabarina Maggombák osztálya - Pyrenomycetes

47 Csészegombák osztálya- Discomycetes r: Phacidiales Rhytisma acerinum – juhar levélfoltossága

48 Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri r: Phacidiales

49 Peziza badia Sarcoscypha coccinea Aleuria aurantia Peziza aurantia Otidea onotica Pezizales - Csészegombák Apotécium Fedővel nyíló aszkuszok Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak Szaprotrófok

50 Narancssárga csészegomba – Peziza aurantia

51 Barna csészegomba – Peziza badia

52 Helvellales – Papsapkagomba-félék  A termőtest fejlett, nyeles apotécium  Ivarszervek nem alakulnak ki  Nagyméretű, olajcseppekkel rendelkező spórák jellemzők  Spóraszórás fototrópikus  Szaprotrófok

53 Helvellales – Papsapkagomba-félék Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba Morchella conica – hegyes kucsmagomba Ptychoverpa bohemica – cseh kucsmagomba Mitrophora semilibera – fattyú kucsmagomba Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta

54 Fattyú kucsmagomba – Mitrophora semilibera Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta

55 Helvellales – Papsapkagomba-félék Gyromitra esculenta – redős papsapkagomba Gyromitra fastigiata – vörösbarna papsapkagomba Helvella crispa – fodros papsapkagomba Helvella leucopus – homoki papsapkagomba Fodros papsapkagomba – Helvella esculenta

56 Fodros papsapkagomba – Helvella crispa Homoki papsapkagomba – Helvella leucopus

57 Tuberales – Szarvasgomba-félék  Különleges, föld alatti termőtest  Módosult apotéciumnak tekinthető  Spórák száma redukálódik egyes esetekben  Obligát mikorrhizás fajok o Tuber aestivum – nyári szarvasgomba o Terfezia terfezoides – homoki szarvasgomba

58

59 Nyári szarvasgomba– Tuber aestivum

60 Homoki szarvasgomba – Terfezia terfezoides

61 Xylariales – Agancsgomba-félék  A termőtest fejlett, sötét sztrómába ágyazott peritécium  Főleg korhadó fán  Sok bontja a lignin (fehérkorhasztás), ami ritka a tömlősök között o Xylaria hypoxylon – ágas agancsgoma o Xylaria polymorpha – bunkós agancsgomba

62 Szarvas agancsgomba – Xylaria hypoxylon

63  Speciális sporangium: bazídium  Exogén lefűződéssel keletkező spórák (4)  Aszkuszos gombák rokonai  Sejtfal kitin  Osztott hifa – parentoszómás dolipórus  Gyakori a dikariotikus állapot  Álszövetes szerveződés  Ivarszervek nem alakulnak ki, hifavégek egyesülnek (szomatogámia)  Termőtestek alakulnak ki (rajta bazídium)  Ivartalan szaporító képletek szerepe kicsi  Csatképzés gyakori  Termőréteg kialakulása általános = bazídiumok + csiszták Basidiomycotina – Bazídiumos gombák altörzse

64 Bazidiumos gombák altörzse A hifavégeken kialakuló bazidiumokon 4 bazidiospóra képződik, exogén módon Termőtest sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt hifákból áll Parentoszómás dolipórus A bazídiumok himéniumot alkotnak, mely lehet ráncos, csapos, csöves ill. lemezes

65 1.Bazidiospóra 2.Haploid hifa 3.Magpáros hifa Csatképződés a magpáros hifákon 8. Bazídiumképzés

66 termőtestformák A bazidiumos gombák termőtesteinek morfológiai típusai krusztotécium holotécium gaszterotécium pilotécium

67 r: Rozsdagombák - Uredinales obligát paraziták bazídiumaik harántfalasak spóratípusaik: 1. spermáciumok (pikniospórák) 2. ecidospórák (ecidiospórák) 3. uredospórák 4. teliospórák (teleutospórák) 5. bazidiospórák 1. és 5. haploid, 2. és 3. sejtmagpáros, 4. diploid 1. o: Teliospórás gombák – Teliomycetes (Hemibasidiomycetes)

68 Gabonarozsda – Puccinia graminis

69

70 ecidospórákteliospórákuredospórák

71 Kukoricaüszög – Ustilago maydis r: Üszöggombák - Ustilaginales

72 Kukoricaüszög – Ustilago maydis

73 PhragmobazidiomycetidaeHolobazidiomycetidae A B C Basidiomycotina - bazídiumos gombák altörzse 1. o. Teliomycetes - teliospórás gombák osztálya 2. o. Hymenomycetes - termőréteges gombák osztálya

74  Hosszirányban osztott bazídium  A spórából horogszerű konídium képződik  Kocsonyás termőtest jellemző o Tremella mesenterica – Kocsonyás rezgőgomba o Exidia glandulosa – boszorkányvaj 2. o.: Hymenomycetes Phragmobazidiomycetidae Tremellales – Kocsonyagomba-félék

75 Kocsonyás rezgőgomba – Tremella mesenterica

76 Boszorkányvaj – Exidia glandulosa

77  Szaprotrófok vagy paraziták  A szaprotrófok termőteste porcos, fülszerű  Osztott bazídiumuk van (haránt)  A bazídiospórából másodlagos spóra képződik o Auricularia auricula-judae – Júdásfüle gomba Auriculariales – Fülgomba-félék

78 Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae

79 ao. Phragmobasidiomycetidae (rezgőgombák, fülgombák) ao. Holobazidiomycetidae fr. Aphyllophoranae – likacsgombák felrendje  Holobazídium és himénium van  Sokféle termőtest (krusztotécium, holotécium) Basidiomycotina - bazídiumos gombák altörzse 1.o. Teliomycetes - teliospórás gombák osztálya (rozsdagombák, üszöggombák) 2. o. Hymenomycetes - termőréteges gombák osztálya

80 Stereum hirsutum – borostás réteggomba

81 Sárga korallgomba – Ramaria flava

82

83 Sparassis crispa – fodros káposztagomba

84 Sárga gerebengomba – Hydnum repandum

85 Májgomba – Fistulina hepatica

86

87

88 Lepketapló – Trametes versicolor

89

90 Labirinthustapló – Daedalea quercina

91

92

93 Lemezes tapló – Lenzites betulina

94 Nyírtapló – Placodes betulina

95 Pecsétviasz-gomba – Ganoderma lucidum

96 Bükkfatapló - Fomes fomentarius

97 Bükkfa-tapló – Fomes fomentarius

98 Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici

99 Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum

100 Pisztricgomba – Polyporus squamosus

101 Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius

102 Bazídiumos gomba termőtestének alakulása vázlatosan

103 Ízletes vargánya – Boletus edulis

104 Ízletes vargánya – Boletus edulis

105 Sátántinóru – Boletus satanas

106 Leccinum nemzetség

107 Barna érdestinóru – Leccinum scabrum

108 Suillus nemzetség nyálkás, de legalább tapadó kalapbőr a kalap szélén enyhén túlnyúló kalapbőr tág pórusok, melyek gyakran a tönkre egy kissé lefutnak egyenletes tönk, az bázisban gyakran görbe több fajnál gallér

109

110 Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus

111 Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus

112 Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus


Letölteni ppt "Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Erdőmérnöki szak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések